Kelet-Magyarország, 1994. szeptember (54. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-12 / 215. szám

1994. szeptember 12., hétfő HAZAI HOL-IHI Kelet-Magyarorszag 5 Az aszályvitte remenyek Örökös újrakezdés • Nem lehet kiszállni • Bizony, kétszer ad, aki gyorsan ad Györke László Kölese (KM) — A szatmári község határában június 18-a és augusztus 18-a között egy csepp nem sok, de annyi eső sem esett. Aki egyáltalán nem ért a mezőgazdasághoz, annak sem igen kell részle­tezni, mit jelent az, ha két hónapon át a növényzet csak forró napzuhatagot kap. Az aszályt a kívülálló is ér­zékeli — a bugyellárisán keresztül. Hiszen a zöldség, gyümölcs sose volt főidény­ben olyan drága, mint az idén. De vajon hogy éli meg maga a termelő? Aki sokkal többet tesz kockára: olykor egzisz­tenciáját. Tántoríthatatlan Tamás József és Balku Zsig- mond együtt gazdálkodnak Kölesén. Tamásék két fia: Péter és Zoltán jelenti a fiatal­ságot, a lendületet. Péter Nyír­egyházán végzett, szakmája növénytermesztő és növény- védelmi technikus. Öccse Má­tészalkán állattenyésztést ta­nult. Apjuk pedig mezőgazda- sági gépésztechnikus. De hogy teljes legyen a sor, a családi vállalkozás negyedik tagja, Balku Zsigmond (Tamás Jó- zsefné öccse) — szintén szak­képzett állattenyésztő. A sor­ból csak Tamás Józsefné „lóg ki” egy kicsit. Ő egy kis ve­gyesboltot vezet. — Na, nélküle nem sokra mennénk — mondja Péter —, hiszen édesanyám biztosítja a hátteret. — Nem lehet ezeket a fiúkat eltántorítani a földműveléstől — teszi hozzá csendesen édes­anyjuk. — Hajnalban már mennek, sokszor már sötét van, mire hazakerülnek. Higy- gye el, ezek a fiúk egész nyá­ron egyszer nem voltak a strandon. (A „főnök”, Tamás József nem is lehet most körünkben, mert messzire szólította a kötelesség.) Földadó Budapest (MTI) — Az idén a földadót megfizetni nem kell; az ez évi költ­ségvetési törvény szerint ugyanis az. adóalany adó- kedvezményként vissza­tarthatja. Ennek ellenére az éves adóbevallásban mégis sze­repeltetni kell majd —- tájékoztatta az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hi­vatal illetékese az MTl-t. Az adókedvezményként történő visszatartás tehát nem jelent felmentést az éves bevallási kötelezett­ség alól. A földadóra vonatkozó adatokat szerepeltetni kell a személyi jövedelemadó bevallás mellékletében, il­letve az erre rendszeresített külön nyomtatványon. Ez utóbbi nyomtatvá­nyokon kell elszámolni a kedvezmény levonását. A földadót, amelynek befizetését két részletben, augusztus 15-éig, illetve november 15-éig kellene befizetniük az adózóknak, csak az éves adóbevallás­ban kell szerepeltetniük mind a havi. mind az év­közi bevallóknak. — Tudja, olyan ez a föld — veszi át szót újra Péter —, hogy nagyon résen kell lenni, mert ha valamit elmulasztunk, nem csinálunk meg idejében, aztán már legfeljebb csak buk­fencet vethetünk bele. Olyan kötött talaj, ha megnyitjuk, s nem zárjuk le 5-6 órán belül, kiszárad, kőkemény lesz, egyszerűen lehetetlen elfogad­ható magágyat készíteni. Költségtöbbszörös Kölese határában amúgy sem túl jó a föld, hiszen 16-17 aranykoronánál jobb nemigen akad. Az átlag meg 10-11 körül van. Tehát jó termés­hozamot elérni egyáltalán nem könnyű. Ehhez hozzá kell még tenni azokat a többletkölt­ségeket, amelyek egy elfogad­ható magágy előkészítéséhez szükségesek. Péter sorolja: — Tarlóhántás, szántás, gyűrűs hengerezés, aztán szükség szerint akár két- három tárcsázás, kombináto- rozás. Ezután jöhet csak a ve­tőgép, mely után még egy sima hengerezés feltétlen kell. — És akkor a vetőágy még nem is ideális — kontráz Zoltán. — Mindez könnyebb talajon fele ennyi művelettel elérhető. A költségeket tehát máris megnöveli a talajelőkészítés. Különösen a jelenlegi gázolaj­Buj (KM) — Ifjú Torna Lász­ló ma negyvenegy éves, 24-et húzott le a buji téesz gép­telepén. Ha a tanulóidőt is be­leszámolja, akkor 27-et. Vé­gigjárta a szamárlétrát: volt karbantartó lakatos, gépke­zelő, az utolsó nyolc évben pedig gépcsoportvezető. Oly­kor naponta 12-14 órát dolgo­zott. Emellett művelte háztáji­ját. Két-három éve — mióta a földeket visszakapták — na­gyobb területen gazdálko­dott. A kettős teher azonban megrokkantotta. Tavaly át­esett egy infarktuson. Dönte­nie kellett: vagy a szövetkezet, vagy a saját gazdaság. Mivel az előbbi vajúdik, az utóbbi mellett döntött. — Télen azért munka után nézek — mondja —, hiszen az egész évet nem köti le a gaz­dálkodás. Meg aztán a mező- gazdaságban mindig nagy a rizikó, kell valami biztos hát­tér, ha szerény is. Arról nem is beszélve, hogy számomra a tétlenség elviselhetetlen. Torna László a saját és az apósa birtokán kívül bérelt földeken is gazdálkodik. Az idén 15 hektárról aratott bú­zát. — A Gabonaforgalmival öt­éves szerződésem van étkezési árak mellett. A vetőmagot, a műtrágyát, a vegyszereket nem is tudták megvenni csak hitelből. — Ehhez tegyük még hozzá — újra Péternél a szó —, hogy a volt téesz évtizedeken át ki­szipolyozta a talajt. Szerves trágyát az ég tudja mikor látott egy-egy parcella. A részben saját, részben bé­relt földekre Tamásék igye­keztek minél több istállótrá­gyát beforgatni. A talajtáp el­sősorban Balku Zsigmond mi­ni tehenészeti telepéről került ki. Ráfizetés Búzát 20 hektáron termesztet­tek. A hozam közepesnek mondható, az értékesítés gyengének. — Tudja — mondja Tamás Józsefné —, nekünk, terme­lőknek az a legnagyobb ba­junk, hogy drágán vásárolunk és olcsón adunk. A búza a kö­zepesnek mondható termés mellett is jó, ha fedezi a költ­ségeket. A kukorica meg? Ar­ról jobb, nem is beszélni! — Képzelheti — gom­bolyítja tovább a fonalat Péter —, ha jó felét kénytelenek voltunk besilózni, hogy leg­alább valamit megmentsünk belőle. Az is nehezíti a termelő dol­gát, hogy a támogatások sem búzára. Szerencsére ez jól si­került, hiszen 56 mázsás volt a hozam, mázsájáért 927 forin­tot fizetett a Gabona. Gondol­hatja, a minőséggel nemigen volt gond. De a többi, az siral­mas. A napraforgó 16 mázsát adott, mikor legalább 24-re számítottam. Erre a KITE-vel van szerződésem. A kukorica meg sem nőtt. Kiszártépőz- tem, mert nem érdemes a kom­bájnt ráhajtani — a gázolaj árát sem hozza be az a pár sat­nya cső. Bujon régi hagyományai vannak a paprikatermesztés­nek. Természetes, hogy riport­alanyom is ültetett belőle 2 hektárral. — Tudja, megpróbálok több lábon állni — mondja —, mert ha egy lapra tesz fel valamit az ember, igen nagyot buk­hat. Ezenkívül gyümölcsöse is van. Ennek a hasznára azon­ban még nem számíthat, mert egy része fiatal, a másik része pedig egy elhanyagolt, régebbi telepítés, amelyet tavaly meg sem metszettek. Hogy a gazdálkodás nye­reséges lesz-e az idén, vagy rá­fizetéses, most még nehéz pontosan megmondani. Am a súlyos aszály okozta károk például a kukoricánál — ebből érkeznek meg idejében. Még az 1800 forintos földhasznosí­tási támogatást sem kapták meg. Sőt, a tavalyi alma 3 fo­rintos állami árkiegészítésről is csak hallottak, olvastak. Mert látni nem láttak belőle egy fillért sem. — Pedig most lenne rá nagy szükség — teszi hozzá Páter —, most, amikor beruházni kell, hiszen a betakarítás újabb költségekkel jár, és már most gondolni kell a jövő évi ter­mésre. Az aszály miatt tehát a növénytermesztés ráfizetéses. De vajon mit mond a tehenész, Balku Zsigmond? — A tejtermelés sem nye­reséges. Most tizenkét tehenet tartok. Egy jó tehén évi 80-100 forintot termel, de en­nek 80-85 százaléka elmegy takarmányra. Marad 10—15 százalék, amit fejlesztésre lehet fordítani, de ez édes­kevés. Ebből következik, hogy az ágazat támogatásra szórni. De nem mindegy, hogyan. A mostani húszezer forintos nagy kötöttséggel jár, ezt csak kevesen vállalják. Tehát nem oldja meg a problémát. A tá­mogatási rendszernek arra kel­lene törekednie, hogy a mi­nőséget, a magas hozamot serkentse. Vagyis: ne ugyan­annyi támogatást kapjon az, aki egy 3500 literes tehenet nevelt fel és tart, mint az, aki egy 5000 literes hozamút. Rö­viden úgy is mondhatnám, hogy a tejet kell támogatni, nem a tehenet. * A tenger munka, a sok bosszúság, a ráfizetés után va­jon vállalják-e jövőre is? — Ebből nem lehet kiszállni — mondja tömören Péter. — Talán adjuk el a gépeket? A földet? Nem, azt nem lehet. Ez az aszálysorozat is véget ér egyszer. — Minden évet azzal kez­dünk — teszi hozzá édes­anyjuk —, hogy na majd most talán sikerül. Nem sikerült. Talán jövőre... tíz hektárt vetett — azért sej­tetik: Torna Lászlóék sem igen zárnak túl jó évet. Ráadásul másfél millió forint hitelt kell törlesztenie öt éven keresz­tül. Gépparkját sikerült pályáza­ti pénz hozzáadásával bő­víteni: traktort, ekét, kombiná- tort, talajmarót, szártépőt, pót­kocsit, tárcsát vásárolt. Hiány­zik még egy gabonavetőgép, mű- és szervestrágya-szóró. Kombájnra nem gondol egy­előre, hiszen az szinte meg­fizethetetlenül drága. A hozzá hasonló kisgazdák úgy segítik egymást, hogy kölcsönadják gépeiket, vagy kalákában dolgoznak. De kombájnt csak bérbe kap. Mi­után saját gépeivel elvégezte a munkálatokat a sajátján, bér­munkát is vállal. — Legalább a gázolajra valót megkeresem ezzel — mondja. Torna László kültagja a Benda Bt.-nek, amely zöldség és gyümölcs felvásárlásával és elsődleges feldolgozásával foglalkozik, s ha teljes kapa­citással beindul, akár 30-40 embernek is tudnak — ha idényjelleggel is — munkát biztosítani. — Mondom, több lábon kell állni. Tamás Péter és Zoltán indulás előtt A szerző felvétele Több lábon biztosabb Munka után néz, az egész évet nem köti le a gazdálkodás _ Jeovzet SPtJr Fanatizmus Györke László A nyaggyűjtés közben többször hallottam: nincs igazán becsü­lete a földműves munkájá­nak. Sőt, még a faluban is lenézik azt, aki a földből akar megélni. Ez utóbbin meghökkentem, hiszen az még elképzelhető, bár szá­momra elfogadhatatlan, hogy a városi polgár így vé­lekedik; ám hogy faluhelyen is akadnak ilyen emberek, akik pedig a föld közelében —hanem is belőle—élnek, ez már valahol az értékrend csorbulásáról árulkodik. Mert mi lehet mind­nyájunk számára a legfon­tosabb, ha nem éppen min­dennapi kenyerünk? Es kik lehetnek számunkra legbe­csesebbek, mint éppen azok, akik megtermelik az ország kenyerét? Egyik riportalanyom mondta: ma a vállalkozás­hoz a mezőgazdaságban nemcsak tőke, meg géppark kell, hanem nagy adag fa­natizmus is. Hiszen akinek tőkéje van, hamarabb lát belőle hasznot, ha például kereskedik. A mezőgazdaságban sok­kal lassabban fordul meg a pénz. Ha egyáltalán meg­fordul. Hiszen a haszon any- nyi mindennek a függvénye: föld, időjárás, szakérte­lem. S ha mindez összejön, még mindig ott van a piac. Lesz-e egyáltalán? S ha lesz, milyen áron sikerül el­adni a portékát. Es ha elad­ják, mikor fizet a felvásár­ló? C sak tisztelettel és megbecsüléssel le­het szólni mind­azokról, akik a rizikó el­lenére mégis vállalkoznak. Röviden __________________ Öt mezőgazdasági... ...erőgép van magánbirtok­ban Tivadarban. A földek jelentős részét az új tulaj­donosok bérbe adják a szomszédos kisari szövet­kezetnek. (KM) Lónyán... ...négy család vállalkozott a mezőgazdaságban, akik 40 és 100 hektár közötti föld­területet műveltek meg. (KM) A szatmárcsekei... ...önkormányzat a ma már 12 millió forintot érő gép­parkjával nonprofit szolgál­tatást nyújt a kisvállalko­zóknak. (KM) Nyírgyulajon... ...mindössze két család vál­lalkozott arra, hogy főál­lásban foglalkoznak me­zőgazdasági termeléssel. (KM) A mezőgazdasági... ...vállalkozók munkáját Ke- mecsén a gazdakör segíti, amelynek elnöke Varga Gyula. Gond viszont, hogy csak három vállalkozás ren­delkezik gépekkel. (KM) Támogatási struktúra Budapest (MTI) — Lakos László földművelésügyi miniszter az Országos Ga­bonatermesztési Tanácsko­záson bejelentette: a kor­mány várhatóan szeptem­ber 15-én tárgyalja meg az ágazat szabályozási rend­szerének jövő évi koncep­cióját. Felsorolta a tervezett agrártámogatási előirány­zatokat is, amelyeket a tár­ca a jövő évre igényelt. Ezek végösszege mintegy 80 milliárd forintot tesz majd ki. Ebből 35 milliárd forint jutna exporttámoga­tásra, 15 milliárd forint költségcsökkentő támoga­tásokra, 7 milliárd forint in­tervenciós támogatásra, azaz a belső piaci zavarok korrigálására. Mintegy 13 milliárd forintot terveztek a mezőgazdasági alapra, de ebből még 3 milliárd forint kérdéses. A reorganizációs prog­ram megvalósítására szinte alig jut majd pénz, s az egyéb támogatásokra 2-3 milliárd forint marad. Lakos László a termelők megnyugtatására elmondta: az idei őszi munkákhoz szükséges támogatási kere­tek rendelkezésre állnak. Az idei évben hektáranként 4,5 tonna gabona termett hazánkban, ez azt jelenti, hogy az össztermés eléri a 4,8 millió tonnát. Vastagabb támogatást is elbírnának a mezőgazdasági vállalkozók Balogh Géza felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom