Kelet-Magyarország, 1994. szeptember (54. évfolyam, 206-231. szám)
1994-09-08 / 212. szám
KULTÚRA 1994. szeptember 8.r csütörtök | i V ' >:.. - " lfc$fcanj * Mg ~ I | á^l»jí\*J í ■ ' Orgona versenyt... ...rendeztek a franciaországi Chartres-ban. A nemzetközi megméretésen az előadásmód kategóriában Deák László magyar orgonaművésznek ítélték oda a tízezer frankos második díjat. (MTI) Zenei világnapi... ...koncertet rendeznek szeptember 30-án a nyíregyházi Bujtosi Szabadidő Csarnokban. (KM) Fehér Rózsa díjban... ...részesült Hegedűs Géza író és pedagógus; Füköh Levente muzeológus; Pa- lánkai László népművelő és a Merlin Színház társulata. A Kultúraközvetítők Kamarájának elismerését a Merlin Színházban adták át. (MTI) Lengyel fotósok... ...kiállítása nyílik meg szeptember 9-én a nyíregyházi városi művelődési központ fotógalériájában. A tárlat e hó végéig látogatható. (KM) Restaurálási... ...munkálatok miatt előrát- hatólag jövő év februárig nem tekinthető meg a milánói Santa < Maria déllé Grazie templomban Leonardo da Vinci világhírű festménye, az Utolsó vacsora. (KM) Diákfilmszemle Budapest (MTI) — Az Országos diákfilm- és videószemle háromnapos rendezvénysorozatának a gazdagréti közösségi ház ad otthont szeptember 9. és 11. között. A fórum lehetőséget kíván biztosítani az ország bármely területén élő filmezéssel, illetőleg videózással foglalkozó 10-18 év közötti fiatalnak a bemutatkozásra, az első nyilvános megmérettetésre. Örökmozgó rockcsapat Nyíregyháza (KM — K. J.) Több emlékezetes, már- már legendás hírűvé lett zenei rendezvény után a közeljövőben ismét különleges eseménnyel rukkol elő a nyíregyházi Bujtosi Szabadidő Csarnok. Szeptember 15-én 19 órától ugyanis ott lép fel a magyar rockzene örökmozgója: a P. Mobil. Az együttes nyolc évvel ezelőtt „pihenőre tért”, hogy azután 1993 végén elemi erővel robbanjon be a stúdiók és a koncerthelyszínek világába. Tavaly ősszel jelent meg a Stage power című dupla albumuk, amely a zenekar hajdani három aranylemezének (Mobilizmo; Honfoglalás; Heavy Medal) teljes anyagát tartalmazza. Idén tavasszal pedig az Ez az élet, Babolcsai néni című új LP-jiik látott napvilágot, melynek repertoáijából a Dugjatok a 220-ba! és a Ha újra kezdeném hamarosan felkerült a slágerlistákra. A P. Mobil visszatérésének igazi ünnepe június 11- én volt a Fradi stadionjában, ahol tizenháromezer rajongó köszöntötte a sok év után újra színpadra lépett együttest A gigantikus show helyszíni hangfelvétele 1994 őszén jelenik meg lemezen, a koncertről készült filmet októberben mutatja be a televízió. Rövidesen „összeáll” a P. Mobil Story című könyv is, és a Televideo is tervezi egy életművideo kiadását. A nyár folyamán Zánkán és Siófokon lépett fel a csapat, mintegy előkészítendő a nagyszabású őszi turnét — ennek egyik állomása lesz Nyíregyháza —, melynek keretében mintegy negyven koncertet ad az ország minden részén. A BUSZACSA-beli szereplésükön a mobílosok a következő felállásban jelennek meg; Schuster Lóránt zenekarvezető, szövegíró, showman; Tunyogi Péter ének; Sárvári Vilmos gitár; Kékesi Bajnok László basszusgitár; Zeffer András billentyűsök; Póta András dob. A koncerten felhang- zanak majd a régi, nagy sikerek — pl. a Rocktóber, a Menj tovább, a Miskolc, a Kétforintos dal, az Utolsó cigaretta —, és természetesen az új(abb) nóták is. Elő- zenekarként az Unfit Ass-t hallhatják-láthatják a rock szerelmesei. A várhatóan izgalmas és forró hangulatú rockshow-ra jegyeket már lehet igényelni a csarnok pénztárában. Elindult A vörös postakocsi Krúdy műveinek színpadra állítása sohasem tartozott a könnyű feladatok közé A P. Mobil — itt éppen állóhelyzetben Archív felvétel Nagy István Attila Nyíregyháza (KM) — Ezer- kilencszáznyolcvanhárom tavaszán mutatta be a Móricz Zsigmond Színház a kitűnő rendező, Kapás Dezső átdolgozásában és rendezésében a Rezeda Kázmér szép élete című darabot. Krúdy műveinek színpadra állítása sohasem tartozott a könnyű feladatok közé, mert élményei, tapasztalatai, egész világlátása nem a színpadot kívánja. Sokkal inkább a befelé forduló, de azért kitárulkozni vágyó magatartás jellemezte Krúdy Gyulát. írásainak egyik meghatározó vonása az elvágyódás. Legtöbbször az idillien tiszta múltba, a szépségbe, a szerelembe, abba az érzésbe, amikor még nem veszítette el jelmezét. Krúdy hősei állandóan önmagukról beszélnek. Legtöbbször hosszú, lírai monológokban. Hiányzik belőlük az aktivitás, a mindenre elszántság. Leginkább Csehov hősei állnak közel hozzájuk. A tíz évvel ezelőtti előadás címszerepét Bárány Frigyes játszotta. Ő volt a hírlapíró, aki nem tud eligazodni a vágyai között, aki sóvárogva törekszik a világ befogadására, de sohasem éri el a célját, mert csak fájdalmasan lemondó gesztusai vannak. Rezeda érett férfi volt, sokat tapasztalt, bölcs ember. De tele szeretettel és megértéssel a világ iránt. Bárány számára nagy és érdekes művészi feladat lehetett, hogy megfogalmazza az idős Rezedát, ezúttal Alvinczy Eduárd alakjában. A sikeres és szerencsés főúr (Szemere Miklós kalandos életű politikus volt a minta) eltitkolt szerelmet érez az árva lány, Esztella iránt. Gyöngédséggel veszi körül, mert Esztella jelenti számára az életet, a visszavonhatatlanul vége felé haladó életet. Egyetlen reménye lett a lány, aki be van zárva a sorsába, s nem tud kitömi belőle. Esztella a varázsos szavú Rezedát választotta, aki el tudta hitetni vele, hogy a szerelem és szenvedély kettős bilincsében tartalmas és gazdag Jelenet az előadásból élete lehet. Amikor a lány el akar köszönni Alvinczytól csupán egyetlen szót kér, amelyet magával vihet Alvinczy porig sújtottan áll, nincs szava az elmúlásra, összeomlik benne a jövő, a reménytelenség dermeszti a szívét. Felejthetetlen, könnyet ki- kényszerítő este volt. A második felvonásban Alvinczy megkeresi a bordélyházba került Esztellát. Csalódott a lányban mégis kimenekíti a bordélyházból, mert képes felülemelkedni személyes érzésein, jobban szereti önmagánál Esztellát. A lány Alvinczy nyakába kulcsolja a karjait, sisteregve égnek, mint a jegenyék. Összesűrösödik bennük a fájdalom és a hiábavalóság, a reménytelenség és a kétségbeesés. Talán a szerelem is. Átölelik egymást, és ott van tőlünk néhány méterre az a csoda, amely olyan ritkán adatik meg nekünk ebben a tébláboló életben: az egymásra találás fájdalmas boldogsága. Vagy említhetném az előadás zárójelenetét: Alvinczy összetörtén, megöregedve tér haza, meghalni. Esztella és Alvinczy párbeszédéből kiderül: nincs fontosabb annál a felismerésnél, hogy emberlényegünkhöz sem a pénz, sem a hatalom nem tartozik, csak a másikhoz közeledő tisztelet, a másik ember másságának a tisztelete. Varjú Olga, aki néhány évnyi szünet után ismét visza- jött Nyíregyházára, most is meghódította a várost. Minden mozdulata hiteles, a hangjával úgy tud bánni, hogy egy pillanatig sincs kétségünk: mélyen megérintette a figura. Van valami, ami szavak nélkül is megjelenik Varjú Olga gesztusaiban: a ki nem mondott szavak fájdalma ott rezeg a fej- tartásában, a lépéseiben, ablakot kereső tekintetében, hangokra figyelő testtartásában. Játékában drámai hősnővé vált Esztella, annak ellenére, hogy Krúdy nem nagyon szereti a drámát. Esztella nem tudja lerázni magáról a sors bilincseit, s mivel a szívével közeledik a világhoz, lépten-nyomon sebeket kap. Varjú Olga egészen kiváló alakítása mellett bántóan gyengére sikerült az egyébként tehetséges Bajzáth Péter Rezeda Kázmér-figurája. Az ő megformálásában érthetetlen a környezet Rezeda iránti rajongása, mert egy üresfejű, jelentéktelen férfit látunk. Bajzáth felmondja a szövegét, láthatóan semmi köze sincsen ahhoz a szerephez, amit ráosztottak. Rezeda mondatai az életről, a szerelemről, az emberekről elhalnak a színpadi térben anélkül, hogy eljutnának a nézőkhöz. Nagy kár. így az a furcsa helyzet állt elő, hogy Bárány Frigyes játéka közvetítette a fiatal Rezedát meg az idős Alvinczyt is. Tíz évvel ezelőtt Szabó Tünde is részese volt a Rezeda Kázmér szép élete című előadás nagy sikerének. Most Stefiméként láttuk a színpadon, ő volt a Madame a borHarasztosi Pál felvétele délyházban. Alakítása azért tetszett, mert láttatni engedte azt a kis rést, amelyen keresztül észrevehettük, hogy a könyörtelen élet kényszerítette bele ebbe a szerepbe, de egyébként tele van szépséggel és szeretettel. Alvinczy életének vannak csendes szemlélői. Közéjük tartozik özv. Bányainé és Sylvester. Csorba Ilona és Kocsis Antal az önfeláldozás örömét mutatták meg. Azt, hogy Alvinczy árnyékában is lehet emberhez méltó életet élni. Valaha Alvinczy múltjához tartozott Montmorency kisasz- szony is. Pregitzer Fruzsina alakítása az öregedő színésznő fájdalmának rajzában volt megkapó. A régi Magyarország hangulatának festéséhez tartozott Unghonberky (Gados Béla), Ugocsiné (Gedai Mária), Pimpi ([Petneházy Attila) és a többiek — urak, hölgyek, örömlányok, inasok — szerepeltetése. A vörös postakocsi sikerre számíthat. Hegyi Árpád Juto- crának, a darab rendezőjének észre kellett volna vennie, hogy Bajzáth Péter kínlódik ebben a szerepben. S ha ahhoz a gondolathoz méltó akar lenni, amit Alvinczy megfogalmaz: „Olyan az én életem, mint a Vörös Postakocsi, ami egykor elindult, megrakodva múltszázadi emberekkel a fogadó udvarából.”, akkor ezt az édesbús üzenetet nem engedi megkérdőjelezni. Egy nagyszerű magyar versenyfilm Velence (MTI) — A nézők hálás tapssal, a nagy olasz lappok vagy lelkesedéssel, vagy teljes elutasítással, a helyi velencei kritikusok fanyal- gással fogadták az 51. Velencei Filmszemle versenyére meghívott magyar film bemutatóját. Enyedi Ildikó Bűvös vadász című filmje valóban okot adhat a szélsőséges véleményekre, különösen azért, mert Velencében Kelet-Európából mindent vártak, csak ezt az álom és a valóság közt vándorló, magát megfejteni nehezen engedő szép mesét nem. A Szárnyas Oroszlánért folyó verseny Kelet-Európa napján a világhírű cseh rendező, Jiri Menzel alkotása, az Ivan Conkin egyszerű katona élete és rendkívüli kalandjai azt hozta, amit vártak tőle: a hétköznapi sztálinizmus gyilkos szatíráját, a szakma nagy öregjének profizmusához méltó rendezésben. Enyedi Ildikó filmjének csak annyi köze van a forrongó Kelet-Európához és a mai Magyarországhoz, hogy jórészt napjaink Budapestjén játszódik. Mégis teljes mértékben közép-európai a film, mert Enyedi, Carl Maria von Weber 1821-ben Berlinben bemutatott, a Wagner előtti német romantikus operairodalom leghíresebb művét, a Bűvös vadászt meséli el újra. A kiindulási pont annyiban segít, hogy Weber zenéje szerves része a filmnek, de nehezíti a megértést annak, aki számára az eredeti opera meséje ismeretlen. Enyedi teljes figyelmet és összpontosítást követel a nézőtől. A történet három egymásba állandóan átlépő idősíkban játszódik, s a film végén, amikor a néző már azt hiszi, mindent megértett, a rendező ismét kétségeket támaszt: lehet, hogy az egész csak a második világháború alatt, egy bombatámadás miatt félbeszakított Weber-bemu- tató kényszerszünetében elmondott mese volt? A film csak nagy vonalakban követi az opera cselekményét. Max (az egykori popénekes Gary Kamp alakítja) most a magyar rendőrség egyik mesterlövésze, aki feltehetőleg ördögi kollégája miatt egy emberrab- lási esetben nemcsak a tettest, hanem az elrabolt lányt is megsebesíti. A történtek teljesen felkavarják és elbizonytalanítják, ezért aztán habozás és kérdezősködés nélkül elfogadja az ördögi kolléga által ajánlott bűvös puskagolyókat, amelyek közül hat mindenképpen a kívánt célba talál, csak a hetedik az ördögé, annak áldozatát ő jelöli ki. A hiba elkövetése utáni vizsgalövészeten a bűvös golyókkal Max nagyszerűen helytáll, így kényes megbízatást kap. Budapestre érkezik egy orosz sakkbajnok (Tar- kovszkij Stalker című világhírű filmjének főszereplője, Alekszander Kajdanovszkij alakítja), aki ellen feltehetően merénylet készül. Maxnak kell észrevétlenül követnie és figyelni a bajnokot, aki véletlenül megismerkedik Max feleségével, Évával (Sadie Frost remekel a szerepben) és tapintatosan, ám de annál határozottabban udvarolni kezd az oroszul jól beszélő szép fiatal- asszonynak. Max mindent lát, s a parancsot megszegve elmondja Évának és a sakkozónak, hogy a bajnokot kell védenie. így a családi béke megmenekül. De természetesen sor kerül a hetedik golyó kilövésére, mely Évát sebezné halálra, ám a csodákat tévő Madonna Max és Éva kislányának a képében az utolsó pillanatban eltéríti a gyilkos lövedéket. A La Repubblica szerint a Bűvös vadász is bizonyítja, hogy helyes döntés volt a szemlén nagy teret adni a jövő tehetségeinek. A film láttán az embernek az a gyanúja támad, hogy a 21. századnak szüksége lesz a hasonló misztikus mesékre, ha nem akar dicstelenül elmerülni a fogyasztói szemlélet mocsarában. A római II Messagero a Velencei Filmszemlén, ha lenne bizarr kategória, annak fŐ- díját habozás nélkül a Bűvös vadász-nak ítélné. . " " ' A BnmmE: rmm g mm !»»