Kelet-Magyarország, 1994. szeptember (54. évfolyam, 206-231. szám)
1994-09-08 / 212. szám
1994. szeptember 8., csütörtök TÚL A MEGYÉN Kelet-Magyaiország if Szarajevói patthelyzet Tisztogatás Belgrád (MTI) — A boszniai szerbek szerda reggel újabb 250 muzulmánt telepítettek ki az észak-boszniai Bijeljinából — mondta az MTT-nek Nisimura Jo- ko, az ENSZ Menekült- ügyi Főbiztosságának (UNHCR) belgrádi szóvivője. Az UNHCR adatai szerint ezzel már 2700-ra nőtt a Bijeljinából július közepe óta elüldözött muzulmánok száma. A szóvivő elmondta, hogy a szerbek közölték a bijeljinai muzulmánokkal: azért kell eltávozniuk, mert senki sem szavatolhatja biztonságukat. Ezután kijelentették, hogy az időseknek, nőknek és gyermekeknek fejenként 200 német márkát, a hadköteles korban lévő férfiaknak pedig 2000 márkát kell fizetniük, ha távozni akarnak. Washington (MTI) — A pápa szarajevói látogatásának a lemondása is érzékletesen példázza, hogy a boszniai fővárost a szűnni nem akaró bizonytalanság uralja: a patthelyzet egyben annak a politikának a kudarcát is tükrözi, amelyet a közvetítő csoportba tömörült nagyhatalmak hirdettek meg hat hete — vélekedett a The New York Times szerdai számában a lap tudósítója, Roger Cohen. Elemzésében rámutatott, hogy alig másfél hónappal ezelőtt az Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország azzal fenyegette meg a boszniai feleket: vagy elfogadják a csoport béketervét, vagy kemény büntetéssel kell szembenéznie annak, aki elutasítja a forgatókönyvet. — A boszniai szerbek rövid huzavona után elvetették a rendezési javaslatot. Elutasító álláspontjukat néma csönd, zavarodottság, tanácstalanság és megosztottság fogadta — írta a tudósító, és megszólaltatott egy hivatalos amerikai forrást is, aki leszögezte:—Tekintve, hogy másfél hónap eltelt anélkül, hogy bármit is cselekedtünk volna, a közvetítő csoport kilátásait illetően meglehetősen borúlátó vagyok. Roger Cohen szerint a boszniai szerbek magatartásának egyrészt a Szerbia elleni gazdasági tilalmak megszigorításához, másrészt a Szarajevó és Gorazde körüli fegyverkizárási NATO-övezet megerősödéséhez kellett volna vezetnie, sőt felmerült az is, hogy hasonló zónákat hoznak létre Tuzla, Srebrenica és más muzulmán városok környékén is. Csakhogy semmi sem történt, ráadásul magán a csoporton belül keletkeztek repedések. A The New York Times utalt rá, hogy Andrej Kozirev orosz külügyminiszter éppenséggel a Szerbia elleni szankciók bizonyos fokú enyhítése mellett kardoskodik, miután Belgrád lezárta a szerbiaiboszniai határt. A boszniai ENSZ-kötelékben csapatokkal részt vevő Nagy-Britannia és Franciaország ugyanakkor erősen ódzkodik egyfelől a fegyverkizárási övezetek megszigorításától, másfelől a szer- bek elleni esetleges NATO- légicsapásoktól. Feszültséget okoz a csoporton belül a Fehér Háznak azt a terve, hogy kudarc esetén, október közepe után lépéseket tesz a boszniai fegyverszállítási tilalom feloldására. — Általánosságban úgy tűnik, hogy Oroszország, Nagy-Britannia és Franciaország inkább hajlik arra, hogy a szerbekkel való egyezkedés révén tegyenek pontot a boszniai válságra, szemben az Egyesült Államokkal, amelynek viszont nincsenek csapatai a helyszínen — írta Roger Cohen. Szerdán indiai farmerek tüntettek Új-Delhiben, a parlament épülete előtt. A kövekkel felszerelkezett tömeg a kormány azon döntését bírálta, amely szerint az országnak évente hárommillió tonna állati ürüléket kellene importálnia Hollandiából AP-felvétel Egy robbanás hátterében Györke László Beregszász-Nyíregyháza (KM) — Azok számára, akik odafigyelnek a határon túli magyarság dolgaira, bombaként hatott a hír: a KMKSZ Beregszászi Járási Szervezetének választmányi ülésén augusztus 5-én úgy határozott, hogy kiválik és létrehozza a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetséget (BMKSZ), mely nem a szövetség középszintű szervezete, hanem önálló. Rá egy napra pedig megalakult a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fóruma (KMSZF). A Kárpáti Igaz Szó megyei lapban ezt követően megjelent a KMSZF nyilatkozata. Az okokról A nyilatkozat bevezetőjében leszögezi: ,3 jogilag önálló szervezetek tanácskozásukon kinyilatkoztatták, hogy a továbbiakban lehetetlennek tartják az együttműködést a KMKSZ jelenlegi megyei vezetésével”. (A jogilag önálló szervezetek: a BMKSZ, a Szolyvai Magyarok Kulturális Szövetsége, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége, a KMKSZ Ungvári Városi Középszintű Szervezete, a szövetség Técsői Városi Szervezete.) A kemény döntés okait részletezi aztán, melyek közül csak a legfontosabbakat emeljük ki. Ezek: a szövetség alapszabálya és strukturális felépítése kizárja a belső demokráciát, egy szűk csoport (az elnökségen belül) szervezete valósult meg tömegszervezet helyett; diktatórikus vezetés; nincs tere a másként gondolkodásnak; hibás, a kárpátaljai magyarságot hátrányosan érintő döntések sorozata (választási baklövések), megszakított minden kapcsolatot a megye többi nemzetiségi szervezeteivel, nem folytat párbeszédet sem a megyei, sem az országos hatalommal, sem az önkormányzatokkal; Budapest irányába önhatalmúlag, saját szűk csoportérdekeit szem előtt tartva politizál; hagyta elsorvadni a Kárpátaljai Magyar Ifjúsági Szövetséget; gátolja a mások által kezdeményezett magyar kulturális rendezvényeket (lásd: távollétével tüntetett Munkácsy Mihály munkácsi szobrának leleplezésénél, az ungvári Dayka Gábor- szobor visszaállításánál). És ami szintén nem lényegtelen: a szervezetnek nyújtott különböző eredetű anyagi támogatások nagyságrendjét eltitkolják, azok felhasználásáról a vezetőség egyetlen fórumon nem számolt még be. És végezetül: „A felsoroltak összessége a kárpátaljai magyarság félrevezetéséhez, elszigetelődéséhez és megosztásához vezetett.”—olvasható a nyilatkozatban. Betelt a pohár Az idézett nyilatkozat első aláírója Dalmay Árpád, a BMKSZ ügyvezető elnöke: — A szövetségen az első repedést épp az elnök, Födő Sándor ütötte még az 1990-es parlamenti választások idején, amikor Vaszil Sepát támogatta és juttatta be az ukrán legfelsőbb tanácsba, aki kifejezetten KMKSZ-ellenes politikát képviselt. Második repedés: az ukrán-magyar alapszerződés szövegét a magyar kormány jóval a ratifikálás előtt megküldte az elnöknek, aki viszont erről mélyen hallgatott nemhogy a tagság, még az elnökség előtt is. Mikor arra kérte a magyar kormányt, hogy írják alá az alapszerződést, lényegében saját véleményét fejezte ki, de a kárpátaljai magyarság nevében nyilatkozott, anélkül, hogy bárkit is megkérdezett volna. A pohár akkor telt be, amikor az idei parlamenti és helyhatósági választások során mindannyiszor szembefordult a szövetség megyei elnöksége egyrészt a beregszászi választmány javaslataival és határozataival, valamint saját, korábbi döntéseivel. Ennek eredménye a csúfosnak is nevezhető választási végeredmény. Végül egy személyemet érintő intézkedésről, bár nem szeretem a személyeskedést. A Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház ünnepélyes megnyitója előtt elnöki rendeletben, a 7. pontban ezt írja: „Mivel Dalmay Árpád teljesen elveszítette bizalmamat, a KMKSZ nevében csak mint az elnökség tagja, a vacsorán vehet részt. Minden más rendezvényen magánemberként lehet jelen.” Jellemző, hogy ezt az elnöki rendeletet csak én nem kaptam meg. — Július 23-án a beregszászi városi szervezetek küldött- gyűlésén felmerült, hogy létre kellene hozni a Beregvidéki Magyar Szövetséget (BMSZ), mely legyen független a KMKSZ-től. Ezt a küldöttek ellenszavazat nélkül elfogadták. Ezt követően több falusi szervezet is jelezte csatlakozási szándékát. Augusztus 5- én a járási választmányi ülésen, ahol az ötvenegy alapszervezetből harminchárom képviseltette magát — megalakult a nevében némileg módosított BMK(ulturális)SZ. Rá egy napra pedig a nem beregszászi járásbeli magyar szervezetek (a nyilatkozat aláírói) csatlakoztak, így alakult meg a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fóruma. — Ezt követően — várhattuk —, egyik támadó • nyilatkozat, felhívás a másik után jelent meg a megyei lap hasábjain, melyek — többek között — még hazaárulással is vádolnak bennünket. Békítési kísérlet Augusztus 18-án Budapesten a Határon Túli Magyarok Hivatalában Tabajdi Csaba az érintett feleket megkísérelte „kibékíteni”. Mivel ez nem vezetett eredményre, Tabajdi Csaba tudomásul vette, hogy létezik egy másik magyar szervezet is Kárpátalján. Fábián László, a KMKSZ alelnöke: — Mivel vidéken lakom, Mezőváriban tanítok a középiskolában, csak elnökségi üléseken tudok részt venni, s így a vezetés belső ügyeit nem ismerem. Emiatt is tartanak passzívnak. Véleményem szerint rövid időn belül a kedélyek lecsillapodnak, s közelebb kerülünk egymáshoz. Sikeres vizit Budapest (MTI) — Sikeres magyarországi vizit, felhőtlenül fejlődő kapcsolatok, perspektivikus együttműködés, barátsági szerződés és egy 64 millió dolláros energetikai üzlet — így vonták meg Süleyman De- mirel háromnapos hivatalos látogatásának mérlegét szerdán a vendéglátó magyar köztársasági elnök és a vendég török államfő közös nemzetközi sajtókonferenciáján. Göncz Árpád köztársasági elnök elöljáróban hangoztatta: a zavartalanul fejlődő kapcsolatokat tekintve a mostani látogatás nem jelentett áttörést, ellenben további fontos mérföldkő a magyar-török viszonyrend- szer történetében. A mind intenzívebbé váló kontaktusokra utal, hogy Süleyman Demirel kíséretében több mint 50 török üzletember érkezett Magyarországra. A tárgyalásokon érintették egyebek mellett az együttműködés lehetőségét a járműgyártásban és a mezőgazdaságban. Emellett szó esett arról is, hogy Magyarország bekapcsolódhat Törökország erőműfejlesztési programjába. Énnek egyik kézzel fogható jeleként csütörtökön 64 millió dolláros kontraktust írnak alá egy magyar erőművi beruházásról. Süleyman Demirel a maga részéről utalt arra, hogy a példás magyar-török kapcsolatok stabil egyezményes-jogi alapokon nyugszanak. Ennek az egyezményes háttérnek fontos eleme a szerdán aláírt magyar-török barátsági és együttműködési egyezmény. (A dokumentumot ünnepélyes külsőségek közepette a két államfő írta alá az Országházban.) A szerződés valójában az 1923-ban, közvetlenül a Török Köztársaság kikiáltása után megkötött egyezmény megújítása, korszerűsítése. Süleyman Demirel az európai környezetbe ágyazva részletesebben is taglalta a magyar-török kapcsolatokat. Hangsúlyozta, hogy a kontinens problémáira — így a balkáni válságra is — csak békés megoldások képzelhetőek el. A délszláv válság kapcsán, a fegyverembargó esetleges feloldását firtató kérdésre válaszolva külön is kiemelte: Bosznia-Hercegovina ügye világméretű probléma. Senki sem kívánhatja a vérontást; a világnak nemet kell mondania erre. A béke óhajának felül kell kerekednie és Törökország erőfeszítései is erre irányulnak — tette hozzá, sikert kívánva a kontaktcsoport rendezési tervének. Miriisustra Az SZDSZ... ...reményei szerint a Liberális Intemacionálé izlandi kongresszusán, pénteken felveszik a pártot a teljes jogú tagok sorába. (MTI) A támogatások... ...összege az idén várhatóan 75 milliárd forint lesz a korábban tervezett 57 mil- liárddal szemben. Erről Lakos László földművelésügyi miniszter beszélt az Országos Gabonatermesztési Tanácskozás nyitónapján. (MTI) Az OTP mostani... ...tőkemegfelelési mutatója nem indokolja az újabb tőkeemelést, Erről Bőd Péter Ákos, a jegybank elnöke beszélt az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén. Mint mondta: Soros Györgynek az OTP-be történő befektetéséről végső soron a tulajdonosnak, azaz az államnak kell döntenie. (MTI) Nagylaknál... ...szünetel a személy- és teherforgalom, mert román oldalon öt személygépkocsi szerdán délelőtt blokád alá vette a határállomást. Továbbra... ...is folyik az egyeztetés a NATO-tagországok fővárosai között az augusztusban elhunyt Manfred Wörn- er főtitkár utódjának kijelölésére. (MTI) Fotóbotrány London (MTI) — Hacsak közbe nem lép valamilyen önzetlen megmentő, csütörtökön meztelen képek jelennek meg a Paris Match című francia magazinban Károly hercegről, a brit trónörökösről. A Londonban kitudódott hírek szerint a képeket a SIPA nemzetközi fotóügynökség egy kémkedő riportere készítette Avignon közelében, ahol a brit trónörökös egy kastélyban nyaral. A képeket állítólag 50 ezer dollárért adták el a Paris Matchnak. Külön érdekesség, hogy az Avignon melletti kastély Oliver Hoare londoni műkereskedő anyósáé — arról az Oliver Hoare-ról van szó, akit Diana hercegnő, Károly herceg különélő felesége a brit sajtó nem bizonyított meggyőződése szerint szerelmes telefonhívásokkal zaklatott az elmúlt másfél évben. Hoare Károly hercegnek és Diana hercegnőnek egyformán jó barátja, és megfigyelők nem záiják ki, hogy a Károly kikémlelésében benne lehetett Diana keze — esetleg bosszúból, amiért a királyi család nem védte meg a sajtó lealacsonyító gyanúsításával szemben. Brit értesülések szerint Károly herceg nagyon dühös. Áz előző napokban a The Sun című brit lap már közölt róla egy furcsa fényképet, amelyen az látszik, hogy gyermekei szórakoztatására a trónörökös egy tányérba hajtja a fejét, szájában citrommal, mint valami újévi malac, kisütve. A tekintélyrombolást nyilván fokoznák a Paris Match képei, annak dacára, hogy Károlynak viszonylag szerencséje volt: a meztelen képek állítólag nem hölgytársaságban ábrázolják.
