Kelet-Magyarország, 1994. augusztus (54. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-31 / 205. szám
1994. augusztus 31szerda MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL Még nem kell tandíjat fizetni Az Országgyűlés határozott a gyógyszertárak létesítéséről és működésükről Budapest (MTI) — Az Országgyűlés keddi ülésén a felsőoktatási törvény módosításáról tárgyaltak a honatyák. A tandíj bevezetésének elhalasztására azért kényszerül a kormány — fejtette ki Fodor Gábor kultuszminiszter —, mert mindeddig nem került sor a szükséges háttérintézkedések, a hitellehetőségek, a kompenzációs rendszer kidolgozására, így tehát nem lehet garantálni, hogy ne az anyagi helyzet döntse el, ki járhat főiskolára vagy egyetemre. A tandíjügyekről a későbbiekben önálló törvény hivatott majd rendelkezni. Ezután az Országgyűlés általános vitát folytatott, majd részletes vitára bocsátotta az idén áprilisban elfogadott gyógyszertári törvény módosítását célzó törvényjavaslatot, majd a képviselőcsoportok vezérszónokainak felszólalásával az Országgyűlés folytatta az új Házszabályra vonatkozó előterjesztés általános vitáját. Az Országgyűlés kedden délután 201 igen, 62 nem szavazattal, 6 tartózkodás mellett elfogadta Pál László ipari miniszter válaszát Demeter Ervin (MDF) interpellációjára. A képviselő azt feszegette, hogy a kormány kikkel konzultált, s milyen gazdasági mutatók alapján hozta meg expodön- tését. A miniszteri válasz tételesen felsorolta a döntéselőkészítés állomásait, s ígéretet tett, hogy a kormány a közeli napokban a teljes kalkulációval a parlament elé terjeszti az expóra vonatkozó előterjesztést. A délutáni órákban a T. Ház 280 képviselő támogató szavazatával, 3 tartózkodás mellett elhalasztotta a felsőoktatási intézmények tandíjának bevezetését, amit a felsőoktatási törvény szeptember elsejei hatállyal írt elő. Személyi ügyekben határozott ezt követően a Ház. Az Országgyűlés az önkormányzati bizottság tagjává választotta az MSZP frakciójából Csabai Lászlónét, aki egyben lemondott a munkaügyi és foglalkoztatási bizottságbeli tagságáról. Az Országgyűlés kedden délután 272 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, egy tartózkodás mellett elfogadta a gyógyszertárak létesítéséről és működésük szabályairól szóló 1994. évi törvény módosítását célzó törvényjavaslatot. Mennyibe fog ez kerülni...? Elhalasztott önkormányzati elöntések Nyíregyházán Nyugdíj Budapest (MTI) — A kormányzat szerint megvalósíthatatlan a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat közgyűlésének azon javaslata, miszerint a nyugdíjasok még az idén 8 százalékos, januárig visszamenő- leges hatályú nyugdíjemelésben részesüljenek. A nyugdíjbiztosító elnöksége viszont kitart elképzelése mellett és legfeljebb technikai jellegű engedményre hajlandó — nyilatkozta Szeremi Lászlóné, a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat alelnöke az elnökség keddi ülését követően. A testület ülésén a kormány képviselője hangoztatta: a visszamenőleges nyugdíj- emelésre vonatkozó kormányjavaslatnál az elsődleges szempont az volt, hogy az államháztartás hiánya ne lépje túl a 330 milliárd forintot. A 8 százalékos visszamenőleges emelés a nyugdíjbiztosítási alap hiányát emelné. Nyíregyháza (KM - Sz. J.) — Először éppenhogy határozat- képes volt á nyíregyházi közgyűlés tegnapi ülése, majd néhány napirendi pont után egyáltalán nem volt az, úgyhogy az alpolgármester berekesztette a testületi munkát. Pedig érdekes kérdések maradtak az előző munkanapról. Ilyen volt például az ez évi pénzügyi terv módosításával kapcsolatos, élénk vitát kiváltott előterjesztés. A következő „nagy falat” a Szabolcshő Kft. végelszámolásának ügye volt. Nem voltak egységesek az álláspontok a tekintetben, hogy melyik megoldás a kevésbé rossz a megyénk öt városának Nyíregyháza (KM - Cs. Gy.) — Bűnügyi tudósítónknak tegnap a meghatottságtól papírzsebkendő után kellett kapkodnia: egy férfit brutálisan bántalmazóról ugyanis kiderült: mégiscsak vajszíve tulajdonában lévő cég további sorsát illetően. Ugyanis a gazdasági társaság többmilliós veszteséget halmozott fel — ahogy elhangzott egy szakmailag megalapozott vád —, mi több, a vagyon felélésére rendezkedett be. A képviselők végül az október eleji következő ülésre részletesebben kimunkált javaslatot várnak. S bár magát az előterjesztést elfogadták, ez lett a sorsa az F kategóriás munkaügyi perek erkölcsi, de főleg pénzügyi konzekvenciái levonásának is. Hozzávetőleg 200 millió forint adhatna fedezetet a besorolásokhoz. Csak hangulati van. Augusztus 27-én 23 óra körül ismeretlen személy Vas- megyeren ököllel állón vágott egy férfit, a mellére térdelt, a nyakához kést szegezett, majd pénzt követelt tőle. És itt jön a dolog „könnyeztető része”, elemként néhány felvetésmozzanat a témához: meg kell hozni az egyetlen lehetséges és végső döntést... mennyibe fog ez kerülni majd nekünk a végén... ha az iskolák fizetik majd ki, miből fognak tanítani... ekkora hitel veszélyeztetné az önkormányzat működőképességét... csak ha a kormányzat besegít... törvénymódosításra van szükség.- Olyan stratégiai-pénzügyi intézkedési terv kidolgozását határozta el a testület a következő ülésig, mely összevethető az időközben összeülő érdekképviseleti szerv véleményével és nem utolsósorban a költségvetéssel. ugyanis a támadónak megeshetett a szíve áldozatán, s talán rádöbbent: aljasságot művel, mert a bántalmazott ember által átnyújtott 30 forintot visszaadta, s a helyszínről eltávozott. Vajszívű volt az éjféli támadó Huszonhárom ember Rakamazról R. Székely Julianna Budapest — Nemrég huszonhárom ember érkezett Pestre Rakamazról, hogy Zimányi Tibort, a Történelmi Igazság- tétel Bizottsága elnökét rávegye: szerezze vissza tizenöt- millió forintjukat. Ám Zimányi nem tehetett semmit. A huszonhárom rakamazi mind kárpótolt ember. Az elmúlt negyven-ötven évben a legkülönfélébb atrocitások érték őket vagy családtagjaikat. Némelyiküket csak kifosztották, kitelepítették, másokat megvertek, megkínoztak, akad, aki börtönben töltött néhány évet, az életük tönkrement, kié csak kicsit, kié végleg, amúgy ke- let-közép-európaisan. Mindez nem újság. Aminthogy az sem újság, mit jelent ma e hazában kárpótoltnak lenni, egyelőre csak vagyoni- lag és persze részlegesen. Milyen érzés az, ha az embernek maga dr. Sepsey Tamás címzetes államtitkár írt tavaly levelet: „Tisztelt Asszonyom/ Uram! Tisztelettel köszöntőm abból az alkalomból, hogy... rövidesen átveheti a kárpótlási jegyeket. 1939-től kezdve számtalan jogszabály született, melyek alapján a magyar állampolgárok százezreit fosztották meg jogos tulajdonuktól. A volt tulajdonosok lelkében élt a remény, hogy egykor elégtételt szolgáltatnak nekik sérelmeikért...” A rakamaziak lelke azonban, s rajtuk kívül még több ezer, főképp kelet-magyarországi, kárpátaljai kárpótolté, úgy látszik, bonyolult szerkezet. Ahelyett, hogy fegyelmezetten követték volna dr. Sepsey útmutatását, és kárpótlási jegyeiket szerény életjáradékra váltják, netán termőföldet, saját lakást, részvényt, üzletet vásárolnak belőle, fogták magukat, és a jegyeket a névérték húsz százalékáért átadták Vén Istvánnak, az Első Magyar Geotermikus Villlamoserőmű Kft. vezetőjének. Azzal az ígérettel, hogy kilencven napon belül további száz százalékot kapnak tőle kézhez. Szélhámosság, mondja erre kapásból mindenki, anélkül, hogy fogalma volna róla, ki ez a Vén és mi fán terem a geotermikus villamosság. A kárpótlási jegyeket már tavaly nyáron is hatvanöt százalék körül váltotta a Röltex vagy a Keravill. Ha az ember nem akarta a jegyét dunyhára, kispárnára, esetleg sima szavú brókereknél majdnem félpénzre kótyavetyélni akkor mehetett Sulákhoz, a szőnyegeshez. O adott egyedül száz százalékot, sőt ad ma is, gyűjt a tatai szőnyeggyárra. Miképp lehet hát, hogy több ezren, köztük nagy számban TIB-tagok, egykori üldözöttek mégis Vénben hittek? A százhúsz százalékban, melyet persze nem kaptak meg: Vén, akit időközben őrizetbe vettek, most 872 millióval tartozik nekik. Hiába tartott a kárpótoltaknak Zimányi Tibor időközben felvilágosító előadásokat. Hiába ajánlott nekik, mint nyilatkozta, reális eladási lehetőségeket. Az emberek ellene fordultak. De vajon miért? Gondoljunk bele, hogy Vén István maga is TIB-tag, egykori politikai elítélt. Tizenhárom évet töltött börtönben, a szavait egy megszenvedett élet, bajtársi hangnem és érzelmek tették hitelessé. Aki ilyen hangon ígér sok pénzt, annak könnyebb hinni. De a feltétel nélküli hithez talán ez sem elég. A feltétel nélküli hithez valahol, az agyak és a szívek mélyén egyéb is kell. Kétségbeesés és mélységes életidegenség. Hiába, hogy újságok, kárrendezők, végtelen türelmű közgazdászok verik évek óta a fejünkbe, hogy a kárpótlási jegy ára a vele szemben felajánlott állami vagyon mennyiségétől és minőségétől függ. Hogy semmi pánik: van, de főképp lesz ilyen vagyon, addig is kéretik a jegyeket matracba varrni, nem fél áron fölélni. Naponta olvasni kedvezményes részvényvásárlási programról, befektetési alapokról, portfoliókról, részvényekről, csakhogy közben a kárpótlási jegy ára mélypontra zuhant, már fél ára sincs. A kárpótolt meg dacosan és kétségbeesetten élni szeretne. Legalább fölélni. Ráadásul nincs az a politológus, aki az ország kárvallottjainak, üldözöttéinek átélhető- en meg tudná magyarázni, miképp kerülhetett egy jelképes erkölcsi elégtétel a vadkeleti kapitalizmus árucikkei közé. Miképp beszélhetett igazságról, elégtételről egy államvezetés, amely tudta, hogy a kárpótlás teljes értékét képtelen szavatolni. A tetejében azokat az embereket kényszerítette volna elsők között, hogy kiigazodjanak a piac műszavai és műveletei között, akiktől mindez oly idegen, mint a geotermikus áramtermelés. Akkor már inkább Vén István. A rakamaziak helyében én is őt választottam volna, nem a portfoliót vagy Sulák végtelen puha padlószőnyegeit. Jó a csodában hinni. Van egy ismerősöm, értelmes, művelt öregember, aki még a Mi- cro-Ker Kft.-nek is bedőlt. Fizetett nekik százhatvanezret, hogy az ígéret szerint pár hónap múlva visszakapja a tízszeresét. Most persze sír, hogy oda a pénze. De hát hogyan dőlhetett be nekik, kérdem. Kicsit gyanús volt, mondja. Ám megnyugtatott, hogy reklámozza a tévé. Kelet-Közép-Európa kárvallottjai csodákra várnak. Ők, akik egyszer már elveszítettek mindent, szerettek volna most az egyszer nem veszíteni. Nem bíznak államban, kormányban, önmagukban a legkevésbé. A rakamaziak most már Vénben se bíznak, sem a Történelmi Igazságtétel Bizottságában. Megvan róluk a véleményük. Főképp az igazságtételről. Meg a történelemről. Göncz Árpád... ...kedden Zala megyébe látogatott. A köztársasági elnök programja a nagykanizsai Műszaki Szakközép- iskolában kezdődött, majd a Tungsram Nagykanizsai Fényforrásgyárába látogatott. (MTI) Az Irak fölött... ...áprilisban lelőtt két amerikai helikopter ügyében vizsgálatot folytató bizottság azt javasolta, hogy állítsák hadbíróság elé az AWACS-gépnek a személyzetét. (MTI) Megbeszélést... ...folytatott Ljubljanában Lojze Peterle szlovén külügyminiszter Cristof Zernattóval, Karintia tartományi főnökével. Peterle tagadta, hogy Ausztria nagy- követéségén figyelmeztetést intézeti volna a klagenfurti kétnyelvű iskola elleni merénylettel kapcsolatban. Megérkezett... ...kedden az első amerikai egység Oroszországba ahol péntektől nyolc napon át a békefenntartást gyakorolják a két ország katonái. loan Stoica... ...akire románok milliói bízták pénzüket a Caritas pilótajáték virágzása idején, sikkasztásért, hamisításért és hivatali visszaélésért tíz hónapig börtönben ült a hetvenes években. (MTI) Gengszterek börtönben Balassagyarmat (MTI) — Két rendkívül súlyos, annak idején országos visszhangot kiváltó bűnügyben hirdetett ítéletet kedden Balassagyarmaton a Nógrád Megyei Bíróság. A hazai kriminológiában máig párját ritkítja az 1992. december 14-én a 21-es út, Pásztó melletti szakaszán történt bűncselekmény: az úton közlekedő Szabó Miklós jól menő pásztói üzletembert géppisztolysorozattal agyonlőtték. A többi közt játék- és nyerőautomatákat is üzemeltető vállalkozó ugyanis pénzügyi vitába keveredett osztrák üzlettársával, mire annak pásztói sógora, ifj. Batta Béla úgy döntött, hogy elteteti láb alól Szabó Miklóst, mielőtt még kellemetlenkedne. A mátraszőlősi Földi Jánost és unokatestvérét, Pásztor Róbertét bírta rá arra, hogy egymillió forint vérdíj fejében intézze el a vállalkozót. A két fiatalember ráállt az alkura, fegyvert, autót vásároltak, gyakorolták a célbalövést, s figyelték, mikor merre jár az üzletember. Az utolsó pillanatban azonban Pásztor Róbert meggondolta magát, kiszállt az ügyből. Helyette a fiatalkorú F. Ferenc ugrott be, s miután az autóvezetésben gyakorlatlan volt, a géppisztoly kezelését vállalta. Követték Szabó Miklós piros Ford Tranzitját, majd egy hosszú egyenes szakaszban előzés közben a lehúzott ablakból sorozatot adtak le rá. A volánnál ülő vállalkozót öt golyó találta el, majdnem mind halálos volt. Nem sokkal ezután történt, hogy a jobbágyi Ba- ranyi András és fia, Baranyi Zoltán úgy határozott kirabolja a nagyrédei kazánkirály Morvái Ferenc páncélszekrényét. Földi Jánosról tudták, hogy jól bánik a géppisztollyal, így segítségül hívták, ő pedig ezúttal is magával vitte F. Ferencet. 1993. február 5-ére virradóan mentek be a telepre azért a többmillió forintért, amit tudomásuk szerint Morvái akkor vett ki a bankból. Szűcs András 57 éves éjjeliőr azonban észrevette őket. Leteperték az idős férfit, kezét összekötötték, szájába rongyot tömtek. Szűcs András a testi és lelki megpróbáltatásokba a helyszínen belehalt. A rablók egyébként csalódtak, a páncélszekrényben alig félmillió forintot találtak. A bíróság F. Ferenc elsőrendű vádlottat 12 év 6 hónap fiatalkorúak börtönében letöltendő szabadságvesztésre, a közügyektől 8 évre való eltiltásra ítélte. Földi János büntetésül életfogytiglani szabadságvesztést kapott, feltételes szabadlábra bocsátásának legkorábbi ideje 16 év lehet. Pásztor Róbert büntetése 4 év börtön, a felbujtó ifj. Batta Béláé 15 év fegyház, id. Batta Béláé ugyancsak felbujtóként 9 év börtön. A nagyrédei ügyben Baranyi Andrást bűnösnek mondta ki s ezért 8 évet kell fegy- házban töltenie. Baranyi Zoltán büntetése 10 év 6 hónap fegyház. Bordák József lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélésért 2 év 6 hónap, míg Koczka András és Pásztor József ugyanezért 10 hónap börtönbüntetést kapott, melyet 2 év próbaidőre felfüggesztettek. Egy madridi külvárosban tartott bikafuttatás során történt kellemetlen, de gyakran előforduló baleset. A helyi hagyománynak számító üldözés során a fiatal bika felrúgta a ringben lévő embert AP-felvétel
