Kelet-Magyarország, 1994. augusztus (54. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-31 / 205. szám
1994. augusztus 31., szerda 3 HATTER Állást találtak Szatmárban Nyírmeggyesről jár Kocsordra • Diplomás munkanélküli • Sikeres állásbörze A mátészalkai kirendeltség kapuja előtt a börze napján sokan várnak a sorukra A szerző felvétele Mátészalka (KM - N. L.) — Tömeg tódult a megyei munkaügyi központ mátészalkai kirendeltségére. Az állást kínálók lehettek harmincán, a munkára várók majdnem hétszázan. Állásbörze volt a neve ennek a rendezvénynek, s a szó szoros értelmében adták-vették a betöltetlen álláshelyeket. Három irodahelyiség ajtajára ez volt kiírva: Munkaadók. Ebben a három parányi helyiségben dőlt el sok ember sorsa. Volt aki Fehérgyarmat térségéből, más valaki Bereg- ből jött „szerencsét próbálni”. Ahogy azt várni lehetett, nagyobb volt a kereslet, mint a kínálat. Ám pár óra múlva elég sokan derűsen, bizkodva léptek ki a kapun. Ácsok válogatása Egy kft. 11 embert keresett a kocsordi hűtőház építéséhez, illetve üzemeltetéséhez. Három ácsot és nyolc segédmunkást. Az ügyvezető válogathatott az ácsok között, hamar talált is hármat. Aztán középkorú, erős férfi lépett a szobába. Szőke András lakatos Nyírmeggyesről érkezett, s felajánlotta, hogy laktosként, ácsként és segédmunkásként egyaránt vállalja a munkát. Vagyis mindenes lehet. Hamar létrejött a megállapodás, melyet kézfogással szentesítettek. A derék lakatosnak már másnap munkába kellett állni Kocsordon. Egy munkanélküli gépész üzemmérnök, Bállá Károly is az állást keresők közt tolongott. Rátalált arra a kft.-re, amely a volt nagyecsedi tsz- telepre gépműhelyfőnököt keresett. Kiderült, hogy saját géppark, szárítóüzem és javító részleg is van a telepen, kell hát a felsőfokú végzettségű szakember. Létre is jött az előzetes megállapodás, a mérnök úr talán szeptembertől naponta kijár majd szálkái otthonából az ecsedi munkahelyére. A nagyecsedi munkaügyi kirendeltségnek különösen sikeres volt a börze. Egy miskolci cég a fábiánházi élelmiszeripari feldolgozó üzemébe Í4 betanított munkást keresett és talált. Egy vállalkozó a mérki húsüzembe vet fel négy embert. A nagyecsedi munkahelyre is találtak állat- gondozókat. Az egyik munkaadó, Lengyel Ferenc, egy mátészalkai betéti társaság (sorsukra) vezetője a kertészetbe segédmunkásokat keresett és talált, majd ezt mondta: „Válogattam a megbízhatóbbak közül. A rétegprogram keretében támogatást fogok kapni a felvett dolgozókért”. Nem tolonganak Egy hosszú folyosón hirdető- táblákon olvasható volt, hogy melyik munkaügyi kirendeltség működési területén milyen állásokat kínálnak. Az egyik táblán az állt, hogy a Hódiköt fehérgyarmati üzeme 13 kötő- hurkolót keres. Egy másik hirdetményből kiderült, hogy a Nyírbátori Ruhaipari Szövetkezet 10 szabóvarrót azonnal munkába állítana. Mi tagadás, erre a két helyre nem nagy volt a tolongás. A vá- sárosnaményi kirendeltség állásajánlata így szólt: „Keresünk tizenegy pedagógiai asz- szisztenst Nyírmadára, tíz varrónőt és három kőművest Vá- sárosnaményba”. A legnagyobb tételszámot a csengeri kirendeltség hozta. Egy csengeri munkahelyre nem kevesebb mint 44 betanított munkást kerestek, ők édességipari termékeket gyárthatnak majd. Dorka Sándor, a mátészalkai kirendeltség vezetője folyton mozgásban volt, irányította ügyintézőit, útbaigazítást adott az állást keresőknek. Azt is elmondhatta az érdeklődőknek, hogy átképzésekre, hitelek felvételére is lehetőség van. Egy tábla is hirdette, hogy az Ipartestületek megyei szövetsége cipőjavító, gumijavító, virágkötő, kazánfűtő, gázkészülék-javító, turbinagépész és villámvédelmet felülvizsgáló tanfolyamot indít. A nevek hallatán arra is gondolhattunk, hogy új, vagy újszerű szakmák meghonosodásáról, illetve elterjedéséről is szó van. Egy tájékoztató szórólap a munkanélkülieknek hírül adta, hogy mezőgazdasági vállalkozó tanfolyam indul Nyíregyházán, Kisvárdán és Fehér- gyarmaton. Idézet, illetve közérdekű információ a szórólapról: „A hallgató a tanfolyam elvégzése után rendelkezik korszerű környezetkímélő termesztési ismeretekkel, vállalkozói és marketing ismeretekkel, kommunikációs készséggel. A képzés eredményeként a hallgató képes önálló gazdálkodó tevékenység beindítására, társas gazdálkodásban való részvételre és munkavállalásra a mezőgazdaság területén. Képes a gazdasági nyilvántartások és pénzügyi bizonylatok vezetésére. Jelentkezhetnek azok a munkanélküliek, akik legalább 8 általánost végeztek és mezőgazda- sági szakképesítéssel rendelkeznek.” Voltak, akik csalódottan távoztak a kapun. Közéjük tartozott a nyírbátori Zsadányi Jánosáé, aki valaha betanított cipőgyártó volt, majd a cipőgyártó technikusi oklevelet is megszerezte. Munkanélküliként az átképző tanfolyamon pénzügyi szakügyintéző oklevelet szerzett, majd a számítógép-kezelői tanfolyamot is elvégezte. Vannak kivételek Mindezek ellenére nem talál neki megfelelő munkát. Nem tagadja, hogy egy kicsit válogatna) is. A mátészalkai Tisza Tamás vízvezetékszerelő keserű szájízzel ezt mondta: „Lassan lejár a havi tízezer forintos munkanélküli járadékom. Értek fűtésszereléshez, több mindent elvállalnék, de tapasztalom, hogy sok állás elnyeréséhez rokoni, vagy baráti kapcsolat is kell. Ilyenek a munkaadók, tisztelet a kivételnek. Kiskorú gyermek eltartásáról kell gondoskodnom, nekem kell a munka és a pénz, teremtsenek hát több munkahelyet!” Ä börze végén kiderült, hogy minden baráti, vagy egyéb összeköttetés nélkül 133 ember talált magának munkát. Egyébként 280 üres munkahelyet kínáltak. Hét munkaadó a munkahelyteremtő beruházások iránt érdeklődött, huszonhárom munka- nélküli az álláskeresők klubjába jelentkezett. A börze tehát sikeresnek volt mondható. Tárca C sak egyszer aludhat- ná már ki magát úgy istenigazából! Néha elképzeli, milyen fenséges is volna, ha mondjuk szombaton reggel kilencig feküdhetne, pihentetné a lábát a sok pult mögötti állás után; aztán hozna János egy jó forró kávét tálcán az ágyba. Jaj, Istenem, de jó is lehet az úriasszonyoknak, akik még a reggelit is készen kapják, csak fel kell ülniük, még a függönyt is a szobalány húzza el, látja ő mindezt a filmekben. Neki ötkor csörög az óra, akkor nyomban felül, mert a fáradtságtól biztos azon nyomban visszaaludna. Csendben megmasszírozza a nyakát, a szólítója környékét, hogy gyorsuljon valamennyit a vérkeringése. Vigyázva oson a parányi fürdőszobába (házgyári az istenadta) nehogy felverje a két gyereket, akiknek egy óra is sokat számít. Nem szívesen néz a tükörbe, mert ahogy múlnak a napok, a hetek, úgy erősödik a fáradtságkarikája, néha meg is duzzad a szemhéja. Fogmosás, rohanás a konyhába, „kágéestés” kávé a főzőbe, szerencsi kakaó a hisAngyal Sándor járatot. Mint Jánosnak, a férjének. Igaz, ő sem késett soha, csak a gyáruk ment tönkre, háromszázan kerültek az utcára, köztük az ő ura is. Olyat még sose látott tízéves házasságuk alatt: mint Reggeli rohanás lábasba, hozzá a tej; vajas vagy zsíros kenyér, ilyenkor paprikával, paradicsommal, máris tele az ablakhoz tá- masztott kisasztal. O sosem reggelizik itthon, a boltban harap zsömlét disznósajttal, vagy két szelet parizerrel. Mert nincs ideje komótosan asztalhoz ülni, jön a busz fél hétkor, húsz perc az út a diszkontig, késni nem lehet, azonnal megmutatnák a kiegy kisgyermek, úgy sírt János azon az estén, amikor lefeküdtek a gyerekek... Most ő tartja még a frontot, mindent megcsinál a boltban, nehogy felmondjanak neki. Szó nélkül takarít, túlórázik, rakod a pincében és beül a pénztárba, ahogy a főnök parancsolja. Ezért is olyan fáradt esténként, de hát a János munkanélküli segélyéből a lakás költségei sem telnek ki, s hol van még a megélhetés. Ezen meditált most is, amíg várta a buszt, s amikor végre megjött, maga elé engedte a tülekedőket. Már lépett volna ő is fel a buszra, amikor csapódott az ajtó s hiába integetett, a sofőr nem vette észre. Két autót próbált stopolni, nem álltak meg. Jó negyedóra múlva érkezett egy sárga rendszámú taxi, arra kapaszkodott fel s kérte, siessenek, nehogy lekéssen. Kaptak két piros lámpát, nagy tumultust a kőrútnál, a vasúti átjárónál is lassítani kellett. Ötszázhúszat fizetett. y y árom perccel hét i—J után lépett a disz- A A. kontba. A főnök az ajtóban várta, s az órára mutatott. Délután megkapta az utolsó figyelmeztetést, ezer forint bérlevonással. k 'j » T* J % h *1111 Szó és üvöltés Galambos Béla A madár nem teszi, az embernek sem illik a saját fészkébe pisz- kítani. Védem is a szűkebb pátriámat, megyénket körömszakadtáig — ha olykor rákényszerülök, mert lenézik netán szapulják — bárhol járjak határain túl. Szerencsére egyre több olyan, rólunk szóló hír röppenhet fel, amely az itteni emberek szorgalmát, kezdeményezőkészségét, a megyénk jövőjét alapozó, gazdaságát megpezsdíteni szándékozó munkáját dicséri, egyszóval öregbíti hírünket a világban. Ugyanakkor időről-időre olyanok is, amelyek bizony az előbbiekkel elentétesen, azokat kioltva hatnak. Amelyek miatt a magamfajta „fogadatlan prókátoroknak” nagy levegőt kell venni a „de hát” vagy a „viszont" előtt. Mindenesetre arról a régi igazságról volt alkalmam magamnak is meggyőződni balatoni nyaralásom alatt, hogy míg a jó hír ólomlábakon jár, a rossz, a negatívumokat hordozó, rakétasebességgel érkezik a legtávolabbi pontokra is, hogy aztán csak nehezen kitöröl- hetően kapaszkodjon bele az emberi emlékezetbe. Hírlapíróként különösen elgondolkodtatott, hogy az egyébként Dunántúlon élő üdülő szomszédaimban is szinte kizárólag a „fekete krónikák" sorai ragadtak meg Szabolcs-Szatmár- Beregről. Másról sem ol- vastak-hallottak (vagy alig közöl rólunk mást az országos sajtó?!), másra sem emlékeztek, mint az általuk enyhe borzongással emlegetett KGST-piac, a csen- cselő keleti turistainvázió, az autólopások, a maffiák jelenléte, vagy a hiszékeny- ségük-butaságuk áldozatává lett, az értékpapírjukat szélhámosoknak eladó kárpótoltak. Az még csak mulatságos is, így elviccelhető, hogy Siófokon összeverekedett egy lányokat futtató szabolcsi és egy konkurens pesti banda, miután mindkettő ugyanarra placcra telepítette át pillangógyűjteményét otthonról. Am amikor az ember orra alá tolják honfitársai Zalában vagy Veszprémben az országot- világot bejárt hírt, miszerint több szabolcsit is letartóztattak, a riasztóan primitív és felelőtlen — az eddig nyilvánosságra kerültek után még ki tudja hány borzalmas mérgezést, s a hazai élelmiszergazdaságnak mekkora anyagi kárt okozó — paprika hamisítási ügy valószínű tettesei között, bizony egy időre megszakad a szó. Csak később kezd mélyről újra feltörni, de ez már nem is szó: ez inkább üvöltés. Kommen Betegtérkép Kovács Éva kalmazottból önálló vállalkozóvá lett doktor tudja: milyen pazarlással gazdálkodtak korábban felettesei, mennyi mindenre ment el pénz a gyógyításon kívül. Felesleges költekezések, ésszerűtlen vásárlások, túlfejlesztett létszámok, s még ki tudja mi minden vitte a pénzt a közösből, s mennyire alaptalan volt néha a „nincs”A felmérés tehát készül, a rendelkezésre álló részadatokból a szakemberek úgy vélik, hogy a kórházak után a belgyógyászati szakrendeléseken, illetve a sebészeti osztályokon lehet szükség komoly intézkedésekre. E két területen ugyanis — a számok, adatok tanúsága szerint — húsz-harminc százalékkal nagyobb a kapacitás a szükségesnél, magyarán, ennyivel van belőlük több a kelleténél. Decemberre már nem csak részleteket, valós képet kapunk. A neheze persze csak ezután következik. A kórházak, rendelőintézetek tulajdonosai az előírások szerint kötelesek majd záros határidőn belül meghozni döntésüket. Elhatározni és megmondani, hol van szükség létszámleépítésre, hol részlegek, szak- rendelések bezárására vagy átalakítására. Népszerűtlen részfeladat lesz, amelyet az egész érdekében a döntéshozóknak mégis meg kell majd tenniük. Nincsenek irigylésre méltó helyzetben.
