Kelet-Magyarország, 1994. augusztus (54. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-30 / 204. szám

1994. augusztus 30., kedd ■ ■ Önkormányzati választások Stumpf István Budapest (MTI) — A válasz­tásoknak nemcsak a politi­kai rendszerek legitimáció­jának biztosításában van ki­tüntetett szerepe, hanem a politikai elit cserélődésében is alapvető jelentőségűek. A nagy politikai átrendeződé­sek sok esetben együtt jár­nak a politikai vezetőréte­gen belüli nemzedékváltás­sal is A Kádár-rendszer utolsó idő­szakában a rejtett politikai konfliktusok egyre határozot­tabb nemzedéki arculatot is öl­töttek. Az évtizedeken ke­resztül mesterségesen vissza­tartott politikai nemzedékvál­tás miatti feszültség a kádári utódlás, valamint a pártap­parátus és a kormányzat kö­zötti viszonyrendszer megvál­tozásában volt leginkább tet- tenérhető. Történelmiek Nemzedéki szempontból az 1990-es választások három különböző karakterű generá­ció küzdelmét hozták. A „tör­ténelmi” generációét, amely a keresztény, nemzeti Magyar- ország jelszavával lépett fel. Politikai alapértékeiket a két világháború közötti szellemi­politikai élet határozta meg. A „reformer” generáció po­litikai alapélményét az 1968- as reformhullám és az ezzel együtt jelentkező kulturális sokszínűség, a beatnemzedék nonkomformista lázadása je­lentette. A reformálhatóság- nak azonban nagyon hamar ki­tűntek a külső és belső korlá­tái, több történés megosztotta ezt a nemzedéket. A kisebbség a nyolcvanas években mind inkább kiteljesedő demokrati­kus ellenzék útját választotta, nemigen hitt a rendszer belül­ről való reformálhatóságában, morálisan nem tartotta vállal­hatónak azokat a kompromisz- szumokat, amelyeket a legális keretek között történő poli­tizálás érdekében meg kellett volna kötni. A többség integ­rálódott a rendszerbe. Sokan közülük hittek a rendszer meg- reformálhatóságában és a be­folyásolás érdekében pozíció­kat is vállaltak. A markáns „protest" A „protest” generáció a nyolc­vanas évek végén jelent meg a politikai porondon, mint a fia­tal korosztályok egyik legmar­kánsabb politikai áramlata. Ők fordultak a legélesebben szembe a pártállami rendszer kimondott vagy kimondatlan kompromisszumaival, nyíltan konfrontálódtak annak a rend­szernek az alapértékeivel és vezérelveivel, amelyben fel­nőttek. A pártállami rendszer adminisztratív fellépése fő­ként az értelmiség körében rendkívül erős szolidaritási és szimpátiahullámot váltott ki. Az 1990-es választások, nemzedéki szempontból, az MDF és különösen annak ve­zetője, Antall József által szimbolizált „történelmi” ge­neráció politikai győzelmét hozták. De sikeresen szerepelt a FIDESZ is, hiszen ötödik pártként bejutott a parlament­be. A 68-asok reformer és el­lenzéki ága egyaránt vereséget szenvedett úgy, hogy tulajdon­képpen egymás legádázabb el­lenfelei voltak a választások véghajrájában. Vesztett az SZDSZ, mert a választók túl­ságosan erősnek ítélték az ál­taluk folytatott antikommu- nista kampányt. Veszítettek az MSZP-ben található reforme­rek, mert nekik kellett visel­niük a felelősséget az elmúlt rendszer bűneiért és hibáiért, tekintet nélkül arra, hogy ma­guk milyen mértékben mű­ködtek közre a Kádár-rendszer fenntartásában, illetve lebon­tásában. Az 1994-es választás radi­kális fordulatot hozott a gene­rációk küzdelmében, az MSZP mögött tömörülő reformer ge­neráció abszolút többséget ka­pott. Történt mindez olyan előzmények után, amikor is úgy tűnt, mintha a társadalom támogatna egy, a FIDESZ szimbolizálta radikális politi­kai generációváltást. A májusi választásokra azonban ez a szimpátia még a fiatal ko­rosztályok körében is jelentő­sen visszaesett, a választók nem méltányolták a FIDESZ pragmatizmusát elhalványító következetes antikommunista retorikát és a kormánypártok iránti megértőbb magatartás- módot. Győztesek és vesztesek A választások két nagy vesz­tese a „történelmi” és a „pro­test” generáció lett, s a nem­zedékek harcában a „reforme­rek” generációja jutott politi­kai hatalomhoz. A koalíciós kormány megalakítását előké­szítő tárgyalások a „68-asok” két korábban szembenálló szárnyának, a „reformerek­nek” és az „ellenzékieknek” a kiegyezését jelképezik. A Ká­dár-rendszer időszakában ta­lán a jelenlegi két kormány­pártot alkotó negyvenes kor­osztályok járták ki leginkább a nyilvános, illetve titkos alku­kötések, megállapodások is­koláját. Mindenesetre a kor­mányalakítási tárgyalások üze­netében a korábbi szembenál­lás helyett egy új, tárgyalásos politikai kultúra és a nyilvános megállapodások rendszerének létrejötte is benne rejlik. Nem feledkezhetünk azonban el ar­ról, hogy a kormányozhatóság érdekében 1990-ben is szület­tek megállapodások, mégsem az együttműködés volt a jel­lemzője az elmúlt választási ciklusnak. Az elkövetkezendő időszak egyik legnagyobb talánya, hogy vajon a generációvá formálódás kezdeti szaka­szát meghatározó azonosságok vagy a későbbi időszak poli­tikai magatartásában fellelhető különbségek fogják-e jelle­mezni a „68-asok” két szár­nyának egymáshoz való viszo­nyát? Véglegesen lekerült-e a napirendről a FIDESZ által reprezentált radikális politikai generációváltás és ennek egy mérsékeltebb változata való­sul meg a 31 fős parlamenti képviselettel rendelkező Bal­oldali Ifjúsági Társulás veze­tésével? Hogyan dolgozza fel a „történelmi” generáció a sú­lyos választási vereséget, ké­pes lesz-e érdemben beleszól­ni az ezredforduló felé köze­ledő Magyarország politikai életébe? A helyi társadalom által ki­állított bizonyítvány az őszi önkormányzati választásokon közelebb visz bennünket a kérdés megválaszolásához. A tibeti láma az önismeretről A buddhisták azon dolgoznak, hogy elősegítsék a lények boldogságát és mit ne az életük során. Mi buddhisták ezzel szemben függetlenek kívánunk lenni és azt valljuk: mi magunk va­gyunk felelősek a cselekedete­inkért és ezért önmagunknak tartozunk elszámolással. A leghatalmasabb bíró a saját tu­datunk, amely rögzíti a nega­tív dolgokat is és az ok-oko­zat törvényszerűségén ala­puló karmát halmozunk fel, ha rossz dolgokat teszünk, mondunk vagy gondolunk. A hibáinkat kijavítan pedig csak újabb inkamációk soro­zatán át leszünk képesek. Bár mi azon dolgo- zunk, hogy fontosnak. Nem akarunk min­denkit meggyőzni a nézeteink helyességéről, hanem örülünk annak, ha néhányan eljönnek hozzánk. Nekik tudunk abban segíteni, hogy békésebbek, boldogabbak legyenek. Ebben az inkamációban természete­sen megélnek majd negatív él­ményeket is, de egyáltalán nem mindegy, hogy miként reagálnak a történések­re. A dol­gok nem önmaguk­ban jók vagy rosszak, hanem a mi hozzáállá­sunk, a róluk alkotott felfo­gásunk teszi azzá. A tör- ténések oka álta- lában k ar ­A szerző felvétele Tóth Kornélia Szolnok (KM) — Hófödte hegycsúcsok közti kolostorok­ban meditálnak a tibeti lámák, ember nem járta helyeken, távol a világtól. Legalábbis így képzelik ezt nyugaton. A valóság azonban gyakorta rá­cáfol a hiedelemre: Öle Nydahl, tibeti buddhista tanító pólóban és rövid nadrágban érkezik, közvetlenségével má­sodpercek alatt megnyeri a szolnoki buddhista közösség tagjait. Európai születésű, Dániában él, felesége emancipált nyu­gati nő. Öle járja a világot és kézzel fogható közelségbe hozza a buddhizmust a legszé­lesebb körű hallgatósághoz. Magyarországon hat buddhis­ta közösséghez látogatott el augusztusban: Debrecen, Eger, Szolnok, Veszprém, Balatonföldvár és Budapest látta vendégül. Szolnokon arról beszélt a zsúfolásig megtelt Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola nagy­termében: „...hogy képe­sek legyünk jobban élni, jobban meghalni és jobban újraszületni.” Az előadás előtt Nagykörűben találkozott a szolnoki buddhista közösség­gel. Ekkor kértük beszélgetés­re a lámát. □ A tibeti lámák komoly missziót folytatnak a világban. Miért szükséges az, hogy a ke­resztény Európa kapcsolatba kerüljön ezekkel az eszmékkel? — Nagyon jól együttműkö­dünk a keresztényekkel. Az a tapasztalatunk, hogy ők olyan Istent akarnak, aki útmutatást nyújt számukra, mit tegyenek elősegítsük a lények boldogsá­gát. Mi sem nyomjuk el a nőket vagy nem kezdemé­nyezünk szent háborút és eb­ben az értelemben nagyon jól együtt tudunk működni a ke­resztényekkel. □ Hogyan lehet a boldogsá­got elősegíteni? Mint mondta: a buddhizmus az egyén fele­lősségét hangsúlyozza. Ha tükröt tartanak az emberek elé, abba sokan nem akarnak belenézni... — Mi nem is a mennyiséget, hanem a minőséget tartjuk mikus eredetű — vagy a ko­rábbi inkamációból, vagy a je­lenlegiből — hozta az illető azt a problémát, amit most meg kell oldania. Ebben segít­het a buddhizmus, hogy job­ban értsük, pontosabban megértsük életünk pergő filmkockáit. □ Akarják-e a világban az emberek, hogy az életükben csak pozitív dolgok történje­nek? — Mindenütt csak kevés ember képes megérteni a buddhizmus lényegét. Buddha három szinten adott tanítást: a legszélesebb tömegek előtt a legkézenfekvőbb összefüggé­seket tárta fel, az a „kis sze­kér”, a hinajána. A szellemileg magasabb szinten állóknak a mahajána, a „nagy szekér” ad bepillantást a mélyebb igazsá­gokba. Itt már megjelenik, hogy mindent másokért te­szünk. A legfejlettebbek a tit­kos tudás birtokosai, a bod- hiszattvák (a megvilágosulás, a buddhaság felé törekvők) kapták a radzsvajána, vagy gyémánt út tanítását. Ebből született a tibeti buddhizmus. Hogy az emberek mennyit értenek meg Buddha tanítása­iból, az a tudati, szellemi fej­lettségüktől függ. Bármennyit is értsenek és főként ültessenek át sorsuk alakításába, már képessé vál­nak arra, hogy ne csak fizikai szintű választ adjanak a velük történtekre. A napi meditá­cióban pedig plusz energiák­hoz jutnak, e képességek bir­tokában pedig boldogabbak, kiegyensúlyozottabbak lesz­nek. □ A buddhizmus szerint a fi­zikai test halálával nem szűnik meg az élet. Mi a biztosíték ar­ra, hogy a következő inkarná- cióban már a felébredt tudat­tal születünk újra? — Minden ok és okozat tör­vénye. Ha búzát ültetsz, búzát kapsz. Mint ahogyan az álma­inkra emlékszünk reggel, mély tudatunk rögzíti az inkamá- ciókban megtapasztalt tör­ténéseket. Ha jó benyomások­kal töltőd meg a tudatodat, boldog leszel, ha negatívak­kal, az szenvedést hoz. Mi te­remtjük az életünket minden pillanatban. ' ' ' l­Az én házam... Szőke Judit y ajon igaz-le a szó szo­ros értelmében ma az a bölcs mondás, hogy az én házam az én váram? Magam bizony sze­retnék igazi várúrnőként él­ni a kacsalábon forgómban, de legalább a mesebeli há­zikómban, mellőzve a „tár­sasházas együttélés háborí­tatlan nyugalmát”. Azonban máris borzon­gani kezdek, ha az épít­kezésekről szóló rémtör­ténetek sokasága eszembe jut. Lógós segédmunkások, piás mesterek, számla-ma­nipuláció, szavatossági pe­rek, befejezhetetlen életmű­vek, sokszor egy élet kupor- gatása — valaki másnak a zsebébe. Azok közül a sokat próbáltak közül, akik egy­szer már túljutottak a her­cehurcán, azt sóhajtozzák: soha többé (nyilván okuk van rá), akik pedig előtte állnak, ezerszer meggondol­ják, belevágjanak-e. Mert belerokkanásokról, családi drámákról, válásokról is szólnak a történetek. Tehát a vállalkozás embert, ide­get, kapcsolatokat próbáló. A többségnek persze, ha mersze lenne is, pénze nincs a házépítésre. Vagy csak akkor lenne, ha eladná a je­lenlegi tetőt a feje felől, ámde az árak itt is, ott is... Illetve csak bizonyos helye­ken. Több Nyíregyházára költözni szándékozótól hal­lottam — megerősítvén a statisztikákat —, hogy erre­felé az ország többi terüle­téhez képest horribilisek a hajlékárak. Ahhoz, hogy valaki északabbról itt lete­lepedhessen, az is csak va­lamicske közepes megol­dásra futja, ha ott minden ingatlanát pénzzé teszi. Én is számolni kezdtem, s rájöt­tem, milyen csalókák a szá­mok, s milyen ostobák va­gyunk mi, akik csettintünk: ezt aztán sikerült jól eladni! Ritka az igazán nyereséges lakáseladás, mert a laká­soknak nem az értéke válto­zott, csak az infláció szökik az egekbe. Akkor megvet­tem, most eladom — ezzel semmit nem csináltam, csak legfeljebb az inflációt véd­tem ki. Jó üzletkötés esetén. A lakás ugyanaz, ugyanar­ra néz, legfeljebb amorti­zálódott. Sem az épület, a falak határolta terület, sem a boldog-boldogtalan tulaj­donos nem tehet az inflá­cióról. A most több nullával kifejezett fizetéséért is ugyanannyit, tán még töb­bet dolgozunk. rtem is, nem is az m-j összefüggés közgaz- 1—J dasági hátterét — csak azt nem, hogy miért nem adható el korlátozás nélkül a tulajdon, s miért kell egy fél élet, vagy egy teljes élet minden erőfeszítésének így leértékelődnie? Folytatódik tovább a nyíregyházi Kossuth térrel ösz- szefüggő rekonstrukció Harasztosi Pál felvétele Röviden A zánkai... ...gyermeküdülő-centrum­ban megyénkből az előző évinél kétszer több, 704 gyerek üdült — a legtöbben közülük iskolai szervezés­ben érkeztek a sport-és üdülőtáborokba. (KM) A fogyasztóvédelmi... ...felügyelőségekhez és a budapesti panaszirodához az év első felében 6162 be­jelentés érkezett, kétszer annyi mint a múlt év azonos időszakában. A panaszok csaknem 60 százaléka a mi­nőséggel kapcsolatos. A Magyar Mérnökök... ...és Építészek Világszövet­ségének Magyarországi Egyesülete augusztus 28- 31. között rendezi meg a Műszaki Egyetemen a Kö­zös környezetünk Európa ’94 címmel a Kárpát-me­dence magyar műszaki ér­telmiségének tudományos konferenciáját. (MTI) Aggodalmát... ...fejezte ki a megélhetési költségek rohamos emelke­dése, illetve egyes kor­mánytagok, felelős tiszt­ségviselők által kilátásba helyezett megszorító intéz­kedések miatt a Húsipari Dolgozók Szakszervezeté­nek (HDSZ) Választmánya. A depressziós... ...lakóhelyek és kör­nyezetük problémáit, vala­mint a város- és tájrehabili­táció kérdéseit vitatták meg a város- és faluvédők tizen­harmadik országos találko­zóján, Komlón. (MTI) . HAZAI HOL-MI _____________;l.-i .. - . "-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom