Kelet-Magyarország, 1994. augusztus (54. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-25 / 200. szám

1994. augusztus 25., csütörtök TÚL A MEGYÉN Keiet-Magyaforszag 11 A vállalkozók biztonságra vágynak Budapest (ISB - D. Zs.) — A Magyar Gazdasági Kamara és Munkaadói Szövetség (MGK-MSZ) — a többi ha­sonló érdekképviseleti szerve­zethez hasonlóan — kialakí­totta véleményét a kormány gazdaságpolitikájával kapcso­latosan. Mivel az Érdekegyez­tető Tanács pénteki ülésén már ezt a véleményt fogják képvi­selni az MGK-MSZ tagjai, ér­demes megismerkedni vele részletesebben. A kamara 47 szakmai szö­vetsége, 27 területi szervezete és több mint száz tagvállalata véleménye alapján alakította ki álláspontját. Hiányolják a kormány prog­ramjából a hosszú távú terve­zést és a fontossági, megváló­Cáfolat Belgrád (MTI) — Milan Jerinkic szabadkai rendőr­főnök az Interjú című belg­rádi lap legutóbbi számá­ban megjelentetett cáfola­tában kijelentette, hogy nem felel meg a valóság­nak a lap egyik korábbi számában megjelent ál­lítás, miszerint köze lenne a Magyarországon letar­tóztatott Marinko Magda nevű bűnözővel folytatott fegyverkereskedelemhez. Jerinkic a sajtótörvényre hivatkozva kért helyreiga­zítást az Interjútól és a lap ugyanazon a helyen, ahol az állítást korábban közöl­te, most közzétette a cáfo­latot, amelyben a rendőr­főnök „különösen felelőt­lennek, az újságíró szak­mával ellentétesnek és er­kölcstelennek” minősítette azt, hogy az írás szerzője beszámolt róla: „Szabad­kán arról beszélnek, hogy Milan Jerinkic fegyverke­reskedelmet folytatott.” Kémnő Bonn (MTI) — Az egyko­ri NDK állambiztonsági minisztériuma számára folytatott kémkedés miatt vádat emeltek a bonni kül­ügyminisztérium egyik női diplomatája ellen. Az ál­lamügyészség szerdai be­jelentése szerint a 39 éves követtanácsos 1975-ben még mint egyetemi, hall­gató kezdett el a Stasinak dolgozni. A diplomatanőt decem­berben letartóztatták, de je­lenleg szabadlábon van. A jogot tanuló nőt a Sta­si annak idején eleve azzal a megbízatással szervezte be, hogy az NSZK kül­ügyminisztériumában he­lyezkedjen el. sítási sorrend felállítását. Az eddigi intézkedésekkel kap­csolatban megállapítják, hogy azok csak egyoldalúan a költ­ségvetési hiány lefaragását cé­lozzák és nem tartalmaznak a korábbi ígéreteknek megfelelő beruházási adókedvezménye­ket vagy az exportot segítő pénzügyi konstrukciókat. A visszafogást előtérbe helyező, restrikciós politika csak átme­neti és látszat eredményeket hozhat, s nem oldja meg hosszú távon a gazdaság gond­jait — fogalmaz a kamara. A kormány által hangoztatott „túlfogyasztással” kapcsolato­san megállapítják: a belső ke­reslet szűkítésével nem érte­nek egyet, ugyanis ha a fo­gyasztást bármilyen intézke­Moszkva (MTI) — Egy moszkvai lapban megjelent elemzés szerint az orosz fegy­veres erők problémáinak meg­oldatlansága elősegítheti, hogy „harmadik erővé” váljon a hadsereg. Ilymódon a tábor­noki kar, illetve a jórészt má­sodik vonalbeli tisztikar — a hadsereg végső széthullásának elkerülésére — esetleg határo­zott lépéseket tehet arra, hogy a hatalmat a leginkább cse­lekvőképes politikai erőknek adják át. A tekintélyes Nyezaviszi- majaGazeta szerdai számának hasábjain a fegyveres erők helyzetével foglalkozó szocio­désekkel visszafogja a kor­mányzat, akkor a hazai ter­melők alapvető piacukat ve­szítik el! A fogyasztás csök­kentésének egyik eszközéül szánt bérkorlátozással szintén nem értenek egyet a kamarai tagok, ugyanis véleményük szerint ez visszatérést jelen­tene a központi bérszabályo­záshoz. Ezenkívül aránytala­nul nagy feszültségekhez ve­zetne ahhoz képest, hogy a vállalatoknak csak egy elenyé­szően kis csoportjánál lehetne betartani. A vállalkozók azt várják a kormánytól, hogy biztonságos gazdasági környezetet teremt­sen, amelyben hosszú távra tervezhetnek. Ezért elleneznek minden olyan intézkedést, lógus, Jurij Gyerjugin kifej­tette: az általános oroszországi válság áthatja a hadsereget is, amely ilymódon a társadalom biztonságának garantálója he­lyett mindinkább az egyént, a társadalmat és az államot fe­nyegető veszéllyé válik. Az orosz szociológus szerint a katonák tudnak a legnehe­zebben alkalmazkodni a piaci körülményekhez, mivel az egyetlen jövedelemforrásuk az illetmény. Az ország egyes ré­szein, így a Távol-Keleten, vagy a Bajkálon túli katonai körzetben a tisztek fizetése a létminimum mindössze 25-30 százalékát teszi ki. Emellett amely veszélyezteti gazdálko­dásukat, előzetesen felállított stratégiai terveiket. így az olyan megoldásokkal sem ér­tenek egyet, mint az ÁFA- kulcsok tervezett emelése, ami nem más mint évközi adómó­dosítás. A gazdálkodók támo­gatják a kormánynak azokat a törekvéseit, amelyek a keleti piacok visszaszerzésére irá­nyulnak. Az export növelését létkérdésnek tekintik. Ám, olyan drasztikus intézkedé­seknek, mint a forint egyszeri 8 százalékos leértékelésének a létjogosultságát tagadják. Ez­zel a lépéssel ugyanis ne­héz helyzetbe kerültek azok a vállalatok, amelyek import­ból származó alapanyagokkal kénytelenek dolgozni. nehéz a lakáshelyzetük is. Gyerjugin veszélyesnek tartja azt is, hogy a hadseregben megjelentek a jórészt rend- fenntartó feladattal rendelkező elitalakulatok, amelyek léte tiltakozást vált ki a hagyomá­nyos katonai egységek köré­ben. Az orosz szociológus úgy véli, hogy a tisztikar anyagi helyzetének romlása, valamint a probléma rövid időn belüli megoldhatatlansága és a kato­nák szociális biztonságának gondjai a fegyveres erőkön be­lüli feszültség további növeke­déséhez vezethetnek és ez végső soron a hadseregen be­lüli robbanással fenyeget. Megállj az ENSZ-konvojnak Belgrád (MTI) — A boszniai szerbek megakadályozták, hogy egy brit ENSZ-katonák által kísért konvoj bejusson a kelet-boszniai gorazdei mu­zulmán enklávébá, mert az utolsó ellenőrző pontnál lő­szert és katonai felszereléseket találtak a gépkocsikon. A boszniai szerb katonai parancsnokság szerint az ENSZ-konvoj a segélyek mel­lett tankelhárító rakéta-alkat­részeket, lőszert és éjjellátó készülékeket szállított. A Tan- jug jelentése szerint az utóbbi hetekben jelentős mennyiségű fegyverzet jutott el a kelet­boszniai muzulmán enklávék- ba, s a katonai felszerelések egy részét valószínűleg légi úton juttatták el a térségbe. A jugoszláv hírügynökség emlékeztet arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa Gorazdét védett övezetté nyil­vánította, s így a nemzetközi jog értelmében teljes egészé­ben demilitarizálni kellene a térséget. Börtönlázadás áldozatát szállítja el a mexikói szövetségi rendőrség. A kedden, Hermosillo börtönében történt incidensnek egy halálos áldozata és tizennégy sérültje van AP-felvétel Belső robbanás fenyeget A rádió otthonmaradásra szólít fel A kubaiak elrettentését szolgáló intézkedések eredménytelenek maradtak Washington (MTI) — A sza­kadatlan kubai menekültáradat nyomására a washingtoni kor­mányzat további szükségin­tézkedéseket fontolgat. Bili Clinton elnök és munkatársai helyzetértékelő tanácskozást tartottak a Fehér Házban, és azon áttekintették azokat a lé­péseket, amelyek megtétele elengedhetetlenné válhat, ha nem csökken a szigetországot elhagyó kubaiak száma. A parti őrség hajói kedd éj­félig ismét csaknem kétezeröt­száz menekültet emeltek ki a Floridai-szoros vizéből: pén­tek óta már több mint hétezer kubait tartóztattak fel a nyílt vízen. Washington minda­zonáltal ragaszkodik a múlt héten bejelentett gyakorlathoz — nevezetesen továbbra is a guantánamói támaszpontra szállítják az „illegális mene­külteket” —, jóllehet hivatalos forrásokból nyugtalanságuk­nak adtak hangot az elretten­tést szolgáló intézkedések eredménytelensége miatt. A szerdai lapok értesülése szerint a lehetséges és fontoló­ra vett szükséglépések között szerepel a guantánamói tábor­rendszer jelentős kibővítése, illetve harmadik országok megnyerése a kubaiak befo­gadására. Washington jelenleg tizenkét karibi és közép-ame­rikai országgal tárgyal az ügy­ben. A kormányzat arra szá­mít, hogy az általuk biztosított menedékhelyeken és a hadi­tengerészeti támaszponton összesen mintegy 25 000 me­nekültet tudnak majd elhe­lyezni. A The Washington Post úgy tudja, hogy döntés született a bevándorlási szabályok és el­járások enyhítésére a vízumért folyamodó kubaiak számára. Elvileg évente 27 800 kubai kérhetne bevándorlási vízu­mot a havannai amerikai nagy- követségen, ám a kvótának alig tíz százalékát használták ki eddig, mert előnyösebbnek és gyorsabbnak bizonyult az „illegális” bejutás. A hivatalos út kecsegtetőbbé tételétől azt várják, hogy hozzájárul a me­nekültek számának a mérsék­lődéséhez. Közben növelik azoknak a rádióadásoknak az idejét, amelyekben veszélyes útitervük feladására szólítják a szökni kívánó kubaiakat. Moszkva a szankciók ellen Moszkva (MTI) — A bosz­niai szerbek elleni belgrá­di lépések bátorításának jegyében fogadta szerdán Viktor Csernomirgyin orosz miniszterelnök Mirko Marjanovic szerb kor­mányfőt, aki jugoszláv kül­döttség élén hétfő óta tar­tózkodik Moszkvában. Csernomirgyin a találko­zón megerősítette: Moszk­va javasolja a Belgrád el­leni szankciók feloldását a genfi nemzetközi közvetí­tőcsoportnak, amennyiben a jugoszláv vezetés betartja a boszniai szerbek elszige­telésére tett ígéretét. A kormányfői találkozón a balkáni helyzet mellett a kétoldalú gazdasági kap­csolatokról volt szó. Marja­novic a megbeszélések után elmondta: Csernomirgyin politikai rendezést sürgetett Bosznia-Hercegovinában és a gazdasági kapcsolatok bővítését szorgalmazta az ENSZ-szankciók feloldása után. A szerb politikus el­mondta, hogy a látogatás hátralévő két napja során kereskedelmi, illetve mű­szaki-tudományos együtt­működési megállapodást ír­nak alá Moszkvában, azon­ban az csak a Belgrád elleni nemzetközi szankciók fel­oldása után lép életbe, Moszkva — amely a boszniai szerbek elleni belgrádi lépések nyomán a Jugoszlávia elleni szank­ciók feloldásának szószóló­jává vált — a jelek szerint élénk diplomáciai tevé­kenységbe kezdett ennek elérésére. Moszkvai diplo­máciai forrásból származó értesülések szerint Andrej Kozirev orosz külügymi­niszter a hét végén Belgrád- ba készül, ahol lehetséges, hogy találkozik Slobodan Milosevic szerb elnökkel. A tárgyalások napirendje egyelőre nem ismert, azon­ban nem kizárt, hogy szó lesz arról is: esetleg nem­zetközi megfigyelőket tele­pítenek a ,.Boszniai Szerb Köztársaság” és Szerbia határaira. Hírmustra Egy moldovai... ...lap értesülése szerint Chi­sinau a nemzetközi szabá­lyok megsértésével június­ban a jemeni háborúban az északiak (kormányerők) el­len harcoló dél-jemeniek­nek négy MIG-29-es típusú vadászgépet adott el. Az ügylet állítólag mintegy 40 millió dollárral gazdagítot­ta az országot. (MTI) Az amerikai... ...kormány véleménye sze­rint Pakisztán és India egy­aránt képes arra, hogy vi­szonylag rövid időn belül atombombát szereljen ösz- sze. Egy névtelenül nyilat­kozó tisztségviselő annak kapcsán fejtette ki a wa­shingtoni álláspontot, hogy Navaz Sarif volt pakisztáni miniszterelnök közölte: or­szága rendelkezik nukleáris fegyverrel. (MTI) Szíriában... ...szerda reggel a választás­ra jogosultak nagy számban járultak az urnák elé, hogy megválasszák az új Népi Tanácsot, a parlamentet. A csütörtök estig tartó szava­zást várhatóan a jelenleg hatalmon lévő Szíriái Baath Párt vezette pártkoalíció nyeri. (MTI) Az indiai... ...félkatonai rendőrség szer­dán egy gyűlésen 13 kas­mírt muzulmán szeparatis- tát halálosan megsebesített, nyolcat pedig foglyul ejtett egy Dangarpora nevű fa­luban, Szrinagartól nem messze. (MTI) Nem sokáig mwm ' ...élvezhette a bűnüldözési törvény képviselőházi elfo­gadása fölött érzett diadalát Bili Clinton amerikai ebök: a tervezet egyelőre zátony­ra futott a szenátusban. (MTI) Kilencszázra... ...nőtt a Fred nevű tájfun is­mert halálos áldozatainak száma. Mbtegy négyszáz ember eltűnt, ezemyolc- százan megsérültek. A for­gószél és a vele érkező özönvízszerű eső vasárnap éjjel és hétfőn söpört végig a tengermelléki tartomá­nyon. (MTI) Benzinár-történet Budapest (MTI) — A ben­zin fogyasztói árai az el­múlt 25 év során jelentős mértékben, 20-22-szeresére emelkedett. Negyed évszázada a leg­gyakrabban használt 92-es oktánszámú üzemanyag li­terje még csak négy forint­ba került. A ’70-es évek elején, bár a világban ola­járrobbanásra került sor, Magyarországon változat­lan volt a benzinár. Az első komolyabb drágulási hul­lám 1974 szeptemberében érte a lakosságot, akkor 1 forint 60 fillérrel emelke­dett a benzin ára, elérte az 5 forint 60 fillért a 92-es ben- zinár. A 10 forintos árhatárt 1980-ban sikerült átlépni, majd alig két év múlva, 1982 decemberében már 20 forintot kellett fizetni a benzin literjéért. Ekkor öt évig ismét változatlanok voltak az árak, 1987-ben emelkedett két forinttal az üzemanyagár. 1988-tól kezdve a koráb­biakhoz képest felgyorsult az áremelkedés. Két év alatt több mint duplájára emel­kedtek az üzemanyagárak, és már 1990 októberében elérték az 59 forintot. Mint ismeretes, az októberi drasztikus áremelés megle­hetősen nagy elégedetlen­séget váltott ki, s az Antall- kormány kénytelen volt en­gedni. így a 92-es oktán­számú benzin ára néhány nap alatt 59 forintról 47 fo­rintra csökkent. Ez az ál­lapot azonban nem tartott sokáig, mert 1991 elején a benzinár már ismét elérte az 56 forintot, 1992 január­jában pedig a 60 forintot. Ezt követően folyamatosan emelkedtek az árak, s így 1994 augusztusában már 88 forintot kell fizetni egy liter 92-es ólmozott benzinért. JL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom