Kelet-Magyarország, 1994. augusztus (54. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-23 / 198. szám
1994. augusztus 23., kedd Felemelő pillanatok Kiemelkedő jelentőségű nap volt vasárnap Mátészalka keleti lakónegyedének életében: Seregély István egri érsek és Bosák Nándor püspök felszentelték a római katolikus templomot és a híveket hívogató két harangot. Képeink a harang- bemelés és a szentelés pillanatát örökítették meg Szűcs Róbert felvétele A legnagyobb találkozás Máriapócs (KM - BJ) — Hagyománnyá válik, hogy II. János Pál pápa máriapó- csi zarándoklatának évfordulóján megemlékezést tartanak a görög katolikus egyházközség és a város vezetésének szervezésében, így történt most, augusztus 18-án is. Reggel 9 órától dr. Keresztes Szilárd görög ka- tolkus megyéspüspök mondott szentmisét a bazilikában, majd az ünnepség résztvevői kivonultak a látogatás színhelyére, ahol rövid ünnepség keretében Keresztes püspök úr megáldotta Schmidt Sándor népi iparművész és fia ajándékát, az Életfát. — Negyedik éve állunk ezen a helyen megrendült, emelkedett lélekkel — kezdte rövid avatóbeszédét Keresztes Szilárd —. Négy évvel ezelőtt itt állt az oltár, ahol a szent liturgiát II. János Pál pápával mutattuk be. Ez volt a legnagyobb találkozás, a legnagyobb ajándék, amit ez a kegyhely, ez a város és ennek az országnak hívő népe kapott. Egy évre rá Pápa térré avattuk az oltár helyét és megáldottuk a keresztet, a monumentális alkotást, a felszabadulásra váró és immár szabadságot elnyert kelet-európai népek litván remekművét. Tavaly a pócsi templom új bronz kapujával gazdagodott a közösség, most pedig ismét keresztet avatunk, az élet fáját, a remekbe faragott csodálatos alkotást. — így gazdagodik az Isten népe — hangzott tovább az avatóbeszéd —, mert igaz az evangéliumi mondás, hogy akinek van, annak még adnak, aki meg tudja becsülni a maga hagyományát, múltját, aki meg tudja őrizni hitét, aki értékeli közösségét, összetartozását, az a közösség, vagy az az egyén mindig tud gazdagodni. így áll most előttünk Máriapócs városa is. A nagy ajándék a pápalátogatás emléke immár hagyománnyá lett és itt mindig gazdagodni akarunk valamivel. Egy szoborral, egy alkotássai, amelyet majd követnek a többiek, hogy a népeknek, Ke- let-Európa népeinek egy szoborba öntött hitvallása, testvéri összefogása legyen majd ez a tér. — Ez a közösség mindig gazdagodni akar lélekben, igazságban, becsületben. Legyen ez a kereszt ennek a jelképe. És jelképe annak, hogy a keresztény hitet minden ember, minden nép a maga módján éli meg és fejezi ki. A kereszténység legősibb motívumának a kereszt alatt álló Szent Konstantinnak és Ilonának az alakja mindenestől beöltözött a magyar népművészet elemeinek csodálatos keretébe. így él a mi hitünk. Mi nem külön vagyunk magyarok, a XX. században élők és keresztények, mi ezt egyetlen valóságnak tartjuk. Kívánjuk, hogy magyar népünk és minden nép a maga nyelvén, a maga leikével, a maga kultúrájával élhesse meg a kereszténységnek két évezredes örökségét. — Ismét gazdagabbak lettünk, hála legyen Istennek, hála legyen a város vezetőinek és a művésznek, akinek sok-sok kalapácsütése majd évtizedeken át fogja imádságra hangolni az errejárókat. Ezzel áldom meg a most felállított keresztet — fejezte be beszédét a megyéspüspök. Zarándokút a szoborhoz 1994. július 11-én csodálatos napot töltöttünk Mária- pócson. Sokad magammal együtt vártuk a Fatimái kegyszobor megérkezését. Énekünkkel bekísértük a bazilikába, oda, arra a helyre, ahol méltóságteljesen, egyszerűen végignézhetett az őt csodálókon. Szeme fénye, lényéből áradó melegsége, gyengédsége és szere- tete könnyeket csalt a zarándokok szemébe. Dr. Bocsóka Pál püspöki helynök úr kedves, magasztos szavai csak emelték az ünnepi pillanatot. A délelőtti és délutáni mise után az esti már természetes volt, hogy a zarándokok sokasága hallgatta, akik Szombathelyről, Budapestről, Nyíradonyból és számos más településről érkeztek. P. T. Nyíregyháza Szentelés a centenáriumon Áldás... ... címmel jelent meg új ökumenikus lap próbaszáma a hét végén. A hit és közéleti lap szerkesztő bizottságának tagja dr. Harmati Béla evangélikus, dr. Kocsis Elemér református és Mayer Mihály, római katolikus püspök. E névsor is arról árulkodik, hogy az Áldás a kereszténység közös lapja kíván lenni. Családunkért... ...és hazánkért gondolat jegyében zarándokoltak férfiak Nyíregyházáról immár második alkalommal kárpátaljai hittestvéverekkel együtt Máriapócsra Orosz Árpád érpataki görög katolikus esperes vezetésével Szent István ünnepén. Jövőre ruszin görög katolikusokkal együtt szervezik a gyalogos zarándokutat. „Nemzet... ...állam és a különböző közösségek együttélése” lesz a fő témája a Nemzetközi Etikai Társaság konferenciáján, amelyen 66 tudós vesz részt Európa 15 országából. Az augusztus 26—31. között Berekfürdőn megrendezett konferenciát a Tiszántúli Református Egyházkerület központjában tartja a Societas Éthica. A Fébé... ...Evangélikus Diakonissza Egyesület Bagolyirtáson felépült kápolnájának felszentelése augusztus 25-én csütörtökön 11 órakor lesz Szebik Imre püspök szolgálatával. Kótaj (KM - B. J.) — Az idén százéves a kótaj i görög katolikus templom. A képek, a feliratok azt bizonyítják, hogy évszázada könyörado- mányból épült. Található ugyan három-négy család, akik nagyobb összegekkel járultak hozzá az építéshez, de túlnyomó részt a kótajiak adományából épült meg. — Több mint hét éven át épült — mondja a történetet Gránicz Endre parókus —. Volt a faluban, nem messze a mostani templomtól egy kis fatemplom, amit rác templomnak neveztek. Ez arra utal, hogy itt rácok éltek régebben. Az állapota azonban annyira leromlott, hogy már nem volt érdemes felújítani. — És elkezdődött a gyűjtés, az építkezés. Elődeim — akikre visszaemlékszem: Szemerszki János, Molnár Antal — nem csak téglából építkeztek, az egyházközség igazi építői voltak, mert azt akarták, hogy ha már megépült itt ez a templom, az emberek szeressék, járjanak bele. Azt hiszem, abban az időben ez nagyon szép és nemes dolog is volt, s a kótajiak valóban templomba járó emberek voltak. Igaz, volt olyan időszak is, amikor nem volt dicséretes dolog a külvilág szemében templomba járni, szerencsére az utóbbi időben sok minden változott. Azt mondja Gránicz Endre: amióta családjával ide került — 1986 óta — megmozdult a falu népe, s ennek eredménye, hogy felépült az új parókia, amit a templom századik születésnapjával egyszerre ünnepelhetnek. Volt külső segítség, külföldi támogatás, adott pénzt lehetőségeihez mérten a polgármesteri hivatal, de a Képünkön a szentelés pillanata legtöbbet az egyházközség hívei adták: pénzzel, munkával, adományokkal segítették az új parókia építését. — És nagyon sok társadalmi munkát végeztek — hangsúlyozza sokadszor is a parókus —, mert a mesteremberek az első téglától az utolsó szeg bevetéséig majdnem mindent társadalmi munkában végeztek. A pénzt így az anyagvásárlásra fordíthattuk. Dicséri a kótajiak szorgalmát, hisz nekik köszönhető, hogy szépül, gyarapodik, gazdagszik a falu. S ami egy papnak nagy öröm: lélekben is gazdagszanak. — Mi arra a szilárd alapra építettük ezt a parókiát, ami az emberek szívében lakozik. S mint ahogy nem húsz vagy száz évre épült a parókia, ugyanúgy hosszú nemzedékeken át hirdeti majd az utókornak az embereknek a buzgósá- gát, odaadását és főleg a szere- tetét. Mert szeretet nélkül nem lehet parókiát építeni, templomot rendbehozni, nem lehet egymás mellett élni. Azt szeretnénk, ha a kettős ünnep — a százéves évforduló és a parókiaszentelése — szeretetben egyesítené az embereket. Akkor ebben a faluban van jövője annak, amit az egyház képvisel: az egymás megbecsülésének, az egymás iránti türelemnek, amire különösen nagy szükség van mostanában. Ha a türelem sajátunkká lesz, azt hiszem, sok mindenre leszünk képesek az elkövetkező években. Harasztosi Pál felvétele — A templom az a hely, ahonnan a kereszteléssel elindul az élet, innen indul az élet az esküvővel, indul a pap, amikor az utolsó kenetet viszi, innen megy a temetőbe, a végső búcsúztatásra. A parókia pedig az a hely, ahonnan a pap indul el, s ahogy a templom az Isten hajléka, a parókia a pap hajléka, a pap lelke a szentlélek temploma. Szent Pál apostol mondja: nem tudjátok, hogy a szentlélek templomai vagytok, Isten lelke lakik bennetek? így választhatatlan el egymástól a templom és a parókia, amelyet vasárnap szentelt meg dr. Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyéspüspök a templom századik születésnapján. Találkozó Körtvélyespuszta (MTI) — A Vértes egyik legszebb részén, a Tatabányához közeli Körtvélyespusztán rendezték meg a katolikus egyetemisták és főiskolások harmadik országos találkozóját. Mostani találkozójuk fő témája: a közösségek szerepe a mai magyar társadalomban volt. A rendezők — a Katolikus Egyetemisták és Főiskolások Egyesülete, a Budapesti Egyetemi és Főiskolai Lelkészség, a Sík Sándor Piarista Egyetemi Kollégium, valamint a Szent Ignác Katolikus Egyetemi Kollégium — a négynapos programmal is az egyetemisták önszerveződését, a felsőoktatási intézmények közéletében való részvételt kívánja elősegíteni, s növelni a környezetük problémái iránti fogékonyságot. Volt táncház és túraverseny is; 20-án Szent István-napi szentmisével ért véget a tábor. Mosoly Mise kezdetén észreveszi a plébános, hogy baj van a hangosító berendezéssel. Miközben igazgatja a mikrofont, félhangon megjegyzi: — Baj van a mikrofonnal. Mire a hívek, akik nem értették tisztán, mit mond: —És a te lelkeddel. (Katolikus Kincses Kalendárium) A HIT VI LAG A ___
