Kelet-Magyarország, 1994. augusztus (54. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-22 / 197. szám
1994. augusztus 22., hétfő HAZAI HOL-MI Micsoda útjaink vannak Autópálya átvezetése napi 15 ezres nagyságrendű forgalomnál lenne gazdaságos Nyíregyházán a körutak egyenletesen vezetik le a forgalmat Réti János Nyíregyháza (KM) — Nem kell ahhoz térképésznek vagy földtani terepszakembernek lenni, hogy valaki — ránézve hazánk közúti térképére — megállapíthassa: a közlekedés nagy, nemzetközi szempontjait figyelembe véve megyénk egy olyan zsákra emlékeztet, amibe az ország felől még csak be lehet jönni, a másik oldalát viszont alaposan bevarrták, hiszen kijárat alig esik rajta: Záhony és úgy ahogy Csengersima. Aztán most szó van arról, hogy a záhonyi híd bizony megérett a felújításra, de akkor hol vezessék ki a forgalmat. Az M3-as nem tudni jön- e egyáltalán és teherforgalmi kapuja Románia felé változatlanul nincs a térségnek. Ilyen és ehhez hasonló problémák gyűltek össze az újságíró jegyzetfüzetében, amikor kérdéseivel felkereste Hegedűs Csabát a közúti igazgatóság megyei igazgatóját, aki az év eleje óta tölti be új hivatalát, korábban az intézmény főmér- 'nöke volt. — Akkor kezdjük a híddal: valóban kiszolgált, tele van hibákkal, de statikailag szilárd, az már más kérdés, hogy egyetlen ilyen építménynek nem használ, ha rajta várakoztatnak kamionokat olykor órákon át. Ennek ellenére komolyabb baj vagy veszély nincs, de jövőre el kell végezni rajta a legszükségesebb felújítási munkálatokat, ami nem jelent kevesebbet, mint azt, hogy hat hónapra lezáijuk a forgalom elől. Áthidalhatatlan □ Amit ezek szerint ugyebár máshová terelnek. De hova? — Vannak problémák, ugyanis a két oldal érdekei sehogy sém esenek egybe: az ukránok azt akarják, hogy Barabás irányába vigyük, mi azt, hogy Beregsurány felé. Mindkét félnek nyomós érvei vannak a saját igaza alátámasztására. Ukrajna nyilván nem akarja a kamionáradatot rázúdítani Beregszászra, nekünk viszont arra lenne kézenfekvő, oda jobbak az útjaink. Barabáshoz gyenge úthálózat vezet, tele éles kanyarokkal. A forgalom valósággal összetörné a kis falvakat, de közműveiket legalábbis. Ahhoz, hogy arra komoly járműforgalmat vigyünk, elterelő szakaszok kellenének. Mindenesetre az ukránoknak ugyanolyan fontos a híd, mint nekünk magyaroknak és már megrendeltük a felújítás tervezési munkáinak elvégzését. □ Ettől várható a helyzet valamilyen mértékű javulása, hiszen a közvéleménynek tudomása van arról, hogy milyen áldatlan állapotok uralkodnak a záhonyi határátkelő körzetében. — A híd felújítása, de egyáltalán: a híd önmagában nem old meg semmit! Az út és az átkelés rendszere akkor sem tenne lehetővé gyorsabb vagy gördülékenyebb határforgalmat, ha másik hidat építenénk. Inkább új határátkelő kellene. □ De hol? — Ha az autópálya kiépülne, akkor feltétlenül Barabásnál. De egyes híresztelésekkel ellentétben nem azért ott, mert az ukránok így akarják! Barabás térségét mi ajánlottuk! □ Viszont az autópálya építésének az ügye mintha megrekedni látszana. Legalábbis, ami a megye felé való leágazását illeti... Nem éri a pénzét — Ennek oka lehet mindenekelőtt, hogy jelenleg nem prognosztizálható akkora forgalom, ami a beruházók számára vonzóvá tenné ennek a szakasznak a megépítését. □ Ezt nyilván meglepetéssel olvassák például azok, akik közvetlenül a négyes út mellett laknak... — Csakhogy merőben más egy meglévő „egyszerű” főútvonal kihasználtságát számításba venni, mint összehasonlítani egy tervezett autópályaszakasz kalkulációjával, ahol a bevétel, a megtérülés és a várható haszon megjelenése döntő befolyással van a befektetők szempontjaira. Hogy kifizetődő legyen egy autópálya építése, 24 óránként legalább 15 ezres egységjármű-forga- lomnak kellene keresztülhaladni rajta. Jelenleg ez a szám a mi területünkön, a legnagyobb igénybevételkor sem éri el a 10 ezret. □ Milyen okok állnak az adatok mögött? —Változatlanul nincs a megyében számottevő ipar, ahogy számottevő idegenforgalom se. A táj valóban szép, de tudomásul kell vennünk, hogy szép tájak Nyugat-Eu- rópában is vannak, jóval magasabb színvonalú infrastruktúrával, környezeti feltételekkel, jóval igényesebb szolgáltatásokkal. Ha belátjuk ezt, ha nem. A turista romantikája csak egy bizonyos határig terjed. Addig, amíg a megszokott kényelmének minimumát elérhetőnek látja. És akkor még a közlekedési viszontagságokra nem is gondoltam. A zsúfolt csomópontokra, a szűk keresztmetszetre. Ebben még Nyíregyháza körutas rendszere kifejezetten jónak mondható, hiszen elviszi, egyenletesen levezeti a forgalmat. □ A kormányváltozás hoz-e változást a közlekedési koncepcióban, vagy a problémák gyakorlati kezelésében? Szűcs Róbert felvétele — Az első megnyilvánulások a kormányzat részéről arra vallanak, hogy folytatni kívánják mindazt, ami megkezdődött. Ilyen alapon azt mondhatom, hogy az előző kormány, az előző miniszter bizonyos kérdések támogatását illetően jó szívvel gondolt a megyére: beindult a 4-es út korszerűsítése, aminek munkálatai során, a Nyíregyháza és Ajak közötti 30 kilométeres szakaszon még ebben az évben 255 millió forint beépítésre kerül. Az út 8 méter szélességű lesz, korszerű burkolattal és padkával látjuk el és kiváltjuk a veszélyes kanyarokat. Ez a munka legalább 10 éve váratott magára. Jobb vonalvezetés □ Az autópálya-helyzet változása mennyiben érinti a Nyíregyháza-Polgár útszakasz jövőjét? — A 36-os útnak a megyére jutó szakaszán ugyancsak ebben az évben megvalósul egy 216 millió forintos munka, ami folytatódni fog a hajdú-bihari szakaszon is. Jobb vonal- vezetése lesz, ezáltal biztonságosabban közlekedhetünk rajta. Erre az útra szükség van, hiszen a megyéből szinte mindenki a 36-oson megy Budapestre. Ha lesz is itt valaha autópálya, az útrakelők nagy része meggondolja, hogy azért a pénzért amit kérni fognak a használatáért kilométerenként, rámenjen-e vagy vegye az irányt a „díjmentes” utak felé. Hol van már Barabás... Koncessziós tárgyalások kezdődnek az M3-asról Feltételek Budapest (KM) — Az M3-as autópálya megyénkén átvezető meghosszabbítása mintha kezdene feledésbe menni. így van-e vagy csak mi látjuk „borúsan” a helyzetet? Szécsi László a KHM Autópálya Felügyelőség főmérnöke elmondta: az egyetlen kon- cesszor nem csekély állami hozzájárulást kér a pálya majdani üzemeltetéséhez. Emellett is csak az Ernődig építendő szakasz iránt tanúsít érdeklődést. A legközelebbi egyeztetés szeptemberben. Készülnek azonban a Nyíregyháza- Barabás szakasz lehetőségének felülvizsgálatára, és jövőre, minden összefüggés figyelembevételével újabb tervezési meghívást írnak ki. Budapest (MTI) — Az előírt feltételek teljesítése esetén a közlekedési tárca a GTM International vezette francia- olasz-magyar konzorciummal kezdi meg szeptemberben az M3/M30-as autópályák koncesszióban történő finanszírozására, építésére és üzemeltetésére vonatkozó tárgyalásokat. A koncessziós szerződést még idén aláírhatják a felek, és amennyiben a megalakuló koncessziós társaság jövőre meg tudja szervezni a beruházás finanszírozását, a munkálatok 1996 tavaszán megkezdődhetnek. Az elképzelések szerint Budapestet Miskolccal 1999-ben már autópálya köti majd össze, melynek használatáért a személygépkocsival közlekedőknek — idei árakon — kilométerenként várhatóan 5, a tehergépkocsiknak pedig 20 forintot kell majd fizetniük. Az első ütemben a Gyön- gyös-Miskolc közötti megközelítően 100 kilométer hosz- szúságú autópályaszakasz épül meg, melynek összes költsége koncesszióba adás esetén 100 milliárd forint lesz majd. Ennek 20 százalékát a befektetők, 80 százalékát a nemzetközi fejlesztési intézmények, kereskedelmi bankok, magánhitelezők fedezik. A beruházás gazdaságosságának javítása érdekében jelentős állami hozzájárulásra is szükség lesz, ami elérheti az összköltség 30-40 százalékát. Ennek keretében közpénzekből megvásárolják az építkezéshez szükséges területeket és félautópályaként megépítik az M3-as Emőd-Polgár közötti szakaszát a hozzá tartozó Tisza-híddal. A koncesszióba viszik az M3-as autópálya tervezett MO-ás csomópontja és Gyöngyös közötti megközelítően 40 kilométer hosszú szakaszát. A tárgyalásokon fog majd eldőlni, hogy a megnyitást követő hat-hét év alatt szükség lesz-e a jelenlegi számítások szerint összesen mintegy 15 milliárd forint készenléti típusú állami üzemeltetési hozzájárulásra, vagy bizonyos hitelgaranciák nyújtására. szakadatlan túláradása, hogy nincs olyan évszak, nincs olyan nap, napszak vagy akár csak egyetlen óra, amikor ne dübörögnének kamionok, teherautók az ablaka alatt, megfosztva ezzel az utak mentén épült házak lakóit a nyugalom legcsekélyebb esélyétől, a csendes pihenésre való emberi joguktól. Könnyű lenne azt mondani: minek építették oda a házaikat? Csakhogy amikor ezek többsége épült, amikor a lakók beköltöztek még hol volt a forgalom, a közúti szállítás, egyáltalán a motorizáció attól a szinttől, ahol manapság tart? És ezek az emberek, az így élő családok képtelenek védekezni, mert a hivatalokban csak széttárják karjukat az illetékesek: mit tudnak tenni? Pénz nincs más megoldásra, a szállítók és szállíttatok érdekei ellen pedig senki nem mer intézkedést hozni. Holott köztudott, hogy Európa jó néhány országában korlátozzák a teherforgalmat és lakott területeket elkerülő útszakaszokat építenek az ott élők nyugalma érdekében. A szállíttatok és fuvarozók pedig egyaránt megértik e rendeletek jogosságát, vagy tudomásul veszik a kerülőt legfeljebb a következményeket eleve beszámítják a teljesítésbe. Nálunk viszont nem történik semmi! Pedig a hathatós intézkedések nemcsak a lakók, hanem a közlekedők helyzetét is megkönnyíte- nék. így a panaszos marad, a „karaván” halad... Itt még a régi polgári híd úszik Tiszakanyár felé, de ha megépül az M3 -as, a mostani új híd is régi lesz, mert nem felel meg az autópálya-tartozék feltételeinek Balázs Attila felvétele Réti János M ár réges-régen átírta a fejlődés a strófa aktualitását, miszerint „erdő mellett nem jólakni” .Mert mitjelentegy kis egészséges fahasogatás fáradtsága ahhoz az ártalomhoz képest, amit a főútvonal mellett lakó az ablaka alatt elzúgó, eldübörgő autóáradattól elszenved. Erdő mellett ma már éppen, hogy jó lakni, hiszen a levegő tisztább, az életkörülmények egészségesebbek, ha olykor vagy némely esetben kicsit talán fárasztóbbak is. Nem véletlenül fogynak el lassanként a nagyvárosokba lakáskeresők hirdetései és helyettük szaporodnak azok, amelyekben éppen városból kifelé igyekvők keresnek megoldást az általuk hőn óhajtott életforma megvalósításához. Közelebb kerülni a természethez, távolodni a várostól! Igen ám, de a természet nem kevés részét is át- meg átszelik a civilizáció, a kényelemre törekvő ember építményei, az utak, amiken azon motorizáltan megy és jön, szállít és szállíttat, hogy ő, a gyártmánya vagy a szállítmánya minél gyorsabban érjen oda, fordulhasson vissza, indulhasson újra leküzdve a távolságot, mint a napjainkban talán leginkább leküzdhető akadályt. Csakhogy az utak mentén emberek élnek, akiknek az életét megkeseríti, mi több, valósággal lehetetlenné teszi a motorizációnak ez a Dübörgő sorok Sínen nem... ...oldható meg a jelek szerint a kamionok fuvarozása. A technikai feltételek, vagyis a speciális Róla kocsik és a kapcsolódó szolgáltatások igen költségesek, amit a szállítók, a jelenlegi szabályozás mellett aligha tudnának továbbhárítani a fuvaroztatókra. 70 milliót... ...fordított a szaktárca tavaly a Vásárosnaményi Ti- sza-híd felújítására. (KM) Nem valósult meg... ...Nyíregyházán annak a korszerű forgalomirányító központnak a kialakítása, ami lehetővé tette volna a közúti jelzőlámpák számítógépes vezérlését. Ezzel elsőnek a vidéki városok közül a fogalom szabályozta volna a lámpákat és nem a lámpák a forgalmat. (KM) Csak Záhonyban... ...1994. július 31-ig 694 000 személygépkocsi, 30 000 autóbusz és 28 500 kamion közlekedett mindkét irányba a határátkelőn. (KM) Ebben az évben... ...a kocsordi és kisari híd korszerűsítése fejeződik be összesen 100 millió forintos értékben és megkezdődött Csengerben a Szamos hídjának átalakítása. (KM) Nefianv sorban
