Kelet-Magyarország, 1994. augusztus (54. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-20 / 196. szám
Napkelet • A KM ünnepi melléklete KÉPVISELŐK É 1 elemelő pillanat volt, amikor az új parlament megalakum ' lásakor esküt tettek a képvi- X selők. A sötétöltönyös, hófehér inges férfiak, az elegáns kosztümöket viselő nők fogadalmat tettek arra, hogy képviselőségük idején a hazát, a magyarság érdekeit szolgálják, önös érdekek nem vezetik őket. Visszhangoztak a falak, felejthetetlen volt a pillanat. Az ünneplés azonban hamar végétért, kezdődhettek a dolgos hétköznapok. A második szabadon választott magyar parlament tagjai már kitaposott ösvényen járhatnak, hiszen elődjük, az előző országgyűlés számos komoly irányban kijelölte az utat. Megteremtette a demokratikus törvénykezés legfontosabb feltételeit, lerakta a demokrácia alapjait. A mostaniak számára ettől persze még jócskán maradt feladat. Az ország gazdasági helyzete, a nemzetközi élet gazdasági és politikai eseményei egyetlen percnyi kihagyást sem engedélyeznek. A belpolitikai események se igen teszik lehetővé a lazítást, a fél vállról vett munkát. Számtalan olyan törvény meghozatalára, illetve módosítására van szükség a közeli jövőben, melyek nélkül a gazdaság nem léphet tovább. Nehezíti a dolgot, hogy a tennivalók sorát egy pénztelen állapotban kell megvalósítani. Vágyak és igények — jellemezhetnénk a mai viszonyokat, amikor a társadalom, a lakosság által megfogalmazott elvárások szaporodnak, miközben az ország kasszája szinte üres. A nadrágszíj megszorítása immár napi gyakorlat hazánkban, az áremelésekről híreket majdnem naponta kaphatunk, többek szerint a koalíció adós marad az ígéreteivel. Két malomban őrölünk, gondolhatják az emberek, amikor egyik oldalon a múltról — a növekvő jövedelmekről, a fellendülő gazdaságról, a tizenötmillió'magyarról, a javuló nemzetközi kapcsolatokról hallanak, a másik oldalon pedig üres kasszát, türelmetlen és elégedetlen honpolgárokat, határon túli magyar gondokat, nehezedő viszonyokat mutat a mérleg. A képviselők dolga a törvénykezés, a törvények dolga egy ország életének szabályozása. A Vadászterem a legelegánsabb, s egyben legdrágább lehetőség is az étkezésre. Adott összegért, — alig fél éve ez az összeg még 650 forint volt, az illető egy teljes menüsort végigehet. Előétel leves, főétel és desszertek sora, mindez tetszés szerint. A vakítófehér, keményített abrosszal takart hosszú asztalokon csillogó rézedények sora, bennük a jobbnál jobb falatok. Az ebéd ára nem kevés, így a honatyák leginkább akkor ülnek be a Vadászterembe, ha vendéget hívnak, s reprezentálni szeretnének. Mindig zsúfolt azonban az alagsori étterem, mely elsősorban a parlamenti dolgozók étkeztetésére hivatott. A dolgozók, alkalmazottak, szakmunkások és irodisták mellett rendre ott ebédelnek a parlamenti képviselők is. Ez a hely olyan, mint bármely üzemi étkezde ebben az országban. Tömegétkeztetésre rendezkedett be, árai és színvonala ehhez igazodnak. Nagy a forgalom az emeleti büfében is. Szendvicsek és sütemények sokasága várja a vendégeket, akik nemcsak éhüket oltani, kávézni, de egy kis tereferére, kötetlen, felszabadult beszélgetésre is gyakorta bejönnek ide. Országháznézőben A törvénykezés házamwMatok tükrében \ i i if I aynNn ... « t Kovács Éva A törvénykezés háza, a magyar parlament épülete Budapest szívében, a Kossuth téren fekszik. Tervezője Steindl Imre, az első kapavágást pedig 1885. október 15-én ejtették meg a kivitelezők. A Parlament, mely nemcsak hazánk, hanem egész Európa legszebb épülete, Összesen 17 652 négyzetméter alapterületű, de az épület a Duna úgynevezett nullmedréig van aláalapozva, mégpedig több mint 19 ezer négyzetméteren. Mondhatjuk azt is, az Országházat tálcán kínálják nekünk, hiszen az épület egy összefüggő hatalmas betontálcán, betonteknőn nyugszik. Alapja a József Attila szobortól a Károlyi szoborig húzódik. Hossza 265, szélessége pedig 118 méter. Magassága jelképes, 96 méter, a Honfoglalás évét van hivatva örök időkre jelképezni. Az épületbe huszonhét bejáraton, illetve kapun lehet bejutni, ebből három kizárólag a személyzet, egy pedig turisták közlekedését szolgálja. A 6-os kapun az újságírók, a képviselők és a házi dolgozók egy része léphet be, az oroszlános, 9-es kapu, melyhez egészen a kijáratig széles Vörös szőnyeg vezet, pedig csakis és kizárólag államfőknek nyittatik meg, vagy kiemelkedő ünnepek, évfordulók idején. Huszonkilenc lépcsőház, tíz belső udvar, tizenhárom lift és összesen 691 helyiség található a négyszintes épületben, melynek alagsorában zömmel műhelyek találhatók, de itt van a házidolgozók számára fenntartott étterem, melyet igen gyakran maguk a parlamenti képviselők is igénybe vesznek. A földszinten, illetve a félemeleten helyezkednek el az irodák, a főemeleten pedig a reprezentatív tárgyalótermek, illetve az elnöki rezidenciák. Ez idő szerint a köztársasági elnök, az országgyűlés elnöke és a miniszterelnök hivatalába léphetünk ezen az emeleten. A bejáratok előtt a kormányőrség tagjai állnak, akik nem csak a bejáratot őrzik, az arra tévedők kérdésére is készséggel válaszolnak. Útbaigazítják azokat, akik az országház labirintusában ne adj isten eltévednek. Az országháznak let alapján akár az utcáról is bejöhet valaki. A belépéshez engedélyre van szükség, amelyet az országgyűlési képviselőkön keresztül névreszólóan kell kérni, s lehet megkapni. Az ország házának a sok-sok szépség mellett is vannak kiemelkedő helyei, részletei, Ezek egyike a Vadászterem, mely ünnepélyes fogadások, államfői vacsorák és díszebédek helyszíne. A téglalap alakú terem egyszerűen lenyűgöző. Falain freskók, melyek közül a leghíresebbeket Lotz Károly és Vajda Zsigmond készítette. Ugyancsak rendkívül értékesek és érdekesek Kőrösfői Kris Aladár freskói, melyek között a leghíresebbek az Attila és Buda mátrai bölényvadászata, illetve a Középkori balatoni halászat című freskója. Mindkettő csodálatos élményt jelent. Érdekesség, hogy Kőrösfői Kris Aladár unokája ma parlamenti képviselő, így a nagyapa képeit büszkén mutathatja be vendégeinek a politikus, unoka. A Vadászterem valójában a parlament nagyétterme, mely országgyűlések idején a képviselők ebédlőhelye is. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy tapasztalatom szerint a képviselők csak ritkán élnek ezzel az elegáns és nagyvonalú lehetőséggel. Az árak ugyanis olyanok, hogy legtöbbjük nem engedheti meg magának e gyönyörű környezetben elfogyasztott ebédet, legfeljebb akkor, ha vendégeket fogad, s reprezántálni szeretne. A Vadászterem után másik kiemelkedő helyszín az ország házában a kupola, illetve az alatta lévő gyönyörű márvány- burkolatú hatalmas tér. A kupola tartóoszlopait tizenhat király szobra díszíti, gazdag arany borítás gazdagítja. A kupola a helyszíne az állandó fogadásoknak, állami ünnepeken adományozott kitüntetések átadásának,^ itt fogadják Magyarország vezetői a vendégként érkező államfőket és delegációkat is. Itt adták át annak idején Amerika képviselői a híres korona ékszereket, itt volt negyven esztendőn át az állami fenyőfa ünnepség, itt ravatalozták fel Antall Józsefet. Az Alkotmány ünnepe alkalmából tegnap 12 órakor kitüntetések átadása zajlott, este pedig díszvacsora helyszíne volt a kupolaterem. A parlament gyönyörűségei között is ki- emelkedőek ablakai. A világhírű üvegmíves, Róth Miksa munkái gyönyörködtetik a szemet, szűrik át a fényt. Talán kevesen tudják, hogy a háború álatt homokzsákok között őrizték meg a pusztítástól ezeket az üvegeket. Az épületet kívülről 88 királyszobor díszíti. A Hét vezértől V. Ferdinánd fejedelmen át vitézek, királyok, nemzeti hősök szobrai. Láthatók még az épület külső homlokzatán különféle címerek, vármegyeházák, városok szimbólumai. Jellemző a gazdagságra, hogy csak a Kossuth tér felőli homlokzaton több mint ötszáz ilyen jelkép található. Az Országház épülete ma is szinte állandó Felújítás alatt áll. Újabb és újabb részeit állyányozzák be, hogy kijavítsák az időjárás okozta hibákat, begyógyítsák az évek sörári keletkezett sebeket. Kőfaragók, rézművesek, olykor már-már kihaló szakmák képviselői dolgoznak azért, hogy az Országház az legyen és az maradjon, aminek tiszte szerint is lennie kell: az ország legszebb háza... gyönyörű könyvtára is van, melyet bárki látogathat. Igaz, könyvet elvinni tilos, bármely kiadvány csakis a helyszínen olvasható. A forgalomra nincs panasz, hiszen a 700 ezer kötetes könyvtárban vizsgaidő- szakok idején akár zsúfoltságról is beszélhetünk. 1944-ben megszűnt a magyar törvénykezés felsőháza, terme azonban egykori szépségében tündököl. 566 széken ülhettek annak idején a honatyák, ennyi várja és fogadja mostanság a különféle konferenciák, összejövetelek, kongresszusok tagjait. Az országgyűlési teremben, ahol a plenáris ülések zajlanak, amelynek pompáját a parlamenti közvetítéséket figyelemmel kísérő tévénézők igencsak ismerik, több mint négyszáz ülőhely van, s a karzatokon legalább ennyi található. A karzati helyek azok egyébként azok, amelyeken bárki helyet foglalhat, s figyelemmel kísérheti a törvénykezési munkát. Persze a lehetőséget nem úgy kell érteni, hogy egy véletlen ötSzekeres Tibor felvételei 1994. AUGUSZTUS 20., SZOMBAT mmmmmmsmmímmmttmmmímmmmmmffimsmmmmmmmmmmmmmmmmsmmfmsfi
