Kelet-Magyarország, 1994. augusztus (54. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-02 / 180. szám

1994. augusztus 2., kedd TUDOMÁNY, TECHNIKA Gazdálkodást bemutatva tanítani Nyíregyháza (KM) — „Min­tagazdaságok a mezőgazda­ságfejlesztés szolgálatában” címmel néhány napja tudo­mányos tanácskozást tartottak a DATE Kutató Központjá­ban, Nyíregyházán. A bemu­tató gazdaságok- fontos sze­repét különböző nézőpontok­ból, de egybecsengően hang­súlyozó előadások sorát Már­ton Árpád a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a Nagykállói Mintafarm Alapít­vány elnöke nyitotta meg. A bemutatást, mint a leghatéko­nyabb ismeretközlést/szerzést átfogóan elemző előadása után az elmondottak összegzésére kértük a kutatót. — A bemutatás az ismeret- közlésnek az egyik legősibb és leghatékonyabb módszere. Gyakorlatilag mindent — nö­vényt, állatot, gépet, épületet, technológiát, munkaszerve­zést — be lehet mutatni. A be­mutató egyszerre több mód­szer hatását közvetíti, ezért egyszerre hat az érzelemre és az értelemre. Láthatóvá, érzé­kelhetővé, érthetővé és meg­győzővé teszi az ismeretköz­lést, amit bizonyít a szólás­mondás, hogy „akkor hiszem, ha majd látom”. Hiszem, ha látom — Mivel a bemutatókon komplex hatások érvényesül­nek, azoknak mindig van mondanivalója a szakemberek és a laikusok számára is. Ezért a bemutatók a legfontosabb és leghatékonyabb tanácsadó módszerek közé tartoznak. Szervezésük különösen a me­zőgazdaságban elengedhetet­lenek, mivel ott nem azonosak a gazdálkodás tárgyi és szemé­lyi feltételei, gyakorlatilag minden egyes gazdaságnak meg van az egyedi, sajátságos és a helyi térségi adottságok­ból vagy a termelési szako­sodásból fakadó, más gazdasá­gokkal azonos vagyis közös problémájuk. Ezekre az a jel­lemző, hogy megoldásuk az egyedi problémák megoldásán keresztül a közös problémák is megoldódhatnak és fordítva. — Mivel a gazdaságok és az érdeklődésre számottartó té­• mák nem teszik lehetővé, hogy az érdeklődők állandóan keressék azokat a helyeket és rendezvényeket, ahol láthatják a nekik fontos dolgok egy részét, ezért a bemutatókat szervezetté kell tenni. Ennek legegyszerűbb és leghatéko­nyabb módja a bemutató (min­A tanácskozás résztvevői a nagykállói kísérleti telepen létesülő bemutató gazda­ságba látogattak, ahol megtekintették az öntözőrendszert is Galambos Béla felvétele ta) gazdaságok szervezése, ahova besűrítik mindazt, amit a közös feladatok érdekében sok embernek kell látni. Mivel az ilyen gazdaság nyitott, az érdeklődők egyénileg és szer­vezett csoportokban egész év­ben látogathatják. Ismereteket onnan nemcsak vihetnek, ha­nem át is adhatják saját gya­korlati tapasztalataikat, amivel hozzájárulhatnak a gazdaság állandó korszerűsítéséhez. Megnézhető — Természetes, hogy a gaz­daságok bármennyire is igye­keznek komplexszé válni, nem tudnak mindent egy helyen be­mutatni, ezért szükség van a hálózat teljeskörű kiépítésére. Ez azt jelenti, hogy a hálózat­ba be kell építeni azokat a kis­gazdákat, közép- vagy nagy­üzemeket, amelyek egy-egy növény, állat vagy termelési ágazatot mintaszerűen mű­ködtetnek! Ha ezekből sok van egy településen, akkor az min­taközség, ami az ismeretszer­zés és közlés szempontjából azt jelenti, hogy bármelyik házba be lehet nézni, alapjai­ban ugyanazt lehet látni. Gya­korlatilag ez az útja a tájspe- cifíkumok (hungarikumok) termelésének, ezen keresztül a tájfejlesztésnek. A bázisbemu­tató, és a kisegítő mintagaz­daságok funkciójának ösz- szekapcsolása komplexszé teszi az ismeretszerzést, és le­hetővé teszi annak az alapelv­nek az érvényesülését, hogy „mindent meg kell mutatni és mindent meg kell nézni, amit lehet”. — Nagyon fontos követel­mény a bemutatók és a bemu­tató (minta) gazdaságok szer­vezési és működési céljának meghatározása. Ugyanis a cél (ez nagyon sokféle lehet) ha­tározza meg az eszközöket és módszereket, amelyek a meg­valósításához szükségesek. — Kutató központunk terve (célja) szerint a 280 hektáros központjában koncentrálja a kutatási feladatokat és a szak- tanácsadás irányítását, a 100 hektáros nagykállói telepét kisüzemi gazdálkodási mó­dokat bemutató teleppé alakít­ja át, a 270 hektáros kisvárdai telepén pedig gazdaképző is­kolát és középüzemi minta­gazdaságot szervez. Többféle céllal — A 100 hektáros területen létesítendő modelltelep célja a kisüzemi (családi) gazdálko­dás szervezésének elősegíté­sére bemutató jelleggel létre­hozni olyan modellgazdasági telepet, amely egy helyen több gazdálkodási módot mutat be, parametrizálva az egyes gaz­dálkodási módokhoz szük­séges területnagyságokat, be­ruházási és működési költsé­geket, az abszolút és egymás­hoz viszonyított jövedelme­zőségi, a termelés feldolgozás­értékesítés szervezését, integ­rációját. Ezzel lehetővé válik nemcsak az egyéni, hanem az új típusú, magántulajdonon szerveződő szövetkezeti gaz­dálkodás várható előnyeinek és gyakorlati problémáinak prognosztizálása is. — A 270 hektáros telepen olyan kutató-gyakorló köz­pont kialakítása és működte­tése a cél, amelyben a térség fiataljai korszerű gazdálkodási szemléletet, kellő elméleti és gyakorlati ismeretet szerezhet­nek a kis és középüzemek ve­zetéséhez, valamint a speciális szakmai problémák megol­dásához. Az oktatási egység olyan csatornarendszert ké­pez, amelyen keresztül a részt­vevők közreműködésével az intézetbe áramlik a valós ku­tatási igény, majd a gyakorlat­ban alkalmazható kutatási eredmények ugyanezen az úton a térségbe jutnak. A telepen 50-60 hektáron ku­tatási-kísérleti egységet, a töb­bi területen bemutató jellegű mintagzdaságot kell működ­tetni. — A mintagazdaság 200 hektár körüli középüzem mo­dellje, amelyen az állatte­nyésztés és növénytermesztés egységére alapozott jövedel­mező homoki gazdálkodást kell bemutatni. Természet- szerű, hogy a valós igények és a helyi adottságok ismereté­ben megfogalmazott külön­böző célkitűzések megvalósí­tásához különböző eszközökre és különböző módszerekre van szükség. — A bemutató (minta) gaz­daságok jelentőségét is bizo­nyító feladatai közül a legfon­tosabbak: az ismeretszerzés idejének lerövidítése; folya­matos és gyors információára­moltatás biztosítása; az orien­tálás, a döntéshozatal elősegí­tése; a koordináció-kooperá­ció megelevenítése. Ustököshullás Greenbelt (MTI) — A csil­lagászok július 16-án szom­baton izgatottan kísérték fi­gyelemmel a Shoemaker- Levy 9 nevű üstökös első darabjának a Jupiterre való becsapódását és az annak következtében keletkező, 1800 kilométer átmérőjű tűzgolyót. Az elsőn kívül vasárnap estig még 5 másik üstökösdarab érte el a boly­gót. Sokkal nagyobb erejű robbanást vártak azonban hétfőre az üstökös — az an­gol ábécé 7. és 8. betűi után — G-re, illetve H-ra ke­resztelt darabjainak becsa­pódásakor. A Washington egyik külvárosában található Goddard Repülési Köz­pontban tartott első hétfő délelőtti sajtóértekezlet ide­jére még csak az első három darab — az A, a B és a C jelű — Jupiterrel való üt­közésének hatásait tudták elemezni. Újságírók az ér­tekezleten megkérdezték Eugene Shoemakert ame­rikai csillagászt, az üstökös egyik fölfedezőjét, hogy szerinte mi várható a csak­nem 3 kilométer átmérőjű G jelű darab hétfő esti, az elsőnél 25-ször erősebbre jósolt becsapódásától. „Lé­nyegében ugyanaz a jelen­ség megy végbe, mint szombat este, azzal a kü­lönbséggel, hogy a robba­nás ereje jóval nagyobb lesz. Most még csak hangol a zenekar”, hangzott a vá­lasz. Július 22-ig az üstökös­nek minden — meg nem semmisült — darabja elérte a Jupitert, annak déli sark­vidéke környékén. A becsa­pódó miniüstökösök közül a legerőteljesebb hatásokat attól a négyesfogattól vár­ták a csillagászok, amely 19-én éjjel, illetve másnap hajnalban érte el a bolygót. A nyomukban keletkező fekete foltok még hónapo­kig, sőt talán egy évig is megmaradnak a Jupiter „légkörében”, annak elle­nére. hogy rendkívül erősek a „légáramlatok”. Az ütkö­zéskor keletkező hőmér­séklet a több tízezer Cel- sius-fokot is elérheti. Még az első, viszonylag kis darab szombati becsa­pódásának hatása is jól lát­ható volt a fényképeken. A Jupiter gázfelszínén kelet­kezett horpadás átmérője körülbelül fele a Földének, a létrejött fénykoszorú pe­dig bolygónk nagyságával közel azonos lehetett. Shoemaker szerint az üstökös és a Jupiter ütközé­se semmilyen hatással nincs földi életünkre. Ha azonban bolygónkkal tör­ténne hasonó méretű ka­rambol, az óriási rombolást végezne a becsapódás he­lyén, és katasztrofális vál­tozásokat idézne elő az ég­hajlatban. A Föld felszínén keletkező kráter átmérője akár a 20 kilométert is el­érhetné, és a becsapódás több száz kilométeres körzetben elsöpörne min­dent. A szétmorzsolódott törmelékből képződő fel­hővel megtelne a Föld lég­köre. Ehhez hasonló ka­tasztrófa pusztíthatta ki a dinoszauruszokat 65 millió évvel ezelőtt. Az amerikai Országos hajózási és kutatási Hivatal, a NASA számítása szerint, ha egy égitest — üstökös­darab, meteorit vagy asz­teroida — ütközne a Föld­nek, akkor annak esélye, hogy valaki ennek áldo­zatul esik, egy a húszhoz. Ez azonos azzal az eshető­séggel, hogy valaki repü­lőgép-szerencsétlenségben veszti életét. Nem mintha egy ilyen ütközés gyakori­sága azonos volna a légi balesetekével — hasonló bolygóközi esemény talán csak ezerévenként egyszer fordul elő —, de annak kö­vetkezményei iszonyato­sak. A csillagászok egyéb­ként 1993 márciusában fedezték fel az üstököst, ami akkor tört darabokra, amikor még 1992-ben be­lépett a Jupiter gravitációs terébe. Vége a hat napig tartó fé­nyes előadásnak — a Shoe- maker-Levy 9 nevű üstökös utolsó darabja péntek este elérte a Jupitert — jelen­tette július 23-án a Reuter. Az űrben keringő Hubble űrteleszkóp által és a földi obszervatóri umokban ké­szített felvételek mind mu­tatják a vérvörös színű be­csapódások sorozatát a bolygó 45. szélességi foka közelében, illetve az egész déli féltekéjén. Európai magnéziumkongresszus Cukrosok Genf (MTI-Panoráma) — Rendkívüli mértékben nö­vekszik a cukorbetegség okozta halálozások száma — közölte az Egészségügyi Világszervezet, a WHO. A tájékoztatón elhangzott az is, hogy a cukorbetegek száma az ezredfordulóra közel 100 millióra nő. A szakértők a diabéteszes be­tegek számának emelkedé­sét a helytelen, zsírokban túlságosan gazdag táplál­kozásra, a testmozgás hiá­nyára, az elhízásra és a stressz növekedésére veze­tik vissza. A cukorbetegek gyakrabban betegszenek meg szív- és érrendszeri betegségekben, agyvérzés­ben, és végtagjaikat is gyakrabban kell amputálni. A WHO a nemzeti szintű megelőzés fontosságára hívta fel a figyelmet, s ez ügyben a kormányokhoz is felhívást intézett: figyelmet kell fordítani a terhes nők diabétesz szűrésére. Szeged (MTI) — A Nemzet­közi Magnézium Társaság felkérte magyarországi tagját, a Magyar Magnézium Tár­saságot az 1998. évi európai magnéziumkongresszus meg­rendezésére. A megtisztelő feladatot a nemrégen Balaton- széplakon tartott tudományos találkozón kapták munkájuk elismeréseként. A Magyar Magnézium Tár­saság elnöke, a szegedi Kiss A. Sándor elmondta, hogy a ta­nácskozásukon több külföldi kutató is előadást tartott a magnézium orvosi, biológiai Budapest (MTI-Press) — Az áradások, forgószelek, föld­rengések és aszálykatasztrófák által elpusztított, illetve lakó­helyükről elűzött emberek száma 1963 óta évente hat szá­zalékkal nő — állapította meg az ENSZ egyik tanulmánya. Az egyre több emberáldo­zatnak és a mind nagyobb hatóságáról. A kutatások nem újkeletűek és egyre szélesebb területeket ölelnek fel, napról napra újabb eredményeket hoznak. Az egészségügyben azért is fontos foglalkozni ezzel a kémiai elemmel, mert számos gyakorló orvos nem ismeri sokféle hatását az em­beri szervezetre. Pedig a mag­nézium hiánya káros a szer­vezetre, adagolásával viszont sokféle betegség gyógyítása meggyorsítható. Csökkenthető e szerrel például a vesekő kia­lakulása, a terhességi és a szülési szorongás, s kedvező hatással van a szülés élmé­anyagi károknak elsősorban az az oka, hogy a katasztrófáktól fenyegetett területeken nőtt a lakosság száma. így például egyre többen vándorolnak Banglades áradástól fenyege­tett, alacsonyan fekvő terüle­teire. Az aszályos területeken éhenhaltak teszik ki a kataszt­nyére is. Általában az úgy­nevezett civilizációs betegsé­gek megelőzésében is fontos szerepe van. A cukorbetegek­nél ajánlatos a magnéziumte­rápia. Az allergiás betegeknél a magnézium hatására csök­kennek a kellemetlen pana­szok, s az alkoholos májkáro­sodás regenerálódása gyor­sabb, ha magnéziumot kap a beteg. A legújabb kutatási ered­mények azt igazolják, hogy a röntgen- és radioaktiv sugár­zásoknak jobban ellenáll a szervezet, ha megfelelő a magnéziumellátottsága. rófák áldozatainak 33 száza­lékát. míg az összes anyagi kár 32 százalékát az áradások okozzák. Sajnos éppen a legfenyege­tettebb területeken, Ázsiában, Afrika déli részén, Közép- és Dél-Amerikában van a legke­vesebb anyagi lehetőség a ka­tasztrófák megelőzésére. A futball-labdának... ...sokkal kisebb ellenállást kell legyőznie az USA me­leg déli részén lévő futball- pályáinak rövidre vágott fü­vén. mint 1000 km-rel észa­kabbra. A szervezők fű- szakértőt bíztak meg, ta­láljon megoldást arra, hogy a játékosoknak mindegyik pályán összehasonlítható „labdaérzésük” legyen. (MTI-Press) A szénanáthát... ...és az allergikus eredetű asztmát átörökítheti gyer­mekére az anya a legújabb génkutatások szerint. Egy brit-japán kutatócsoport az ezért felelős gént all. kro­moszómán találta meg. (MTI) Hétezer éves... ...női csontvázra bukkantak a régészek egy Linz mellet­ti településem. M. Pertl- wieser archeológus ásatni kezdett egy lebontott ven­déglő helyén és előbb „ba­jor” sírokat, alattuk pedig feltűnően sekély római sí­rokat talált. Kiderült, hogy kőkorszakbeli település fekszik alattuk, amelyben számos kerámiamarad­ványt találtak. (MTI) 20 millió... ...dolláros kártérítést kap hatezer atomfegyvergyári dolgozó az Egyesült Álla­mok energiaügyi miniszté­riumától radioaktív sugár­zás okozta egészségügyi problémák miatt. A kárval­lottak valamennyien a Cin­cinnatitól északra fekvő Femald atomfegyvergyár­ban dolgoztak 1952 és 1985 között, közülük kétezren már nincsenek életben. Pa­naszuk szerint munkájuk közben radioaktív port lé­legeztek be, és erős sugár­zásnak voltak kitéve, amely körükben rendkívül magas arányú rákos megbetegedé­seket okozott. (MTI) es mezogazdasagi felhasznai­Több áldozat, nagyobb károk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom