Kelet-Magyarország, 1994. augusztus (54. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-16 / 192. szám
1994. augusztus 16., kedd Csillogó bunda, egészséges eb Fontos a mozgás, a tisztaság és a megfelelő táplálék • Árt a sok fürdetés Nyíregyháza (KM) — A kutyabébi bundája még bolyhos, puha, meleg — ki tudna ellenállni a simuló, apró, gvapja szívtörő dédelgetésé- nek? Az idő múlásával azonban vehemens kamasz, majd felnőtt kutya lesz belőle és a gazda lelkiismeretes gondozásán múlik, hogy a szőrzet egészséges és szép maradjon. A ragyogó bunda tükre is a négylábú partner egészségi állapotának. Az állat mozgásigényének kielégítése mellett a tisztaság és testápolás is a hosszú, egészséges élet egyik fontos feltétele. A testet borító szőrtakarótól függően naponta vagy hetente a kutyát alaposan át kell kefélni, hogy a beletapadt portól és szennyeződésektől megszabaduljon. Hosszú szőrű kutyáknál ehhez sűrű fésűre és kefére van szükség, a középhosz- szú szőrűeknél legmegfelelőbb egy középsűrű fémkefe, a rövid szőrű állatoknál elegendő egy erősebb szálú normál kefe használata. A kefélést és fésülést mindig a fej felől kezdjük a farok, majd a gerinctől az oldalak mentén a has irányába. Ha a szőr filcesedését tapasztaljuk, melyet nem lehet kifésülni, kisollóval óvatosan távolítsuk el a gubancos, filces részeket. A tavaszi és őszi szőrváltáskor a finom szálú aljszőrzet eltávolítására használjunk fémva- karót, majd jöhet a kefe vagy a fésű. Fürdessük a kutyát minél ritkábban, mivel ezzel a természetes szőrvédő zsiradékot is eltávolítjuk az állat bundájából, és a sűrű fürdetés éppen ellentétes következménynyel jár: a piszok és por sokkal gyorsabban megtelepszik a szőrzetben. Természetesen adódnak helyzetek, amikor nem lehet a fürdetést elkerülni. Engedjünk langyos vizet a fürdőkádba (vagy lavórba), melyet kibélelhetünk egy vékony gumivagy műanyag lemezzel, hogy az állat körmei ne karcolják fel a zománcot és a hirtelen megcsúszás ellen is véd. Kizárólag speciális kutyasampont használjunk, az emberek számára készült fürdőszerek, szappanok nem alkalmasak erre a célra. Fürdetés közben vigyázzunk arra, hogy a hab ne kerüljön az állat szemébe vagy fülébe. Szárítkozáshoz használjunk egy régi, lehetőleg nagyméretű fürdőlepedőt, ezzel dörzsöljük le alaposan a kutyát. Meleg, nyári időben ezután nyugodtan kiengedhetjük a szabadba, ugyanis a kutya legkedveltebb szárítkozási módszere, hogy alaposan megrázva magát, lelkes szaladgálással szabadul meg a vízcseppektől. Hűvös időben azonban vigyázzunk arra, hogy az állat ne kerüljön közvetlenül fürdés után a szabadba, mivel még a száraznak tűnő felső szőrtakaró alatt az aljszőrzet nedves lehet, ennek pedig megfázás, tüdőgyulladás lehet a következménye. Hetente vizsgáljuk meg a kutya füleit. Tisztításhoz szerezzünk be speciális fültisztítószert, amellyel a külső hallójáratba permetezünk. Az érzékeny kutyafül tisztántartásához soha ne használjunk vattarudacskát, szappant és vizet. Ha az eb feltűnően gyakran vakarja a fülét, rázogatja a fejét, fel kell keresni az állatorvost. Időről időre ellenőrizzük kutyánk fogainak állapotát is. Mindenekelőtt a zápfogakon fellépő fogkőképződésre figyeljünk, ugyanis ez a fogínygyulladás és paradontóze előjele. Ha ilyet tapasztalunk, azonnal forduljunk állatorvoshoz, ám éppúgy, mint az embereknél, az állatoknál is a legjobb módszer a megelőzés. Ehhez segítségképpen speciális kutyafogkrém kapható, melyet az előírás szerint használva elkerülhetjük a bajt. A kielégítő mozgás természetes módon koptatja megfelelő méretűre az állat körmeit. Ha erre nincs lehetősége, akkor a gazda feladata, hogy a kutyáját a túlságosan megnőtt körmöktől megszabadítsa. Szakértő szem a kutya szőrére pillantva azonnal észreveszi, hogy az állatot helyesen táplálják-e. Az észak-karolinai Asheboro városában új lakóhelyet kapott a képen látható másfél éves jegesmedve, aki büszkén vette birtokába birodalmát, s köszöntötte a látogatókat (AP-felvétel) Ismét kutatnak a Titanic-roncson Párizs (MTI) — A Nautilus tengeralattjáró, a Francia Tengerkutatási Intézet úszó laboratóriuma 1987 óta immár harmadszor végez kutatásokat a Titanic-roncson és július hónap folyamán már tizenötször merült alá. Az annak idején elsüllyeszt- hetetlennek tartott 92 000 tonnás luxusgőzös első útján, 1912. április 12-én a kanadai partok közelében jéghegynek ütközött és három óra leforgása alatt elsüllyedt. A 2021 utas közül 1522-en lelték halálukat a hullámokban, a többieket a helyszínre siető hajóknak sikerült kimenteniük. 1980-ban kezdődtek a kutatások a csaknem négyezer méter mélységben fekvő hajóroncs felkutatsára és öt évvel később egy francia—amerikai expedíciónak sikerült is rá- bukannia a Titanic maradványaira. Azóta nemcsak tárgyak sokaságát — mintegy 2600-at a mai napig — sikerült felszínre hozni a tengerfenékről, hanem élénk viták is kirobbantak egyrészt a hajóroncsban végzendő további kutatások jogi vonatkozásáról, másrészt arról, hogy mi történjék a tengerfenékről felhozott tárgyakkal — nagyrészt a halálos áldozatok személyes ingóságaival. New Yorkban időközben megalakult az RMS Titanic Inc., amely megbízta a Nau- tilust és kisegítő hajóját, a Nadirt a roncsok közt végzett kutatással. Azt tervezik, hogy az eddig felszínre hozott tárgyakat a London szomszédságában lévő Greenwichben október 4-től ideiglenes kiállításon mutatják be, ami pedig a távlati elképzeléseket illeti, több vándorkiállítás után Manhattan szigetén egy emlékmúzeumban kerülnének végleges elhelyezésre. A Titanic katasztrófájának néhány még életben Levő túlélője, illetve a túlélők és az elhunytak leszármazottai már a 80-as évek elején azzal az elgondolással állottak elő —• s őket támogatta a roncsok felfedezőinek egyike, az amerikai Bob Wallard is —, hogy a szerencsétlenül jártak iránti kegyeletből ne bolygassák a roncsokat, hanem nyilvánítsák emlékműnek az óceán mélyén fekvő Titanic-roncsot. Ebből azonban nem lett semmi, ugynis a roncsok egyetlen tulajdonosa, az RMS Titanic Inc. úgy határozott, hogy a kutatás folytatódjék tovább. A Moszkva halálos folyó — önvédelemből Moszkva (MTI) — Halálos veszélyt rejt magában az ősrégi Moszkva folyó, amelyben sajátos önvédelmi reakció indult el a víz szennyeződése miatt. A folyóban az ember immunrendszerét megsemmisítő, rendkívül mérgező molekulamutánsok alakultak ki. Erre a felfedezésre jutott Anton Vasziljev filmrendező, aki szakértők bevonásával dokumentumfilmet készített a folyóról. Vasziljev elmondta, hogy valójában két szörnyű dolgot fedezett fel forgatás közben. Az egyik az, hogy hanyag és esztelen emberi kezek megsemmisítették a folyó forrását. A másik pedig a mérgező molekulák megjelenése, amelyet Alekszandr Kulberg akadémikus fedett fel a filmrendező előtt. Az akadémikus hangsúlyozta, hogy a szennyezés miatt a Moszkva vize agresszív kömyzetté alakult. A folyó pedig önvédelmi reakcióval válaszolt. Mint kiderült, a folyóban felbukkanó molekulák nem ismeretlenek a tudósok előtt. Az amerikai és az orosz kutatók biológiai fegyverek létrehozására irányuló kísérleteik során gyakorlatilag egy időben hoztak létre mesterségesen mérgező vízmolekulákat. Az orosz tudósok veszélymolekulának nevezték el a mutánsokat, az amerikaiak pedig az „ördög lövedékének” keresztelték el. Sokáig senki nem tudta, hogy a tiszta víz képes önmaga is „létrehozni” halálosan mérgező anyagot. A Föld különböző pontjain — Prágában, Jakutszkban, Moszkvában és Washingtonban — végzett kutatások azonban bebizonyították, hogy a folyóvizek mérgezővé válása globális méretűvé vált, az egész világra kiterjedő, tragikus folyamat. Az egyetlen megoldás az, hogy az emberiség gyökeresen változtasson Földhöz való viszonyán — vélte a filmrendező. A „Moszkva folyó” címet viselő dokumentumfilmet július végén mutatják be az orosz főváros mozijaiban. A tervek szerint bemutatásra kerül az UNESCO-ban és ökológiai témájú nemzetközi filmfesztiválokon is. Ki az erősebb? Amatőr felvétel Pucér pápuák Dzsakarta (MTI) — Patrice Franceschi francia utazó arról számolt be, hogy egy eddig ismeretlen, kőkorszaki körülmények között élő pápua törzset fedezett fel Pápua Uj-Guinea északi részén. A mintegy 400 000 négyzetkilométeren elterülő területen eddig 252 törzset számoltak össze és legutoljára 1991-ben fedeztek fel újat. Franceschi júniusban indult magányos expedíciójára, és az AFP-nek adott nyilatkozata szerint teljesen váratlanul szemtől szembe találta magát két férfival, akik vélhetőleg soha nem láttak azelőtt fehér embert. A pápuák az eddig ismert törzsi nyelvek egyikét sem beszélték, így kezdetben adódtak kisebb nehézségek, később azonban Franceschi a törzs több tagjával is megismerkedett. Az utazó szerint a törzs eddig teljes elszigeteltségben élt. Tagjai meztelenül járnak, csak a férfiak viselik a hagyományos ágyékkötőt, a kote- kát. Ismerik a tüzet, de a folyadék tárolására szolgáló bambuszon kívül semmilyen tárolóedényt vagy konyhai eszközt nem használnak. Leveli béka baj London (MTI) — Nehéz idők előtt állnak a brit levelibékák — előrejelzéseiknek ugyanis ezután 80 százalékban be kell válniuk, ellenkező esetben csökkentik a meteorológiának nyújtott anyagi támogatást. A brit védelmi minisztérium nemrégiben válaszolt egy parlamenti felszólalásra és leszögezte: ha az állami meteorológiai intézet reggelente közzétett előrejelzésében a hibaszázalék meghaladja a húszat, akkor a jövő évtől kezdve az anyagi juttatások csökkentésével kell számolnia az intézetnek. Az intézet szóvivője ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott: bíznak benne, hogy teljesíteni tudják a 80 százalékos megbízhatósági kvótát. Felvetődik viszont a kérdés: milyen kritériumok alapján szándékoznak elbírálni a meteorológiai előrejelzések pontosságát? Elég lesz, ha a BBC által sugárzott 24 órás előrejelzés négyötöde „beválik”, vagy megengedett, hogy minden ötödik napi előrejelzés „célt tévesszen”? Cápa-lombikbébi Portsmouth (MTI) — Cápa-lombikbébi született, pontosabban úszott ki a lombikból az igazi vizekre kedden a dél-angliai Port- smoouth város tengerkutatási központjában. Az ottani kutatók szerint ez az első eset, hogy egy halembriót lombikban neveltek fel egészen a „születéséig”. A mindössze tíz centiméter hosszú, a halbiológiában Seyliorhinus Stellaris néven számontartott kis cápa egy kutyának köszönheti az életét, amely májusban a tengerparton fedezte fel az ikrát. A négylábú gazdája elvitte a képződményt a tengerkutatási központba, ahol a tudósok legnagyobb megeleptésére kiderült, hogy a tojásban két és fél centiméteres eleven embrió van. Minthogy a kutya megsértette a tojás hártyáját, a biológusok úgy döntöttek, hogy a leendő cápabébit áttelepítik egy más tojásokból magzatvízzel feltöltött kémcsőbe. „Amikor úgy döntöttünk, hogy elérkezett az idő, s kihúzhatjuk a dugót a kémcsőből, a kis cápabébi meglehetősen letargikus volt, de alig tíz perc múlva már vidáman úszkált a medencében” — írta le az egyedülálló „világrajövetelt” Dave Wolfenden, a kutató- intézet munkatársa az újságíróknak. — HOBBI ___ to™** „ II% mm i IíJjé4;i«b , -:
