Kelet-Magyarország, 1994. augusztus (54. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-13 / 190. szám

1994■ AUGUSZTUS 13., SZOMBAT Napkelet • A KM hét végi melléklete Fát vágott Finnországban A4 H, mint a humanizált modernizáció jelképe • Szauna és makkara Szőke Judit Színes fényképeket nézegetünk. Szauna, fa­ház, magyar zászló, táncruha...Majd előkerül egy finn nyelvű újság, melynek címlapján egy kőpárkány szélén ül egy szemüveges fiatal­ember. A cikkben csak néhány ismerős szó tűnik fel: Vass László, majd arrébb Nyíregy­háza, 4 H. A Zrínyi gimnázium immár ne­gyedikes diákja, Vass László a beszélgetés, élménybeszámoló előtt két nappal tért haza Finnországból. • Ahhoz azonban, hogy megérthessük a dolog hátterét, tudnunk kell, mi az a titokzatos 4 H. Az Iskolafejlesztési Alapítvány, mint a ha­zai alternatív pedagógiai törekvések egyik is­mert műhelye, alapvető jelentőségűnek tartja egész — általuk városcentrikusnak ítélt — pedagógiai közgondolkodásunk reformját. E szemlélet hívei igen fontos, hogy az iskolák mellett, azokkal karöltve Magyarországon is meghonosodjon a humanizált modernizáció természetét tökéletesen kifejező 4 H mozga­lom. Bázisukat nyilván a megújulásban leg­inkább érdekelt fiatalokban keresik és találják meg. Ennek a nálunk még gyerekcipőben járó ifjúsági mozgalomnak a szám- és betűjel-rö­vidítése négy, h-val kezdődő angol szóból származik: head, hands, heart, health, azaz fej, kezek, szív, egészség. S ebből a szép mottó: Gondolkozva építs kezeiddel egy egészséges, tiszta emberi világot! A mozgalom nem közvetít ideológiákat, politikai eszméket, ellenben épít a fiatalok vál­lalkozókedvére, sokoldalúságára, kreativi­tására, a gyermeki kíváncsiságra s ezek által ismertet meg az élethez szükséges praktikus ismeretekkel, tevékenységekkel. E mozgalom is, sok hasonlóhoz, Ameri­kából indult, de igen gyorsan elterjedt világ­szerte — 1991-ben már 98 országban mint­egy tízmillió tagot számlált. 1994-ben meg­alakult a Magyarországi 4 H Alapítvány. Az alapítvány képviseli a klubokat nemzetközi szakmai fórumokon és szakmai eszme­cseréket, speciális programokat, felkészítő táborokat szervez. Közvetlen cserekapcsola­tokat közvetít honi és külföldi partnerklubok között. Több tevékenységi területe közül ezen nemzetközi kapcsolatépítés révén lehetőséget biztosít más országok, kultúrák megis­merésére, szakmai tapasztalatcserére, nyelv­gyakorlásra. S épp ez volt az a terület, melyre a nyíregy­házi Vass Laci csöppent. Hallott ugyan már a mozgalomról, de információi felületesek voltak. Aztán egy pályázati felhívás útján gyorsan közelebbi kapcsolatba került .vele. Bár városi lévén bérházban laknak, mégsem tipi­kusan „flasztergyerek". Kis korában köhögős volt, s az orvosok „szabadlevegős kúrát ír­Vass Laci finnországi fakitermelőnek ál­cázva Amatőr felvétel tak fel neki”. A szülők igyekeztek ezt maxi­málisan teljesíteni, s legalábbis a hét végéket kirándulással töltötték, bejárták előbb a me­gyét (ahogy mondja, Szatmár-Beregből profi), majd egyre távolabbra „merészkedtek”. Oly­annyira megkedvelte Laci a természetet (mondhatni természetes lett neki a természet), hogy egy hirtelen ötlettől vezérelve kitalálta: márpedig ő erdőmérnök lesz! Pedig sokáig, már alsó tagozattól a számítógép tartotta bű­völetében, de hamar rá kellett jönnie, hogy „nem bír a fenekén maradni”. Nagy túrás, kerékpározó, erdőjáró lett belőle. S ezen a bizonyos pályázaton épp az erdő, és a mezőgazdaság iránt érdeklődő fi­atalokat kerestek. A nagyon sok jelentkezőből ő is a szerencsés 17 kiválasztottak közé került. Angol nyelven folyt — még májusban — a meghallgatás. A döntés az volt, hogy irány Finnország! Június végén háromnapos felkészítő táborban vett részt, s július közepén indultak a skandináv országba. Két napot Helsinkiben töltöttek, majd kihelyezték őket szétszórtan a vendéglátó családokhoz. Laci családja éppert erdővásárlás után volt, több mint 50 hektár erdő és ugyanannyi szán­tóföld friss tulajdonosai lettek. Az első napon megkérdezte: mit segíthetek? S ettől kezdve teljes jogú, szinte családtaggá fogadták. Mun­kaidő nem volt, amikor kedve tartotta, akkor kapcsolódott be a tennivalókba. Kíváncsis- kodásomra, hogy hányféleképpen lehet fát vágni, az volt a válasz: óh, sokféleképpen. Ne­ki főleg a hagyományos tüzelőaprítós baltás- fejszés módszer jutott, de látott azért egyet s mást. Például találkozott fakereskedővel, ke­zében mikroszámítógéppel, azonnali adatfel­dolgozásra készen, és olyan csodagépet, mely alulról karolta a fát, a kar alatt „elnyisszan­totta” a fa derekát, azonnal mérte, darabolta a hatalmas fenyőt, majd a rönkökből puhán rakást épített. Egy fa kitermeléséhez egy perc­re volt szükség. Ugyanis a tulajdonosoknak az erdő egyötö­dét el kellett adniuk, hogy a kölcsönt vissza­fizessék. Na, de Finnországban a fát tisztelik, külön törvény, szigorú rendelkezések tömege szól védelmükről. Fát ültetni könnyű; de ki­vágni nagyon nehéz — s ezt Laci nagy tetszés­sel és helyesléssel fogadta. Állatot nemigen tartanak, legfeljebb birkát, mert olcsóbb, mint a fűnyíró. Rendszeres vendége volt Laci az igazi szaunáknak, mely patak mentén van. Szaunázás után a finnek szívesen sütnek mak­karát (ez amolyan szafaládéféle). Ez a szer­tartás a mi szalonnasütésünkhöz hasonlatos. A házigazda hasonszőrű fiát nem volt ne­héz rábeszélnie, hogy szaladjanak, illetve bi­ciklizzenek át Helsinkibe. Nem is a 70 kilo­méter volt sok, hanem a terepviszonyok bi­zonyultak lihegtetőnek. Három óra alatt tet­ték meg az utat. Nagy kultúrája van arrafelé a kerékpárnak, minden autóút mentén bieik- liút fut. Mindenki tudta, merre van Magyar- ország, s úgy tapasztalta, a finnek nagyon büszkék a rokonságra. A program utolsó négy napját egy 4 H-s nemzetközi táborban töltötte, ahol be kellett mutatni a tájegység kultúráját. Érre már itthon felkészült, a Nyírség táncegyüttestől kapott egy táncosruhát, s bár népitáncot nem tanult, de kórusban énekelt, így nem jelentett túl ne­héz feladatot régiónk népzenéjének szakszerű prezentálása. Továbbra is szilárd elhatározása, hogy er­dőmérnök lesz, s „megígérte Finnországnak”, hogy két éven belül újra meglátogatja, mert az egy nem akármilyen ország nem akármi­lyen erdőkkel... Kalapot emelünk az illemtudók előtt Viselkedéstani fejezetek # Köszönés, kézfogás, név jegy használat Szőke Judit Egy érdekes statisztikai felmérés szerint, melyet sokan sok helyütt szoktak előcitálni, az emberek 89 százalékának az a meglátása, hogy nekünk, magyaroknak udvariasabbnak kellene lennünk egymáshoz, s csak a megkérdezettek 11 százaléka gondolja magát elég udvariasnak. 79 százalék romlást tapasz­talt e téren, s csupán 14 százalékos volt azok aránya, akik semmi változást nem érzékeltek az előző néhány évhez képest. A véleményt mondóknak mindössze 7 százaléka látja úgy, hogy mostanában mintha kulturáltabbak lennének emberi kapcsolataink... Az emberi érintkezés szabályainak gyakor­latát, a szokásokat, a viselkedéskultúrát nem könnyű minősíteni. A normák beépülése része a szocializációs folyamatnak (gondoljunk csak a „köszönj szépen a bácsinak, kisfiam”, „mi­előtt belépsz, kopogj, kislányom” kezdetű szülői figyelmeztetésekre). Sok a tévhit és a tudatlanság e téren, ami nemegyszer kelle­metlen konfliktusokhoz, kínos szituációkhoz vezethet. Ha ezek a társasági életben fordul­nak elő, még hagyján, de az üzleti kapcsola­tokban, vagy akár a munkaerőpiacon egy-egy udvariatlan gesztusnak, etiketthibának nagy ára is lehet. Vegyünk most át néhány visel­kedéstani fejezetet főleg a magánkapcsolatok­ból, illetve a hivatalos kapcsolatok kevésbé formális, mára már felszabadultabb formáiból! A szóbeli köszönés írott és íratlan szabályai még hagyján. Vagy mégsem? Alapkérdés az üdvözlés sorrendje, azaz, hogy ki kinek kö­szön előre. Előre köszön a férfi a nőnek, a fiatalabb az idősebbnek, a beosztott a főnök­nek, a belépő a bent lévőknek. Köszönést el­mulasztani vagy egyáltalán nem viszonozni minden kultúrkörben egyértelműen durva sér­tés. Mint minden tevékenységünket, az üdvöz­léssel kapcsolatosakat is gesztusok kísérnek, persze a szavak mellett. A könnyű vagy a mé­lyebb meghajlás, a fejbiccentés inkább futó találkozások kísérőjelensége. A kézfogás (a nyitott tenyér a fegyvertelenség, a barátság szimbóluma) ősi eredetű. A szabály itt fordí­tott: aki előre köszön, annak meg kell várnia a kéznyújtást. A kézfogás el nem fogadása felér a nem viszonzott köszönéssel. Hasonló­an sértő az is, ha valaki kézfogás közben nem néz partnere szemébe, vagy közben nem teszi le a cigarettát... A felállás a köszönés sorrendjével egyezik meg, tehát bemutatkozáskor a férfiak kötele­zően felállnak, ha hölgyet üdvözölnek. A kézcsók, mely a spanyol etikettből honosodott meg, újra divatban van nálunk is. Talán inkább különleges, mondjuk ünnepi alkalmakkor van igazán megkülönböztetett tiszteletet hordozó jelentése. Valójában jelkép, semmint igazi csók, ugyanis ha valaki az előírásokhoz tart­ja magát, tudja, hogy a férfi szája nem érinti a nő kézfejét, inkább föléhajlásról van tehát szó, és semmi esetre sem cuppantásról. A kézcsókot a férfi kezdeményezi, ha akarja, s ha a nő visszautasítóan viselkedik, azt a férfi­nak el kell fogadnia. Ismeretséget harmadik személy jelenléte nélkül bemutatkozással kötünk, általában el­ső találkozáskor. De ha bár bemutatkoztunk már egymásnak, de régóta nem találkoztunk, jobb, ha inkább mégegyszer megismételjük néhány emlékeztető szóval együtt, feloldva az esetleges bizonytalanságot. Hivatalos bemu­tatkozáskor legalább a munkahelyet célszerű megnevezni. Telefonban praktikus szempon­tok miatt mindig mutatkozzunk be, még ha is­merősnek telefonálunk is, mert a köszönés sokszor kevés az azonosításhoz, s ebből sok­szor kellemetlen félreértések adódhatnak. A hivatalos és a személyes kapcsolatterem­téshez hozzátartozik a névjegy átadása, cseré­je. A névjegyet nem csapjuk zsebre, nem tesszük el azonnal, hanem illik figyelmesen elolvasni, sőt tanulmányozni. A beszélgetés alatt magunk elé tesszük, hogy az illető nevét el ne tévesszük, vagy több beszélgetőtárs ese­tén a személyeket össze ne keverjük, ami ezen kartonlapocska átadása után már biZorty'sú­lyos illemsértésnek minősül. A bemutatásnál már harmadik személy is jelen van. Ilyenkor szokott keletkezni a leg­nagyobb zűrzavar. Az alapesetben a szereplők a következők: a két egymásnak bemutatandó személy, s a harmadik, aki valószínűleg mind- kettejüket ismeri. A sorrend a köszönésnél már említett általános elvek szerint szabályozott. Mivel kölcsönösen megszerzendő informá­ciókról van szó, a megszólítás keveredik a be­mutatással. Mindig annak a nevét mondjuk először, akinek a másikat bemutatjuk. Az ud­variassági szófordulat így hangzik: X. Y úr, engedje meg, hogy bemutassam. Z. urat! ( S esetleg hozzátehetjük rátekintés közepette: X. úr, Z úr.) A bemutatottaknak felesleges újra bemutatkozniuk. Nem árt persze, ha további, a szituáció jellegéhez tartozó egyéb rövid tudnivalót is közlünk. A szabályok, normák javarésze tulajdonkép­pen világos, tiszta, megtanulható, gyakorol­ható, de az élet ennél biztos, hogy bonyolul­tabb. Ha mégis valami „gubanc” van, akkor jobb, ha a hosszas töprengés helyett — szak­nyelven szólva — „elébemegyünk á proto­kollnak”, azaz egyedi megoldással, de kellő udvariassággal oldjuk meg a kényes szituá­ciót. Mert bocsánatosabb bűn az ismeret hi­ánya, mint a faragatlanság. RITMUS Slágerlista Hazaiak 1. Hevesi Tamás: Ezt egy életen át kell játszani (1.) 2. The New Times: Ősidők (2.) 3. O. K.: Hol van...? (3.) 4. Géniusz: Úgy érzem (5.) 5. Kovács Ákos: Test (4.) 6. Fenyő Miklós: Fiatal a nyár (9.) 7. Edda: Lelkűnkből (6.) 8. Bayer Friderika: Kinek mondjam el vétkeimet? (7.) 9. Ladánybene 27: Látlak Afrika (8.) 10. Hevesi Tamás: Szól a rádió (-) Külföldiek 1. Mariak .Carey: Without you (1.) 2. Capella: Move on Baby (2.) 3. Doop: Doop (4.) 4. Madonna: I’ll remember (5.) 5. East 17: Around the World (6.) 6. Bruce Springsteen: Streets of Philadelphia (3.) 7. Big Mountain: Baby, I love your Way (10.) 8. Ace of Base: The Sign (8.) 9. Ace of Base: Don’t turn around (9.) 10. Jon Secada: If you go (-) Magnókazettát nyert Kovács Zoltán Nyíregyháza, Gaál Gabriella Nyírbátor, Jármi Gyöngyi Nyíregyháza. Turcsán András, a Pepe hanglemezbolt vezetője (Nyíregyháza, Európa üzletház) Demjén Ferenc kazettáját ajánlotta fel, ezt Szabó Péter kisvárdai olvasónk nyerte. Továbbra is várjuk tippjeiteket három­három hazai, illetve külföldi dalra. A be­küldési határidő: augusztus 20. A sláger­lista vasárnap délelőtt a nyíregyházi rádióban hallható. Fenyő Miklós ismét a slágerlistán Balázs Attila felvétele KONCERT Búcsúhuli Nyíregyháza (KM) — Néhány éve bi­zony ataposan felkavarta a hazai köny- nyűzeriei életet a Sex Action együttes megjelenése. A híres-hírhedt együttes koncertjei maradandó élményeket jelen­tenek a rajongók számára. Nemsokára már csak múlt időben lehet majd beszél­ni a Sex Action együttesről, ugyanis megszűnik a zenekar, illetve átalakul. Az egyik utolsó búcsúkoncert színhelye Nyíregyházán lesz. A rockerek és érdek­lődők ebben a felállásban utoljára lát­hatják a Sex Actiont augusztus 18-án 20 órától az Open Doors zenei klubban. A Sex Action együttes Göbölyös László felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom