Kelet-Magyarország, 1994. augusztus (54. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-13 / 190. szám
1994. augusztus 13., szombat Azé a föld, aki liciten nyerte Törvénytelen az árverezés után is sajátként kezelni a földet a tsz-eknek Ősziek alá készül a magágy Balázs Attila felvétele Balogh József Nyíregyháza (KM) — Gyakorlatilag véget ért az első kárpótlási törvény alapján meghirdetett földek árverezése a megyében: 1139 sikeres árverezést tartott a megyei Kár- rendezési és Kárpótlási Hivatal, 94453 hektár, 1 157 823 aranykorona értékű föld jutott 27 913 árverező tulajdonába. A kárpótlás azonban nem ért véget, a most aktuális feladatokról beszélgettünk dr. Sveda Bélával, a megyei hivatal vezetőjével. — A meghozott határozatok egy része ellen fellebbezést, kifogást nyújtottak be, ezek feldolgozását, illetve továbbítását végzi a hivatal — mondja a hivatalvezető —. A nagyobb munkát azonban nem ez jelenti. 1994. március 16-án éjfélig lehetett benyújtani újabb kérelmeket, vagy megújítani azokat, amelyeket a megyei hivatal érdemi vizsgálat nélkül határidő mulasztás miatt utasított el. A hivatalhoz közel 38 ezer beadvány érkezett, ennek az iktatása, kódolása és rögzítése a nyár kezdetére befejeződött, most az igények összevonásával kapcsolatos munkáknál tartunk. □ Mennyi idő szükséges ennek elvégzéséhez? — A korábbi gyakorlat alapján heti 1000 határozatot szeretnénk meghozni. Ez azt jelenti, hogy havi négyezer körüli határozat születik, s így — lévén közel negyvenezer kárpótlási igény — mintegy tíz hónap szükséges a határozatok meghozatalához. Lehetséges, hogy ismét kapunk segítséget valamelyik megye kárpótlási hivatalától a feldolgozáshoz, mert most is csupán egy megyében érkezett több igénybejelentés, mint Sza- bolcs-Szatmár-Beregben. □ Mikor kezdődhetnek újból az árverezések? — A második földalap árverezéséről a Kárpótlási Hivatal korábbi vezetésének az volt az elképzelése, hogy szeptember végén, október elején megkezdhetjük az állami gazdasági, az erdőgazdasági, illetve a szövetkezetek használatában lévő állami tartalék területek árverezését. Ingatlan-nyilvántartási hiányosságok miatt azonban már egész biztosnak látszik, hogy ezt a határidőt nem tudjuk tartani. Sajnos a megyei hivatal július 15-én kapta meg a megyei földhivataltól azt a listát, amelyet árverésre bocsáthat majd. Fölösleges óvatosságból a kárrendezési hivatal beszerezte a körzeti földhivataloktól az árverezésre kerülő földek tulajdoni- lap-másolatait, azonban már most megállapítható, hogy a listán szereplő adatok nem egyeznek a földhivatali ingatlan-nyilvántartás adataival. □ Mi lehet a pontatlanság oka? — Úgy gondolom, hogy az állami gazdaságok és az erdő- gazdaságok esetében különösebb probléma nem lesz. Nagyon aggályosnak tartom viszont a szövetkezetek használatában lévő állami tartalékterületeknek a kigyűjtését, mert információim szerint nagyon sok olyan terület van, amely a nyilvántartás szerint állami tartalékként szerepel, ugyanakkor már rég lakóterület, szeméttelep, gázcseretelep, fut- ballpálya létesült rajta, de az igénybevevő a változást nem jelentette be az ingatlan-nyilvántartásnak. Nem tudom, hogy mennyi időt vesz igénybe a körzeti földhivataloknak a valósággal egyező állapot tisztázása, de szerintem a vártnál hosszabbat, mert végtelenül leterheltek a földhivatalok. □ Tud-e javasolni valamilyen megoldást? — Szerintem az lenne a szerencsés, ha az árverezések befejezése után nagy lendülettel látnának hozzá a területek birtokba adásához, s át is vezetnék az ingatlan-nyilvántartáson az új tulajdonosok nevére. Ha figyelembe vesszük, hogy most egy újabb földalap kijelölésén kell dolgozniuk, akkor a birtokbaadás újabb hónapokkal, sőt évekkel húzódik el. Pontos számadatot nem tudok, mennyi lesz a második földalap árverésre kijelölt területe, de ha az eredeti javaslatot vesszük figyelembe, akkor a megye területén húszezer hektárra számíthatunk, aminek az aranykorona értéke 160-170 ezer körül mozog. A Megyei Kárrendezési Hivatal azt javasolta a földhivatalnak, hogy az említett három földalapot településenként mérjék fel, s ha valahol van erdőgazdasági, állami gazdasági és a szövetkezet használatában lévő állami terület is, azt egyszerre mérjék fel, mi pedig egyszerre hirdetjük meg ott az állami gazdasági, az erdőgazdasági föld és az állami tartalékterület árverését. Ha kijelölik, mikorra tudják az előkészítést elvégezni, mi azt az időpontot fogjuk meghirdetni. □ Sokan panaszkodnak arról, hogy az árverezésen megszerzett földet a tsz ugyanúgy használja, mint amikor még tsz-tulajdonban volt, arra hivatkozván: még nem történt meg a birtokba adás. Ön szerint rendben van ez így? — Sokan keresik meg a földhivatalt, s bennünket is, s sürgetik a birtokba adást, a tulajdonrendezést, mert például szeretnének kölcsönt felvenni, és azt csak a tulajdonukban lévő földre kaphatnak. Sajnos a tulajdonjogi bejegyzés nagyon elmaradt a földhivatalok egyéb munkái miatt, s ezzel néhány termelőszövetkezet vezetője valóban visszaél. Pedig a termelőszövetkezetek megkapták a kiértesítést, hogy a kárpótlásra kijelölt termőföldből mennyi kelt el az árverezésen, s mennyi az, amit a kárrendezési hivatal visszaad a mezőgazdasági nagyüzemnek. Az el nem kelt földet a szövetkezet a vagyonnevesítés szabályai szerint tagjai között értékesítheti. Néhol az árverést követően is úgy viselkednek, mintha változatlanul gazdái lennének az elárverezett termőföldnek. Erről szó sincs. Az árverezés útján termőföldet szerzett magánszemély a termőföld tulajdonosa, függetlenül attól, hogy ezf az ingatlan-nyilvántartásban átvezették-e vagy sem. Ez nem jelenti azt, hogy ezek az emberek nem tulajdonosok, s földjükhöz a volt tulajdonosnak, a termelőszövetkezetnek semmi köze. Megteheti az új tulajdonos, hogy bérbe adja, használatba adja a földjét, de ez megállapodás kérdése. Előfordulhat olyan eset, hogy a szövetkezet tavasszal bevetette a területet, júniusban történt az árverezés, s így vita tárgya lehet, hogy ki arasson. A törvény szerint a föld az új tulajdonosé, s megállapodás kérdése, hogy kifizeti-e a termelőszövetkezetnek azt a pénzt amit eddig arra a területre fordított, vagy a termelőszövetkezet végzi el a betakarítást, s míg ő gazdálkodik a földön, az árverezés és a földátadás időpontja közötti időre bérleti díjat fizet. |rz? edvenc tarhásomat több mint három éve ismerem. Éppen egy virágboltba mentem, amikor láttam, hogy egy kopott alak nagy üggyel-bajjal igyekszik átevickélni az úton a másik oldalról. Mint kiderült, hozzám igyekezett és pillanatokon belül levágott egy tízessel. Azt mondják a kriminalisztikai szakemberek, hogy az áldozatok nagy része magában hordja azokat az ismertető jegyeket, amiket az elkövetők tévedhetetlenül felismernek és ki is használnak. Kedvenc tarhásom is, minden pszichológiai ismeret nélkül, talán így szúrt ki magának a többi járókelő közül. Azóta, ha összefutunk valahol, mindig kisegítem, mert vagy pénze nincs elég, vagy cigarettája. Tényleg kedvelem a tarhások simlis brahi szövegét, amit láthatóan éppen abban a pillanatban komponáltak. Mert az igazi tar hás nem koldul, nem akar szánalmat kelteni, hanem érezteti veled, 4. . ..y • , < , , ; , Cserbaköy Levente A tarhás JllpfML is'**,'} <• i * \ hogy ebben a kellemetlen helyzetben, amibe véletlenül került, segítségére lehetsz, és azt te is akarod. Az elmúlt három év alatt a tarhásom összes családtagjának a gyógyulásához hozzájárultam. Természetesen összefutottunk, amikor éppen a feleségének akart valamit vinni a kórházba. Talákozá- sainkkor valamelyik gyereke éppen beteg volt, s annak a gyógyszerére gyűjtött. Habár receptet egyszer sem láttam nála, a betegségek tüneteit olyan szemléletesen produkálta, hogy már maga az alakítás megért egy maréknyi aprópénzt. A mostani, szakítással végződő találkozásunk a me- | gyei rendelőnél történt. Szokása szerint hirtelenül vágódott mellém a tömegből és megkért, hogy segítsem ki néhány forinttal, mert meghalt az anyósa. Mondtam neki, hogy ennyire szívós még egy anyós sem lehet, hiszen eddig már háromszor adtam pénzt a temetésére. O igencsak erős- ködött, hogy most már teljesen meghalt, mert együtt halt az apóssal. Tehát dupla temetés lesz. És erre soha többé nem fog kérni. De neki pénz kell valami gyógykrémre is, mert csupa seb a füle, és előre hajlította a fülkagylóját, hogy nézzem meg. Tényleg nagy varak voltak rajta, amik valami zsírszerűséggel voltak bekenve. De a fülének az ébenfeketéje az nem a bőrének volt a természetes színe. Most nem pénzt adtam neki, hanem jó tanácsot. Mondtam, hogy próbálja meg bő langyos vízben, sűrű szappanhasználat közben fülét és nyakát lemosni, és száraz kendővel erőlteljesen és alaposan letörölni. lyan döbbenettel a i J szemében nézett rám, mim Otelló Jógára. Látszott, hogy egy világ omlott össze benne, és pillanatok alatt eltűnt az utca forgatagában. Azóta ha meglát, sürgősen átmegy a másik oldalra. Nézőpont Uram, esőt! Máthé Csaba / szonytató a hőség, a fülledt meleg, a földek csontig kiszáradtak. Imádkozhatunk, fohászkodhatunk egy kiadós záporért, amit a hét végére ígérnek. A megye szatmári részén volt olyan hely, ahol június 18- án esett utoljára az eső, azóta csak egyszer-kétszer csepergett, de éppen annyi, hogy megszínezze egy kicsit az aszfaltot. Kényszerűségből jegyezték fel nagy betűvel a dátumot a naptárra, azóta csak keseregnek és magasra felnézve mondják: Uram, esőt! A gabonaféléknél már érezhető volt az aszály hatása, a július végi, augusztus eleji aratásnál már az átlagok is kisebbek voltak és a béltartalom is gyengére sikeredett. Az alacsony minőséget jelzi, hogy a várakozásnál lényegesen kevesebb étkezési búzát vásároltak fel a kereskedők, a learatott búza nagyobbik részét takarmánybúzaként tudták leadni a termelők. A szövetkezetek, kistermelők már a leadás pillanatában kiszámolták, mennyit vesztettek az aszályos idő miatt. Az öntözés az egyik megoldás lehetne a gabonaféléknél, de nem ott, ahol a táblákat már régen kiosztották a tagoknak, a földet a szövetkezet bérli és egy-egy kút illetve öntözőfürt létesítésére több százezer forintot kellene beruházni. Ha csak egy táblatulajdonos nem vállalja a rá eső költséget, akkor a többiek is legyintenek. A kukoricatáblák egyértelműen megsínylették a csapadékmentes időszakot, száradnak el a csövek, a gazdák egyre elkeseredettebben nézik a kukoricatáblát. A zöldség-gyümölcs kínálat egyelőre meghaladja a keresletet, aminek sokkal inkább az az oka, hogy az árak a tavalyinál magasabbak. Az uborkaültetvények teljesen elszáradtak, csak azok maradtak meg, ahol a csepegtető öntözést alkalmazzák, azokon a területeken akár szeptember közepéig is terem uborka. Az elmúlt évek aszályos időjárása után a termelők legnagyobb dilemmája továbbra is az, érdemes-e kialakítani öntözőfürtöket, amelynek segítségével minőségi árut a jelenleginél nagyobb mennyiségben tudnak kínálni és ez a plusz beruházás mikor térül meg, hiszen számukra nem mindegy, hogy a felkínált árujukat mennyivel honorálja a felvásárlópiac. A jelenlegi felvásárlások alapján a minőségi árut, beszéljünk akár az étkezési búzáról, akár az uborkáról már majdnem olyan áron veszik át, mint amilyet a termelő elvár. Az idén tehát megérte öntözni. Már nem korai a következő évről szólni, ahol az idei év után egyértelmű: a minőségi árunak mindig lesz piaca. Kommentár j m Wk Wwlll ■■■ WW W M WWW m Farkasok és törvények Szőke Judit X T alami megmagyaráz- 1/ hatatlan okból nekem ' olyan mérlegkészítő hangulatom van. S ezt a számvetést — nyilván mindennapi munkám miatt — a közhangulat, a társadalmi közérzet alakulása határozza meg. A gazdasági és főleg a politikai eredmények bizonyos szempontból nehezen mérhetők. Pedig milyen hasznosak, elgondolkodtatóak lennének olyan skálák, melyek azt mutatnák, mennyivel nőtt az emberek bizalma, hogyan változik a közhangulat, és javul-e vagy romlott a megélt életszínvonal! Két dolog biztos, mindenféle eszköz, szám nélkül is: az egyik az, hogy ma még azok sem optimisták, akiknek a sorsa jobbra fordult — a vélemény másik fele szerint pedig ma nálunk nem lehet semmit sem félenergiával csinálni. Különösen nem lehet ekképpen vállalkozni. A szegények még szegényebbek, és egyre fásultabbak, a gazdagok még gazdagabbak lesznek. Ez utóbbi réteg is elégedetlennek tűnik. Talán azért, mert a gondtalan életet egyre nehezebb jó lelkiismerettel elérni. Ha a vállalkozó mindent szabályosan csinál, lehet, hogy nyugodtan alszik, de semmire sem megy, sőt fogyni kezd a vagyona. A törvények és a szabályok kijátszásán megbotránkoztatóan sok pénzt lehet keresni, de jó közérzetet aligha. Aki vállalkozásra adja a fejét, olyan előírás-keretekről álmodik, amelyek nem kényszerítik arra, hogy folyamatosan a jogszerűség vékony kötelén kelljen táncolnia. Márcsak azért sem, mert nem kötéltáncosnak szegődött. E téren nem javulni—s szó sincs türelmetlenségről —, inkább romlani látszik a helyzet. S ha már itt tartunk — bár tudom, illethet a vád, meg a legyintés, hogy persze, egy humán értelmiségi, de — mégsem tudom megállni szó nélkül a mai közállapotokat. Nemcsak hogy nem tetszik nekem, de elbor- zaszt, ahogy az emberi kapcsolatokat bekebelezi, megmérgezi a pénz. Láttam igazi nagyon jó barátokat, akiknek mióta céget alapítottak, az áfán kívül nincs más témájuk. Nem beszélve azokról, akik esküdt ellenségek lettek... Pedig, ugye, a vállalkozók lennének egy része annak a bizonyos polgárságnak, melynek képviselőire számíthatna a kormány is. Mert erősnek, lehet, hogy erősek, de támaszkodni nemigen lehet rájuk. Azt is mondják a hozzáértők, hogy a kapitalista viszonyokkal együtt járnak a farkastörvények. Elfogadom. Farkasokat látok. De hol vannak itt a törvények?! _________HÁTTÉR . I Tárca I
