Kelet-Magyarország, 1994. augusztus (54. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-01 / 179. szám

1994. augusztus 1., hétfő KULTÚRA Aggódó filmrendezők Róma (MTI) — A magyar filmgyártást, a magyar kul­túrát az a veszély fenyegeti, hogy egyik pillanatról a másikra egész egyszerűen megszűnhet — jelentette ki Gothár Péter filmrendező Rómában, ahol kollégájá­val, Szabó Ildikóval együtt a „Római Nyár” kulturális fesztivál keretében rende­zett magyar filmhét meg­nyitásán vett részt. „Magyar képzőművészet már nincs. Szeptemberben kezdődnie kell a színházi évadnak, a színházaknak nincs elfogadott költségve­tésük, lehetséges, hogy több ezer ember fog vég- kielégítés nélkül utcára ke­rülni” — mondta Gothár az MTI tudósítójának. „A ba­jok alapvetően a pénz hiá­nyából fakadnak, de ez nem csak anyagi kérdés. Egyér­telmű politikai gesztusra, politikai elhatározásra van szükség. A művészet feneketlen zsák, s ezt tudomásul kell venniük a döntéshozóknak, ha fenn akarják tartani a magyar kultúrát” — hang­súlyozta. „Nem tudom, hogy ebből a lehetetlen helyzetből mi­ként lehet kijutni, de az új kormánynak valamit azon­nal lépnie kell” — vélte Szabó Ildikó. A magyar filmgyártás korábbi formája 1992 ok­tóberében csődeljárással megszűnt. A nyugaton ki­alakult gyártási és forgal­mazási rendszer Magyar- országon nem működik. „A kapitalizmus még csak most kezdődik, egyelőre nincs olyan működő tőke, mely mecénásként léphetne fel” —- mondta Szabó. A rendezőnő véleménye szerint „őrültség és teljesen elképzelhetetlen” hogy az állam teljesen kivonuljon a filmgyártásból, mert kis or­szágok esetében ez a nem­zeti filmgyártás azonnali megszűnését jelenti. A magyar film helyzetét súlyosbítja, hogy értelmet­lenül ellenséges helyzet alakult ki a Magyar Televí­zió és a nemzeti filmgyártás között. — Filmforgalmazásban Magyarország elérte az eu­rópai szintet: a bemutatott filmek 85 százaléka ameri­kai — tette hozzá Zalán Vince, a Budapest Filmfor­galmazó Vállalat igazgató­ja. Zalán azonban némi biz­tatójelet lát a jövőt tekintve abban, hogy míg tavaly az úgynevezett kereskedelmi filmek látogatottsága 25 százalékkal csökkent, addig 8 százalékkal több néző váltott jegyet a művészfil­meket bemutató Art-háló- zat 11 mozijába. Az amerikai thrillerözön egy jellemző pillanatképe az Egy lövés a fejre, öt a testbe című produkcióból. (Ren­dezte: Danny Cannon. Főszerepben: Harvey Keitel) MOKÉP demo-felvétel mm*­_____«1____■ li Hircsolfor .................. ?_____.€2-.....fxf.___...................J.... Újságíró-palánták a redakcióbán Tavaly már szerveztek hasonló jellegű foglalkozásokat a rakamazi táborban Kissé pilledt diákújságírók lapunk szerkesztőségének a társalgójában Balázs Attila felvétele Matematikusok... ...Csaknem száz matemati­kus vett részt azon a négy­napos nemzetközi konfe­rencián, melyet a múlt hé­ten tartottak meg a Debre­ceni Akadémiai Bizottság székházában. A nemzetközi differenciál-geometriai kol­lokviumon a kutatók a szakterületükön elért ered­ményeiket ismertették. (MTI) Kolombusz... ...A Mandala Nyár ’94 kö­vetkező rendezvényén a Mandala Dalszínház au­gusztus 11-én a Kolom­busz, az őrült spanyol című darabot mutatja be. (KM) Moby Dick... ...A debreceni K & E Re­cords lemezkiadó tájékoz­tatása szerint a Moby Dick együttes hatodik stúdióal­Szeged (MTI) — A szegedi Móra Ferenc Múzeum kiál­lítótermében megnyílt az egy éve elhunyt szegedi festő, Dér István emlékki­állítása. A művész első ön­álló kiállítását a hódmező­vásárhelyi múzeumban ren­dezte 1966-ban. Tagja volt bumának kazettája és CD- je várhatóan augusztus 15- én jelenik meg. (KM) VMK-nyitás... ...A július 18-tól 31-ig tar­tott zárva tartást követően a nyíregyházi városi művelő­dési központ ismét meg­nyitja kapuit, s várja prog­ramjaira az érdeklődőket. (KM) May Károly... ...A legolvasottabb német kalandregényíró, Winnetou és Old Shatterhand megal­kotója, May Károly (1842- 1912) hagyatékának nagy­része rövidesen hazatér Ra- debeulba. Előreláthatólag októberben szállítják vissza az író szászországi lakhe­lyére könyvtárát, dolgozó- szobájának berendezését és a tulajdonában volt számos műtárgyat. (MTI) a Művészeti Alapnak és a Képzőművészek Szövetsé­gének, egyik alapítója a Szög-Art művészeti egye­sületnek. A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola adjunktusaként tanította- nevelte a leendő pedagógu­sokat. Kállai János Nyíregyháza (KM) — Hogy kit, mikor kerít hatalmába a saját írásmű nyilvánosságra hozatalának a vágya, nehéz megmondani. Úgy tűnik: a korhatár napjainkban egyre lejjebb tolódik, s a médium­csatározások és sajtóvillon­gások közepette is mind töb­ben és ifjabbnál-ifjabban kóstolnak bele a publicisták könnyűnek és ízletesnek hitt kenyerébe. Már Julcsi, a Szomszédok nagy-nagylánnyá cseperedett üdvöskéje is a skribler-szak- mával kacérkodik (bár igaz -— amint a legutóbbi epizódok egyike tanúsítja —, első, ko­molyabbnak vélt munkáját nemigen készítette el a meg­adott időre valamiféle „söröz- getés” miatt...). írásban, szóban Az utóbbi egy-két hónapban lapunk belső, szakmai tevé­kenysége iránt megélénkült az ifjabb korosztályok érdeklődé­se. Szerkesztőségünket a na­pokban immár a harmadik ta­nulócsoport kereste fel, hogy „testközelből” vehesse szem­ügyre: miként készül egy igazi újság, egy megyei napilap. A rakamazi művelődési ház új­ságíró táborának a résztvevői jöttek el hozzánk terepszem­lére, tapasztalatcserére. — Tavaly már szerveztünk hasonló jellegű foglalkozá­sokat az egykor volt rakamazi úttörőtáborban — mondja Csorna József, a művelődési ház igazgatója. — A múlt évi­hez képest annyi a változás, hogy az idén komplex módon foglalkozunk a gyerekekkel, vagyis nemcsak az írott sajtó „csinálásának” a titkaiba pró­báljuk bevezetni őket, hanem a tévériport készítés, a kame­rakezelés, a szóbeli hírközlés és tudósítás rejtelmeibe is. A gyerekek egyike-másika már járt a Kelet-Magyarország „házában”, s amint — körbe­ülve a társalgó asztalát — be­szélgetni kezdünk, az egyik cserfes kislány elkottyintja: Én már voltam itt! Semmi elfogódottság, sem­mi zavar, úgyhogy pillanato­kon belül megteremtődik a tár­Minya Károly Nyíregyháza — Báthory Zsigmond kétszer gondolja meg magát, s vonja vissza szavát országos jelentőségű ügyben, azonban mindkét­szer az eredeti szándék való­sul meg. Megköveti a törökök küldöttét, Ibrahimot, majd mégis felrúg­ja a szövetséget a pogányok- kal. Másodszor unokafivéré­nek, Boldizsárnak ad kegyel­met, de már késón. A pribékek végeznek vele addigra, mire lelkiismerete a boszszús indu­lat ellen szólítaná fel. Hogyan jut el Zsigmond fejedelem ad­dig, hogy hóhérkézre küldje vetélytársa rokonát? Erről szól Márton László A nagyratörő című szomorújátéka. Belelapozva az 1593/94-es évek erdélyi történelmébe, s elolvasva a drámát, kikristá­lyosodik a kor ütközőpontja. Kornis Gáspár tanácsúr sza­vaival: „... mit vadásszunk, / mikor az országgyűlésen szól majd a kürt? / Németet vagy törököt: ez a kérdés.” Zsig­salgáshoz szükséges „kommu­nikatív hangulat”. Először a főszerkesztő tájékoztatja rövi­den a tízfőnyi hallgatóságot a legfontosabb tudnivalókról, a lap jellegéről, a munkarend néhány meghatározó vonásá­ról, az egyes rovatok feladatai­ról, majd szót kapnak a „pa­lánták” is. A maroknyi csapat három megyéből verbuválódott. Tu- zsérról, Debrecenből, Berety- tyóújfaluból, Felsőzsolcáról, Encsencsről jelentkeztek a fel­sőtagozatos nebulók a július 20-tól 30-ig lezajlott program­ra. — Mi valamennyien foglal­kozunk újságírással — mond­ja az egyik tuzséri kislány. — Van egy iskolahíradónk, a Suli-újság, abban szoktunk megjelenni, azt szerkesztjük. Havonta jelenik meg a lap, elég nagy terjedelemben, úgy­hogy van mit csinálni. Okos kérdések A többi táborozó kérdéseiből, melyeket a „Kelettel” kap­csolatban fogalmaznak meg, kiviláglik: a praktikus, a konk­rét dolgok érdeklik a kisdiá­kokat. Többek között ilyesmi: mennyi a napi példányszám; mi lesz a remittenda (ha van ilyen) sorsa; honnan szereznek tudomást az újságírók az ese­ményekről; hogy lehet napra mond törököt fogna inkább, Boldizsár viszont németet. A kettőjük közötti konfliktus már csak azért sem oldható fel békés úton, mert ott feszül a megválaszolatlannak tűnő kér­dés: melyikük az igazi Bá­thory, s melyikük a tükörkép, a másolat? A megoldást már a mű ele­jén kimondja Gálffi, az udvar- nok: Boldizsárnak el kell pusztulnia. Ezt azonban Zsig­mond akkor nem vállalja. Té­tova, habozó természete, sze­szélyes, ingatag érzékenysége nem engedi, s különben sem akar Romulus vagy Káin lenni. S lesz mégis. Lesz Néró és Jú- dás. Nem sikerült azzal elke­rülnie a belharcot és a főren­dek ármányos viszálykodását, hogy lemondott a trónról. (In­kább, mintsem pogány oldalon a keresztényeket tapodja.) Boldizsár azonban pünkösdi királyságnyi ideig tarthatja meg a jogart, mivel Zsigmon- dot a székelyek nyomására visszahívják, s ő visszatér Ko­lozsvárra, Bocskai segítségé­vel megszilárdítja hatalmát, s kivégezteti az árulókat. Csat­lakozik az Európa kínálta készen informál tnak lenni; lesznek-e újabb színes oldalak a megyei lapban; mennyit ke­res egy újságíró; egyáltalán: mit kell ahhoz tanulni, milyen iskolát végezni, hogy valaki „bekerülhessen”... A záporozó kérdésekre a válaszok sem késlekednek, s ha a füllesztő meleg nem sür­getne, folyhatna az egyre érde­kesebb diskurzus akár órákon keresztül. De a társalgó pára­dús, forró klímáját egyre nehe­zebben bírják a riportermazso­lák, úgyhogy tanácsosabb be­járni a szerkesztőség levegő- sebb terepeit. A korrektori szobában nincs sok látnivaló, bár ez nem aka­dálya, hogy a gyerekek fel­fogják: a rendezett, nyelvileg csaknem kifogástalan újság kibocsátása szempontjából ez az utójavító, aprólékos és nagy-nagy figyelmet igénylő munka mennyire fontos. A tördelő terem gépi-technikai felszereltsége egyenesen le­nyűgözi a kis látogatókat. A tördelő, a képszerkesztő masi­nák, a kész oldalak továbbítá­sának mechanizmusa, az AP- fotókat termelő rendszer töb­bekből őszinte csodálatot vált ki. Számukra az egész egy­szerre különleges, s ugyanak­kor csaknem természetes do­log. Félmondatokból megértik a beosztott újságírók felelős­szent háborúhoz, s ezt meg­erősíti még egy friggyel is, Krisztiernával, Rudolf unoka­húgával kötött házasságával. Az eseménydús mű szín­padra kínálja magát. Álruhás jelenetek, szellemidéző epi­zód, nagymonológok teszik él­vezetessé, változatossá. A tet­ralógia (A nagyratörő két ré­szét követi még Az állhatatlan és A törött nádszál) 1992-ben elnyerte az erdélyi magyar színjátszás kétszázadik évfor­dulója alkalmából meghirde­tett kolozsvári drámapályázat fódíját. A bemutató 1992. de­cember 17-én volt az Állami Magyar Színházban Parászka Miklós rendezésében. A tragé­diasorozat ez idáig folyóira­tokban látott napvilágot, a könyvhéten azonban már egy kötetben is megjelent. ízléses, a tartalomhoz méltó köntös­ben olvasható a drámaciklus, és reménykedjünk abban, hogy gyakran megelevenedik majd a magyar színpadokon is e kitűnő történelmi tabló. (Márton László: A nagyra­törő. Elő irodalom sorozat. Je­lenkor Kiadó, Pécs 1994.) ségének lényegét a folyamat­ban, csakúgy, mint a rovatve­zetőkét, a szerkesztőkét. — A vártnál valamivel ke­vesebben jelentkeztek idén a táborba — jegyzi meg Csorna József —, de akik eljöttek, na­gyon és sokat akarnak tanulni. Úgy szerveztük meg a napi foglalkozásokat, hogy a gya­korlati jelleg domináljon ben­nük. Helyzetbe hozva A szituációk meg- és átélése, ez a legfontosabb. Életanyagot gyűjteni, helyzetbe kerülni. Interjút, riportokat készíteni „élesben”: kiállításokon, mú­zeumokban, hangversenye­ken, mindenütt. A délutánokra hagytuk a tévés-ismeretek át­adását, a műsorkészítés prak­tikus tudnivalóit, az M 10-es kamera kezelésének az ábécé­jét. A végén pedig, amolyan summázatként, egy tábor-új­ságot fogunk összehozni, amit teljes egészében a „növendé­keink” írnak és szerkesztenek. Már van több címjavaslatuk, remélem, sikerül majd a leg­jobban csengő, a legérdeke­sebb variánst kiválasztaniuk. Sulikezdésre — bízom benne — várhatóan átfut a lap a nyomdán, s minden érdeklődő olvashatja majd a határozot­tabb vagy félénkebb hang­vételű „produkciókat”. Filozófia Budapest (MTI) •— Szá­zadunk embere csak a mo­dern tudományra figyel. Azt hiszi, hogy ami régi, az elavult. Holott vannak az emberiségnek olyan érté­kei, amit már évezredek óta ismertek, és ma ts használ­hatók — hangsúlyozta dr. Keki Edulji Turel, a bom- bay-i kórház idegsebész-; professzora közelmúltbeli sajtótájékoztatóján. A pro­fesszor a Mabarishi Ayur- Véda iskoláról, illetve ku­tatási eredményeiről tájé­koztatta a résztvevőket. El­mondta: célja az ősi indiai eredetű védikus filozófiát egyesíteni a modem civi­lizáció és orvostudomány: eredményeivel. A két kul­túra kutatási eredményeire támaszkodva meditáció ré­vén mindenki elérheti azt az állapotot, amelyben teste ellazul, elméje pedig meg­tisztul. Az elméletnek im­már több mint egymillió követője van szerte a vilá- : gon, mondotta az indiai idegsebész. ...................................................... Dér-emlékkiállítás Drámatetralógia két Báthoryról A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom