Kelet-Magyarország, 1994. augusztus (54. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-08 / 185. szám

1994. augusztus 8., hétfő A hetek óta tartó aszályt nehezen viselik a növé­nyek, a nap­raforgó-ültet­vények is vízért kiáltanak Harasztosi Pál felvétele Üzletrészeket a tagoknak Interjú Lakos László földművelésügyi miniszterrel a szövetkezetek jövőjéről Budapest (MTI) — A szövet­kezés gondolata több mint száz éve megfogant már Eu­rópában. Magyarországon az elmúlt negyven évben ki­alakult egy sajátos formája, a termelőszövetkezeti. Lakos László földművelésügyi minisztert arról kérdeztük, az új kormány hogyan látja a szövetkezetek jelenét, jövő­jét? Név szerint O Milyen hatással volt a két szövetkezeti törvény a téeszek- re? — Részben pozitívan, rész­ben negatívan érintette a szö­vetkezeteket. Pozitív volt ab­ból a szempontból, hogy lehe­tővé tette a vagyon nevesíté­sét, vagyis azt, hogy a szövet­kezeti tagok gyakorolhatják tulajdonosi jogaikat. Az eddigi oszthatatlan közös vagyonnak név szerinti gazdái lettek. Ám azzal, hogy a vagyont száz százalékban fel kellett osztani, „elszaladt” annak a lehetősé­ge, hogy nyugati, számunkra új típusú szövetkezetek jöj­jenek létre. Ugyanis nem ma­radtak egyben azok az objek­tumok (szárítók, magtárak stb.), amelyekkel egy-egy kö­zösségben — a szövetkezeti tagoknak éppúgy, mint a ma­gángazdáknak — az integráto­ri szerepkört betölthetnék. □ Ön szerint hogyan? — Nem lett volna szabad a Gyorshírek A rendkívüli... ...kánikula előbbre hozza a szüretet a Balatonfelvidé- ken. (MTI) Ausztria... ...számára súlyos teher Ma­gyarország kényes gazda­sági helyzete — írja a Die Presse. (MTI) Rekordszintre... ...emelkedett a japán-kínai kereskedelmi forgalom ér­téke. (MTI) Az év első... ...öt hónapjában 433 millió USA-dollár értékű pénzbe- ni külföldi tőke áramlott az országba. (MTI) Bizonyos... ...területeken megszűnhet a Lengyel Távközlési Válla­lat monopóliuma. (MTI) törvénykezéssel megkérdője­lezni a szövetkezetek alapvető működését, versenyképessé­gét, hatékonyságát, alkalmaz­kodóképességét. Miután ilyen szempontok vezérelték a tör­vényhozókat, működési és áta­lakulási zavarok keletkeztek, s a kialakult folyamatokkal nem az elképzelt modell létrejöttét segítették elő. □ A kormányprogram sze­rint módosítani kell a legutób­bi szövetkezetitörvény-módo- sítást. Miért? — Mert a szóban forgó mó­dosítással a szövetkezetek to­vábbi feldarabolását célozták. Mi pedig a szövetkezeti tagok tulajdonosi és döntési jogait csak a nemzetközi szövetkeze­ti elvekkel összhangban tud­juk elfogadni. A szövetkeze­tek életét érintő minden fontos kérdésben az „egy tag — egy szavazat” elve alapján a szö­vetkezeti tagság, a szövetkeze­ti közgyűlés többségének kell dönteni. Azzal sem értünk egyet, hogy olyan diszkrimi­natív szabályok jelenjenek meg a szövetkezeti törvényke­zésben, amelyek csak a mező- gazdasági szövetkezetekre vo­natkoznak. Mi azt szeretnénk, ha az átalakult szövetkezetek a klasszikus elvek szerint mű­ködnének. □ Mi jelentheti tehát a szö­vetkezetek jövőjét? — Az a jó szövetkezet, ame­lyik jól szolgálja tagjai érde­keit. Politikailag ennél jobbat Budapest (MTI) — A Bu­dapesti Árutőzsde (BÁT) ez év július végére újabb rekor­dokat döntött meg. Az el­múlt év 12,3 milliárd forin­tos összforgalmát az idén már július végéig több mint egymilliárd forinttal megha­ladta. A jelentős növeke­dés hátterében a devizapi­ac rendkívüli megélénkülése áll. A BÁT devizaszekciója július végére 7,9 milliárd forint fe­letti forgalmat bonyolított le. 1993-ban a devizaszekció az árutőzsde összesített forgal­mának csak mintegy 13 száza­lékát adta, az idén viszont már jelentősen túlszárnyalta a ha­gyományosan jó teljesítményt elérő gabonapiacot. Mindez az Árutőzsde Kft. július végén nem mondhatunk, s nem is kívánunk ebbe a kérdésbe beavatkozni. Az, hogy melyik szövetkezet mikor képvise­li legjobban a tagok érdekeit, sok mindentől függ. Például attól, hogy az ország mely tér­ségében fekszik, milyenek az adottságai, milyen az üzem-, illetve a termelési struktúrája, a likviditási helyzete. □ Milyen kormányzati in­tézkedések várhatók a jövőben a szövetkezetek stabilizálásá­ra? __ | — Külön a szövetkezetek pénzügyi, közgazdasági, pi­acszabályozási stabilizálására nem gondoltunk, mivel alap­vetően szektorsemleges poli­tikát kívánunk folytatni. De a szövetkezetek működésével kapcsolatos — főként az el­múlt időszak átalakulásából adódó — speciális nehézségek megoldására gondolunk, tehát segíteni akarunk. Kamatkedvezmény □ A szövetkezeti üzletrészfor­galom megoldatlan, 5 minden­képpen állami beavatkozásra van szükség ahhoz, hogy ez a probléma megoldódjon... — Az aktív szövetkezeti ta­gokat kell segíteni abban, hogy ezeket az üzletrészeket megvásárolhassák. Ehhez pél­dául kamatkedvezmény ve­hető majd igénybe. Ugyancsak megoldatlan a nyugdíjasok üz­letrésze, akik nyilván értékesí­teni szeretnék a tulajdonukat, közzétett szakmai összegzésé­ből derül ki. A devizapiac 2 milliárd fo­rint feletti féléves forgalmát júliusban exponenciális emel­kedés követte. Egyedül július hónapban 5,8 milliárd forintot mutatott az árutőzsde deviza­piacának forgalma. A piac iránti igény nemcsak a forga­lom növekedésében mutatko­zott meg. Növekedett az úgynevezett nyitott kötésállomány. Míg június végén német márkában 1477, dollárban 6843 nyitott szerződést tartottak nyilván a az árutőzsdén, július végére számuk a német márkát tekint­ve 25 689-re, a dollárt tekint­ve pedig 29 137-re emelke­dett. A nyitott kötésállomány ilyen arányú mozgásából az mivel osztalékra nem számít­hatnak. Ez a kérdés is megold­ható kedvezmények biztosí­tásával. Hogy ehhez mennyi pénzre van szükség, az majd csak a jövő évi költségvetés összeállításakor derül ki. Itt természetesen nem készpénz­ről, hanem elengedett adóról van szó. Becslésem szerint 25- 30 milliárd forinttal megold­ható a probléma. Újra kell szabályozni □ A másik nagy kérdés a föld- tulajdoni viszonyok rende­zetlensége. Van is földtörvé­nyünk, meg nincs is, hiszen az Alkotmánybíróság vizsgálja a törvényt. Mi az új kormány ál­láspontja a földről? — A földtörvényt úgy kell átdolgozni, hogy a tulajdon- szerzési korlátozások fenntar­tása mellett megengedő szabá­lyozás érvényesüljön a helyi termelők elővásárlási jogának biztosításával. A közös föld- használat szabályozásának egyértelműsítését és közgaz­dasági ösztönzését szorgal­mazzuk, miként a birtokkon­centráció kialakulását kedvez­ményes hitelek folyósításával kívánjuk elősegíteni, bizonyos területnagyságig. Újra kell szabályozni a földhaszonbér­letet, különös tekintettel a ha­szonbérlet időtartamára és a terület nagyságára. S lehetővé kell tenni, hogy a jogi szemé­lyek is szerezhessenek földtu­lajdont. szűrhető le, hogy a piaci sze­replők nem csupán a napi ár­mozgások iránt érdeklődnek, hanem mind a vételi, mind az eladási oldalon hosszabb távra kívánják az árfolyamot bizto­sítani. Az elmúlt hónap során a for­galom növekedéséhez hoz­zájárultak a jelentős leértéke­lési várakozások. Az árfolya­mok alakulása látványosan követte a nemzetközi pénzpia­ci mozgásokat. Dollár esetében ugyanis, a június végi 105,05 forint/dol- lárról július végére 104,55 fo- rint/dollárra mérséklődött az augusztusi lejáratú tőzsdei jegyzés, míg márkánál ugyan­ezek az árak 66,30-ról, 65,70 forint/márka szintre változtak — szögezi le a kiadott jelen­tés. Óriási felfutás a devizapiacon A növekedés hátterében a piac rendkívüli élénkülése áll Hitelkamat-emelés Budapest (MTI) — Egysé­gesen 1 százalékkal emel­kednek augusztus 15-től a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) bizonyos hi­telkonstrukcióinak kama­tai. Az MKB betéti kamatai ugyanakkor változatlanok maradnak — közölte az MTI-vel a pénzintézet ille­tékese. Augusztus 15-től 28,5 százalék a bank által nyúj­tott folyószámlahitelek ka­mata és az MKB rövid lejá­ratú kölcsöneinek irányadó kamatlába. A közép- és hosszú lejáratú kölcsönök irányadó kamata 29 száza­lékra emelkedik. A 30 na­pon belüli váltóleszámí­tolásokra augusztus 25-től 26.5 százalékos kamatot számít fel a pénzintézet, és 27.5 százalék a kamat, ha a váltóleszámítolás 30 és 90 nap között történik. Nem változnak a pénzin­tézet jegybanki refinanszí­rozású vállalkozásélénkítő hitelkonstrukcióinak kama­tai. A Start hitel és a japán hitel kamata továbbra is két százalékkal haladja meg a jegybanki alapkamat 75 százalékát. Az Egzisztencia hitel kamata változatlanul 7 százalék az MKB-nál. Bővül az indexkosár Budapest (MTI) — A Bu­dapesti Értéktőzsde (BÉT) Tanácsának egyik legutób­bi határozata alapján ez év július 31-étől új részvények szerepelnek a BÉT ideigle­nes, nem hivatalos inde­xének kosarában: nevezete­sen a Prímagáz, a Globus, a Domus és a Danubius pa­pírjaival bővült az index­kosár. A Budapesti Értéktőzsde 1991. január 2-án 1000 pontos bázisról indította az összpiaci árfolyammozgást tükröző nem hivatalos in­dexszámát. Ezt a mutatót a világ más tőzsdeindexei­hez hasonlóan azzal a céllal hozták létre, hogy a tőzsde hangulatát, piaci tendenci­áját az értéktőzsde szerep­lői számára közérthető mó­don megjelenítse, meg­könnyítve ezáltal a tőzsdei döntések meghozatalát. A BÉT indexe az index­kosárban szereplő vállala­tok piaci értékének (a piaci átlagár és a törzsrészvények mennyisége szorzatának) változásait tükrözi. Az in­dexkosár egy elméleti, úgy­nevezett piaci portfoliót jel­képez, modellezve az össz- piacra jellemző értékpapír­struktúrát. Ez év augusztus 1-jétől a következő társaságok pa­pírjai szerepelnek az in­dexkosárban: Danubius Rt., Dunaholding Rt., Domus Rt., Első Magyar Szövetke­zeti Sörgyár Rt., Fotex Rt., Globus Rt., Ibusz Rt., Kon- zum Rt., Pick Rt., Prímagáz Rt., Skála-Coop Rt., Styl Rt., Zwack Unicum Rt. A BÉT index eddigi legala­csonyabb értékére 1993. május 14-én esett vissza, ekkor 667,03 pontot muta­tott. Az index maximumát 1994. február 2-án érte el 2189,94 pontos értékkel. Idén nyit az IC Bank Budapest (MTI) — Októ­berben kezdi meg a pénzin­tézeti működést egy új, 100 százalékos külföldi tulaj­donban lévő bank: a Nem­zetközi Kereskedelmi Bank (IC Bank). A pénzintézet teljes körű kereskedelmi banki tevékenységre kapott engedélyt az Állami Bank- felügyelettől — mondta el az MTI-nek Török Béla ve­zérigazgató. Az egymilliárd forintos alaptőkéjű bank részvénye­in egyenlő arányban oszto­zik négy malaysiai üzlet­ember. Árfolyamok Kárpótlási jegy Tőzsde Index (ideiglenes) augusztus 5-én: 1561,41 (+19,55) Hivatalos árfolyamok mmmmmm Érvényben: 1994. augusztus 5-én. Valuta Deviza Kanadai dollár 78,50 80,02 79,28 Pénznem _____Vétel Eladás Közép árt. Kuvaiti dinar 365.33 371,99 368,42 Német márka 68,58 69,78 69,18 Angol font 167.20 170.20 168.87 Notvég korona 15,69 15.97. , 15,82 Ausztrál dollár 80,77 8111 8130 Olasz ItraiUKIO) 6854 6«'», 60.29 Belga franki 100) 333.37 338.87 330.07 Osztrák sofiOO) 974.90 991,6(1 983,30 Dán korona 17.44 17,74 17.57 Port. esc.( 100) 67,77 68.91 67,99 Finnmarka 20.83 21,17 20.99 Spanyolfalt»} 83,36 84,82 ' 784,09 2 Francia frank 20.05 ».39 20211 Svájc, frank 81.30 82.62 81.95 Holland fonni 61.08 62.12 61.56 Svédkorona 14.04 14,28 214,11 o frfont 16413 167,03 166,82 USA dollár 108.86 110.86 109.90 Japan jen (100) 108.42 110.28 109.14 ECU 131.08 133,32 4 32.17- GAZDASÁG

Next

/
Oldalképek
Tartalom