Kelet-Magyarország, 1994. július (54. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-05 / 156. szám

1994. július 5., kedd HATTER Fecskék költöztek a házba Balogh Géza Nyíregyháza (KM) — Egy költői kérdéssel kell kezde­nem: hová fészkel a fecskema­dár? Természetesen az eresz alá, az ólba, az istállóba, a ho­mokbányák, folyók szakadó falába. No meg..., de ne vág­junk a dolgok elibe! Van Nyíregyházán egy ki­terjedt üzleti tevékenységet folytató kft., Euro-Gate a ne­ve. Többek között a Mazda gépkocsik eladásával, szervi­zelésével foglalkoznak, a tele­püket a régi debreceni úton rendezték be. A vállalkozás ügyvezetője Nagy György Pál, s két fia a szalon szomszéd­ságában pár hete kezdett el építeni egy családi házat. Ki­ásták a leendő pince helyét, majd hamarosan jött egy akko­ra zápor, hogy kis híján meg­telt vízzel a hatalmas gödör. Eltűntek a szúnyogok Az építkezést azonban ettől még folytatni lehetett volna, igenám, de a homokfalba idő­közben fecskék költöztek! — Jöttek hozzám a mes­terek, hogy most mi legyen — eleveníti fel a nem mindennapi történetet Nagy György Pál. — Kimentem, megnéztem, s azt mondtam, várjuk ki a vé­gét. Akkor vagy ötven-hatvan, egy sornyi lyukat számoltunk össze, de két nap múlva már egymást érték a fészkek. Üzentem hát a Felső-Tisza Alapítvány szakértőinek, dr. Szép Tibornak, s Tóth Miklós­nak, hogy nézzék meg ők is ezt a telepet, ámbár akkor én már döntöttem: addig nem folytatjuk a munkát, míg a fecskék el nem repülnek. Arról már mindannyian hallhattunk, hogy a különféle üzleti vállalkozások miképpen tesznek tönkre felbecsülhetet­len természeti értékeket, de ar­ról, hogy félbeszakítsanak egy építkezést, mert befészkelt oda néhány fecskemadár...! Mi ta­gadás én ilyenről még sosem hallottam. — Nézzék..., én a Rétköz­ben, meg Beregben éltem, s dolgoztam sokáig, ott a fecs­két valósággal szent állatként tisztelték — mondja az ügy­vezető. — Nem vitt volna arra a lélek, hogy egyet is elpusz­títsak közülük. Egyébként fan­tasztikus madár ez a fecske. Amikor hozzákezdtünk ennek a teleknek a rendbe tételéhez, a jó ég tudja hány tonna trá­gyát szórtunk szét, hogy fel­javítsuk a talajt, hogy megfo­ganjanak a fenyőfák. A trágya persze rengeteg legyet von­zott, s miután a város szélén vagyunk, tömérdek a szúnyog is. Most, hogy beköltöztek hozzánk a fecskék...? Egyetlen legyet, szúnyogot se látni. A szomszédok sem győznek eleget csodálkozni ezen. Az imént azt írtuk, néhány fecskemadár, pedig ez így nem igaz, hiszen az „néhány fecske” többszáz. Amikor Szép doktor, a parti fecskék egyik legismertebb hazai ku­tatója, s Tóth Miklós, a Felső­Tisza Alapítvány programve­zetője kiment a helyszínre, ke­reken 748 falba mélyesztett lyukat számoltak össze. Igaz, ez nem mind fészek, hiszen nem mindegyik fecskefiúnak jut tojó, de egy-egy fészekben négy-öt fióka is felnő. Gyűrüzés lesz Hogy itt, a debreceni úti koló­niának mennyi is a lakója, azt most még nem tudni, ám ké­sőbb igen, hiszen a madará­szok augusztusban, kirepülés­kor igyekszenek majd meg­gyűrűzni őket. Most, pláne a laikus csak azt látja, hogy jöt- tünkre ezernyi madár röppen fel, s ahogy dübögünk a par­ton, a lyukakból újabb meg újabb madarak bújnak elő. — Hála az úrnak, Európá­ban Magyarország rendelke­zik az egyik legjelentősebb partifecske-állománnyal, a hí­res tiszateleki kolónia pedig egyenesen párját ritkítja — magyarázza Tóth Miklós, s az alapítvány irodavezetője, Csisztu Csilla. — Azért ez a nyíregyházi fecsketelep még bennünket is meglepett. S nemcsak a fecsketelep persze, hanem az a vállalkozói maga­tartás is, amit itt tapasztaltunk. Azt ugyanis nem mondhatjuk el sajnos, hogy ez az általános. Természetesen mi pontosan tudjuk, hogy merre találhatók a jelentősebb fecsketelepek, a veszélyeztetett kolóniákra fel is hívjuk az érintett önkor­mányzatok figyelmét. Arra kérjük őket, a homokbányák­ban legalább a nyári hónapok­ban, a kotlás és a fiókanevelés idején szüneteltessék a ho­mokhordást, de hát kevés a fo­ganatja. Van már ugyan erre példa, mondjuk Újfehértón, de hogy építkezést állítsanak le a fecskék miatt..., ilyet még mi sem tapasztaltunk. Más módon is Az Euro-Gate kft. tulajdonosai más módon is megpróbálnak segíteni a környezetvédőknek. Erről ugyan még korai beszél­ni, de például az már valószí­nű, Nagy György Pál közre­működésével készítik majd el azokat a szórólapokat, mely­ben azt tudatják a katalizátor nélküli autók tulajdonosaival, hogy nem muszáj mindig ól­mos benzint tankolniuk. Ha csak minden 10. tankolásnál ólommentes benzint veszünk, már akkor is jelentős mérték­ben csökkenthetjük a levegőbe bocsátott ólom mennyiségét. Harcaink Kováts Dénes ~K T emcsak a nagy me- l\/ leg teszi, nem is csu- ■*- " pán a politikai vál­tozások, hogy gyakran a türelmetlenséget, a meg­értés jeleinek hiányát ta­pasztaljuk mindennapja­inkban. Az utcán és a boltok­ban, az összejöveteleken és a sajtóban egyaránt. Szinte azonnal ingerültté válunk, ha nem úgy megy valami, ahogy elterveztük. Bosszant, s nemegyszer ve­szekedésre, kiabálásra kész­tet az előttünk késve induló, vagy lassan haladó autó, a tilosban, vagy hirtelen át­futó gyalogos, a kelleténél hangosabb szomszéd, a pénztárnál éppen előttünk apróját kiszámoló vásárló, s még hosszan lehetne so­rolni a példákat. A hétköznapi apró bosz- szúságok persze eltörpül­nek a nagyobb ügyek mel­lett. Azokra az áskálódá- sokra gondolok, melyek a közéletben újra jelentkez­nek mostanában. Megy a helyezkedés a funkciókért, a pozíciókért, (hiszen vá­lasztások után vagyunk). Fel-felbukkannnak a poli­tikai széllovasok, fennen hirdetve, szívesen vállalná­nak ilyen és ilyen tisztséget, hiszen ő már korábban is, sőt... S nélkülük talán nem is mennének úgy a dolgok. Igaz, az utóbbi időben ép­pen más, fontos ügyek kötöt­ték le őket, de most itt áll­nak, készen arra, hogy ve­zessenek. Mert ugyan ki más lenne alkalmasabb igaz­gatónak, polgármesternek, vagy másnak, mint ők... Alkalmasságukat nem­csak azzal „bizonyítják”, hogy ők „szupermenek”, de azzal is, hogy feltűnő tájé­kozottságot tanúsítanak má­sokkal (ellenlábasaikkal, vetélytársaikkal) szemben. Mert azoknak aztán van vaj a fejükön, számtalan rossz dolgot csináltak, szolgáltak és kiszolgáltak... Más kér­dés, hogy ezen állítások igazságtartalma gyakran erősen megkérdőjelezhető. Mindennapjaink (kisstí­lű) harcaiban könnyen fel­fedezhető a türelmetlenség, a megértés hiánya éppúgy, mint a pocskondiázás, hazu- dozás és gátlástalanság. De remélhetőleg a hályog már nem takarja a szemet, ezért a hosszú nyelv és a látszat­magabiztosság nem vezet eredményre. Mert a min- , dennapok harcait meg kell vívni, s ha nem is mindig a jó győz, mint a mesékben, azért az esély megvan rá. Miért ne ezt erősítenénk? Új lakások épülnek Nyíregyházán a Hunyadi utcában Elek Emil felvétele Műveltség Kállai János riási közhely, és le­het, csak részben igaz: állítólag a legsokoldalúbb műveltség­gel érettségiző korunkban rendelkezünk. Történetesen azért, mert a vizsga felépí­tése úgy találtatott ki, hogy helyet kapjon benne a hal­mazelmélet, a kvantumfizi­ka, az angol igeidők rend­szerének nüatiszai, vagy ép­pen Balassi-strófa rejtel­mei. Sokszínű a tudáspalet­ta, kétségtelen, a tájékozat­lanság viszont elképesztő egyik-másik stúdium konk­rét vizsgahelyzetében. Most akkor mi van? Mű­veltek vagyunk-e vagy sem? Egyáltalán: rámondható-e kellő biztonsággal valakire az elismerő vagy elmarasz­taló minősítés. Nos, a kate­gorikus ítélkezés—hallhat­tuk egy közelmúltbeli peda­gógiai konferencián — márcsák azért sem megy könnyen, mert alaposan át­alakul így, az ezredforduló tájékán a műveltségkép és tartalom. Egyre inkább az ún. multidiszciplináris (több tudományág anyagát magá­ba sűrítő) ismeretrendsze­rek lépnek előtérbe. Mindemellett meg kell, hogy jelenjenek a művelt­ség új elemei. Az informati­ka és az ember viszonyában a mindennapok informáci­ós elméletének és gyakorla­tának lesz szükséges meg­adni a primátust. Csakúgy, mint az „emberről szóló” tudományoknak, ami nem tesz mást, minthogy az egyes diszciplínáknak (pl. genetika, mikrobiológia) hétköznapivá, az ember „hasznát” közvetlenül szol­gálóvá kell válniuk. Es majdnem ugyanez mond­ható el a kultúra egészéről. Az „ünnepi kultúra" vagya kultúra ünnepélyessége he­lyett a használható kultúrát kel! megteremtenünk. A hu­manizáltat, a jobbá, a telje­sebbé tevőt, az élet nehéz­ségein könnyedebben átlép­ni segítőt. Vagyis: ha meg­érjük, a műveltséget illető­en egyidejűleg lesznek bo­nyolultabbak és egyszerűb­bek a dolgaink az ezredfor­dulón. Ha netán nekünk nem is, unokáinknak biz­tosan. Meleg van Balázs Attlia felvétele ■ft ■ ** *** m Nézőpont gondolsz, meddig mehet ez így tovább? Vagy otthagyod a családodat végre és hozzám költözöl, vagy fel is út, le is út. Már nagyon unom, hogy hoz­zám jársz panaszkodni a ne­jed frigiditásáról és mégis ott­hon melegedsz a családi kan­dalló tüzénél stb., stb., csak egy percig veszi a panasz- áradatot az üzenetrögzítő. Vagy: asszonyom jó volna ha tudná, hogy a férje meg­csalja. Ne kérdezze, hogy ki­vel, se hogy én ki vagyok. Maradjunk annyiban, hogy egy jóakarója. Később, ha jön a gyerek, újra jelentkezem. Colombo se kell hozzá, hogy az alábbi minidráma eseményeit tisztán lássuk. Anya, hány kanál sót kell tenni a meggylevesbe? Anya, mindjárt hazajön a Lajos és még nem hívtál visz- sza, és tudod hogy milyen... — négy kanállal elég lesz? Anyuka, a Klári belefulladt a meggylevesbe, mert nem volt hajlandó megenni amit főzött... C soda e hogy ezek után sokan leszoknak az üzenetrögzítő bekap­csolásáról, mert a telefonbe­tyárok ellen nincs orvosság, írjanak levelet, vagy hívjanak többször. Hallottam már olyan ki­menő üzenetet is, amelyik hí­vásomra így fogadott: Kuss legyen! A többit majd élő szóban. gyott. Gyere ki a hagyatéki tárgyalásra. Halló, itt Bodrogi százados a gazdasági rendőrségtől. Holnap délután szeretettel várjuk az Istenhátamegett Presszó parkolójában. Bi­zonylatait hozza magával, és bírságra szánt százezer fo­rintot... Bökönyi tanár úr kérem fi­gyeljen jól. Amennyiben hol­nap dolgozatírás lesz matek­ból a második bében, meg­nézheti a gépkocsiját. Szegek fognak kiállni belőle. Vagy Idefigyelj Jenő, most végre kénytelen leszel végighalgat- ni. Te piszok beképzelt fráter vagy és engem teljesen ki­használsz. Rád áldoztam a legszebb éveimet, és mit kap­tam érte tőled cserébe, né­hány futtába lezavart fél órát és néhány ajándékot. Hát mit érek rá, de búgja bele a kagylóba óhaját, és én ígé­rem, hogy azonnal visszahí­vom, ha hangja a Kodály- módszer szerint képzett, és beleillik hangarchívumomba. Van aki el akarja riasztani ügyfeleit az üzengetéstől: ké­rem csak akkor beszéljen, ha igazi mondanivalója van. Ne pazaroljuk egymás drága idejét. Egyébként közlöm, hogy sohasem hallgatom vissza az üzenetrögzítőt. A betörők is nagyon sze­retik az üzenetrögzítőket. Különösen ha a bolond tulaj­donos mindent elárul magá­ról. Például: Jelenleg Aligán nyaralunk, s magánrendelés augusztus 20-ig szünetel. A . betörő kétszer ellenőrzi a te­repet és kirámolja a la­kást. Sokan szívesen tréfálkoz­A telefon az emberi­ség nagy találmánya. Pénzt, időt,fáradságot takarít meg vele az ember, ha van miből. Tőle is nagyobb csoda azonban az üzenetrög­zítő. Ez mindent regisztrál, és a hívott fél bárkit visszahívhat utólag, legfeljebb ő is egy üze­netrögzítővel beszél. Egy tit­kárnőt spórolhatunk meg ve­le. Az üzenetrögzítő kimenő üzenete közli, hogy az igaz­gató úr házon kívül van, üze­nethagyáshoz beszéljen a síp­szó elhangzása után... köszö­nöm. A telefontulajdonosok kezdetben nagy várakozás­sal tekintenek erre az auto- matikára, de később sokan csak szelektálásra használ­ják. Telefonközeiben vannak — kihangosítják a hívást, de csak akkor veszik fel, ha a hívóval ők is beszélni akar­nak. Sokakat azonban kifejeze­ten irritál a személytelen géphang, pedig legtöbbször a hívott fél hangja szabadko­zik. Sokan akik párbeszédre készültek fel, hallatán szó nélkül leteszik a kagylót, so­kan pedig — dögölj meg, gépemberrel nem beszélek— bemondása után vágják le. Vannak akik humorosan fogják fel a dolgot és szintén üzenetrögzítőnek adva ki ma­gukat közlik: sajnálom de én is házon kívül vagyok, úgy­hogy ha a százezer forintját át akarja venni, a sípszó el­hangzása után keressen meg. nak az üzenetrögzítővel. Azt ugyanis nem csapják le inge­rülten, nem beszél vissza, nem kell bemutatkozni, és ál­néven is lehet hülyéskedni, így aztán a következő üzene­teket lehet visszahallgatni este: Itt Klotild néni beszél Ausztráliából. Gratulálok. Milliomos lettél. Nagybátyád meghalt, és mindent rád ha­Mások az üzenetrögzítő sablonos típusszövegét igyek­szenek feloldani, hogy le­szereljék a telefonáló bosszú­ságát, például ilyen módon: Most sajnálatos módon szük­ségemet végzem. Kérem, próbálkozzon később, nekem se sikerül mindig. Ha sürgős, hagyjon üzenetet. Nekem sürgős. Vagy: most momentán nem Kulcsár Attila aa n be m mm m — mm Ad ■ II mm B Irw mß fmÉmmmmmmmrn nommeniar i ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom