Kelet-Magyarország, 1994. július (54. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-27 / 175. szám

1994. július 27., szerda KÖZÉLET Pályázni, vagy csak kijelölni Országgyűlési képviselők a parlamenti bizottságokban a megye érdekeiért Kovács Éva Vásárosnamény-Nyírbátor (KM) — Egy kivételével minden megyénkbeli parla­menti képviselő tagja vala­melyik parlamenti bizottság­nak. Ez pedig azért örven­detes, mert ezáltal több az esély arra, hogy a képviselők — ismerve a megye gondjait — eredményesebben dol­gozhatnak a szavazók érde­keiért, a terület fejlesztésé­ért. Iványi Tamást, az SZDSZ és dr. Veres Jánost, az MSZP képviselőjét arról kérdez­tük, mit jelent számukra a bizottsági munka, milyen el­képzelésekkel indulnak, mi­képpen próbálják meg azokat érvényre juttatni. Iványi Tamás, Oktatási Tu­dományos Ifjúsági és Sport­bizottság: — Az SZDSZ-frakcióban pályázni kell a bizottsági tag­ságra és a frakciótagok szava­zata dönti el, ki kerül be a bi­zottságba. A tagságra minden új ülésszak elején újra pá­lyázni kell, s a korábban vég­zett munka alapján kaphat a képviselő újra bizalmat. —Az, hogy a kultuszmi­niszter SZDSZ-es, nyilván megkönnyíti a dolgomat. A bi­zottsági meghallgatáson a miniszterjelölt csak a fő irányvonalakat tudja fölvázol­ni, és ami Fodor Gábor szá­jából ott elhangzott, azzal ma­radéktalanul egyet tudok ér­teni. Gondolok itt a moder­nizációs törekvésekre, a nyi­tott, sokszínű oktatási formák kialakítására, a szükséges vál­toztatások konszenzuson ala­puló megtételére. Ahhoz, hogy az oktatás nyugodt lég­körben folyjon, az összes ér­dekelt fél egyetértése, véle­ményük tiszteletben tartása szükséges. Fodor Gábor sze­mélye garancia lehet ennek a konszenzusnak a kialakítá­sára. — Ami a megye sok telepü­lésén a legégetőbb probléma, az az, hogy a tanulólétszám arányában nyújtott normatív támogatás szűkös volta miatt a kistelepülések iskolái és az őket fenntartó önkormányza­tok komoly pénzügyi nehéz­ségekkel küszködnek. Ezért mielőbb újra kell gondolni az iskolák finanszírozásának kér­dését, meg kell keresni az esélyegyenlőtlenségek enyhí­tésének módját. — Az oktatási törvény szük­séges módosításainál ügyelni kell a folyamatosság biztosítá­sára. Emellett azonban folytat­ni kell azokat a már a 80-as évek második felében meg­kezdett pozitív törekvéseket, amelyek révén a képzési szin­tek rendszerét összhangba kí­vánjuk hozni a nemzetközi gyakorlattal. Ehhez egy hosszú távú isko­laszerkezet-fejlesztési straté­giát kell kidolgozni. Ki kell építeni a különböző oktatási formák közötti átjárhatóság garanciáit, megnyugtatóan rendezni a bérek finanszíro­zásának vitás kérdéseit. A Tankerületi Oktatási Köz­pontok felszámolásával, a Me­gyei Pedagógiai Intézetek megerősítésével meg kell te­remteni az ellenőrzési jogo­sultság nélküli szakmai ta­nácsadás és pedagógiai szol­gáltatások lehetőségét. Vizs­gálni szükséges, miként érvé­nyesíthető a nevelőtestületek véleményező, értékelő közre­működése az intézményveze­tők kinevezésében. A szakma- politikai döntésekbe be kell vonni a szakmai és érdekkép­viseleti szervezeteket, velük közösen kidolgozni a Nemzeti Alaptanterv követelmény­rendszerét. — Néhány sürgős tennivaló a sport és az ifjúságpolitika te­rén is akad: az alapítványok eddigi működésének felülvizs­gálata, a Nemzeti Sport Ala­pítvány közalapítvány, formá­jában való létrehozása, a Köz­ponti Ifjúsági Alap, valamiyt a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány közalapítvánnyá való átszervezése és működte­tése ezek közé tartozik. Mind­ehhez elengedhetetlen a non­profit törvény mielőbbi meg­alkotása is. — Szeretném folyamatosan tartani a kapcsolatot a szakmá­val, iskolákkal, érdekképvise­leti és szakmai szervezetekkel, rendszeres tájékoztatást adni a bizottság munkájáról, véle­ményt kérni az előkészítő munka során. A legközelebbi jó alkalom a kapcsolattartásra a Megyei Pedagógiai Intézet által szervezett oktatási fórum, a „Tanévindító tanácskozá­sok” rendezvénysorozata au­gusztus 22-25. között, mely­nek megnyitójára Fodor Gá­bort is szeretnénk meghívni. Dr. Veres János, a költség- vetési és pénzügyi bizottság tagja. — A bizottság feladata az eddig megismert tennivalókra és azokra a területekre terjed ki, amelyek a kormányzati munkamegosztásban a Pénz­ügyminisztériumhoz tartoz­nak. A tervek szerint még a nyári időszakban albizottságok ala­kulnak, melyek törvényességi, államháztartási, privatizációs és adóügyekkel foglalkoznak. A bizottság tagjai abban ál­lapodtak meg, hogy igyekez­nek munkájukat pártsetnlege- sen, érdekcsoporttól függetle­nül, a szakmaiságot szem előtt tartva végezni. A bizottság feladata azért lesz rendkívül széles, mert va­lamennyi olyan kérdés, amely­nek a költségvetést érintő pénzügyi kihatása van, e bi­zottsághoz tartozik, és kevés olyan téma létezik, melynek megoldásához ne lenne szük­ség költségvetést is érintő pénzre. — Bizottsági tagságom tör­ténete egyszerű: a képviselő- csoport alakulásakor pontosan felmérték, ki milyen iskolai végzettséggel rendelkezik, mely területen szerzett gya­korlati tapasztalatokat. Iskolai végzettségem agrár- és köz- gazdasági egyetem, gyakorlati tapasztalataimat állami gaz­dasági, termelőszövetkezeti agrárközgazdasági területen szereztem, négy évet pedig vállalkozással töltöttem. — A frakció e bizottságba javasolt, amit azért is fogad­tam örömmel, mert az elmúlt négy évben tagja voltam Nyír­bátor város önkormányzati képviselő-testületének, így az önkormányzatok költségvetési kapcsolataiba is betekintést nyerhettem. — A megye gondjainak megoldásában már középtá­von is szükségesnek ítélem a területfejlesztési törvény meg­alkotását, melynek elkészülté­ig viszont az országban kiala­kult differenciák kezelését alapvetően két területen tar­tom szükségesnek. Egyrészt az állami költségvetés eszköz- rendszerén keresztül, másrészt az elkülönített állami pénzala­pok megfelelő célszerű fel- használásával. Vannak elgon­dolásaim mind a költségve­tésen belül, mind az elkülö­nített állami pénzalapok forrá­sainak képződésénél, azok fel- használásánál, az adórendszer egyes elemeinek változtatásá­nál is. Úgy gondolom, a térség sajátosságait is figyelembe véve, a határmentiséget, a fog­lalkoztatási helyzetet, az ala­csony földminőséget, a meg­őrizendő természeti környe­zetet, a jelentős mezőgazdasá­gi termelési kapacitást szem előtt tartva tehetek a megyéért valamit. — Az eddig eltelt időszak­ban az alakulás és a kezdeti lelkesedés felemelő érzésén túl sok negatív tapasztalatom van. — Rendkívül zavaró a szer­vezetlenség, az, hogy nagyon kevés segítséget kaptunk a budapesti munkavégzéshez, hogy nem volt egy hely, ahová a csomagunkat letehettük, nem tudtuk, hogy a Parlament­ből honnan lehet telefonálni. Persze tisztába vagyok azzal, hogy ezek kezdeti nehézségek, melyek a hely ismeretekkel, az idő múlásával javíthatók. — Ilyen távolról ellátni ezt a feladatot sok időt igényel. Az utazás fáradalmait nem szá­mítva is úgy tűnik, nem vállal­tam könnyű feladatot. Gyakor­lati ember vagyok, így szá­momra különösen sajnálatos, hogy ebben a rövid sza­kaszban is rengeteg üresjárat volt. Különösen az háborított fel, amikor jelen kellett lenni, meg kellett hallgatni sokszor olyan hozzászólásokat is, amelyeket láthatóan csak azért tartotta fontosnak elmondani a felszólaló, hogy szerepeljen a TV egyenes közvetítésében, láttassa magát a nézőkkel, im­már nem fizetett reklámidő­ben, hanem a közszolgálat ré­szeként. — Én az elmúlt években ah­hoz voltam szokva, hogy 8-10 óra alatt rengeteg ügyet elin­tézek, sok döntést hozok, de fölöslegesen nem töltök időt. Itt most sok idő tűnt felesleges időtöltésnek, de eddig ezt be­tudtam annak, hogy a de­mokrácia drága és időigényes, de eddig nem találtak ki ettől jobbat. — Én pergőbbé, gyorsabbá szeretném tenni az ott folyó munkát, talán mások is így gondolják mindezt, és akkor sikerülni is fog eredményeseb­bé a gyakorlati élethez köze­lebbivé, hangulatosabbá tenni az ott folyó munkát is. — A frakció elképzelései megegyeznek az enyémmel, abban az értelemben, hogy a bizottsági munka alaposabbá, pontosabbá tétele után a plenáris üléseken már csak a végleges döntések igenek és nemek szülessenek. Cigányok számológéppel, ötletekkel Az élet nem oldja meg a gondokat, konkrét tettek és türelem kellene .Aliért foglalkozol te a sza­bolcsi cigány munkanélkü­liekkel? Majd megoldja sor­sukat az élet” — válaszolta egy illetékes Lőkös Sándor­nak, amikor elutasították pá­lyázatát. Lezsibbadt. Mit akart a Nyír-Dinamika Kft. meg­szállott ügyvezető igazgatója? Iskolapadba ültetni olyan munkanélküli, felnőtt ci­gány fiatalokat, átképezni őket, esélyt biztosítani az élet­ben, akik vállalják a tanulást. Kibuggyant a cinizmus, a bizalmatlanság is az illetékes elutasító szavaiból, amikor megjegyezte: előbb bizonyítsd be a kísérlet sikerét, s aztán nyújtsd a markod, add be a pá­lyázatod. Lőkös megdöbbent, de nem hátrált meg. Kitartott ötlete, elképzelése mellett, to­vább lépett, és nyert a pályáza­tával. Egy esztendővel ezelőtt már örömmel újságolta a Magyar­országi Cigányok Kulturális Szövetsége egyik megyei el­nökségi ülésén, hogy segíteni szeretne a cigányokon. El­mondta: pályázatot nyert az Országos Képzési Tanácsnál. Kísérleti jelleggel 60 pálya­kezdő, ellátatlan cigány fiatal átképzésére, mezőgazdasági építőanyagkészítő betanított tanfolyam szervezésére. Örömmel fogadtuk ajánla­tát, s a program megvalósítása mellé álltunk. Késő estékbe nyúlóan szerveztük a cigányo­kat, vitatkoztunk az értetlen­ségekkel, magyaráztuk a ta­nulás, az átképzés előnyeit, de megérte. Ismerve a szabolcsi, különösen fájdalmas, züllesz- tő, családok ezreit sújtó mun­kanélküliség legkiszolgálta- tottabbjainak nélkülözéseit, arra gondoltunk: ha csak 50-60 cigány embernek adunk esélyt, hogy kenyérhez jusson családja, már megérte. Pasza­bon, Tiszadobon, Tiszavas- váriban és Nagyhalászon mű­ködnek a tanfolyamok. Össze­sen 69 hallgatóval. Valarneny- nyi cigány. Lemorzsolódás nincs. Fegyelmezettek az órá­kon, az elméleti és gyakorlati oktatásokon. Barátjuk lett a számológép, vállalkozási alapismereteket, munkavédel­met, raktározást, anyagisme­retet, gyártástechnológiát ta­nulnak. Paszabon Farkas Ti­bor agrármérnök, az MCKSZ elnökségének tagja a tanfo­lyam vezetője, Tiszadobon Petruska István tanár úr segíti az ismeretszerzést, Nagyha­lászon Asztalos István igazga­tó úr, míg Tiszavasváriban Kerekes Attila tanár úr vezeti a tanfolyamot. És van kitartás, türelem, megértés részükről. Minden hallgatóval képzési szerződést kötöttek, védőruhát biztosítot­tak nekik. A vizsgák után a taneszközökkel együtt a hall­gatók tulajdonába kerülnek. Már bizonyos, hogy a tavasz- szal, sok nehézséggel és kevés reménnyel indult tanfolyamok sikerrel érkeznek el a vizsgá­kig az ősszel. Ám mi lesz ezt követően? Mert, ha a hallga­tók 40 százaléka nem talál munkát, akkor a képzési költ­ség 10 százalékát visszatartja az Országos Képzési Tanács. Ezt elkerülendő, Lőkös Sán­dor és munkatársai felvették a kapcsolatot a helyi önkor­mányzatokkal és vállalkozók­kal. Remény van rá, hogy a végzett hallgatók jelentős ré­sze kenyérhez jut. S ezért tal­pal az a Lőkös Sándor, aki egy tizenhárom tagú család tizene­gyedik gyerekeként csepere­dett emberré, s tudja mit jelent éhezni. Farkas Kálmán, az MCKSZ megyei elnöke Szeretetszolgálat Nyírbátor (KM) — A Ma­gyar Máltai Szeretetszol­gálat nyírbátori csoportja több mint egy éve működik a városban, felvállalva a he­lyi, és a környéken élő, szo­ciálisan rászoruló emberek segítését. A nyírbátori önkomtány- zat raktár és irodahelyiséget adott díjmentesen a felada­tok ellátásához. A szervezet többször osztott ruhát, élel­miszert, bútort, amit csak úgy tehetett meg, hogy a külföldi adományokon kí­vül helyi gyűjtést is kezde­ményezett. Hála Istennek szép számmal vannak olya­nok is, akik nem támogatá­sén fordulnak a máltaiak­hoz, hanem a segítségüket ajánlják fel — nemcsak tár­gyi adományokkal—-, tevő­leges munkájukkal járulnak a szervezet karitatív tevé­kenységéhez. Szép példája volt ennek a közelmúltban, amikor egy, a térségben élő, súlyosan mozgássérült ember érde­kében mérnökök, mester­emberek egyetlen hívó szó­ra igent mondtak. Van egy születésétől fog­va súlyosan rokkant, toló­kocsihoz kötött, teljesen egyedül álló harminchat éves ember, falusi környe­zetben, kis nyugdíjjal, aki­nek az az álma, vágyai ne­továbbja, hogy fürdőszobá­ja legyen. Ebben az esetben a fürdőszoba nem csak egy­szerű tisztálkodási lehető­séget jelent, nem csak na­gyobb kényelmet, a szemé­lyi higiénia lehetőségét, ha­nem a boldogságot! Ez az álom elérhetetlen­nek látszott, mert hiába ka­pott a mozgáskorlátozottak egyesületén keresztül álla­mi támogatást, saját anya­giak híján csak álom ma­radt. S itt lépett a Máltai Szeretetszolgálat. Nem pénzzel, hanem szervezéssel segített. Meg­kereste azokat az embere­ket, akik szívesen vállalták, hogy munkájukkal hozzájá­rulnak a gond megoldásá­hoz. Érdemes megemlíteni azokat a segítőket név sze­rint, akik, miután megis­merték a helyzetet, gondol­kodás nélkül felajánlották munkájukat. Sándor Dezső építész, Makrai Sándor vízügyi mérnök, a terveket, a mű­szaki rajzot, a költség- vetést készítette, Fiilep Fe­renc villanyszerelő-, Hor­váth Ferenc asztalos-, Mi- terli János vízvezetéksze­relőmester pedig a szak­ipari munkákat végezték el teljesen díjmentesen. A nyírbátori máltaiak végleges irodája a Kossuth utca. 52. szám alá költözött, a volt munkaügyi központ­ba, ahol minden hétfőn dél­után öt órától fogadja a jó szívű adományokat. Az adakozók, a segíteni szándékozók Papp János­nál, a mozgáskorlátozottak helyi egyesületénél jelent­kezhetnek. Választási irányelvek A helyi közösségek és ezál­tal a nemzet sorsát az elkö­vetkezendő önkormányzati választások határozzák meg. Ezért minden válasz­tási cselekvési programnak a nemzet javát kell szolgál­nia. A Kereszténydemokra­ta Néppárt ezzel a felelős­séggel vesz részt a választá­sokon. Meggyőződésünk, hogy a nemzet a szabad és nagykorú állampolgárok ál­tal teremtett helyi közössé­gek együttese, és nem irá­nyított egyének tömege. Az állampolgári közösségte­remtés biztosítéka a helyi önkormányzás joga és lehe­tősége. Éppen ezért a Ke­reszténydemokrata Néppárt túllépve a pártpolitika hatá­rain, az önkormányzati vá­lasztásokra tekintettel olyan választási együttmű­ködésben érdekelt, amely­lyel hiteles emberek kerül­hetnek be a képviselő-testü­letekbe! Ezért önálló jelölteket és listát ott kívánunk állítani, ahol e céloknak a saját je­löltjeink felelnek meg a leginkább. Választási szö­vetséget ott kötünk, ahol az alapvető cél közös kinyil­vánításában más pártokkal meg tudunk állapodni és olyan közös jelöltet indíta­ni, akinek személye biztosí­ték mindennek az érvényre- juttatására. Ahol nincs saját vagy kö­zös jelöltünk, de az adott je­lölt személye biztosíték ar­ra, hogy a helyi lakosság ér­dekei a legmegfelelőbben legyenek képviselvt, ott a jelöltet támogatjuk. Kereszténydemokrata Néppárt A Népjóléti... ...Minisztérium új vezetése 137 pontból álló listát ké­szített, konkrétan megjelöl­ve az ágazattal kapcsolatos halaszthatatlan és kevésbé sürgős tennivalókat. (MTI) Megszűnik... ...egyes, elképzelések sze­rint a menekültügyi hivatal, s a szervezet a Belügymi­nisztérium egy főosztálya­ként dolgozik tovább. So­kan viszont szerencsésebb­nek tartanák, ha megmarad­na, hiszen a menekültáradat csökkenésére nemigen le­het számítani. (KM) Pontosításra... ...szórni a kisebbségi tör­vény, mért több ponton nem tartalmaz egyértelmű rendelkezéseket a választá­sokkal kapcsolatban. 7a- bajdi Csaba államtitkár várja a módosító javaslato­kat. (MTI) A KDNP... ...új megyei elnökségének névsora: dr. Juhász Miklós eblök, Seress Antal elnök- helyettes, Balta István ügy­vezető titkár. Sarka Béláné, dr. Agárdy Miklós, Kovács Lajos alelnök. (KM) Nemzeti... ...koalíciót szorgalmaz a MIEP. Az együttműködést még a helyhatósági válasz­tások előtt szeretné tető alá hozni a Csurka István nevé­vel fémjelzett párt. (MN)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom