Kelet-Magyarország, 1994. július (54. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-18 / 167. szám
12 Kälet-Magyaroisa^g 1994. július 18., hétfő KULTÚRA Művészeti Egyetem Esztergom (MTI) — Jubilál a Dunakanyar Művészeti Nyári Egyetem: július 17-én harmincadszor nyitotta meg kapuját a zenetanárok, zenészjelöltek előtt Esztergomban. A világhírű zenei kurzusnak a három évtized alatt 3524 külföldi résztvevője volt. A rendező, a Komá- rom-Esztergom Megyei TIT ügyvezető igazgatója, Katona László elmondta: a három évtized alatt csupán egyszer, a múlt évben mérséklődött az érdeklődés a nyári univerzitás iránt. Tavaly anyagi gondok miatt hatvannál kevesebb hallgatója volt az egyetemnek. Ebben az évben azonban ismét a megszokott létszámmal számolhatnak: 13 országból eddig 120-an jelentkeztek. A legtöbben — negyvenen — Spanyolországból érkeznek, Franciaországból 28 jelentkezési ívet postáztak, de várnak hallgatókat többek között Mexikóból, Brazíliából és Argentínából is. A kéthetes tanfolyam 420 dolláros díját a hallgatók zöme alapítványi támogatásból fizette meg. Öt szlovákiai magyar zenetanárjelölt képzési díjához a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat nyújt anyagi támogatást. Az esztergomi egyetem programjában az idén is változatlanul a Kodály Zoltán tanítási módszereit ismertető és népszerűsítő bemutatók, közös éneklés, a dallam- készség-fejlesztés szerepel. A zenei képzés öt nyelven folyik majd — magyarul, németül, olaszul, franciául és spanyolul —, Szőnyi Erzsébet, a Kodály Zoltán Társaság társelnöke vezetésével. Az oktatás helyszíne hagyományosan a Vitéz János Katolikus Főiskola, a szállást is ez az intézmény biztosítja. A kurzust július- 28-án az esztergomi Bazilikában nagyszabású búcsúkoncerttel zárják. A nyírbátori... ...zenei fesztivál következő koncertjét július 19-én abá- tori Minorita templomban tartják. A koncerten Kovács Dénes és Szenthelyi Judit szonátaestjét hallgathatják meg a zene barátai. (KM) Számítástechnikai... ...iskolát indít középiskolásoknak és felnőtteknek az ILS. Érdeklődni és beiratkozni az Országzászló tér 6. szám alatt lehet. (Telefon: 313-315) (KM) Nyári szünet miatt... ...tegnap óta zárva tart a Váci Mihály Művelődési Központ. Az intézmény augusztus elsején nyitja meg újra kapuit. (KM). Könnyűzenei... ...rendezvények, kismesterségek bemutatója szórakoztatja majd a közönséget Tuzséron július 27-28-án a faluház által szervezett program során. (KM) Kedvezményesen... ...ötvenszázalékos vasúti jeggyel lehet utazni a Szegedi Szabadtéri Játékok rendezvénysorozatára. (MTI) Uj irodalmi folyóirat Nyíregyháza (KM) — A megyénkben megjelenő folyóiratok, újságok ugyan néha-néha helyt adnak egy- egy irodalmi műnek, de nem biztosítanak állandó fórumot az itt élő alkotóknak. Megyénk szinte az egyetlen olyan régió, ahol nem jelenik meg önálló irodalmi folyóirat. Talán ez is oka annak, hogy élő intenzív irodalmi alkotó tevé- k e n y s é g nemigen bontakozhatott ki megyénkben. Hiába láttak napvilágot időközönként önálló kötetek, gyűjteményes könyvek, antológiák, semmi sem pótolhatja egy irodalmi-művészeti folyóirat jelenlétét. A különféle művészeti ágak (irodalom, színház, képzőművészet, zene stb) egymást feltételező tevékenysége is csak úgy tud felerősödni egy régióban, ha folyamatosan hírt adnak önmagukról és kapcsolódási lehetőségeikről. Mindezt egy most induló irodalmi és művészeti folyóiratban olvashatjuk, amelynek a címe Kelet felől. A havonta megjelenni szándékozó kiadvány nem akar egyetlen izmusnak, művészeti irányzatnak, politikai elvárásnak kiszolgálója lenni. A szellemi elődök: Bes- senyei, Kölcsey, Krúdy, Móricz, Váci, Rat- kó és mások örökségét tartja inkább fontosnak, követen- d ő n e k . Nyitottságával, értékmentő és teremtő szándékával fóruma kíván lenni a pályakezdőknek is. A napokban megjelent első szám gazdag olvasnivalót kínál. A szerzők között olvashatjuk: Antal Attila, Bárányi Ferenc, Bodnár István, Budaházi István, Cseh Károly, Horváth József, Jánosi Zoltán, Kállai János, Kiss Benedek, Kondor Jenő, Magyar József, Madár János, Mester Attila, Nagy István Attila, Oszabó István, Ratkó József, Szőllősi Zoltán és Utassy József nevét. KELET FELÖL | i/irttom i T».odaírni és mi'i\éti folyni*ist A fotó nem szépít, örökít Csutkái Csaba és Antall István kiállítása a Nyíregyházi Városi Galériában Nyíregyháza — „A fotó nem szépít, örökít” idézte sokszor Csutkái Csaba az egyszerű igazságot és most mégis rácáfolt a mondásra. A Városi Galériában, Antall Istvánnal közösen, szép kiállítást csináltak. Akkor is le kell írni ezt a szót, ha tudjuk mennyire megragadhatatlan, esztétikai kategória (lásd pl. Platon), akkor is, ha a fotók eredetije nem mondható minden esetben annak, sőt. Csutkái Csaba itt nem embereket, hanem talán lelkeket fotózott. Olyan mélységesen, hogy lehullanak a képeken a kötelező, vagy annak tartott pózok, talán belefáradt már a modell a macerálásba, a nagy ember „elfelejti, hogy annak kell lennie”, a nyíregyházi lakos (eljött, elment, visszajött, idehalt, idevalósi stb.) „csak” szép ember. Mert van egy kerettörténet — Antall-ötlet — legyen a kiállítás (és majdan album) apropója a városhoz kötődés. így érthető miért mosolyog a falakon Koroknay Gyula bácsi, most kivételesen a borostyánszipka nélkül, miért néz el a belépő feje fölött a város arcát „vaskézzel” alakító építész, Bán Ferenc, s miért nevet Margócsi József főigazgató úr — tőle kaptam első diplomámat — akit sose tudnék Jocó Bácsinak szólítani. Csutkái Csaba arcai úgy sorakoznak a falon, mintha véletlenül a Zrínyi Ilona utcán a „korzón”, vagy a tönkretett Kossuth téren találkoznánk Pál Gyula. A kiállítás legmegrázóbb képe. Most már tudjuk a halálba készült, ez róla az utolsó kép. Még vissza néz erre a marakodó világra, de már nem nagyon érdekli. Kezében ott a festőállvány és lassan elfordítja a fejét. Lehetne még a képzeletbeli utcán szembejövőket sorolni Huszár Istvánt a „jelenséget” (egy zord szerkesztő tíz évvel ezelőtt nem engedte kinyomtatni ezt a szót), Mensáros Lászlót, akit ajándékba kapott a színház, Nor- mantas Pauli- ust, a júliusletlenül, még az életben nem mosolygott rám. Jönnek és az ismerős köszön. Igaz, köszön még nagyon sok másnak is, azoknak, akik itt a kiállításon nincsenek jelen. De mindenkit nem lehet a falra tenni, a válogatás koncepcióján meg értelmetlen vitatkozni. Nyíregyháza szép város. Igaz, volt polgármesterasszonyunk is akkor kiáltott föl így, mikor Csutkái Csaba fotóit meglátta a múzeumban. Utak, vaspályák, repülők jönnek ide és futnak el. Emberekkel. Ki sokat van itt, ki végleg elmegy, ki hazajön. Néhányan a falon lévők közül tudják, hol kell keresni az Ambrusz vagy Vidoven nevet lutheránus mátrikulákban, sokan nem. Ám, ha arra a kérdésre, hogy „ön hová való” a kedves ' beszélgető társ ékes magyarsággal, a könyv szerint helyesen, mint ahogy a tévében mondják; úgy válaszol nyíregyházi vagyok, akkor mindig rákérdezek ... és mikor költözött ide? Pál Gyula velük. Épp aki jön. A zalai dombok homokbakötődött gyermeke; Németh Péter, hozzá alakulva igazgatói széke fölött függő egykori nyíri pajkoshoz, a Debrecenből haj- nalonta ide ingázó festő; Bényi Árpád, bár talán sose látta a Lichtenberg sarkot, az aranysarkantyús cigány etnográfus Balázs Gusztáv. Béres doktor, aki már harminc évvel ezelőtt is kőszikla hittel magyarázta apámnak' az igazát, Erdész Sanyi bácsi, aki egy falut épített a városba és Puskás László, a sármos fotós, aki a Szarvas utca végén kezdte egykor nézegetni a lányokat. És ott vannak a falakon a nagy halottak. Ratkó József, akinek életében jelenlévő súlya elgondolkodásra kényszerítette a toll után kapkbdó költőket és kimondott szavai évek múltán is ránehezednek a küszködő utódokra. ban is nagykabátban loholó zsenit, Tibetben hidegek az éjszakák, Szabó Dénes karnagyot, amint átöleli a világot, a munkából fölnéző H. Németh Katalint, aki talán nem vé- Szabó Dénes Nem nélkülözhetik a továbbképzést Bodnár István Nyíregyháza (KM) — A pedagógiai intézet szervezésében iskolai igazgatók küldöttsége járt tavasszal Ausztriában, az osztrák társintézetnél. A látogatást a múlt héten viszonozta Helmut Wuaderl, a Pedagogisches Institut igazgatója, vele beszélgettünk munkájukról és az esetleges kapcsolatbővítésről. — A pedagógusok Ausztriában sem nélkülözhetik a továbbképzéseket, hisz a tanároknak örökké képezniük kell magukat. Csak az állandóan megújuló ismeretek birtokában lehet a pedagógus a pálya felkészült képviselője. Intézetünk 18 ezer alsó- és középfokon tanító pedagógus képzésével foglalkozik. Az utóbbi időben például az informatika területén bekövetkezett robbanásszerű változások róttak ránk nagy feladatot. Tanfolyamaink intenzívek, tömbösítettek. Bármelyik tanárnak jogában áll évente kéthetes tanfolyamon részt venni, amelyek ingyenesek. Igaz, a pedagógusok elsősorban iskolai szünetekben élnek a továbbképzés lehetőségével, de év közben is szívesen láttunk mindenkit. □ Az informatikán kívül milyen kurzusok iránt érdeklődnek az osztrák pedagógusok? — Nagyon népszerűek a pszichológiai, pedagógiai kurzusok. Sokan érdeklődnek a személyiségfejlesztés, a „nehéz” gyerekek problémái, a konflitkushelyzetek feloldásai iránt, de a kézügyességfejlesztő programok is népszerűek, és a nyelvtanulás is örökké fontos feladat. □ Tapasztalnak-e érdeklődést a kelet-európai országok nyelvei iránt? — A rendszerváltozások idején, négy évvel ezelőtt ez az érdeklődés nagyobb volt. Most például csak néhányan érdeklődnek a magyar és a szlovák nyelv iránt. Most szerveztünk például egy magyarnyelvi tanfolyamot. Ugyanakkor fontosnak találtuk, hogy olyan kurzust is indítsunk, amelyek Közép-Európa, így Magyarország földrajzával foglalkozik. Nálunk ugyanis nagyon keveset tudnak ezeknek az országoknak a földrajzáról. □ Milyen kapcsolatok kialakítására lát lehetőséget Nyíregyházán? — Most beszélgetünk róluk. Kölcsönösen örülnénk vendégtanárok előadásainak és a nyelvtanárok látogatása is szóba jött. 110 éve született Amadeo Modigliani (MTI-Panoráma) — 1906- ban feltűnően csinos, művelt, szellemes, választékos gonddal öltözött férfi érkezett Párizsba, akinek — Zadkine szerint — „magas homlokát hollófekete haj keretezte, s ala- bástrom arcán, a gondosan kiborotvált áll körül, kék árnyékok tűntek elő...” Az olasz Amadeo Modigliani, egy zsidó bankár fia volt az illető, aki élete során szinte nem is hagyta el a francia fővárost. Ott halt meg egy szegényházban. Modigliani 110 évvel ezelőtt, 1884. július 12-én született Livomóban, s bár családjának sok nehézséggel kellett megküzdenie, Amadeo művelt és vonzó fiatalemberré cseperedett. Párizsban is jó benyomást tett, a kor legnevesebb művészeinek barátságát élvezte — kivált szoros kapcsolata volt Czóbel Bélával —, szép és főként egyéni képeket festett. Festményei nagyobbrészt portrék, s szinte valamennyin közös karakter uralkodik, így könnyű rájuk ismerni. A női arckép például szabályos ovális fejet ábrázol, amely enyhén oldalra billen. Az alaknak hosszú nyaka van és nincs szemgolyója. Képei rendkívül intenzív színhatásúak, a modellek arca is sárga, narancs- színű, vagy éppen vörös. Művei azonban — amint az rendesen történni szokott — csak halála után indultak el világhódító útjukra. Modigliani sokat dolgozott, túlhajtotta magát, s az alkoholhoz, a kábítószerhez menekült. Rászokott a hasisra, és nagyon sokat volt részeg. Ha ivott, mindenkibe belekötött, agresszív volt, fölényes, és elvárta, hogy még csodálják is emiatt. „Még részegeskedéseiben is legalább annyi kiszámított hatás és produkció volt, mint amennyi hajlam vagy szenvedély” — írták róla. Nincs ebben semmi csodál- nivaló, hiszen végtére is olasz volt. Ezt a tényt művészetének értékelésekor sem szabad elfelejteni. Amint Csorba Géza írja: „Ha Modigliani művészetének stiláris útját akarjuk követni, éppen ellenkező irányban kell elindulnunk, mint amerre életútja vezet. Olaszországból indult el, s haláláig Párizsban élt. Művészete Párizsban bontakozott ki, de a század eleji francia hatások, elsősorban a kubizmus első korszakának egzakt technikája és a fauve-ok dekoratív ex- presszionizmusa olasz hagyományokban s olasz karakterében ötvöződtek érett művészetté.” Modigliani 1920 januárjában, egy fagyos éjszakán szokás szerint részegen dülöngélt hazafelé, de elfáradt, s leült egy padra. Hosszasan üldögélt, majd jéghideg műtermébe ment lefeküdni. Másnap ott talált rá egy barátja, reszketett a láztól. Bevitték a szegények kórházába, s végül ott halt meg. 36 éves volt. Mensáros László Papp D. Tibor Ratkó József
