Kelet-Magyarország, 1994. július (54. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-14 / 164. szám
1994. július 14., csütörtök Elvermelték a krumplit Mintha elfelejtették volna a szakemberek a termesztés technológiáját A termesztési tanácsokra mindig szükség lehet Balázs Attila felvétele Gávavencsellő (KM) — Ér- demes-e egyáltalán burgonyát termelni? — vetődik fel manapság a kérdés ennek a népélelmezési szempontból alapvető jelentőségű kultúrának nagy hagyományait őrző szabolcsi gazdálkodói körökben. Lesz-e a magyar konyhák számára elegendő hazai előállítású krumpli, fogalmazódik meg sokakban, vagy ezt is külföldről fogjuk behozni? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk a gávavencsellői burgonya fajtabemutatón Bagoly István agrármérnökkel a balkányi AG-ból kinőtt Agro-Summa. Rt. ügyvezetőjével, aki az Or-^. szágos Burgonya Terméktanács elnöke is egyben. — Az 1992-ben megalakult burgonya terméktanácsnak első teendői közé tartozott, hogy megpróbálja levezetni azt a túltermelést, ami az ágazatot akkor még jellemezte. Ehhez képest elég nagy változás, hogy idén tavasszal már behozatalra szorult az ország burgonyából. Piac van □ Gondolom abban egyetértünk, hogy azért illene megtermelnünk a magyar konyhák hagyományosan nagy burgonya szükségletét, — Sőt, egyre több az országban működő feldolgozó üzem: burgonyaszirom-, illetve „csípsz” (chips)-, „pomm frí” (pommes frittes) gyár, amelyeknek szintén megvan a megfelelő alapanyag igénye. Ezért mondom, hogy a meglehetősen nagy és stabil hazai piacra alapozni lehet a termelést. Ebből következően pedig egyértelmű a válasz az indító kérdésre: igenis érdemes ma burgonyatermelésbe fogni! □ Piac tehát változatlanul van. Akkor mi az oka, hogy mára ide jutott a burgonyaágazat? — Sajnos, mintha elfelejtették volna a szakemberek a termesztéstechnológiát. Nem foglalkoznak a fajtával, ami Gabona Budapest (MTI) — A legjelentősebb gabonaexportőrök közé tartozó két kereskedő cég, az Agrimpex és az Agritrade összesen mintegy 170 ezer tonna gabonát vásárol fel. A gabonavételre az Agrárrendtartási Hivatal által hirdetett garanciális gabonafelvásárlási pályázat keretében kerül sor. Az Agritrade igazgatója, Orbán Imre az MTI munkatársának elmondta: az általuk megpályázott gabona- mennyiség 50 ezer tonna. Az ügylet értéke 8 ezer forintos felvásárlási ár mellett 400 millió forint. Mivel ezen érték 60 százalékára az állam garanciát vállal, a cég így 240 millió forintos hitelhez jut. Erre a hitelre az Ag- ritrade-nek a meglévő hitel- állományon felül volt szüksége. Mivel a közös piaci értékesítésre bevihető 216 ezer tonna búzát már lekötötték a gabonaexportőrök, így az újabb 50 ezer tonna eladása még kérdéses. Attól függ, sikerül-e piacot találni. Abban az esetben, ha nem akad december 31-éig külföldi vevő, valószínűleg itthon adják el a búzát. pedig a termesztésnek egy igen-igen lényeges eleme. Az országos és a megyei fajtaszerkezet is úgy néz ki, hogy mintegy 10 százalékot tesz ki a korai Cleopátra és jóval 20 százalék fölé növekedett, a ma is minden második hektáron termelt Desiree rovására, a Condor vetésterülete. A Desiree várhatóan még inkább vissza fog szorulni a jövőben, hiszen újabb és jobb fajták kerültek már át a termesztésbe a nemesítők parcelláiból. ígéretes fajtának tartom, saját tapasztalatom alapján is a Condor éréscsoportjában a Barti- nat, és a néhány nagyszerű sárga héjú fajtát. Lazuló fegyelem □ A magyar fogyasztók ezeket a sárga gumókat nem sokba nézik. — Ez igaz. A hazai szokások a színes héjú burgonyát részesítik előnybe, de speciális ipari felhasználásra, burgonya-készítmények gyártására éppen a sárga héjú fajták a legalkalmasabbak. Ezeket a piacokat, minden ilyen fajtát termelőnek, magának kell megtalálnia. y—7 lőször is, vésse az eszé- be kedves olvasó, hogy 1 —y minden szolgáltatás aranybánya, ha halaszthatatlan szükségletet elégít ki. Ilyen szolgáltatás például a köztéri illemhely, a fagyialtos a strandon, az ügyvédi tanácsadás, a nyilvánosház és az autószen’iz. Mert ugyan mit tehet az ember, ha egy téli reggel, nyári este, tavaszi délben és egyáltalán, minden évszakban és napszakban lerobban a kocsija? Csapjon a tetejére és hagyja ott? Ügyfelünknek az autóval való kapcsolata olyan, mint a házassága: százszor köny- nyebb először „igen”-t mondani rá, mint később „nem”- et. Elviszi hát a szervizbe a kis roncsot. És akkor következünk mi! Legelőször is nem szabad elhinni azt a kapitalista dumát, hogy a tisztességes munka meghozza gyümölcsét. Ha mindent rendesen megjavítunk, akkor az ügyfelet egy év múlva sem látjuk viszont, mert jó lesz a kocsija. Hát hol itt a gyümölcs?! Mindig csak annyira szabad a hibát kijavítani, hogy az □ Kanyarodjunk még vissza a technológiához. Mi az oka annak, hogy a nem oly régen jónak mondható termelési színvonal mára visszaesett? — Alapvető ok, hogy a gazdák, akik most földtulajdont kapnak, nem tudják olyan színvonalon ezt a növényt termelni, ahogy kellene. Ennek oka persze egyrészt a pénz-, de főként a szakértelem hiányában keresendő. A burgonya ugyanis intenzív kultúra. Úgy nem lehet termelni, hogy gondolunk egyet és rohanvást elültetünk egy hektárt fél óra alatt. — Tehát a technológiai fegyelem borzasztóan lazult. A másik dolog, hogy nagy a káosz az országban gépesítés terén. Mindenféle géptípust lehet kapni és nem biztos, hogy azt vásárolják meg a gazdák, amelyik a célnak legmegfelelőbb. Ezért lenne jó, ha az ilyen bemutatókon is nemcsak mint most, a szakmát jól értők, hanem jobbára azok a termelők vennének részt, akiknek lenne mit tanulni. □ Más módon nem is gyarapíthatják szakismeretüket a gazdák? adott munka szavatossági idejét kibírja a roncs. A profi szervizes úgy hozza rendbe például a váltót, hogy az a szavatosság lejárta utáni napon megy Szét, de totál! Nem boszorkányság! Technika! Meggazdagodásunk második biztosítéka a csukott szem módszere. Tegyük fel, hogy észreveszünk egy iciripiciri hibácskát javítás közben. Laza egy csavarka. Csöpög egy csapágyka. Kotyog és ketyeg, potyog és pe- tyeg. Tesztkérdés: vajon hozzuk-e rendbe a hibát percek alatt néhány forint értékű munkával? Jó válasz: nem!! Hát megbolondultunk mi? Hiszen eltelik néhány hét vagy hónap és az a kis hi- bácska tízezreket hozhat nekünk, amikor szétrázódik miatta a járgány! Vigyázzunk! Ne legyünk már a magunk ellensége, kolléga! Na, ugye! A harmadik és legbiztosabb érvünk az autószerviz mellett, hogy minden javítáBurgonyalobby — De igen. A dunaegyházi országos bemutatón is beszélni is akarok arról, hogy a nyugati országok burgonyás lobbijához hasonlóan nálunk is erősíteni kell a burgonya terméktanácsot. Bővítenünk kell a tagjai számát, mert azon keresztül juthatnak el egy sor szakmai információhoz, kaphatnak meghívót különböző bemutatókra. Ezen kívül, ha fáj valami a termelőnek, tud hová fordulni a problémájával. Minél nagyobb a tömegbázisa a terméktanácsnak, annál többet tud elérni a kormánynál a tagjai érdekében. Ö Melyek a legordítóbb technológiai hiányosságok jelenleg a burgonytermesztés- ben? — Elfelejtették a gazdák, hogy a növénynek igényei vannak. Tehát nincsen megfelelő tápanyagutánpótlás, nem szakszerű a növényvédelem. És ami a legordítóbb: hódít az ellenőrizetlen vetőgumó használata. Pedig tudnivaló, hogy nem attól „vető” a vetőgumó, mert apró, hanem mert arra célra termelik, fémzárolják. sért annyit kérünk, amennyit már szégyellnénk, ha volna erkölcsi érzékünk. Hála Istennek, ilyesmit nem tartunk raktáron. A kedves olvasó most azt mondja, hogy az ügyfél egy idő után rájön a stiklikre: az időzített hibára, a csukott szemre és az átlagon felüli „fejésre”. És ha rájön átmegy egy másik szervizbe. Ugyan, ugyan! Nem kell félni! V ajon nem ugyanúgy és ugyanannyiért dolgoznak ott is, mint magánál, édes úr? Higgyen egy régi és tapasztalt úrvezetőnek: az Ón ügyfele tombolva elrohanhat a másik szervizbe, de az ő pancserük meg rövidesen Önnél fog jelentkezni — szintén tombolva! Hoppá! Erre nem gondolt? s így lesz érvényes a 1~1 zseniális gyerekversi- 1 J ke (énekeljük a „Körben áll egy kislányka” dallamára): Körbe jár a balfácán, felszolgáljuk egy tálcán sütve, főve — sose menekül! Mink maradunk legfelül! . ■■■ ■ ■ ■ . : : : : : ■ : Nógrádi Gábor Legyen milliomos y/m V ^ M. Magyar László j agy várakozás előzik/ te meg az új ország- 1 V gyűlés munkáját, hiszen mindenki kíváncsi volt arra, milyen határozatok meghozatalával próbálkoznak segíteni a: ország fellendítésén az újonnan, illetve az ismét megválasztott képviselők. S lám, az új parlament máris szolgált meglepetéssel, hiszen az első döntések egyike nemcsak a honatyákat osztotta meg, hanem a közvéleményt is. A parlament ugyanis feloldotta a polgármesteri és az országgyűlési képviselői megbízatás összeférhetetlenségéről szóló korábbi törvényt. Akik egyetértenek ezzel a döntéssel, azt hangoztatják, hogy a választó- polgárokra, illetve az érintett személyekre kell bízni, a kettős funkció milyen többletterhet jelent. Ha a helybeli polgárok nem kívánják fenntartani a kettős mandátumot, a jelenlegi képviselőt és polgármestert nem fogják ősszel polgármesterként újraválasztani. Akik tiltakoznak, azt mondják: a két feladatkör egyidejű, igényes ellátása megoldhatatlan. Ez valóban így van, hiszen mind a két tisztség rengeteg feladatot, nagy felelősséget jelent, s aki lelkiismeretesen meg akar felelni a választók elvárásainak, nem forgácsolhatja szét idejét és erejét. Vajon aki részt vesz a parlamenti üléseken, mennyire tudja kivenni a részét a település életéből? Az sem megoldás, hogy az önkormányzati képviselők mindig a: ő idejéhez alkalmazkodjanak. Lehet, hogy egy jó alpolgármester vezetésével kiváló munkát végez a testület, s meg sem érzik a polgármester hiányát, de akkor miért kell csak a ilevében létező tisztségért kifizetni a sokak számára irigylésre méltó tiszteletdíjat? Az élet fintora, hogy az új törvény megszületése ellenére néhány jelenlegi polgármester-képviselő már bejelentette lemondását a polgármesteri tisztségről a sok munkára hivatkozva. Lehet, hogy ők már rádöbbentek a régi magyar igazságra: egyszerre nem lehet két lovat megülni.... Balogh Géza felvétele Délelőtt Tivadarban Partifecskék Balogh Géza-m y e bántsátok a fecs- /y / két, mert véres tejet JL V fog adni a tehén!— szegény nagyanyám korholt így bennünket megboldogult gyermekkorunkban, ha azon kapott bennünket, hogyavil- lanydróton sütkérező madarakat parittyáztuk. L, magyarságnak különösen kedves madár számtalan népi szólás főszereplője, nagyanyám, mint a természethez közel élő falusi öregek általában, ismerte, s használta is persze majd mindegyiket. Sajnos, az én fejemben mára csupán egy- kettő maradt, mint az imént említett is. Egészen biztos, hogy nem járnak így azok a fiatalok, akik e napokban Tiszát elek és Tiszakorád határában a partifecskék életét tanulmányozzák. A tiszateleki homokpad- dal szemben, a ka rádi szakadó partoldalban található Európa egyik legjelentősebb partifecske-kolóniá- ja, azt kisérik figyelemmel, immár kilencedik éve a tábor lakói. A partifecskék néhány esztendeje végveszélybe kerültek. Ki más, mint az emberfenyegette őket, természetesen nem a helybéli, hanem a fővárosból jött sokadalom. Játékfilmet forgatott egy csapat, s a rendezőasszony szalagra akarta venni, miként omlik be egy meredek Tiszapart. Kedvük persze nem volt kivárni, robbantással akarták elősegíteni az omlást. Az, hogy a szakadópart tele volt már akkor is fecskefészekkel...? Ez a legkevésbé sem zavarta őket. Szerencse, hogy akadt néhány elszánt természetvédő, akik meg tudták akadályozni a barbár rombolást. Hála istennek a tiszatelki fecskéket ma már nem fenyegeti senki, remélhetőleg később sem lesz szükség a táborozok drámai kiállására. Sem a fecskékért, sem más madarakért. ___HÁTTÉR_____________ Két lovat
