Kelet-Magyarország, 1994. július (54. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-13 / 163. szám

1994. július 13., szerda KÖZÉLET Első lépések a Tisztelt Házban Frissen választott országgyűlési képviselők élményei az első napokról Kovács Éva Nyíregyháza (KM) — Az újonnan megválasztott kép­viselők most ismerkednek új munkahelyükkel: az Ország­ház gyönyörű épületét kezdik belakni. Végigjárják a hatal­mas termeket, a széles, piros szőnyeggel borított folyosó­kat, a meghitt zegzugokat. A magyar parlament épülete az egyik legszebb a világ összes parlamentjei között, nem cso­da hát, ha megilletődötten, tisztelettel lépik át küszöbét a képviselők. Néhányat közülük arról kérdeztünk, milyen ér­zésekkel töltötték el a Tisztelt Házban első munkanapjukat? Juhász Ferenc MSZP: — Amikor a Parlament épü­letébe beléptem, megilletőd- tem, hiszen az ország házának sajátos történelmi atmoszférá­ja van, tekintélyt parancsoló. méltóságteljes magatartást igénylő. Ez a hangulat és a békesség jellemezte alakuló ülésünket is. A parlament ekkor azt az arcát mutatta, amit sokan elvárnak tőle, de ami a parla­menti demokráciában nem szokásos, hiszen ott a vita, az érvek és ellenvélemények egymásnak feszülése a jel­lemző. Az első két törvény el­fogadásakor „a zöldfülű” kép­viselő és az érdeklődő már ebből kaphatott ízelítőt. Első tapasztalataim azt bizonyítják, hogy csak a tárgyszerű, felké­szült politikusokra figyelnek, s ez nyilvánvalóan valamennyi­ünket alapos, korrekt részvé­telre kötelez. Sajnálatosnak tartom azt, hogy az ellenzék az eszköztárából már az első na­pokban elővette az obstrukciót és a demagóg, éppen ezért ha­tásosnak vélt érvelési stílust. Csabai Lászlóné MSZP: — Megható volt számomra a parlament alakuló ülése. Gondolataimban megjelent, hogy az elmúlt évtizedekben mennyi fontos jó, vagy rossz döntés született, amelyek az ország sorsát, s az emberek életét befolyásolták. Nem örültem, hogy az elsők között a polgármesterek és képvi­selők összeférhetetlenségének kérdését tárgyaltuk, nem kellő előkészítettséggel, és a lakos­ság számára sem megfelelő módon indokolva. Számomra az első munkanap azt a tanul­ságot hozta, hogy a jövőben a különböző törvények vélemé­nyeztetésében személy szerint is sokkal aktívabban kell részt vennem. Nekünk, akik frissen választott képviselőként ke­rültünk a parlamentbe, nél­külözhetetlen minden jó gon­dolat, vélemény és javaslat, amelyeket munkánkban hasz­nosítani tudunk. Dr. Kiss Gábor MSZP: — Visszaemlékszem, ho­gyan szemléltem a parlamenti eseményeket az elmúlt négy év folyamán mint érdeklődő állampolgár. Parlamenti kép­viselőként azt szerettem volna, hogy munkánkon az első perc­től kezdve érződjön: gondol­kodás- és stílusváltás történt. Ezért megértem, hogy az érdeklődő televíziónéző, aki maga is kíváncsi az új parla­ment újfajta teljesítményére, azt érezheti, hogy nem a számára legfontosabb dolgok­ról folyik a parlamenti vita. Nagyon várom azt az idősza­kot, amikor elkezdődik a tényleges törvénykezés, és azt is remélem, hogy megérhetem olyan törvények meghoza­talát, amelyek a választópol­gárok erősebb rokonszenvét vívhatják ki, mint az a kettő, amivel elsőként foglalkoz­tunk. Hiányos dokumentumok a költségvetésről „Bevállalt számlák" a Boross-kormány után • 380 milliárd forint is lehet Nyíregyháza (KM) — A büdzsé idei hiánya az elő­irányzott 330 milliárd forint helyett akár 380 milliárd is lehetne az új kormánykoalíció által kilátásba helyezett 50 milliárd forintra taksált évközi intézkedések nélkül — derül ki a költségvetési folyamatok 1994. évi alakulásáról készült dokumentumból, amit a Pénz­ügyminisztérium (PM) mun­katársai a minap adtak át a koalíciós partnereknek, s amelyről a Heti Világgazda­ság című hetilapban is ol­vashattunk. A dokumentum szerint a gazdasági szakértők ugyanis hiányosnak minősítették a Boross Péter miniszterelnök által eddig szolgáltatott infor­mációt, s elsősorban az idei folyamatok megítéléséhez újabb dokumentumokat kér­tek. A PM-ben úgy tartják: az előző évi folyamatoktól el­térően idén a büdzsé bevételei összességében várhatóan „tervszerűen” alakulnak — ezen belül ugyan a nagyobb import miatt 15-20 százalék­kal is több lehet a vám- és im­portilleték-bevétel, de leg­alább ennyivel kevesebb fo­gyasztási adóra számítanak —, viszont a tervezettnél sokkal többet kell kiadásra fordítani. Az év első négy hónapja élelmiszerexportjának adata­iból például úgy tűnik, 15-20 milliárd forinttal is több le­het a mezőgazdaság tervezett 38 milliárd forintos szubven­ciója. Az állampapírok ka­mataira is legalább 10 milliárd forinttal több forrás kell, lé­vén, hogy növekednek a ka­matok. Ráadásul — mint arról Békési László pénzügymi­niszter-jelölt már többször is nyilatkozott — van néhány a Boross-kormány által „bevál­lalt” számla, aminek a kifi­zetését az utódokra hagyták: így például 19 milliárd forint­nyi kötelezettség terheli a má­sodik fél évben az összesen 25 milliárd forintos költségvetési tartalékot, holott abból eddig már 10,8 milliárd forintot ki­fizettek. Rendezni kell a MÁV sorsát, amely ugyan különféle jogcímeken 1994-ben 21,5 milliárd forintnyi támogatás­ban részesül, s a kormány 20 milliárd forintnyi hitelére is garanciát vállalt, de az októ­berben lejáró 6 milliárd forin­tos hitelét bizonyára nem tudja majd visszafizetni, s a tár­sadalombiztosításnak (tb) is tartozik 20-22 milliárd forint­tal. A tb idei hiánya is a törvényi előírások szerint a központi költségvetést terheli, márpe­dig — legalábbis a PM mun­katársainak előrejelzése sze­rint — összességében akár 20 milliárd forintnyi deficit is lehet a Gazdaságkutató Rt. szerint túlméretezett társa­dalombiztosítási bevételekhez képest. Hogy e csávából az új kormánykoalíció konkrétan milyen 50 milliárd forintos csomaggal próbál majd ki­mászni, azt még nem tudni, döntéseihez mindenesetre — úgy hírlik — további informá­ciókat kér, elsősorban a külön­féle privatizációs bevételek­ről. Wachsler: „Párton belül nincsenek tabuk" Budapest (ISB — Ny. Zs.) — A Fidesz történetében először indult két pályázó a párt el­nökségi választásán. Bár a rendkívüli tisztújító ülésen kétharmados többséggel Or­bán Viktort választották meg a küldöttek, az egyharmados szavazati arány is elegendő volt ahhoz, hogy az egész or­szág megismerje Wachsler Tamás nevét. — A párt választási kudar­cát elemző hozzászólásáról a szigorúan zárt ülés miatt le­maradt a sajtó. Miben látja a gyenge szereplés okait? — A választási küzdel­mekhez a Fidesz kockázatos politikai stratégiát választott, a polgári közép mozgalmának összefogása érdekében a vá­lasztások előtt egy évvel üzent hadat az ország legnagyobb politikai erőinek, ennek idő­zítése és hevessége később sú­lyos taktikai hibának bizo­nyult. A hármas osztató poli­tikai struktúrában gondolko­dás külön veszélyeket hordoz magában. Látványos szimpá­tiavesztéshez vezetett, amikor a párt politikáját a pragma- tikum helyett több esetben is érzelmi megfontolások vezé­relték, meggondolatlanul sok támadási felületet nyújtva ezzel vetélytársai számára. — A jól működő retesz el­lenére kiszivárgott informá­ciók szerint szóba került Fo­dor Gábor neve is... — Eddig is nyilvánvaló volt, hogy a hivatalos, szak­értők bevonásával elkészített állásfoglalástól sok pontban eltérő módon ítélem meg a választási kudarc okait. Egy pártnak azonban lehetnek tit­kai, amit belső ügyként ke­zelve elzár a külvilág elől, a lényeg az, hogy a párton belül ne legyenek tabu témák, s mindenről nyíltan essen szó. A rendkívüli kongresszuson a vi­ta lefolytatását belső ügyként kezeltük, most az eredmény volt a fontos, az, hogy a múlt hibáiból tanuljunk, hisz tanul­ságok most bőségesen állnak rendelkezésünkre. — A küldöttek Orbán Vik­tornak szavaztak bizalmat, de ilyen rövid korteskedést kö­vetően a közel egyharmados voks is elgondolkodtató ered­ménynek tűnik. Kudarcként értékeli szereplését? — Nem, semmiképpen sem tartom kudarcnak a választás eredményét. A kongresszus előtt reálisan átgondolva a le­hetőségeket, húztam magam­nak egy intervallumot, s ezen belül terveztem a szereplése­met. Nos, az előzetes elkép­zelésemhez képest a rám adott szavazatok száma nem oko­zott csalódást. —Egy év múlva lejár a most megválasztott vezetőség man­dátuma. Ismét indul, esetleg alaposabb előkészítést köve­tően? — Ezen most még nem gon­dolkodtam, egyelőre a közel­jövő feladatai kötik le figyel­memet, energiámat. A kisgazdák ezentúl nem kommunistáznak Nyíregyháza (KM - K. É.) — Közel százan képviselték a független kisgazdapárt orszá­gos kongresszusán a hét végén Szabolcs-Szabolcs-Bereget. Amint azt Hoványi Ferenctől, a párt megyei titkárától meg­tudtuk, Szabolcs-Szatmár- Bereg küldöttei mindvégig ki­tartanak Torgyán József mel­lett, szavazatukkal az ő elnök­ségét erősítették meg. Mint kiderült, megyénk kül­döttei ideges hangulatban ér­keztek a tanácskozás hely­színére, hiszen a korábbi bom­lasztó jellegű taktika komo­lyan veszélyeztette ezúttal is a pártegységet. Ezt a veszélyez­tetettséget jelzi az a sok-sok névtelen levél is, amely a párt megyei irodájába személyesen Torgyán József ellen érkezett. Hoványi Ferenc szerint a ren­dezvényről azonban azok is megerősödve jöttek haza, akikben korábban különféle kételyek éltek: a párt él és dol­gozik, s megpróbál minél eredményesebben tevékeny­kedni a polgárok érdekében. A résztvevők döntöttek arról is, a jövő sikeréért változtatni kell a múlt stratégiáján, s a nagy cél érdekében hajlani a kompro­misszumokra is: tudomásul venni egyes dolgokat, ami Hoványi szerint a gyakorlat­ban azt jelenti majd, hogy a kisgazdák felhagynak a kom­munistázással, mellőzik a szélsőséges nézetek és véle­mények hangoztatását is. Hogy ez majd hétköznapi nyelvre lefordítva mit jelent? Azt, hogy amíg korábban az észérvekből kifogyva, rögtön a kommunistázás volt a vád, ezentúl nem így lesz. Igaz ugyan, hogy Torgyán és pártja soha nem fog megbékélni a kommunistákkal, a kommu­nisták egyetlen változatával sem, de megpróbálja nem felemlegetni a múltat. A meg­békélés ugyanakkor azért is látszik könnyűnek, mert a parasztság érdekeiért harcoló kisgazdák az elmúlt négy esz­tendőben egyetlen „kisgaz­daszínben” tündöklő minisz­terrel sem tudtak úgy egyet­érteni, mint a mostani, a Ma­gyar Szocialista Párt soraiból érkező jelölttel. Építő jellegű ellenzékiségre törekszik a Független Kisgaz­dapárt, s a hétvégi rendezvény ennek a szándéknak megerő­sítését jelentette. Személyi kérdésekről szól­va megtudtuk, dr. Kávássy Sándor, a párt eddigi első alel- nöke nem kívánta magát posztjában újrajelöltetni, szá­mos egyéb jellegű elfoglalt­ságára hivatkozott, Kása Lász­ló szamosszegi kisgazda pedig a párt országos elnökségének tagja lett. Ami a nemzetet összekovácsolja A Nagy Imre Társaság név- Mindenekelőtt az anyagi adója és 1956 szellemi feltételek megteremtésével örökségéből kiindulva elfő- a fokozatos létbiztonság gadja a május 8-i es 29-i demokratikus és szabad vá­lasztások eredményét, mint a választásokban aktívan résztvevő honfitársaink többségének döntését és akaratát. Elfogadja, mert ez felel meg a többpárti parla­mentáris demokráciák leg­főbb működési szabályá­nak, és 1956 egyik fő tanul­ságának is. Akkor a for­radalmi szervezetek prog­ramjaiban, követeléseiben kifejezett népakaratot név­adónk — a forradalom mártír miniszterelnöke — törvényesítette, emelte álla­mi rangra, ezt figyelembe véve alakította meg a for­radalom többpárti nemzeti kormányát, mondta fel a Varsói Szerződést, nyilvá­nította ki hazánk semle­gességét, és követelte a szovjet hadsereg kivonását. A Nagy Imre Társaság arra kéri az új parlamentet és kormányt, hogy 1956 szellemében törekedjenek hazánk mai sorskérdése­inek mielőbbi pontos szám­bavételére, ezek kendőzet­len nyilvánosságra hozá­sára, megoldásuk érdeké­ben a nemzeti összefogás és cselekvés megvalósítására. megteremtesere, elsősorban a legnehezebb körülmé­nyek között élők számára. Tevékenységükben min­dig azt keressék és tegyék, ami a nemzetet összeková­csolja, és kerüljék azt, ami megosztja. Munkájukat jel­lemezze a tolerancia, a másság tisztelete, a vitá- zókban, ellentmondókban is a jószándékot feltételező magatartás, a felmerülő vi­tákban és érdekütközések­ben a kulturált, csak a tényekre alapozott érvelés. Legyen bátorságuk kor­rigálni — ha kell az ellen­zék konstruktív bírálatára — a munkájuk, a törvény- alkotási folyamat közben elkövetett tévedéseiket, botlásaikat. Szeretnénk, ha az új par­lament és kormány a tény­leges, hiteles tetteik és ér­demeik szerint biztosítaná az elmúlt évtizedekben a törvénytelenségeket elszen­vedettek erkölcsi és poli­tikai megbecsülését, tisztes megélhetését, s akik szá­mára még nem történt meg, az anyagi kárpótlásukat is. Kovács László NIT megyei elnöke A stílus maradt Nyíregyháza — Sokszor egy természeti katasztró­fáról szóló tudósítás sem vált ki olyan mértékű döb­benetét, mint a KM június 29-én megjelent számában az új koalíció gazdaságpoli­tikájáról szóló 4 hasábos írás. Az írás kb. 50 százalé­ka fokozódó drámaisággal csepüli a gazdasági hely­zetünket. Megtudhatjuk az elemzésből „mély és átfogó válságunkat, a termelés, külkereskedelem hanyat­lását, versenyképességünk romlását stb.” Kétségtelen, hogy a gaz­daságnak ezt a „drámai” helyzetét, a „csődnél is csődebb” állapotokat az egyes állampolgárok elté­rően élik meg. Nem lehet katasztrofális jelenleg an­nak a helyzete, aki 18-20 ezer forint munkanélküli segélyt vesz fel havonta, aki milliós értékű korszerű autókkal futkos az üzletei után (de néha a közüzemi díjait elfelejti kifizetni). Természetesen másként éli meg a helyzetet az, akinek éveken keresztül 100 ez­rekkel tartoznak a keres­kedelem hiénái. A drámaiságot én abban látom, a valóban megoldás­ra váró feladatokhoz most „keresnek” a hagyomá­nyoktól eltérő „új megoldá­sokat”. Csak nem szedjük elő a lomtárból a valójában megbukott „új mechaniz­must?” Érdemes a prog­ramból egy mondatot idéz­ni: ,A feladat igen nehéz, a válságos helyzetet csak több év gazdasági erőfeszí­téseivel és a súlyos hely­zetnek megfelelő, követke­zetes vonalvezetésével, fo­kozatosan lehet megváltoz­tatni.” Hasonló szövegrészeket minden MSZMP KB határozatban olvashattunk, aztán a helyzet csak akkor javult, ha kölcsönöket vet­tünk fel, vagy „építési bírságot” szabtunk ki 10 évre visszamenőleg. Mint állampolgár én ab­ban bízom, hogy a 4 év alatt többé-kevésbé korszerű­sített magyar gazdaság ké­pes a fokozatos megúju­lásra, helyzetünk javítására, ha nem terhelik ideológiai béklyókkal. Filep Lajos I Röviden A nemzeti... ...bank bruttó külföldi adós­sága jóval kisebb mérték­ben emelkedett, mint az or­szág eladósodása. (KM) A kerékpárutak... ...építésének fontosságára hívja fel a figyelmet az az országos akció, mely július 12-én kezdődött, s tíz na­pon át tart. Az akció Szé­kesfehérvárról indult. (KM) Az önkormányzati... ...választások időpontja még nem is ismert, de a bel­ügyminisztérium választási irodája már is megkezdte a felkészülést. (KM) Területfejlesztési... ...pályázatokra 137 millió forintot ítélt oda az illetékes tárcaközi bizottság, ame­lyet a tavaly októberi kor­mánylátogatás után kapott Szolnok megye. (MTI) Az Expo 96... ...magyar pavilonjának ala­pozása elkezdődött. A ki­vitelező Vízép Mélyépítő Kft. pályázaton nyerte el a munkálatok elvégzésének jogát. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom