Kelet-Magyarország, 1994. június (54. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-08 / 133. szám

1994. június 8., szerda Rajt a koalíciós tárgyalásokon Az első egyeztetést rendkívül biztatónak és hatékonynak értékelték a felek Budapest (MTI) — Az MSZP és az SZDSZ június 24-ig kí­vánja tető alá hozni a közös kormányzás alapját képező koalíciós megállapodást. Erről Horn Gyula, az MSZP elnöke tájékoztatta az újságírókat a kedden délelőtt megkezdődött koalíciós tárgyalások első for­dulóját követően. Pető Iván, az SZDSZ elnöke az első egyez­tetést rendkívül biztatónak és hatékonynak értékelte. A koalíciós tárgyalások első fordulója délelőtt kilenckor kezdődött és félórás szünettel délig tartott. A szocialisták tárgyalódelegációjának tagja volt Horn Gyula pártelnök, Szekeres Imre ügyvezető alel- nök, Jánosi György alelnök, Baja Ferenc alelnök, Vitányi Iván, az Országos Választ­mány elnöke, Gál Zoltán frak­cióvezető, Békési László, az MSZP gazdasági programjá­nak kidolgozója és Kovács • László, a párt külügyi ügyvi­vője. Az SZDSZ-t Pető Iván pártelnök, Kuncze Gábor ügy­vezető frakcióvezető, Hack Péter és Magyar Bálint ügy­vivő képviselte. A zárt ajtók mögött folyt egyeztetésről a két pártelnök sajtótájékoztatón számolt be. A szocialisták miniszterel­nök-jelöltje, Horn Gyula beve­zetőben hangsúlyozta: kiindu­lópontjuk az volt, amit az SZDSZ-hez írt levélben is megfogalmaztak, vagyis hogy együttes, közös kormányzást ajánlanak kialakítani. Ez ha­tározta meg a tárgyalások me­netét. Nagy fontossággal bírt továbbá az a tény is, hogy a köztársasági elnök várhatóan június 28-ra hívja össze az új Parlament alakuló ülését, ame­lyen már meg kell választani az Országgyűlés tisztségvise­lőit. Mivel ezen posztok el­osztása is része a két párt koalíciós megállapodásának, legkésőbb június 24-ig pa­rafáim kellene a két párt megállapodását. Ezt a do­kumentumot ugyanis az MSZP kongresszusának és az SZDSZ küldöttgyűlésének még az alakuló ülést meg­előzően — vélhetőleg június 25-én vagy 26-án — jóvá kell hagynia. A kaolíciós megállapodás előkészítésére 10 szakbizott­ságot hoz létre a két párt. A bizottságok létszáma 3 és 5 között mozog, és mindkét párt tetszés szerint vonhat be szakértőket az álláspontok egyeztetésének segítésére. Sze­rencsés lenne — vélte Horn Gyula —, ha a szakbizottsá­gok június 20-ig elvégeznék feladatukat, hogy még marad­jon ideje a két pártnak az eset­leges nyitott kérdéseket tisz­tázni. így 24-re sikerülhet pa- - rafálható, aláírható formába önteni a koalíciós megállapo­dást. A szocialista pártelnök sze­rint a délelőtti megbeszélést a konstruktivitás, az egymás iránti nyitottság jellemezte és a két párt szinte azonos módon gondolkodott a témák többsé­géről. Hasonlóan pozitív mérleget vont Pető Iván, hangsúlyozva: a mögöttük álló forduló biz­tató és hatékony tárgyalást je­lez előre, bár a tartalmi kérdé­sekben nyilván kemény és el­húzódó vitákra lehet számí­tani. A két párt képviselői azonban egyetértettek abban, hogy az Országgyűlés össz- ülésének időpontjához min­denképpen alkalmazkodni kí­vánnak. A koalíció esélyét firtató kérdésre az MSZP elnöke úgy válaszolt: az első tárgyaláson mindkét fél arra törekedett, hogy a koalíció létrejöhessen, és ezzel egyetértett Pető Iván is. A két párt képviselői az SZDSZ elnökének tájékozta­tása szerint megállapodtak ab­ban, hogy a tárgyalások alatt egyeztetett véleményt tárnak csak a nyilvánosság elé, és nem tekintik feladatuknak, hogy az egyik vagy a másik fél ismertesse saját javaslatait és összevesse azzal, amit végül elfogadtak. A cél most a koalí­ciós megállapodás kimunká­lása, ez pedig más, mint a vá­lasztási kampány, amikor azt kell bizonyítani, hogy az egyik vagy a másik fél milyen sike­resen képviselte saját állás­pontját. A koalíciós megálla­podás megszületése majd azt bizonyítja, hogy mindkét párt álláspontja megfelelően érvé­nyesült. A következő hetekben tehát egyik párt sem kívánja saját álláspontját külön elmon­dani. A Fidesz bevonása a koalí­cióba a kedd délelőtti tárgyalá­son nem került szóba — tud­hatták meg az újságírók Horn Gyulától —, erre most az MSZP egyébként sem gondol, tekintettel arra, hogy a kong­resszus csak az SZDSZ felké­rése mellett voksolt. Ha mégis szóba kerülne, az MSZP akkor sem az SZDSZ-t kéri fel köz­vetítőnek, hanem egyenesen a fiataldemokratákhoz fordul. Pető Iván ehhez hozzáfűzte: a Fidesz a liberális együttmű­ködési megállapodást a hét­fői tájékoztatással, hogy az SZDSZ koalíciós tárgyalá­sokat kezd az MSZP-vei, befe­jezettnek tekinti. Személyi kérdésekről sem esett szó, ezekről ugyanis csak akkor érdemes beszélni — vélte Pető Iván —, ha intéz­ményi kérdésekben előrejutot­tak már a tárgyalásokban. Elő­ször ugyanis a kormány struk­túráját kell kialakítani. Nem kizárt ugyan, hogy a kormány már június 28-án vagy 29-én, a parlament ala­kuló ülésének napján vagy azt követően megalakul, tekintet­tel azonban bizonyos adott technikai feltételekre és szabá­lyokra, nem ez a cél — vé­lekedett a két politikus. Pető Iván hozzátette: a cél az, hogy az új miniszterelnök jól ki­munkált kormányprogrammal jelenjen meg a T. Ház előtt. Hej kalászok... lesz-e árgarancia 1 millió tonna felesleg várható étkezési búzából az idén Magyarországon Nyéki Zsolt Budapest (ISB) — A parla­ment még az elmúlt év feb­ruárjában fogadta el az Agrár­piaci Rendtartási Törvényt, de a Földművelésügyi Miniszté­rium rendelete a búza garantált áráról csak 9 hónappal később jelent meg. A súlyos gondok­hoz vezető mulasztásra Hor­váth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Or­szágos Szövetségének főtitká­ra emlékeztetett, s egyben fel­hívta a figyelmet az idén je­lentkező problémákra is. A szóban forgó törvény egy­értelműen kimondja, hogy a garantált ár olyan minimum ár, amelyért az állam a termelő által felajánlott terméknek egy meghatározott mennyiségét felvásárolja. A mennyiségre vonatkozó megjelölés viszont tisztázatlan fogalom maradt, s egy vártnál nagyobb termés feszült helyzetet teremt. A búzatermesztők hitének, hoz­záértő igyekezetének és nem utolsó sorban a kedvező idő­járásnak köszönhetően a ve­tések jelenlegi állapota szerint idén mintegy 1 millió tonna felesleg várható búzából. Ez a mennyiség azonban minden bizonnyal kevesebb lesz, mi­vel az időjárás a különböző növénybetegségeknek, a gyo­mok fejlődésének is kedvezett, de a sikerként elkönyvelhető többlettermésre nagyobb ve­szélyt jelent a mezőgazdaság pénzhiánya. A betakarításhoz rendelkezésre álló, mind ka­pacitásban, mind minőségben leromlott gép- és eszközháttér tovább rontja az aratás kilátá­sait. Külön probémát jelent, hogy az említett törvény sze­rint az ún. szezonév, tehát a búzá garantált áron történő felvásárlása szeptember 15-én kezdődik. A gazdáknak vi­szont már a betakarítás kezde­tén szükségük van a pénzükre, hiszen az aktuális munkák elvégzésekor javítási, alkat­rész- és üzemanyagköltségek merülnek fel, de készpénz kell a jövő évi termés megalapo­zásához is. A garantált áras felvásárlással összefüggő kér­désében a Földművelésügyi Minisztérium és a Pénzügymi­nisztérium között tart a vita, s jelzésértékű, hogy az FM-ből kiszivárogtatott hírek szerint elképzelhető az étkezési búza jelenleg 8200 forintos tonnán­ként garantált árának csökke­nése is. A problémák meoldására a MOSZ kétféle megoldást ja­vasol. Az egyik szerint a július 1. és szeptember 15. között az állam minden felajánlott, leg­alább B/2 sütőipari értékű bú­za után a garantált ár 60 száza­lékát, tonnánként 4920 forin­tot kifizetné. A termelő a ter­ményét november 15-ig tárol­ná vagy tároltatná, s eddig az időpontig élhetne visszavásár­lási jogával. Ennyi idő elegen­dő lenne annak eldöntéséhez, hogy visszavásárolja, vagy szeptember 15. után garantált áron végleg eladja az állam­nak. A másik javaslat lényege, hogy a közraktározást folytató társaságok közreműködésével a július 1. és szeptember 15. közötti időszakra az Agrár- rendtartási Hivatal interven­ciós felvásárlást hirdetne meg. A termelők a letétbe helyezett közraktár-jegy ellenében köz­raktári kölcsönként megkap­nák a garantált ár 60 száza­lékát, s így a termelő marad az áru tulajdonosa. Ha a búzater­mesztő szeptember 15. után úgy dönt, hogy megtartja bú­záját, akkor a kapott előleget a közraktárnak visszafizeti. Ha terményét eladja, életbe lép a garantált áras felvásárlási rendszer. A búzapiac stabilitásához szükséges, hogy az intervenci­ós felvásárlással egyidejűleg étkezési búzára meghirdessék az exportszubvenciót is. Ha 1994-ben 500 ezer tonna búza exportjával számolunk, akkor ennek forrásigénye mintegy 400-800 millió forint. A szállí­tási kapacitás korlátái miatt ennél nagyobb mennyiségű búza exportja nem kalkulálha­tó — állította Horváth Gábor. Újabb magyar kötvények Ausztriában Hétéves futamidővel, évi 9 százalékos kamattal bocsátották ki Bécsben Budapest (ISB - D. Zs.) — Hazánk gazdaságát stabilnak ítélik a külföldiek, ezért bizo­nyulhatott sikeresnek a Ma­gyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi kötvénykibocsátása — tudhattuk meg Hárshegyi Frigyes alelnöktől. A sorrendben immár hato­dik schilling kötvény értéke 1,4 milliárd. Hétéves futam­idővel, évi 9 százalékos ka­mattal bocsátotta ki a jegy­bank. Ez az osztrák értékpa­píroknál kedvezőbb feltétele­ket kínál a befektetőknek. Az év folyamán eddig 5 értékpapírt dobott piacra az MNB: Németországban, Spa­nyolországban, Japánban, Lu­xemburgban és most Auszt­riában. Az alelnök szerint azonban a folyamat nem áll meg, s idén további akciókra kerülhet még sor. Minde­nekelőtt Németországban, il­letve Japánban várhatók újabb magyar kötvények. Az elmúlt négy évben egyébként össze­sen mintegy 9 milliárd dollár értékű kötvényt adott el a bank. Ezek közül a legkorábbi 1998 januárjában jár le, a legkésőbbi pedig 2013 no­vemberében. Vagyis akkor kell visszavásárolnia a magyar államnak a külföldi befek­tetőktől, s akkor terheli meg az államkasszát ez a jelentős ki­adás. Az ország pénzügyi helyzetéről szólva Hárshegyi elmondta, március végén a külföldi adósságállományunk bruttó értéke 25,5 milliárd dol­lár volt, ami nettó értékben 16,3 milliárdot tesz ki. Amit ebből idén vissza kell fizetni, az több mint 3,5 milliárd dol­lár. Ennek az időarányos részét — a felét — már tel­jesítette az állam. Devizatar­talékunk 6,5 milliárd dollár. A költségvetési mérleg hiánya jelenleg 809 millió dollár, ami — ha ilyen ütemben emel­kedik tovább — év végére elérheti a 3,2 milliárdot. A monetáris politika legfon­tosabb feladata idén a külső fizetési mérleg hiányának csökkentése, legalább 1 mil­liárd dollárral. Erre — az alel­nök szerint — minden esélye megvan az országnak, hiszen az energiaszektor privati­zálásából akár 2 milliárd dol­lár bevételre is szert lehet ten­ni. Az év első három hó­napjában 200 millió dollár működőtőke jött az országba. A lakossági megtakarítások pedig az első négy hónapban elérték a 90 milliárd forintot. (Tavaly ugyanebben az időszakban csak 60 milliárd volt a félretett pénzünk.) Eltűntek a gráciák Nyíregyháza (KM - Cs. K.) — Még ki sem bújtak téli házikójukból, máris eltűntek a gráciák nyíregy­házi sétáló utcáról. De nem végleg! — tudtuk meg a polgármesteri hivatalban. Sebestyén Sándor szob­rászművész szállította el őket, ugyanis fel kell újítani nemcsak a három gráciát, hanem talapzatukat, a mészkőfelületet is, s kap a szobor egy alapmagot. A „lányokat” pedig patináz­zák. A körülbelül tíz évvel ezelőtt felépített csobogó­val kezdettől fogva sok a gond, mert alapvetően rossz konstrukció volt a vi­zes blokk. Még két köztéri alkotás felújítása kezdődik a város­ban: Móricz ledöntött mell­szobrát és a Széchenyi Ist­ván Közgazdasági Szak- középiskola előtti üveg­plasztikát állítja helyre Se­bestyén Sándor, utóbbi egyébként saját munkája. Könyvvizsgálók kamarája alakult Nyíregyháza (KM - N. L.) — Megalakult a Magyar Könyvvizsgálói Kamara te­rületi (megyei) irodája jú­nius 7-én Nyíregyházán. Harminc megyénkben dol­gozó közgazdász, valamint pénzügyi és számviteli szakember jelent meg az alakuló ülésen, amelynek munkájában résztvett Ko­váé sné dr. Báthori Zsuzsa, a kamara országos főtit­kára. A szakmai és érdek- védelmi ügyekkel foglal­kozó szervezet megyei ügy­vivőjének választották Tóth Jánosáét, az ügyvivő tes­tület tagjai: Csík László, Il­lés János és Orosz Zoltán. Érezhető... ...változás az Európai Kö­zösségnek a kelet-közép európai országokkal kap­csolatos felfogásában, hogy elsősorban a regionális együttműködések fontossá­gát hangsúlyozzák szem­ben az egyes országok dif­ferenciált megközelítésével — mondta Szabó Iván pénzügyminiszter, miután hazatért az EU pénzügy- miniszteri tanácsának nem hivatalos üléséről. (MTI) Nem vezetett... ...eredményre az a vizsgá­lat, amelyet az MDF köz­pontjában folytat Rubovsz- ky András pártigazgató ab­ban az ügyben, hogy ho­gyan kerülhetett a sajtóhoz az elmúlt szerdai MDF-el- nökségi ülés jegyzőkönyve. (MTI) Június 26-tól... ..., illetve július elsejétől át­lagosan egy százalékkal emeli betéti kamatait az OTP. Ez érinti a folyószám­lákon, illetve a könyves­betétekben lekötött Össze­geket, valamint más megta­karítási formákat is. (MTI) Két héten... ...belül tárgyalásokat foly­tat az Egészségbiztosítási Önkormányzat Elnöksége jogászokkal, alkotmánybí­rósági szakemberekkel ar­ról: miként lehet megvál­toztatni a jelenleg forga­lomban lévő biztosítási kár­tyákat úgy, hogy az Alkot­mánybíróság határozata se sérüljön, és felesleges pénzkiadásra se kénysze­rüljön a társadalombizto­sítás. (MTI) Egy év... ...fiatalkorúak fogházában letöltendő, nem végrehajt­ható szabadságvesztésre ítélte az Egri Városi Bíró­ság kedden azt a fiatalem­bert, aki múlt év június 3-án horogkereszteket és Hitlert éltető feliratokat festett az egri, Attila úti zsidótemető sírjaira. Az ügyész szerint J. Péter az első, akinek til­tott jelképek használatáért is felelnie kell magyar bí­róság előtt. (MTI) Gyermeknapi tombola Nyíregyháza (KM) — A sóstói Vadasparkban május 29-én megrendezett gyer­meknapon sokan nem vet­ték át nyereményüket, töb­bek között nem talált gaz­dára a fődíj, a plüss óriás dínó sem. A következő sorszámok tulajdonosainak jelentkezését azonban még mindig várják a vadas­ban az ajándékokért: 1, 5, 21, 28, 30, 57, 63, 93, 95, 97, 99, 100, 101, 104, 107, 109, 117, 118, 133, 135, 162, 177, 179, 188, 189, 289, 308, 324, 368, 370, 398. Pónisuli a Vadasparkban Nyíregyháza (KM) — Június 10-éig még lehet jelentkezni a sóstói Vadas­parkban a pónisuliba. Két turnusban—június 13-17- éig és 20-25-éig — is­merkedhetnek meg a gye­rekek nemcsak a lovakkal, hanem segédkezhetnek a parkban élő állatok körül, néhányhoz — szelíd farkas, páviánok, mosómedvék, — bekukkanthatnak a kifutó­ba, ketrecbe is. Lesz sok játék, videón természetfil­mek, s érdekes előadások. Az éjszakai túrán pedig megtudhatják, milyen az élet a vadasparkban, amior már bezárta kapuit a láto­gatók előtt. A tábor nem bentlakásos, reggel nyolc­tól délután négyig nyújt elfoglaltságot a gyerekek­nek. Beiratkozni június 10- éig délután négyig lehet a Sóstó-erdei Szabadidő Park­ban.-MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom