Kelet-Magyarország, 1994. június (54. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-08 / 133. szám
1994. június 8., szerda KM-POSTA Fórum olvasóink leveleiből Halál bosszúból A szomszédnak sem elöl, sem végtől nincs kerítése. Az utca felől van vagy nyolc méteren át, de semmit sem ér. Olyan régi és rozsdás, hogy hozzáérve eltöredezik. Mert a mákját lejárják, a szomszédom bosszúból sárgamérges ennivalót rak le a kutyáknak. Volt egy kis tacskó kutyánk, evett belőle, pedig annyira válogatós volt. Sajnos, nem vettük észre, amikor már elkezdett hányni, hiába öntöttük bele a tejet. Az állatorvos hiába adott neki injekciót. Mondta ugyan, hogy a méreg ellen nincs orvosság, de reménykedtünk, hogy kijön belőle, nem szívódott fel sok. Estefelé a kiskutyánk nagy kínok között elpusztult. A férjem meg is találta a szomszéd kertjében a mérgezett ennivalót, amit otthagyott. A szomszéd megígérte, hogy egyszer elpusztítja a kutyát, de mi nem hittük el, hiszen nem voltunk olyan rossz viszonyban. Kétnaponta kiengedtük a tacskót, hogy mozogjon egy kicsit, akkor nyitva volt a kiskapu, ott ment be a szomszéd kertjébe. Szeretném megkérdezni, hogy szabad ilyet tenni akárkinek is? Ilyen állatkínzást nem tudom mikor tapasztaltam. Olyan aranyos kiskutya volt, nagyon sajnálom, hogy ilyen kínok között kellett elpusztulnia! Teljes név és cím rendőrség megbüntet, bevonja az engedélyt, mert nincs befizetve a biztosításom. Kérdem én, hogy hol van itt a törvény betartása? B. 5., Nyíregyháza (Dr. Kanyuk János, a: AB Aegon Biztosító Rt. területi igazgatója a következő tájékoztatást adta olvasónk problémájával kapcsolatban: A segédmotorkerékpár díját kormányrendelet írja elő, amely szerint a fenti összegből díjkedvezmény még a nyugdíjasok részére sem nyújtható. Az éves díj 1260 forint. A fizetési kötelezettség alól a téli hónapokra sem adhatunk felmentést még akkor sem, ha a motorkerékpár használatát erre az időszakra szünetelteti. A segédmotorkerékpámak sem rendszámtáblája, sem forgalmi engedélye nincs, így azok bevonására nem kerülhet sor a szüneteltetés idejére. Az állításában — hogy a téli hónapokban nem használja a járművét —, nem kételkedünk, de sajnos, nem tudunk a segítségére lenni.) Gyereknapra Ezúton szeretnénk köszönetét mondani a Riviéra Tours Utazási Irodának azért a nemes gesztusáért, hogy saját autóbuszát egy kirándulás erejéig térítésmentesen, gyermeknapi ajándékképpen rendelkezéDíjfizetés Az 58/1991. számú rendelet előírja a gépjárművek kötelező biztosítását. Nekem is van egy rendszám nélküli segéd- motprom és erre az 1994. évre az Állami Biztosító fiókja a teljes összegű 1260 forint ösz- szeget kéri tőlem. Csekket is küldtek, a nevemre kiállítva. Mivel a fenti rendelet biztosítja azt, hogy csak arra az időre vagyok köteles biztosítást fizetni, amikor a közúti közlekedésben a jelzett motorral részt veszek, és csak a nyári időszakban használom, féléves díjat vagyok csak hajlandó befizetni. Igen ám, a biztosító csekket nem ad, mondván, hogy köteles vagyok az egész évi díjat befizetni, hisz mi az a 600 forint? Ennyire szegény a biztosító, hogy abból a kis nyugdíjamból megkívánja, hogy fizessem az egész éves díjat, holott ez nem is jogos. Jelenleg a motorral közlekedni nem merek, mert félek, hogy a Ilyen szép polgármesteri hivatal lesz Csengerben sünkre bocsátotta. A 16. sz. Kert közi óvoda két csoportja így egy vidám napot tölthetett el Harangodon. Köszönet érte. Cica és Nyuszi Csoport Nyíregyháza, 16. sz. óvoda Tízórai Ezúton szeretnénk köszönetét mondani a Soros Alapítványnak azért a pénzösszegért, amit a 14. Számú Általános Iskolának juttatott az 1993-94- es tanévben. Ugyancsak köszönettel tartozunk Hadobás- né Alexa Vera igazgatónőnek, aki felméréseket végzett és ezek bebizonyították, hogy a gyerekek 70-80 százaléka reggelizés nélkül indul el az iskolába. Ekkor döntött nagyon helyesen az igazgatónő a tantestülettel, hogy a Soros Alapítványtól kapott összeget a gyerekek tízóraiztatására fordítja. Figyelmességük követésre méltó. Nem feledkezhetünk meg a konyhai dolgozókról sem, akik vállalták a tízórai elkészítését, kiosztását. Köszönet érte! A 7. c. osztályba járók szülei Balázs Attila felvétele--------------------------Rendezés az alapszabály szerint Dr. Kovács Mihály Egy nyíregyházi olvasónk ipari szövetkezeti tag volt 25 évig, jelenleg rokkantnyugdíjas és jelentős összegű üzletrésszel rendelkezik. 1993- ban felajánlotta üzletrészét a szövetkezetnek, de nem fogadták el, mondván nehéz gazdasági helyzetben van a szövetkezet, ezért nem tudott az utóbbi két évben osztalékot fizetni. Olvasónk szeretné tudni, hogy milyen új szabályokat hozott ezzel kapcsolatban a közelmúltban a parlament. A parlament az 1994. évi XLIV. törvénnyel módosította a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvényt, aminek alapvető rendelkezései arra vonatkoztak, hogy az alapszabályban kell rendelkezni a szövetkezeti részjegy és üzletrész megvásárlásának módját, a szövetkezeti részjegy és üzletrész megvásárlásának módját, a szövetkezet és a tagok elővásárlási jogait; illetve szabályozta a közgyűlés összehívásának rendjét. Előírta azt is, hogy az osztalék kifizetésére, valamint a részjegy visszafizetésére hogyan kell rendelkezni az alapszabályban. Egy másik nyírségi olvasónk azt szeretné tudni, hogy a 100 százalékos rokkant, szociális járadékban részesülő özvegy részére jár-e járadékkiegészítés az elhalt férj négy év és hat hónapi orosz hadifogsága után. Az orosz hadifogságban töltött idő után az érintettek kárpótlásban részesültek, ami 11 ezer forint/hó összegben lett megállapítva. Az érintettek választhattak, hogy kárpótlási jegyet kérnek, vagy életjáradékot. Miután olvasónk nem írta, hogy az elhunyt férj miben kapta meg a kárpótlást, így csak általánosságban tudnak válaszolni. A kárpótolt részére folyósított életjáradék a jogosult haláláig jár, az özvegy méltányosságból kérheti az életjáradék 50 százalékának a részére történő megállapítását a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól. Ámennyiben a kárpótlásra jogosult kárpótlási jegyben megkapta a járandóságát, akkor a hadifogságban töltött évek után a szociális járadék mellett kiegészítésre nem jogosult, ez csak a hadiözvegyeknek jár. Egy nagydobosi levélírónk a földkiosztó bizottság tevékenységét sérelmezi. Azt szeretné tudni, hogy joga van-e a bizottságnak az általa igényelt földet másnak adni, megteheti-e, hogy a részaránytulajdonra jogosultnak egyáltalán nem juttat földet, és lehet-e a bizottság tevékenysége ellen a jegyzőhöz fordulni. Megnyugtathatom olvasónkat és rajta keresztül azokat is, akiket hasonló sérelem, vagy igazságtalan döntés ért, hogy a földkiadó bizottságok tevékenységét törvény szabályozza, tehát döntésük ellen van jogorvoslati lehetőség. Panaszukkal nem a jegyzőhöz kell fordulni, mert a jegyzőnek nincs hatásköre a földkiadó bizottság esetében, csupán segítséget, jogi tanácsot adhat a bizottságok elnökének. A földkiadó bizottságoknak írásbeli határvonallal kell dönteni a részaránytulajdoni földalapnak az igénylők közötti szétosztásáról. Amennyiben az érintettek a határozattal nem értenek egyet, akkor fellebbezni a megyei Földművelésügyi Hivatalhoz lehet, ha annak döntését sem fogadják el, akkor bírósághoz fordulhatnak és végső soron a bíróság zárja le az ügyet. Többször írtuk már, de ismét tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a részaránytulajdo- nosok földhöz juttatásának rendjét a törvény konkrétan meghatározza a benyújtott igénylések sorrendjében. Egy vásárosnaményi olvasónk édesapja után örökölt részaránytulajdoni földet és vagyonjegyet. A szövetkezetben azonban úgy tájékoztatták őket, hogy már szántót nem tudnak nekik biztosítani. Azt is szeretnék tudni, hogy az örökölt vagyonjegyre vihetnek-e ki gépet, vagy állatot a szövetkezetből. Ä részarány tulajdonosoknak 1993 áprilisáig kellett írásban bejelenteni az igényüket a nevesíteni kívánt földrészletre. Ennek a kielégítési sorrendjét törvény szabályozta, ezért olvasónknak azt tanácsolom, kérje el a szövetkezettől azt a jegyzőkönyvet, aminek alapján édesapja írásbeli kérelmét intézték. Amennyiben édesapja nem jelölte meg írásban konkrétan, hogy hol kéri kiadni a részaránytulajdont, akkor a szövetkezet eljárása jogos, hiszen ma már csak a maradékból tudja kiadni a földet. A vagyonjegy pénzbeli, vagy természetbeni megváltása feltételeiről, vagy lehetőségeiről a szövetkezet alapszabálya rendelkezik. pfí"'] $f í {’TI -4 C * 1 Ili * ¥' k vH MitflHlfell■■ IMI : m :'y’’ : . A vagyonnevesítés... ...során juttatott üzletrész és aranykorona-érték is hagyaték tárgyát képezi — üzenjük K. Sándornak Fehérgyarmatra. A szülési... ...szabadság teljes tartamára, a gyermekgondozási szabadság egy évére szülésenként jár a rendes szabadság — válaszoljuk Fekete Mihálynénak Tiszalökre. Jogászunk... ...válaszáig türelmét kérjük a közös képviselő jeligéjű levél írójának. A havi béres... ...munkavállaló átlagkeresetét a kifizetéskor érvényes személyi besorolási bérrel kell elszámolni — üzenjük Csóka Gézának Nyíregyházára. Az egyeztető... ...eljárást nyolc napon belül kell lefolytatnia a munkáltatónak — üzenjük Kovács Andrásné záhonyi levélírónknak. Járadékszámítás Olyan ügyben fordult lapunkhoz egy nyíregyházi olvasónk, ami sokakat érint és érdekel. Közel húsz esztendei gyári munka után 1990-ben kiskereskedői igazolványt váltott, hátha így előbbre jut, mint a szalag mellett. Magánkereskedő volt tavaly december 31 - éig, ám veszteségei miatt a vállalkozását meg kellett szüntetnie. Munkanélküli lett. Jelentkezett munkanélküli-járadékért, csakhogy közölték, mivel magánvállalkozó volt, nem illeti meg a járadék. Olvasónk érthető logikával tette fel a kérdést: ha a vállalkozása valakinek tönkremegy és vele ő is anyagilag, akkor haljon meg vagy menjen el koldulni annyi évi (táppénz nélkül letöltött) munka után? A Megyei Munkaügyi Központ tájékoztatta olvasónkat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló többször módosított 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Fit.) 25. paragrafusának első bekezdéséről, amely szabályozza azt, hogy kit illet meg munkanélküli-járadék. Eszerint munkanélkülijáradék illet meg azt, aki munkanélküli; a járulékfizetési kötelezettségének a 27. paragrafus (2) bekezdésében meghatározott legkisebb időtartamig, valamint a 41. paragrafus (1-2) bekezdésében foglaltak szerint eleget tett; öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult; munkát akar vállalni, de számára az illetékes munkaügyi központ nem tud megfelelő munkahelyet felajánlani és elhelyezkedése érdekében a központtal együttműködik. A törvény 27. paragrafusa .rendelkezik továbbá a munkanélküli-járadék folyósításának az időtartamáról. Ennek értelmében a munkanélküli-járadék folyósításának időtartamát annak az időtartamnak az alapul vételével kell megállapítani, ameddig a munka- nélküli a munkanélkülivé válást megelőző négy év alatt járulékfizetési kötelezettséget teljesített. 1995. július elsejéig azonban járulékfizetési idő helyett a munkaviszony időtartamát kell vizsgálni. A munkaviszonyban töltött időbe viszont nem számít bele az az időszak, ameddig a munkanélküli vállalkozó volt. A hivatkozott törvény értelmében továbbá a munkanélküli-járadék folyósítási időtartama a járulékfizetési időtől függően változó. A munkanélkülinek 360 nap minimális járulékfizetési idővel kell rendelkeznie ahhoz, hogy a minimális folyósítási idő, azaz 90 nap megillethesse. A törvény alapján a maximális folyósítási idő munkanélküli-járadék esetében jelenleg 360 nap. Levélírónk járadékjogosultságának megállapításakor tehát az illetékes kirendeltség azt vizsgálja, hogy a jelentkezését megelőző négy éven belül mennyi munkaviszonnyal rendelkezett. Ebbe az időtartamba nem számít bele a vállalkozásban töltött idő. így, ha a négyéves vizsgált időszakon belül legalább minimum 360 napot munkaviszonyban töltött (a vállalkozásának idejét kivéve), akkor a minimális időtartamra, azaz 90 napra megilleti a munkanélküli-járadék. Amennyiben a 360 napos minimális járulékfizetési időtartammal nem rendelkezik, akkor nem jogosult munkanélküli-járadékra. A Foglalkoztatási Törvény ugyanis a munkanélküli részére történő munkanélküli-járadék megállapítása során a munkaügyi központnak mérlegelési lehetőséget nem biztosít. Ha a munka- nélküli a törvényi feltételeknek nem felel meg, akkor részére munkanélkülijáradék sajnos, nem állapítható meg. Pótolják a fákat A múlt héten jelent meg egy epeijeskei olvasónk levele az Ajak és Berkesz közötti útépítésnek áldozatul esett fákról. A Nyíregyházi Közúti Igazgatóságtól szinte postafordultával megkaptuk az ügy vizsgálatának eredményét. Hegedűs Csaba igazgató válasza szerint a 4. számú Budapest-Záhony főút 310-313 kilométer szelvényei között útépítési (szélesítés) munkát végeznek. A munka tervezése során gondoltak a szép és jelentős költséggel fenntartott fasorra. A szélesítés ezért is történik az útpálya mindkét oldalára. Sajnos, minden igyekezetük ellenére elkerülhetetlen volt az úthoz túl közel lévő 41 nyárfa és 35 akácfa kivágása. A A ’ t
