Kelet-Magyarország, 1994. június (54. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-07 / 132. szám
1994. június 7., kedd 12 Kelet-Magyarország Gyermekkorunk kertjében Kása Hajnal A kert buja- I zöld növényzete hatással van a gyermekek képzelőerejére. Miközben kalandjaikat, álmaikat e díszletek között élik meg, ösztönösen átalakítják, saját világukhoz igazítják a növénybirodalmat. A gyermekekről szóló filmek reneszánszukat élik, mégis kevés ilyen témájú, s egyben kiemelkedő művészi alkotást élvezhetnek a mozilátogatók. Persze, azért akadnak olyan rendezők, akik hitelesen, nagy érzékenységgel s mesterségbeli tudással nyúlnak a témához: pl. Agnieszka Holland. A rendezőnő neve sokaknak ismerősen cseng, hiszen a 70-es években az Andrzej Wajda vezetése alatt álló filmalkotói kollektívában dolgozott mint forgatókönyvek társzerzője. Azóta több, saját filmet készített; legutóbb két gyerekekről szólót. Legújabb alkotása szintén az ifjú korosztállyal foglalkozik. Filmjének címe A titkok kertje, amely Francis Hodgson Burnett azonos című regénye alapján készült. A történet három magányos gyermekről szól, a független Maryről, a nyomorék, ezért elkényeztetett, kissé pukkancs Colinról és a tündérlelkű Dickonról. Hármójuk élete és személyisége teljesen megváltozik, miután találkoznak egymással: örök barátságot kötnek, s együtt életre keltenek egy lakatra zárt, titokzatos kertet. A rendezőnő szerint ebben a történetben a gyerekek a veszteség, fájdalom, magány és düh érzéseit élik át, de megtanulnak szeretni, bízni, egymáson segíteni. Ezek az érzések és élmények felnőttnek, gyermeknek egyaránt fontosak. A film producere Francis Ford Coppola azért támogatta Holland terveit, mert úgy érezte: Agnieszka a történet irodalmi kvalitásait akarta érvényre juttatni egyedi és utánozhatatlan módon. A film sikerében nagy szerepe van a jó színészválasztásnak és a szakmában jeleskedő közreműködőknek. A forgatókönyvíró Carolin Thompson, aki pl. Az Ollókezű Edward vagy az Úton hazafelé írója is. A titkok kertjének világát többek között olyan művész tervezte, mint Stuart Craig, a Ghandi és a Veszedelmes viszonyok látványtervezője, aki még hitelesebbé tette a történetet, s alkalmasabbá arra, hogy ebben a környezetben és a gyerekekben mi, felnőttek magunkra ismerhessük. A titkok kertjében: Dickon, Colin, és Mary Murray Close felvétele Feketén... ...fehéren címmel nyílik tárlat június 7-én Nyíregyházán, a KPVDSZ Művelődési Házban. A kiállításon Szepessy Béla grafikusművész alkotásait láthatja a közönség. (KM) Have-Rock... ...Második alkalommal rendezik meg június 23-án 16 órától Nyíregyházán a nyírségi amatőr rockfesztivált. A BUSZACSA teniszpályáján lebonyolítandó találkozóra a szervezők amatőr együttesek és előadók jelentkezését várják június 10-ig. (KM) SZÉNA... ...A nyíregyházi Városi Művelődési Központ SZÉNA számítógépes klubja június 10-én 18 órakor tartja soron következő foglalkozását. (KM) Pornóstop... ...A moszkvai hatóságok megtiltották az erotikus magazinok utcai árusítását, nehogy gyerekek kezébe kerüljenek pornográf lapok. Szó sincs betiltásról, csupán a terjesztést ellenőrzik. (MTI) Folkfesztivál... ...Ötödik alkalommal rendezték meg a múlt hét végén az Ost-West nemzetközi folkfesztivált Kőszegen. A találkozón spanyol, szlovén, osztrák, német, skót és hazai együttesek léptek fel. (MTI) Budapest (MTI) — Tolnay Klári színművészt — Júlia, Nóra, Euridike, Blanche, Irina, Giza, Maude és sok más karakterszerep felejthetetlen életre keltőjét — köszöntötték 80. születésnapja alkalmából kollégái, barátai, tisztelői a Madách Kamara Színházban a múlt héten. A kétszeres Kos- suth-díjas, kiváló művész Graham Greene Utazások nénikémmel című darabjában lépett színpadra az ünneplés estjén. Tánc testben és lélekben Túlzás nélkül állíthatom: felemelő érzés gyerekeket néptáncra tanítani Dankó Mihály Nyíregyháza (KM) — A megyében kevesen rendelkeznek olyan végzettséggel, mint Huszárszki László. Ha csak egyszerűen, hagyományosan akarnánk megfogalmazni, azt mondanánk: tánctanár. A hivatalos papírokban viszont néptánc és moderntác pedagógusként szerepel. Vajon hogyan lesz a hobbiból élethivatás, az egykori ÉVISZ-es diákból a tánc lelkes tanára? E kérdésekről, s arról a kacskaringós életútról, melyet az elmúlt, közel negyedszázad alatt bejárt, ültünk le beszélgetni a szakemberrel. — A szálak egészen az óvodáig nyúlnak vissza — kezdi a bemutatkozást. — Mindig nagyon szerettem a verseket, a mondókákat, a különböző játékokat. Később is mozgékony gyerek hírében álltam, még versenyszerűen is sportoltam. Szüleim biztatására jelentkeztem 1972-ben a Szabolcs Volán Néptáncegyüttesbe. Azonnal a mélyvízbe, a felnőtt csoportba kerültem. Társaim segítettek beilleszkedni, igazi barátság alakult ki köztünk. A vezetőnk Dalanics Gyurka bácsi szigorú fegyelmet követelt. Persze a sikerek sem maradtak el, magasan nyertük a megyei versenyeket, a későbbi szakági bemutatókon mi kaptuk a nívódíjakat. Sokat szerepeltünk külföldön, Ungváron, Eperjesen. Sajnos, mára a régiek közül alig maradtak a pályán, sokuk annyira hátat fordított a táncnak, hogy még a 30 éves jubileumi koncertre sem jött el. Életeleme a mozgás Ahogy teltek az évek, a tánc a mozgás lassan életelemévé vált, vallja. Először 1976-ban került a „másik oldalra”, Újfe- hértón egy 5-6.-osokból álló csoport vezetésével bízták meg. Egy évvel később megszerezte a „C” kategóriás néptáncoktatói, majd Budapesten elvégezte a táncház vezetőképzőt. — Itt ismerkedtem meg a köteüen táncolás (improvizálás) adta lehetőségeket, hiszen előtte az együttesben mindig koreográfiában (betanult táncművekben) gondolkodtunk. Az Igrice népzenei együttessel rengeteg táncházat és bemutatót tartottunk. Ők voltak a megyében az első paraszti mintára összeállt zenekar. Maga a mozgalom ’72-ben indult, s erre az időre jutott el olyan szintre, hogy egy országos oktatói garnitúrát kellett kinevelni. Lényegesnek tartottuk, hogy eredeti zenére, nem szigorú koreográfia szerint, szabad szórakozási formaként a nézőket aktívan vonjuk be a táncba. Nagy szerep jutott ezeknek a rendezvényeknek a nemzeti öntudat felébresztésében, melyhez a keretet a magyaros népviselet, a zene, a dal, a tánc adta. Gyermekjáték-elemzés A megyében több helyen vezetett gyermekcsoportot, de az igazi nagy feladatot a tanárképző főiskola néptánccsoportjának megszervezése és vezetése jelentette számára. Ez a maroknyi lelkes és kitartó csapat lett a bölcsője a mára méltán világhírűvé vált Nyírség együttesnek. Közel négy év közös munka után elkerült Nyíregyházáról. Megfordult az Állami Népi Együttesben, a Népszínház János, a vitéz produkciójában. Ebben az időben végezte el a Balett Intézet tanárképző tagozatát néptáncmodem társastánc szakon. Diplomadolgozatát Danes Lajos tanár úrnál írta, melynek témájául a megyénk énekestáncos gyermekjátékainak elemzését és rendszerezését választotta. Államvizsga után visszatért szülőföldjére, egy ideig nép- művelősködött, de két év óta Huszárszki László kifejezeten csak tánctanítással foglalkozik. Számára tehát a hobbi munka, sőt hivatás lett. Ami kezdetben a szabad idő hasznos eltöltését segítette, ma már kenyérkeresetté lépett elő. — Minden túlzás nélkül állíthatom: felemelő érzés gyerekeket tanítani, a magyar nép hagyományait őrizni, továbbvinni. Feladatomnak tekintem, hogy amit sikerült a hosszú évek során elsajátítani, azt adjam tovább. Nem hívták haza Jelenleg ezt a tevékenységet a tokaji n. Rákóczi Ferenc Általános Iskola művészeti osztályában tudom — a magam elvárásainak is megfelelően — kifejteni. Hogy miért nem a megyében? Egyszerű a maElek Emil felvétele gyarázat: mert nem hívtak. Továbbra is vezetek viszont gyermekcsoportot Tímáron, bemutatókat, táncházakat tartok, nyitótáncot tanítok be, gyermekkoreográfiákat készítek. S amit még feltétlen hozzátesz: szívesebben foglalkozik gyerekekkel, mert véleménye szerint, jó lenne, ha minden aprósághoz eljutna ez a mozgásforma. A táncolás fizikai erőt, állóképességet, rugalmasságot, szabályozottságot is ad. Nem is a rendszeres profi tanulásnak van fontos szerepe. Elég egy társastánctanfolyamot elvégezni, melyben szerepet kap az illem, a kiállás, a testtartás, s máris gazdagabb lesz a fiatal testiekben, lelkiekben egyaránt. Vállalkozásokkal a kultúrában Nagykanizsa (MTI) — A kultúra mint vállalkozás nem más, mint a szellemi termelés segítségével megszervezett emberi kapcsolatok rendszere, azaz a megmaradás művészete. Az ilyen típusú vállalkozás lelke a gyakorlati kulturális menedzsment — jelentette ki Koncz Gábor, a Magyar Kultúra Alapítvány igazgatója, a Magyar Kulturális Kamara alelnöke a közelmúltban Nagykanizsán, a Vállalkozás és szponzorálás a kultúrában című országos tanácskozáson. Előadásában az igazgató részletesen kifejtette a gyakorlati kulturális menedzsment alaptételeit. így: csak olyasmibe kezdjünk, amihez értünk; a kulturális értékek cseréjét nem alkalomnak, hanem folyamatnak kell tekinteni. Koncz Gábor hangsúlyozta: a kultúra, a művészetek léte továbbra sem képzelhető el az állam és az önkormányzatok nemzeti értékőrzést, képzést felvállaló szerepe nélkül. Hozzátette, hogy a kultúra pénzt teremtő vállalkozás, de csak akkor, ha a vállalkozásnak van kultúrája. Kovács Sándor a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány igazgatója referátumában elmondta: miután lehetővé vált, hogy a kulturális alapítványok vállalkozzanak is, vigyázni kell, hogy a támogatói és üzleti tevékenységük világosan elkülönüljön. Az alapítvány úgy legyen tulajdonos valamely gazdasági társaságban, hogy eredendő céljai elől ne „vigyen el” pénzt a vállalkozói kockázat. Ellenkezőleg: csak akkor van értelme az ilyen gazdasági társaságnak, ha többletbevételei zöméből erősíti támogatási célú alapjait. Á művészeti alapítvány tavaly hatékonyan működött: 2800 kulturális pályázatot tá- mogattott. Az idén — közös vállalkozásban — a Kodály utáni magyar zenei művekből 15 CD-lemezt készíttetnek, drámapályázatot írnak ki, s a legsikeresebb művek bemutatását is támogatják. Emellett több vidéki nagyvárosban karácsonyi hangversenyeket szerveznek majd. A szakmai tanácskozás 120 résztvevője — egyebek között — a szponzorálási technikákról, az intézmények idegenforgalmi lehetőségeiről és a vállalkozási alapon végzett felnőttoktatásról folytatott még hasznos eszmecserét. X. Alapfogalmakról alaposan Nyíregyháza (P. Cs.) — Bár lassan elérkezünk a főiskolai vizsgaidőszak finisébe, de egy jó jegyzet, „mankó” sosem jöhet későn. Többek közt a pedagógiát tanuló, e tudománynyal foglalkozó hallgatókat is kívánja segíteni Halászi Aladár A pedagógia alapfogalmai című könyvével. A mű a nevelési alapfogalmak, alapelvek és a célrendszer témaköreivel, azok újragondolásával segítséget ad a pedagógiai gondolkozásához, tevékenységéhez. A feldolgozott témákat — pedagógiai alapfogalmak, a nevelés alapelvei, stb. — a neveléstudomány szakemberei már sokszor fejtegették. Azonban a pedagógiai gyakorlat számára—kevés kivételtől eltekintve — nem fogalmazták meg a jegyzetben található alapossággal az elméleti tételeket. A jegyzetet kiválóan tudják használnia a mindig újra, tökéletesebbre törekvő pedagógusok. Mert a régi, klasszikus nevelési problémák új módon történő feldolgozása segítséget adhat mindennapi munkájukban. Természetesen a tudománnyal elméletben foglalkozó egyetemi, főiskolai oktatók is haszonnal forgathatják e kötetet. Akár szemináriumi viták tárgya is lehet a jegyzet Halászi kellő részletességgel tárgyalja az érintett alapelveket: azok mélységéhez, filozófiai alapjaihoz próbál eljutni. Az egyes fejezetek végén összefoglalja a téma megírása közben felmerült gondolatait. (Halászi Aladár: A pedagógia alapfogalmai, Tiszaújváros, 1994. Városi Könyvtár.) x ___ KULTÚRA____ Elnevezések Bukarest (MTI) — Buka- resti lapjelentések szerint a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem igazgatótanácsa elutasította Gheorghe furor polgármester javaslatát, hogy kereszteljék at az intézményt (amely nevében a nagy magyar matematikus emlékét is őrzi i „Felső-Dada egyetemére”. Az egyetem közleménye szerint ilyen változtatásira Tolnay Klári — 80
