Kelet-Magyarország, 1994. június (54. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-07 / 132. szám
1994. június 7., kedd TUDOMÁNY’ TECHNIKA Gyilkos baktériumok? A szakember szerint: felelőtlen szenzációkeltés! • Hozzáértők minősítsenek Budapest (MTI-Press) — Megdöbbentőek és felhábo- rítóak a címek: „emberevő, kannibál, gyilkos baktérium”, amelyekkel egyes újságok tálalták az angliai Gloucester környékén előfordult súlyos, gangrénás or- bánc eseteket, amelyek közül három halálos volt — mondja dr. Vass Adám főorvos, az Országos Tiszti Főorvosi Hivatal járványügyi osztályának vezetője. — Nemrég kaptuk meg az Egészségügyi Világszervezet európai irodájának levelét, amely tartalmazza az angoí tisztiorvosi szolgálat előzetes tájékoztatását az említett esetekről. Ebből kiderül — folytatja a szakember —, hogy az orvosok által jól ismert, „Streptococcus A” (pyogenes) volt az okozója ezeknek a megbetegedéseknek. A vizsgálatot az angol szakemberek még nem fejezték be. Azt azonban már kiderítették, hogy az egyes megbetegedéseket e baktériumnak a különböző alcsoportokba tartozó egyedei okozták. Ennek alapján nem lehet „járványról” szó. — A vizsgálatot végzők nem számítanak arra, hogy az eddigi, illetve a még felderítendő esetek száma meg fogja Kiégett, de világít Pécs (MTT) — Négymillió fénycső kerül évente a szemétbe, s ezek anyaga több mint ezer tonna üveg-, húsz tonna fém-, huszonnégy tonna fénypor-, továbbá egy tonna higany- és argongáz-hulladékkal szennyezi a környezetet Magyarországon. A fénycsövek újrahasznosítását forradalmasíthatná egy baranyai feltaláló ötlete, amelynek azonban vélhetően kevésbé örülnek a fényforrások gyártói. Az Aranyosgadányban élő Uglyai János olyan elektronikus szerkezetet fejlesztett ki, amellyel a hagyományosan már nem üzemeltethető fénycsövek és a már üzemképtelen kompakt izzók kisebb fényerővel ugyan, de tovább működtethetők. A csökkentett teljesítményű fényforrásokat a csekélyebb megvilágítást igénylő helyeken — például folyosókon, lépcsőházakban, udvarokon, raktárakban, alagsorokban, parkolóházakban, kazánházakban, közműalagutak- ban, pincékben, fóliasátrakban, istállókban, közutak mentén, alagutakban — még alkalmazni lehetne. Az UG-2000 elnevezésű találmány az új fénycsövek élettartamát is számottevően meghosszabíthatja, ha azokat csökkentett fényerővel, takarékosan üzemeltetik. A feltaláló számításai szerint évente országosan legkevesebb félmillió fénycsövet lehetne átállítani kímélő működtetésre, ami száznegyvenezer megawattóra villamosenergia- megtakarítást jelentene hazánkban. haladni a tízet, amennyi az utóbbi években Angliában évenként előfordult, de erről nyilatkozni csak a vizsgálatok befejeztével tudnak. □ Nálunk is kimutatható ez a baktérium, és okozott-e tragikus kimenetelű megbetegedéseket? — Ugyanúgy mint mindenütt a világon, nálunk is előfordul ez a baktérium, amelynek egyes ártalmatlan fajai megtalálhatók az emberi szájüregben, légutakban, bélcsa- tomákban. Más fajok viszont különböző, olykor nagy számú emberi megbetegedéseket okoznak. A bakteriológusok az ABC különböző betűivel jelölték a „család” változatait, amelyek közül különösen az „A” csoportba tartozó, úgynevezett Streptococcus pyogenes — amely gennykeltő — okozza a legtöbb megbetegedést. □ Milyen a megbetegedések klinikai formája? — Ez függ attól, hogy a kórokozó hol hatol be az emberbe (a szájon, a légutakon, a nemi szerveken, vagy a bőrön keresztül). Gyakoriak a garati és légúti fertőzések: a torok-, a mandula-, a légcső-, illetve tüdőgyulladás, vagy az ezekhez társuló különböző szövődmények: középfülgyulladás, mandulakömyéki tályog, stb., de ismert a gennyes bőrgyulladás, nyirokmirigy-gyulla- dás, bőrtályog és az orbánc is, illetve ennek az utóbbinak ritkábban kialakuló szövetszéteséssel szövetelhalással járó, úgynevezett gangrénás változata, amely nemegyszer, mint ahogy most Angliában is, a betegek elvesztésével is járhat. Magyarországon az e kórokozó által okozott megbetegedések közül a skarlát bejelentése kötelező. Ebben az esetben a baktérium által termelt toxin hatására alakulnak ki a jellegzetes bőrtünetek. Az utóbbi 4 évben országosan 3-4 ezer skarlát fordult elő. □ Mi a kezelés módja? — A Streptococcusok okozta megbetegedések jól gyógyíthatók a különféle penicillin készítményekkel. Természetesen az eredményes kezeléshez szükséges, hogy a betegek ne későn, hanem időben keressék fel orvosukat. Fontos, hogy az idősebb vagy különböző krónikus betegségekben (például cukorbetegség), szenvedő emberek, továbbá, akiknek az immun- rendszere nem megfelelő, ha vágásos, szúrásos, vagy zú- zódásos sérüléseket szenvednek, a sebellátást ne maguk végezzék, hanem forduljanak orvoshoz. A szakszerű sebellátás hiányában ugyanis a szervezetbe jutott baktériumok — szerencsétlen esetben — akár néhány óra alatt is súlyos megbetegedésüket okozhatják. Magyarországon egyébként az angliaihoz hasonló gangrénás orbánc által okozott halálesetekről nincs tudomásunk. Cl Visszatérve az angliai esetekre, főorvos úr tehát nem látja okát a magyarországi riadalomnak és nem tart szükségesnek egyéb intézkedéseket, például védőoltást? — A riadalom nem indokolt, hiszen nem egy titokzatos kórokozó, hanem az orvosok által ismert, baktérium okozta az angliai eseteket. E megállapításnak nem mond ellent, hogy szükséges minden hasonló eset kivizsgálása, melyet az Egészségügyi Világszervezet európai irodája is kér a tagországoktól. Védőoltás egyébként nincs e baktérium ellen. — Azoknak pedig, akik Angliába utaznának, de a rémhírek hatására megrettentek, azt javaslom, nyugodtan keljenek útra, nincs okuk az utazást elhalasztani. A szakember szavait érdemes még egy tanulsággal kiegészíteni: a baktériumok minősítését bízzuk ezután is a hozzáértőkre, s ne a szenzációt hajszolokra. Ustököskarambol várható Az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) texasi bázisán egy új ellenőrzőközpontot avattak fel nemrégiben, amely elsősorban a repülésirányítók feladatát könnyíti meg. A számítógépek képernyőjén ezentúl nem számok egyhangú sorai jelennek meg, hanem színes, háromdimenziós ábrák segítik a szakemberek munkáját. Alsó képünkön egy ilyen technikával ábrázolt űrrepülőt láthatunk AP-felvételek Minőségi szemlélet Galambos Béla A termelés egyik tipikusan piacgazdasági körülményekre vonatkozó alaptörvényét, nevezetesen, hogy a piacon megmaradni, hosszú távon csak jó minőségű termékkel lehet, még meglehetősen kevesen ismerték fel nálunk. Legalábbis erre engedett következtetni annak a minőségvédelem témakörében tartott tanácskozásnak és bemutatónak a látogatottsága, amelyet nemrégiben rendeztek Nyíregyházán, a Technika Házában. Pedig sokkal több élelmiszeripari termelőt kellene, hogy érdekeljen az a berendezés, amely egy-egy termék minőségvédelemének sarkalatos kérdését segít megoldani: a súly és tömegbiztosítást. Az a számítógépes mérlegrendszer ugyanis, amelyet éppen megyénkben, a Szabolcs Tejipari Rt.-nél fejlesztettek ki — s a létrehozásában közreműködő fővárosi cégről Inda Gramm névre kereszteltek — a piacra jutás nélkülözhetetlen eszközének mondható. A mérlegrendszer segítségével teljesíthető az a ma már kötelezően előírt és a piaci versenyhelyzetben döntő jelentőséggel bíró és alapfeltételként előírt problémamegoldás, hogy az egységcsomagolásban kiszerelt végtermék súly, és tömeg jellemzői ellenőrizhetően és szabványosan dokumentálva legyenek. A fenti külső minőségi előírásokon túl arra is megoldást ad ez a berendezés, hogy egy vállalat, a vevők általi kedvező megítélését jelentő belső minőségbiztosítási előírásainak is meg tudjon felelni, miközben a saját gazdaságossági érdekei sem szenvednek csorbát. A gépekkel, sorozatban kicsomagolt termék tömegéről, a gyártási folyamat közben, vagy azt követően rendszeresen nyert és kiértékelt adatok alapján korrigálható az adagolórendszer és lehetségessé válik a töltési súlyokra fennálló előírások teljesülésének tényszerű vizsgálata, dokumentálása. Mint élelmiszer-fogyasztók egyelőre csak reménykedhetünk, hogy a Technika Házában tapasztaltaknál jóval nagyobb érdeklődés nyilvánul majd meg a termékek minőségének biztosítása iránt a gyártók részéről. ~r T gyanis, amint az M j IndaGramm-ot be- w mutató tanácskozáson is elhangzott, előbb- utóbb az élet kényszeríti ki, hogy lépjenek e téren. Az atombomba atyja Harminc éve hunyt el Szilárd Leó (MTI-Panoráma) — „Mindig felbosszant, ha a hozzáértők kijelentik, hogy valamit nem lehet megcsinálni — vallotta be egy ízben Szilárd Leó, amint a Southampton soron sétálva megállította a közlekedési lámpa, éppen azon töprengtem, hogy ha találnánk egy olyan elemet, amely a neutron hatására szétesik, és amely egy neutront felhasználva kettőt bocsát ki, akkor ezen elemből elég sokat felhalmozva, láncszerű magreakciót lehetne-e előidézni. Talán atombombát is lehetne csinálni.” Talán valóban így született meg az atombomba gondolata Szilárd Leó fejében, mindenesetre elég sok időt és energiát kellett befektetnie, amíg ötlete nyomán egy chicagói fedett teniszpályán megépült a világ első atomreaktora. Szilárd Leó 1898. február 11-én született Budapesten. Iskoláival nem volt valami nagy szerencséje, saját bevallása szerint matematika- tanára „igazi idióta volt”. Ezért azután az első adandó alkalommal az akkoriban „a fizika Mekká”-jának tartott berlini egyetemre ment, s ott habilitálták magántanárrá. Hitler hatalomátvétele után Londonba költözött, ahol meghatározó élményben volt része. Történt pedig, hogy 1933-ban a Brit Fizikai Társulat közgyűlésén felszólalt az általa igen nagyra becsült világhírű fizikus, Ernest Rutherford, s kijelentette: „Aki az atomenergia ipari méretű felszabadításáról beszél, az holdkóros”. Szilárd Leó ekkor tökélte el véglegesen, hogy mégis megoldja ezt a problémát. 1934-ben a láncreakcióval angol szabadalomért folyamodott, de talán az illetékesek is holdkórosnak nézhették a lelkes magyart, mert nem kapta meg. Nem adta fel persze, de kutatási terepét áttette az Egyesült Államokba, ahol az időközben kitört második világháború hatására — világhírű tudóstársaival egyetemben — szinte minden támogatást megkapott. Az éveken át megfeszített erővel folytatott kutatások végül eredménnyel jártak, s 1942 decemberében fellobbant az első atommáglya. Szilárd, Enrico Fermi és a többiek, köztük Wigner Jenő ezzel véglegesen beírták nevüket a „fizika történetébe”. — Szilárdék pontosan tudták, milyen nagyszerű s egyben szörnyű eszközt adtak az emberiség kezébe. Aggályaikat az amerikai elnökhöz memorandumban fejtették ki: „Olyan felfedezések, amelyeknek az Egyesült Államok népe nincs is tudatában, befolyásolhatják a nemzet jólétét a közeljövőben... A bomba bevetése Japán ellen hatásos lehet, de semmivel sem igazolható.” Ezek után az amerikaiak 1945 augusztusában ledobták az atombombát Hirosimára és Nagaszakira. Szilárd Leó pedig elfordult a magfizikától, s élete további éveiben vírusbiológiával foglalkozott, a memóriát és az öregedést tanulmányozta. 1964. május 30-án egy éjszaka szívroham végzett vele. .fTjEToi, Mi Ff: I í i] Ii WBBf M iTnn íiiiiiiniiiiiir'iii'iinr I ..............ni... wmje Budapest (MTI) — Az évszázad egyik legjelentősebb csillagászati eseménye lesz — nem egészen két hónap múlva —. amikor a Deriodikus „Shoemaker-Levy 9” üstökös darabjai a Jupiterbe csapódnak. A Jupiter bolygó légkörében felrobbanó üstökösdarabok valószínűleg olyan változásokat idéznek elő az óriásbolygó atmoszférájában, amelyeket az amatőrcsillagászok által használt távcsövekkel is meg lehet figyelni.
