Kelet-Magyarország, 1994. június (54. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-30 / 152. szám

1994. június 30., csütörtök

HIRDETÉS

AZ ÁVÜ ELEGET TETT

■ ■ r r

KOTELEZETTSEGENEK

Csúszhat a pótlólagos földkárpótlás — jelent meg több lapban — mert az Országos Kárrendezési Hivatal nem kapta meg a szükséges adatokat, pontosabban a helyrajzi számokat.— Dr. Sepsey Tamástól, az OKH elnökétől arra szeretnénk választ kapni, mikor kezdődhet meg az árverés, mi lehet az akadálya a szeptemberi indulásnak.

A megyei kárrendezési hivatalok az árverés kitűzését a Magyar Közlönyben és legalább 30 nappal előbb közzéteszik. Az árverés kitűzése előtt a földhivatalnak egyeztetni kell a térképi és természetbeni állapotot, és amennyiben változást észlel, azt át kell vezetni a nyilvántartásban. A számítógépes eljárással végzett árveréshez a földhivatali felmérés szolgáltatja az alapadatokat. Ezen jogszabályi előírásokból megállapítható, hogy a megyei kár- rendezési hivatalok egy termőföld árverést csak akkor tudnak kitűzni, ha birtokukban van a konkrét területek megjelölése, az 50%-os szabály alapján azokat egyeztették a helyi földrendező bizottságokkal és megegyezésre is jutottak, továbbá a földhivatal a számítógépes árveréshez szükséges adatokat mágneses adathordozón a kárrendezési hivatal rendelkezésére bocsátotta. Ezen felül ki kell jelölni az árverés helyszínét. A nyomdai átfutásra tekintettel az árverést megelőző 50. napon mindezen információk birtokában kell lenni ahhoz, hogy a megszerkesztett árverési hirdetmény a Magyar Közlönyben határidőben megjelenjen. Egyértelműen megállapítható tehát, hogy amennyiben a megyei kárrendezési hivatalok július 15-éig nem kapják meg a szükséges adatokat, úgy az árveréseket október elejénél hamarabb nem lehet megkezdeni. Ennek kárát sajnos, a kárpótlásra jogosultak látják, mivel a területek nagy részét addigra bevetik és elvégzik a szükséges munkálatokat, s a kárpótlási törvény alapján a terménybetakarítása a régi tulajdonost illeti meg. Tehát annak ellenére, hogy októberben, vagy novemberben árverésen a kárpótlásra jogosult termőföldtulajdont szerez, birtokba — ellenkező megállapodás hiányában — csak a termény betakarítását követően léphet.

□ Miért halad, ilyen nehézkesen az adatok továbbítása?

Mindenekelőtt le kell szögezni: az árverések megkezdéséhez szükséges helyrajzi számok a legjobb^ton vannak afelé, hogy belátható időn belül megérkezzenek a Kárpótlási Hivatalba. A kárpótlásra kijelölt állami földekről szóló kimutatás néhány napja eljutott a megyei földhivatalokhoz, melyeknél, végre megkezdhették az adatok ellenőrzését és pontosítását. A hivatalokig azonban hosszú és bonyolult út vezetett, melynek megértéséhez érdemes összevetni az I. és a II. kárpótlási eljárási rendjét. Az eltéréseket a tulajdonosi szerkezetben történt változások indokolják, melyek, mint majd látni fogjuk, nemcsak az eljárást tették bonyulaltabbá, hanem egyéb problémákat is okozhatnak a kijelölésekben. Eredetileg tehát, a földművelésügyi miniszter kompetenciája volt a kárpótlásba bevonható földek kijelölése, lévén, ehhez a tárcához tartoztak a szóba jöhető állami gazdaságok. A minisztérium a megyei földművelésügyi hivatalokkal, kárrendezési hivatalokkal valamint a tulajdonosi szervezetekkel együtt, megkezdte annak felmérést, hogy mi vonható be a pótlólagos kárpótlásba. Ahogy azonban telt az idő, a földterületek jelentős hányada az ÁVÜ tulajdonába került, majd, némi pihenő után egy részük továbbszállt az ÁV Rt.-re, Indokolttá vált tehát a 9Í-es kormányrendelet módosítása, amely tavaly év végén meg is történt. Eszerint a földkijelölés most már a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter, dr. Szabó Tamás hatásköre lett, a pénzügyminiszternek, a földművelésügyi miniszternek és a környezetvédelmi miniszternek pedig egyetértési joga van, magyarán a földek végleges kiválasztásához az ő aláírásuk is szükséges. Az első „körben” az ÁVÜ-höz kellett beérkeznie az adatoknak. A vagyonügynökséget érintő feladatok elvégzéséről Molnár Sándor főtanácsostól a kormányzati kapcsolatok főosztályának munkatársától kértünk tájékoztatást:

— A 91-es kormányrendelet módosítása után tárcaközi bizottság alakult, Raskó György, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkárának vezetésével. Ez a bizottság dolgozta ki azokat a szakmai szempontokat, amelyek alapján az állami gazdaságoknál megvizsgálták a kárpótlásnál szóba jöhető földterületeket. Ezek után számos egyeztető tárgyalás következett, melyeken megpróbálták összhangba hozni a felajánlott földeket és a tényleges igényeket. A kijelölés március 31-én zárult le, és körülbelül két hét múlva a négy miniszter aláírása is rákerült a csomagra. Az ÁVÜ-nek ezután csak egy feladata maradt: április 19-én megküldte a kimutatást a Földművelésügyi Minisztériumnak, hogy a „végső simításokat”, azaz az adatok ellenőrzését elvégezhessék a földhivatalok.

Szilvássy Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium privatizációs osztályának vezetője ezzel szemben úgy tudja, hogy április tizenkilencedikén még hiányzott az érintett miniszterek aláírása. Igaz, a lista körülbelül két hét múlva visszaérkezett az FM-be, ám hogy hova, és mi történt vele csaknem két hónapig, azt ő sem tudja.

□ A Pest megyei Földhivatal földmérési osztályának vezetőjétől, Hetényi Ferencnétől azt kérdeztük: Mikor kell elkészülniük az ellenőrzéssel?

— Meglehetősen nagy adathalmazról: hozzávetőlegesen

8000 hektár földről, plusz erdőterületekről van szó, melyeket július 15-ére kell az árverésre előkészítenünk, és visszakülde- nünk a Földművelésügyi Minisztériumba. A teljes apparátusunk ezen fog dolgozni, hiszen a tulajdonviszonyoktól kezdve a földmérési, földminősítési szempontokig, mindent ellenőriz’ nünk kell.

□ Ez nem könnyű dolog, hiszen az évek során számos változás történhetett a művelési ágakban, nem is beszélve a gazdaságok és szövetkezetek közti földcserékről, vagy az egyéb tulajdoni változásokról...

— Valóban, eddig mindig találtunk eltéréseket, és minden változásra határozatot kell hoznunk. Gond igazán akkor van, ha, mondjuk, a felmért területet 42 hektárt pedig az időközben privatizált szomszéd táblából kéne elvenni. Ilyenkor nagyon nehéz megoldani a problémát. Mi mindent elkövetünk, hogy az előírt határidőre befejezzük a munkát.

□ Ha minden jól megy, és minden határidőt betartanak, lesz-e vajon elegendő föld valamennyi igény kielégítésére, kérdeztük Sepsey Tamást.

Az eddigi árveréseken 35,6 millió AK értékű termőföld került magántulajdonba. Az úgynevezett másodlagos földalap nagysága nem éri el a 2 millió AK-t, a földvásárlási kedv pedig nem csökken.

□ Ezért megállapítható, hogy az igények kielégítésére nincs elegen-dő mennyiségű földterület. Semmiképpen sem lehetett volna további földterületeket találni? — kérdeztük Gyenes Tibort, az ÁVÜ mezőgazdasági és élelmiszeripari igazgatóságának helyettes vezetőjét.

— Az ÁVÜ-nél lévő földekből biztosan nem. Az ÁVÜ kezelésében lévő területek 50%-a már elkerült tőlünk a tömeges kárpótlás következtében. Ha ehhez hozzávesszük, hogy további 25% a mezőgazdasági üzemek decentralizált privatizációja után szintén nem nálunk van, akkor belátható, hogy a Vagyonügynökségnél csak a legszükségesebb mértékben maradt termőföld. Ez a maradék 25% elengedhetetlenül szükséges az állami gazdaságok jogutód társaságai működéséhez és ezáltal a privatizációjához. így is van olyan állami gazdaság, amely a kárpótlási földkijelölések következtében termőföldhiányos lett, azaz a működéséhez szakmailag indokolt területnél jóval kevesebbel rendelkezik. Tehát úgy látjuk, hogy az ÁVÜ minden szempontból maradéktalanul eleget tett a pótlólagos termőföldkijelölési kötelezettségének.

Természetesen állami tulajdonban lévő földek nem csak az ÁVÜ, az ÁV Rt. és a Földművelésügyi Minisztérium kezelésében vannak. Ezek a területek azonban csak bizonyos nehézségek árán lennének bevon- hatóak a kárpótlásba. A honvédelmi tárca kezelésében például „különleges rendeltetésű” földek is vannak, csak külön rendelettel lehetne hozzájuk nyúlni. A Kincstári Vagyonkezelő Rt.-hez tartozó hajdani szovjet katonai bázisok pedig többségükben annyira szennyezettek, hogy hasznosításuk egyelőre nem lehetséges. Ott van persze még a Belügyminisztérium, az Igazságügyminisztérium és néhány nagyobb gazdasági társaság, például a MÓL Rt. is, de hogy a náluk lévő földterületek kárpótlási célokra váló hasznosításának milyen akadályai vannak, már meghaladja e cikk kereteit.

*95776/1H*

Minilapszemle

PROGRAM A KORRUPCIÓ LEKÜZDÉSÉRE

Befejezte munkáját a közjogi kérdésekkel foglalkozó szakbizottság. A korrupció leküzdésére olyan szabályokat javasolnak, mint például azt, hogy az ÁV Rt. és más állami gazdasági társaság, illetve szövetkezet vezető tisztségviselői ne lehessenek parlamenti képviselők.

(Magyar Nemzet VI. 22.)

ŐSSZEL FOLYTATÓDNAK A KÁRPÓTLÁSI FÖLDÁRVERÉSEK

Az elmúlt héten mindössze 30 kárpótlási földlicitet tartottak, melyeken összesen 20 ezer 300 aranykorona értékű föld talált gazdára. Az országban a legtöbb megyében már befejeződött a szövetkezeti területekre kijelölt kárpótlási földalapok árverezése. Sepsey Tamás szerint szeptember eleje, október közepe előtt nem várhatók újabb kárpótlási földárverések. Az OKKH jelentése szerint, a pótlólagosan kijelölésre kerülő területek értéke nem haladja meg a 2 millió aranykoronát. (Petőfi Népe VI. 15.)

A CIPE-HATOK AJÁNLÁSAI A BEFEKTETŐKEDV FOKOZÁSA A CÉL

A piacgazdaság sikeres kialakításának elengedhetetlen feltétele a magán- tulajdon túlsúlyán alapuló szerkezet kialakítása, ennek egyik útja az állami tulajdon magánkézbe adása. A privatizáció meggyorsítása nem megy csupán alacsonyabb árak meghatározásával: a vállalkozás működési költségeit kell lejjebb szorítani — szögezik le a Nemzetközi Magánvállalkozási Központ /CIPE/ égisze alatt készült tanulmány szerzői.

(Világ Gazdaság VI. 22.)

A KÁRPÓTLÁSI JEGYEK ZÖME GAZDÁT CSERÉLT EDDIG ÖTMILLIÁRD FORINTNYI ÉRTÉKPAPÍRT SEMMISÍTETTEK MEG

Ez ideig meintegy 106 milliárd forint értékű kárpótlási jegyről hozott döntést az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal. Felhasználásukról, s arról, jelenleg hol vannak az értékpapírok, már nincs ilyen pontos információ. Annyit tudni, 20-21 milliárd forint értékűt használtak fel a termőföld megvásárlására, s a MÓL részvényeinek cseréje utáni mérleg szerint mintegy 35 milliárdot fordítottak eddig az állami vagyontárgyak privatizációjára. (Népszabadság VI. 22.)

KEMÉNY GAZDASÁGI LÉPÉSEKET TERVEZ AZ ÚJ KORMÁNY

Kemény válságkezelő intézkedéseket tervez még ebben az évben az új kormány, hogy ezzel stabilizálva a gazdaságot a növekedés feltételeit megteremtse — derül ki az MSZP és az SZDSZ szakértői által egyeztetett gazdasági programból. (Magyar Hírlap VI. 22.)

A MOSTANI JEGYCSERÉK MENETE NEM FOLYTATHATÓ? MÉG SZÁZMILLIÁRD A PIACON

Vérszagra gyűlt a tömeg — jellemezte találóan az Egis részvénycseréjét az egyik bróker. A hihetetlenül vonzó átváltási arány, illetőleg a jegy ellenében felkínált minimális volumen megtette a magáét. Ráadásul ismét bebizonyosodott: a piacon fellelhető óriási kárpótlásijegy-tömeg, és a vele szemben álló kínálat távolról sem mondható kiegyensúlyozottnak.

(Magyar Hírlap VI. 22.)

MAHÍR OBSERVER MÉDIAFIGYELŐ

, í<. iZ'sp1111111 íMil mü 'í V süsüi í SSSitS®B$ÍlsÍS

MÓDOSULNAK A PRIVATIZÁCIÓS TÖRVÉNYEK

Az MSZP és az SZDSZ gazdasági szakértői célszerűnek tartják a privatizációs törvények módosítását. Erőteljes privatizációt akarnak a bankszektorban. (Világgazdaság VI. 16.)

FŐ CÉL A VÁLLALKOZÁSOK ÖSZTÖNZÉSE

A még nem privatizált állami vagyon hatékony működésére be kell vonni szerződéses alapon működő, magántulajdonú vagyonkezelőket. Többek között a fenti megállapítás is szerepel annak a hat kutatóintézetnek az ajánlásai között, amelyet az új kormánynak készítettek.

(Magyar Hírlap VI. 20.)

ÚJABB CÉGEK A TŐZSDÉN

Újabb gyógyszergyár készül a tőzsdére, az Egis és a Pharmavit után a Richter Gedeon Vegyészeti Rt. A magyar privatizációból még hátravan a legértékesebb rész, az áram- és gázszolgáltató vállalatok, a nemzeti olaj- társaságok és a távközlési vállalat eladása. Ezek privatizációjának előkészítése tart. (Világgazdaság VI. 20.)

VAGYONLELTÁR ÉS ÁLLAMADÓSSÁG: NEHÉZ A MÉRÉS

A kormányváltás során mindig készítenek, egy leltárszerű összegzést, amelyben pontosítják a magyar állam vagyonát és gazdasági helyzetét. A ’90-es év elején a privatizáció kezdetén az állam vállalkozásokban működő vagyonának könyv szerinti értéke viszonylag pontosan ismert volt. A magánosítás során több önkormányzat, MRP-szervezet, kölföldi be- fektető’lett tulajdonos. Az ÁVÜ négy év alatt 185 milliárd forint privatizációs bevételre tett szert, amiből 138 milliárd forint készpénz. Az Állami Számvevőszék feladata az államháztartás gazdálkodásának ellenőrzése. (Népszabadság VI. 21.)

A VAGYONKEZELŐ ELŐBB CSELEKEDETT

Az ÁV Rt. nyolc nagyvállalat esetében engedi el adósságaik nagy részét. A 23 milliárd forint értékű adósságelengedés azért is indokolt, mert az érintett vállalatokat korábbi kormánydöntések a nemzetgazdaság számán, különösen fontos kategóriába sorolták. A nyolc cég: a Dunaferr Rt., a Hungalu Rt., a TVK Rt., a Borsodchem Rt., a Nitrokémia Rt., a Nitrogénművek Rt., az Ikarus Rt., és a Tokaj Kereskedőház Rt.

(Magyar Hírlap VI. 22.)

A CÉG NEM KÜZD FORRÁSGONDOKKAL

Interjú Pay Stewart-tal a Matáv pénzügyi főnökével a privatizáció utóhatásairól. A privatizálás után a Matávnál óriási nagy fejlesztésekre és beruházásokra számítottak, ez azonban elmaradt. Elképzeléseik szerint 1994-ben 250 ezer új vonalat kötnének be. Az idén 65 millió dollárt kívánnak fejlesztésre fordítani, a forrást pedig a Deutsche Telekom biztosítaná. (Magyar Hírlap VI. 22.)

JÚNIUS KÖZEPÉIG 39 MILLIÁRD PRIVATIZÁCIÓS BEVÉTEL AZ ÁVÜ-NÉL

A politikai támadások ellenére továbbra is folyik az állami tulajdonban lévő vállalatok magánosítása. Az ÁVÜ a magánkézbe adása következtében privatizációs bevételei június közepéig meghaladták a 39 milliárd forintot. A privatizációban lévők köre egyre bővül.

(Magyar Hírlap VI. 22.)

AZ ÁVÜ VÁLASZOL