Kelet-Magyarország, 1994. június (54. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-29 / 151. szám

1994. június 29., szerda 12 Kelet-Magyarország Új tv-filmsorozat Budapest (MTI) — A na­pokban írták alá a Patika című tizenhárom részes tv- filmsorozat vetítéséről szó­ló szerződést, így július kö-. zepén megkezdődhet a for­gatás. A Patika első epizód­ját várhatóan idén ősszel vetítik a Magyar Televízió egyes csatornáján, főmű­soridőben. (Mint arról a sajtó korábban beszámolt: az alkotás szponzorálását egy évvel ezelőtt gyógy­szergyártó és forgalmazó cégek vállalták, és a gya­korlatilag „ingyen” felaján­lott produkció sugárzását utasította vissza egy évvel ezelőtt a Magyar Televí­zió). Koltai Róbert rendező el­mondta: az elmúlt hóna­pokban sem tétlenkedtek, csiszolták például a forga­tókönyveket. Ezenkívül a sorozat három epizódját szinte teljes egészében el­készítették a Cinevideo anyagi segítségével. A szí­nész-rendező örömmel szólt arról is, hogy a film zenei felvételein az utolsó simításokat végzik a közel­jövőben. Dés László dalai­hoz Nemes István, illetve Verebes István írt szöveget. A szereposztásról! A szí­nész-rendező partnerei pél­dául Bezerédi Zoltán, Ván­dor Eva, Kathleen Gáti, Pogány Judit, Olsavszky Éva, Horváth József, Szarvas József, Kaszás Attila, Voith Ági, Bárdy György, Vajda László, Sza­bados Mihály, Somló Ta­más, Gerendás Péter. Nógrádi Gábor író tá­jékoztatása szerint a Patika könyvalakban jövő év ta­vaszán jelenik meg. A film zenéjét magnókazettán és CD-n is kiadják. Naív művészek... ...Kortárs naív művészek munkáiból nyílt kiállítás Győrött, a Bartók Béla Me­gyei Művelődési Központ­ban. A tárlat mintegy het­ven festményt, szobrot, fa- ragványt vonultat fel. (MTI) Klubok... ...A nyíregyházi városi mű­velődési központban június 30-án a nyugdíjasklub 14 órától, az Edda klub (az Ifi­centrumban) 17 órától, az AD & D klub 18 órától tart­ja következő foglalkozását. (KM) Erdei Színház... ...Fasori kabaré című vidám estjével a múlt héten nyitot­ta meg szezonját a zala­egerszegi Erdei Színház. Az augusztus végéig, tizen­öt játékesten át tartó folyta­tásra is a prózai és zenés vi­dám darabok a jellemzők. (MTI) Kézfogások... ...Száz magyar és román al­kotó mutatkozik be közö­sen a gyulai Dürer terem­ben a „Kézfogások” baráti találkozó alkalmából meg­nyílt tárlaton, melyet július 17-ig látogathat a közön­ség. (MTI) Alkotók... ...Az Alkotó Pedagógusok és Nevelőtestületek Egye­sületének regionális peda­gógiai tábora kezdődik jú­nius 30-án 16 órakor a vá- sárosnaményi művelődési központban. (KM) Fiatal fotó '90 után Nyíregyháza (KM — K. J.) — Miskolcon rendezték meg a Fiatal Magyar Fotó 1990 után című pályázatot és kiállítást, mely a magyar fotóművészetben az újszerű látásmódot képviselők egyik legrangosabb bemu­tatkozási lehetősége. A se­regszemlén a megyénkbeli fotográfusok igen eredmé­nyesen szerepeltek. Fődíjat kapott Nagy Tamás és Pethő Szabolcs, mindketten a Nyíregyházi Fotóklub tagjai. A zsűri a legjobbak közé válogatta Boros György, Drevenyák György, Kiss Tamás, Síró Lajos, Soltész István (Nyíregyházi Fotó­klub) képeit, és Balázs Atti­láét, lapunk munkatársáét. Kiállították még Bácsi Krisztián (Mátészalka), Ká­poszta Mária (Oros), Sutler Mária (Rakamaz) és Sza­bó Ákos (Nyíregyháza) fo­tóit. A Miskolci Galériában a tárlat augusztus 28-ig te­kinthető meg, majd ezt kö­vetően Budapesten és Sze­geden láthatják az érdeklő­dők a legjobbak kollekció­ját. Akt Síró Lajos munkája KULTÚRA Iskolaügyek nyelvrokonainknál A finnek az oktatást a gyakorlatban is stratégiai ágazatnak tekintik Az oului egyetem tanárképző karának épületegyüttese Amatőr felvétel Kuknyó János Nyíregyháza — A finn ok­tatásszervezés és iskolarend­szer működésében figyelem­re méltó sajátossága, hogy rendkívüli módon humani­zált, és erőteljesen szolgál­tatói felfogásban működik. Az előzőre jellemző a gyógy­pedagógiai intézményrendszer fejlettsége és bámulatos tech­nikai felszereltsége. Fontos és követendő alapelvük, hogy ha csak lehet, ezeket a gondokat — azaz a könnyen sérült (de- bilis) gyerekek oktatását — normál iskolákban oldják meg. így tőlünk eltérően csak a súlyosan fogyatékosok (im­becillis) részére hoznak létre önálló intézményeket. Ám ebben az iskolában az önálló életvitel és kommunikációs képesség és tudás megszerez- tetésén túl a fő cél az általános iskola elvégzése (11 év alatt.) Egyénre szabottan Természetes, hogy ezekben az iskolákban a nevelés és gon­dozás szélsőségesen egyénre szabott, olyannyira, hogy pl. láttunk gyereket, aki részére — mivel a kezét nem tudta használni — oly számítógép­billentyűzetet fejlesztettek ki, amelyet a lábujjaival tudott használni. A finn társadalom és okta­tási rendszer humanizmusára és toleranciájára másik példa­ként a nemzetiségekkel szem­beni magatartás hozható fel. Helsinkiben, ahol a svéd né­pesség aránya a 10 százalékot sem éri el, mindenütt két­nyelvű feliratok láthatók. A Finnország északi részén élő lappok száma alig 15 000, mindemellett három, egymás számára is alig érthető tájnyel­ven beszélnek. Itt természetes, hogy az anyanyelvű általános iskolát mindhárom tájnyelven megszervezték. A finn oktatási rendszer másik sajátságaként az erőtel­jes szolgáltatói aspektust ér­demes kiemelni. Erre szél­sőségesen jó példa az óvodai rendszer működésében látha­tó. Északi rokonainknál pél­dául az óvoda és a bölcsőde integrált, egy intézményben működnek. Az óvodáiknak há­rom típusa van: van, amelyik a miénkhez hasonlóan csak nap­közi jelleggel működik, de van olyan is, amelyik éjszakai, sőt egész heti ellátást is biztosít, kitűnően alkalmazkodva a szülői elfoglaltságokhoz. Egyetemi szinten Egy jól működő iskolarendsz­er alapfeltétele, hogy meg­felelő szakemberképző in­tézményhálózat álljon mö­götte. Á fmn tanárképzés szá­munkra azért is volt érdekes, mert ők már megvalósították —amit mi is szeretnénk —, az egységes, egyetemi szintű tanárképzést: olyannyira, hogy 1995-től még az óvoda­pedagógus-képzést is az egye­temhez kívánják integrálni, így Finnországban nincs sem tanár- sem tanítóképző, mind­ezeket a funkciókat az egye­tem pedagógiai kara (fakul­tása) látja el. Ennek keretében működik a „tanítóképző inté­zet”, de fog működni az „óvó­képző is”. Ä felsőoktatás természete­sen ott is minisztériumi fenn­tartásban és irányítással mű­ködik, de sokszínű kapcsolatot tart fenn a székhely városával és a megyével is. Ez érthető, hiszen Oulu iskolaváros, 42 ezer fős diáksereggel, 62 in­tézménnyel. Ezért is érdekes a város működése, ezen belül az oktatásirányítás és fenntartás szervezése. Mint már utaltam rá, az oktatást önkormányzati bizottság irányítja, a mi gya­korlatunktól eltérően lénye­gesen szélesebb hatáskörrel. Ok osztják el pl. az intézmé­nyek között a költségvetési pénzeket, ők látják el a mun­káltatói feladatokat az igaz­gatók és a tantestületek ál­landó alkalmazásban levő dol­gozói felett. Ők irányítják az adminisztrációt, amely egy önálló, elnökhelyettes által irányított „oktatási hivatal” néven funkcionál, melynek 52 alkalmazottja egy gazdasági és egy oktatási csoportba tö­mörül. A finn helyi és regionális hatalmi szervekben az oktatás, az iskola kitüntetett helyet foglal el. Puritán elegancia Ez meglátszik az intézmény- rendszer fejlettségén, szerve­zettségén, az egyes intézmé­nyek ellátottságán. A finn iskolák külső megjelenésük­ben szerények, mondhatnám — a mi intézményépítési stí­lusunkhoz hasonlítva — pu­ritánok. Belső megjelenésük viszont pazar: térszerkezetük­ben, közösségi létesítmé­nyeikben, bútorzatukban és technikai felszereltségükben a huszonegyedik századot rep­rezentálják. A zsúfoltság itt is­meretlen. Egy tanteremben 20-25 tanulónál aligha van több. A tanuló az iskolában — a szülők anyagi helyzetétől függetlenül — mindent, még az étkezést is ingyen kapja. A finnek az oktatást nem­csak szavakban, hanem napi és távlati praxisukban is egy­aránt stratégiai ágazatnak te­kintik. Vagyis annak, ami jövő a mában. Érdemes rájuk job­ban odafigyelni! Diplomák kölcsönös elismerése Budapest (MTI) — Európa és a magyar felsőoktatás címmel tartott sajtótájékoz­tatót a művelődési miniszté­rium. Mint elhangzott: há­rom nemzetközi szervezet — az Európai Unió, az Euró­pa Tanács, valamint az UNESCO — ekvivalenciá­val, mobilitással, valamint akkreditációval foglalkozó hálózatainak képviselői négynapos közös tanácsko­zást tartottak, Budapesten. Nagy Tibor Gyula, a szaktárca főosztályvezetője külön jelen­tőséget tulajdonított annak, hogy e nemzetközi szerveze­tek történetükben először tar­tottak együttes közgyűlést, és Pécs (MTI) — Hatvan művész alkotásai láthatók Pécsett a napokban megnyitott tizenhar­madik országos kerámai bien- nálén, amelyet az idén az euró­pai körúton lévő világhírű Csontváry-képek kiállítóter­meiben rendeztek meg. A kerámiaművészet két­évenkénti szemléjén — a ha­gyományokhoz híven — önál­ló kiállítással mutatkozik be a két évvel ezelőtti, XII. orszá­gos kerámiabiennálé első díja­sa, Nagy Márta keramikusmű­vésznő. tanácskozásukat először ren­dezték meg Közép- illetve Ke- let-Európa valamely országá­ban. Kitért rá: az Európából, Ausztráliából, Kanadából, az USA-ból — összesen 40 or­szágból —érkezett résztvevők a tanácskozáson többek között foglalkoztak az új európai ek­vivalencia-megállapodás elő­készületeivel. A diplomák köl­csönös elismerését, egyetemi fokozatok, oklevelek, részta­nulmányok külhoni elfogadá­sát, honosítását érintő új sza­bályozás kidolgozására az eu­rópai fordulatok, valamint az európai felsőoktatásban bekö­vetkezett változások miatt van szükség — hangsúlyozta a fő­osztályvezető. Elmondta, A XIII. Országos Kerámia Biennálén a Képző- és Ipar- művészeti Lektorátus által fel­kért szakbizottság Pázmándy Antal és Babos Pálma kera­mikusművészeknek ítélte oda a biennálét rendező pécsi Ja­nus Pannonius Múzeum két, egyenként százezer forintos fődíját. A Művelődési és Közok­tatási Minisztérium hatvan­ezer forintos díját Turcsányi Judit, a Magyar Alkotóművé­szek Országos Egyesületének harmincezer forintos díját Jó­hogy az új ekvivalencia-meg­állapodás első tervezete az elképzelések szerint már 1995-ben elkészülne, a végle­ges szabályzatot pedig 1996- ra dolgoznák ki. A tanácsko­záson döntöttek arról is, hogy programot dolgoznak ki Bosz­nia-Hercegovina felsőoktatá­sának megsegítésére. Azt pe­dig már Bakos István főosz­tályvezető hozta az újságírók tudomására, hogy a tanácsko­zó három szervezet közül az európa tanácsi, valamint az UNESCO Európai Regionális Bizottságának hálózata egye­sült, létrehozva az Európai In­formációs Központok Hálóza­tát, amelynek elnöke Nagy Ti­bor Gyula lett. na Gudvardardottir, a Bara­nyai Alkotótelepek harminc­ezer forintos díját Kungl György, a Képző- és Iparmű­vészeti Lektorátus huszonöt- ezer forintos díját Fekete Lász­ló, a Magyar Képző- és Ipar­művészek Szövetségének húszezer forintos díját Dohány Sándor keramikusművész kapta. A magyar kerámiaművészet kétéves termését bemutató bi- ennálé augusztus 21-ig láto­gatható a pécsi Csontváry Mú­zeumban. A sajtótájékoztató másik té­májaként bejelentették, hogy megjelent a Nemzetközi Ösz­töndíj Almanach 1994-95 cí­mű kiadvány. A gyűjtemény 26 ország — magyar szakem­berek által is megpályázható — ösztöndíj- és kutatási lehe­tőségeit ismerteti. Más orszá­gokban összeállított gyűjtemé­nyekhez hasonlóan, kilenc-tíz alapvető paraméter ismerteti a lehetőségeket. A művelődési minisztérium és a Magyar Fel­sőoktatás Szerkesztősége gon­dozásában napvilágot látott ki­adványt grátisz juttatják el a magyar felsőoktatási intézmé­nyek könyvtáraiba. Egyébként 800 forintért kapható a köny­vesboltokban. Országos kerámiaparádé Pécsett Két év alkotói termése a Csontváry Múzeumban Találkozó Budapest (MTI) — Idén nyáron, immár második al­kalommal :: rendezik meg 1 Csáíordjánosfán a Magyar ■ Gyermekek Világtalálko­zóját június 26, és augusz­tus 22. között. A nyári tá­borozásra idén 21 ország- 1 hói mintegy 1000 magyar ’ gyermek érkezik. A szer­' vezet célja, hogy az ország határain kívül és beiül élő 1 magyar gyermekek kap­csolatot teremtsenek egy­mással, ismerkedjenek a magyár hagyományokkal. ............................. ■■■■.....................

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom