Kelet-Magyarország, 1994. június (54. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-29 / 151. szám

1994. június 29., szerda MEGYEN INNEN, MEGYEN TÚL. Megalakult az új parlament Budapest (ISB - Ny. Zs.) — Varga László (KDNP) képvi­selő, korelnök köszöntőjében a történelmi visszatekintést követően az új kormány előtt álló feladatokat részletezte. Az ország biztonsága érdekében állást foglalt az Európai Unió és a NATO tagság elérése mellett, a szomszédos orszá­gokban élő magyar kisebbsé­gek sorsát illetően felhívta a figyelmet az európai normák kiharcolására. Emlékeztetett arra, hogy a múltban az állam nem bizonyult jó gazdálkodó­nak, ezért szociális célzatú ál­lami bevatkozás mellett a vál­lalkozó polgárság és a magán- tulajdon szentségét tartotta járható útnak. Az új kormányt és a leendő ellenzéket egyaránt együttmű­ködésre szólította fel a közér­deket szolgáló kérdések meg­vitatásában, majd nemes gesz­tusként lemondott képviselői fizetéséről a Nemzeti Színház építése javára. Ezzel párhuza­mosan kizáró tényezőnek tar­totta a képviselői tisztségből eredő anyagi előnyök szerzé­sét. Megemlítette az érdekkép­viselet nélküli, közszolgálati jelleggel működő írott és elek­tronikus sajtó szerepének fon­tosságát is. Ezt követően került sor kép­viselői tisztséggel kapcsolatos összeférhetetlenség tisztázásá­ra. A hat parlamenti párt kép­viselői csoportjának megálla­podása értelmében az alakuló ülésen ismertették azoknak a képviselőknek a névsorát, akiknél összeférhetetlenség áll fenn, illetve azok névsorát, akik az összeférhetetlenséget időközben megszüntették. Azok a képviselők, akiknél az összeférhetetlenség még fenn­áll, az alakuló ülésen részt ve­hettek, de szavazati jogukat nem gyakorolhatták. Tárgysorozatra vonatkozó javaslat elfogadása után Né­met János, az Országos Vá­lasztási Bizottság elnöke érté­kelte a képviselő-választást. A képviselőkhöz futárpostával már a hét végén eljuttatott írásbeli anyagot szóban kiegé­szítve csak megerősítette: a választások rendben, a törvé­nyes előírásoknak megfelelő­en zajlottak le, s minden vá­lasztói kerületben érvényes volt. Az országgyűlési képvi­selői választások megszerve­zésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladok végrehajtásáról Kónya Imre belügyminiszter számolt be. Ebből kiderült: a mintegy 15 ezer köztisztviselő részvételé­vel lebonyolított választás de­mokratikusan, törvényes rend­ben történt, a szavazatok ösz- szesítése gyors és pontos volt. Az Országos Választási Bi­zottság és a Belügyminiszté­rium beszámolójának elfoga­dása előtt a megbízólevelek alapján bizottság vizsgálta meg a képviselői mandátumo­kat, majd az elhangzott javas­lat szerint az Országgyűlés elé terjesztették a képviselők név­sorát. Az immmár legitim kép­viselők ünnepélyes eskütétele után a korelnök ismertette a pártok képviselőcsoportjai ve­zetőinek nevét: Szekeres Imre a Magyar Szocialista Párt, Pe­tő Iván a Szabad Demokraták Szövetsége, Szabó Iván a Ma­gyar Demokrata Fórum, Tor- gyán József a Független Kis­gazda Földmunkás és Polgári Párt, Füzesi Tibor a Keresz­ténydemokrata Néppárt, Kö­vér László a Fiatal Demokra­ták Szövetsége vezetője lett. A házszabály szerint az Or­szággyűlés elnökének, alelnö- keinek és jegyzőinek megvá­lasztására került sor. Az Or­szággyűlés elnökének szemé­lyére a legtöbb mandátummal rendelkező képviselői csoport, eszerint a Magyar Szocialista Párt képviselői csoportja tett javaslatot. Titkos szavazással végül az Országgyűlés elnöké­vé Gál Zoltánt (MSZP) vá­lasztották meg, míg alelnök lett Kóródi Mária (SZDSZ), Salamon László f MDF) és G. Nagyné Maczó Agnes (FKgP). Az új elnök átvette az alakuló ülés vezetését. Ezután a lekö­szönő kormány nevében Bo- ross Péter értékelte az elmúlt négy év munkáját, s kívánt jó munkát az: új parlamentnek. Az új kormány megalakítására Göncz Árpád Horn Gyulát kérte fel. Tévések fesztiválja Gyarmaton Fehérgyarmat (KM - Cs. K.) — Tegnap nyitotta meg jel­képes kapuit Fehérgyarmaton — az ottani városi televízió szervezésében — az első Szat- már-beregi Televíziós Feszti­vál. Csaknem negyven helyi stúdió mintegy kétszáz alkotó­ja vesz részt a négy napig tartó rendezvényen, hazánkból, va­lamint Romániából, Szerbiá­ból, Szlovákiából és Ukrajná­ból is érkeztek vendégek. Dicséret illeti az ötletgazdá­kat és a szervezőket, mert ez­úttal nem hozott, hanem hely­ben forgatott alkotásokkal le­het pályázni. A néhány perces filmek térségünkben, illetve közvetlen határainkon túl ke­rülnek a videoszalagra. A for­gatócsoportok ugyanis a fesz­tivál ideje alatt szabadon „köz­lekedhetnek”. Rangos, ismert tévés személyiségek vesznek részt a zsűri munkájában, melynek elnöke Sára Sándor filmrendező, de — a többi kö­zött — találkozhatnak a részt­vevők Horváth Jánossal, Prä­ger Györggyel, Elek Jánossal, Murányi Mihállyal, Tóth Ká­rollyal, Szabados Tamással, Stosek Mátyással. Talán nem kell ecsetelni, milyen lehetőségeket hordoz egy ilyen találkozó. Egyfelől hírül viszi határon innen és túl: létezik e keleti megyében egy kisváros, Fehérgyarmat, amely képes felvállalni egy ekkora rendezvényt. Az itt for­gatott filmek pedig (amelyeket archiválnak, de bizonyára egy- egy másolatot magukkal is elvisznek az alkotók) kiváló „reklámhordozói” a térségnek: felhívják a figyelmet a termé­szeti kincsekben és műemlé­kekben gazdag tájra, s a benne rejlő gazdasági és idegenfor­galmi lehetőségekre. Platánok Nyíregyháza (KM) — Csúcsszáradásosak Nyír­egyházán a Benczúr téri platánok — tudtuk meg Bartha István kertépítő mérnöktől, a polgármesteri hivatal parkfenntartási fő­előadójától. Ezért kényte­lenek visszavágni az ága­kat, amitől gnómok, csú­nyák lesznek a fák, de a megmentésük érdekében elengedhetetlen ez a meg­oldás. Ráadásul balesetve­szélyesek is a száraz ágak — elég hozzá egy erősebb szél. Azért most, és nem ősszel végzik el a metszést, mert a visszavágott fákat így arra kényszeríthetik, hogy új hajtásokat hozza­nak. Ez csak próbálkozás, némi haladékot kapnak a fák, valamennyivel meg­hosszabbodhat az életük. A külön kiadásra azonban nincs pénze a városüze­meltetési irodának, ezért fogadta szívesen a Quercus szolgáltató iroda — amely­nek épp a balesetveszélyes fák kivágása, gallyazása, parkfenntartás, kertépítés a fő profilja — ajánlatát: a városnak ingyen elvégzi a munkát, amelynek értéke mintegy 320 ezer forint. Bizonyára többen is lesz­nek a városban, akik ag­godalommal figyelik majd a munkálatokat a Benczúr téren. Halló, telefont kaptam! Nyíregyháza (KM) — A MATAV Rt. illetékeseivel tör­tént megbeszélés után tegnap Nyíregyházán sajtótájékozta­tót tartott a telefonfejlesztés várható üteméről Felbermann Endre alpolgármester a város­házán. A primer körzetben (Nyír­egyháza és térsége), ahol 323 ezer ember él, száz lakosra alig több, mint 6 főállomás jut. Ötvenegy telefonközpontból csak 18 automata, a „mara­dék” 33 még mindig manuális. Tavaly év végén 100 lakásból 13,3-ben üzemelt főállomás. Ugyanakkor 13 ezren vára­koznak csak Nyíregyházán te­lefonra. S bár még koránt sincs itt az ünneplés ideje, azért lényeges előrelépés, hogy július elsején átadják a Hunyadi utcai új, tíz­ezres kapacitású digitális köz­pontot. Ebben az évben érzé­kelhető változás csak Nyír­egyházán lesz, 3112 új előfi­zető örülhet a telefonnak. Megkezdődött a hálózat re­konstrukciója és bővítése, s a jövő év közepére teljes egé­szében kiépül. Nagyobb áttö­rés csak 1995-ben várható: ek­kor 10987 előfizetőt kapcsol­nak be a hálózatba, 1996-ban pedig 22 ezer új telefon bekap­csolására nyílik lehetőség. Áz igazi áttörés pedig akkor lesz, amikor a MÁTÁV a telefon- igényeket hat hónapon belül kielégíti. Kérdés, mibe kerül mindez a fogyasztónak. Annyi biztos: harmincezer forintnál nem többe, ezt is garantálta a MATÁV, hozzá jön még ezer forint, ami a szerelés és a ké­szülék ára. A bokortanyákban a háló­zatfejlesztés költséges volna, ezért 1995. második felében mikrohullámú rendszerrel az orosi átjátszóállomás segítsé­gével oldják meg a tanyasiak telefonálási gondjait. A koráb­bi elképzelésekkel ellentétben „némi” késedelemben van a térség telefonfejlesztése, most azonban minden remény meg­van a határidők betartására, mivel a hálózatot világbanki hitelből fejlesztik. Mandátumvita Nyíregyházán Nyíregyháza (KM) — Szitha András, a SZDSZ nyíregyházi önkormányzati képviselője hétfőn az önkormányzati ülé­sen bejelentette: a frakció ki­zárta soraiból, ezért átül a füg­getlenekhez — adtuk hírül tegnapi lapunkban a képvise­lő-testület üléséről szóló tudó­sításunkban. Bartha László, az SZDSZ megyei ügyvivőjének elmon­dása szerint Szitha Andrást előbb a szabaddemokraták nyíregyházi önkormányzati frakciója kérte fel arra, mond­jon le a pártlistán szerzett he­lyi képviselői mandátumáról. A lemondatást amiatt kezde­ményezték, mert Szitha And­rás többször megsértette a frakció belső normáit és sza­bályait, s nem egyszer szembe helyezkedett a kialakított ál­lásponttal. Egyetértett a mandátum­visszaadási felszólítással a nyíregyházi városi SZDSZ- szervezet is, amely ugyanak­kor állást foglalt arról: a le­mondás nem érinti Szitha ügy­vivői választott tisztségét. Szitha András viszont igaz­ságtalannak tartotta a kezde­ményezést, nemet mondott a felkérésre. A frakció ezt követően kizárta soraiból, majd az ügy tisztázása a párt térségi egyeztető tanácsa előtt foly­tatódott. A meghívott képviselő nem ment el a tanácskozásra, ahol végül a pártból is kizárták. A döntés ellen természetesen az érintett fellebbezéssel élhet az SZDSZ jószolgálati és etikai bizottságánál. Szitha András él a fellebbe­zés lehetőségével — mondta, s a történtekről úgy vélekedett: személyi konfliktusok végki­fejlete a mandátumáról való lemondatási kísérlet. Akik a Hírekben szerepelnek Dr. Békési László Pénzügyminiszter, MSZP. 1942. május 31-én szüle­tett, Győrött. Kitüntetéses diplomát szerzett 1966-ban a Pénzügyi és Számviteli Főiskola pénzügyi szakán, 1969-ben a Közgazda­ságtudományi Egyetem pénzügyi szakán. 1971-ben summa cum laude minősí­téssel doktorált a Közgaz­daságtudományi Egyete­men. 1975-től a Közgaz­daságtudományi Egyetem címzetes egyetemi docense, 1981-től címzetes egyetemi tanár. 1968 óta rendszeresen publikál pénzügyi és köz- gazdasági szakfolyóiratok­ban, több szakkönyv társ­szerzője, önálló kötete a ta­nácsi pénzügyek egyetemi jegyzeteként jelent meg. Szakmai pályafutását a közigazgatásban kezdte. Községi, járási és megyei tanácsnál pénzügyi vezető, Pest megyében 1972-től 1975-ig általános tanácsel­nök-helyettes. 1975-től 1981-ig Budapest Főváros Tanácsának közgazdasági elnökhelyettese, 1981-től 1985-ig a Budapesti Pártbi­zottság gazdaságpolitikai titkára. 1985-től 1989-ig pénzügyminiszter-helyet­tes, 1989-től 1990. május 11-ig pénzügyminiszter. Megalakulása óta tagja az MSZP-nek (1989). 1990. április 8-tól országgyűlési képviselő, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság alelnöke, az Európai Kö­zösségek Bizottságának tagja, az MSZP parlamenti frakciójának közgazdasági kabinet vezetője. Szakterületei: államház­tartás, állami költségve­tés, társadalmi közkiadások pénzügyei, adórendszerek, szociálpolitika, életszínvo­nalpolitika, monetáris poli­tika, territoriális pénzala­pok. Nős, felesége dr. Cse- hák Judit, országgyűlési képviselő. Első házasságá­ból egy felnőtt lánya van, aki pedagógus. Pál László Ipari és kereskedelmi mi­niszter, MSZP. 1942. szeptember 5-én született Budapesten. Villa­mosipari technikumba járt, majd a Moszkvai Energe­tikai Intézetben folytatta tanulmányait, s itt szerzett villamosmérnöki diplomát 1966-ban. Később, 1982- ben a Politikai Főiskola Ipargazdasági szakát is el­végezte. Első munkahelye a Vil­lamosipari Kutató Intézet volt, ahol 1966. és 1969. között tudományos munka­társként, illetve csoportve­zetőként dolgozott. 1969- től 1989-ig az Országos Műszaki Fejlesztési Bizott­ságnál vállalt munkát; 1969-73. főelőadói, 1973. és 1980. között osztályve­zetői, 1980-tól 1985-ig fő­osztályvezetői, 1985. és 1989. között pedig főcso­portfőnöki beosztásban. 1986-1989 között az Orszá­gos Középtávú Kutatási- Fejlesztési Terv elektroni- zálási kormányprogramjai­nak felelőse volt. 1989. jú­liusában az Ipari Miniszté­rium államtitkárává nevez­ték ki. E funkciót 1990. má­jusig töltötte be. 1990-ben rövid időre a Videoton Elektronikai Vállalat főta­nácsadója volt. 1965-ben lépett be a Ma­gyar Szocialista Munkás­pártba, melynek 1989-ig volt tagja. 1989 októberé­ben belépett az alakuló Ma­gyar Szocialista Pártba. 1989. októberétől 1990. májusig az MSZP Országos Elnökségének tagja volt. 1992. májusa óta ismét az Országos Elnökség tagja­ként tevékenykedik. Az 1990. évi szabad ország- gyűlési választásokon párt­ja országos listáján jutott be a parlamentbe. Képviselő­ként a gazdasági bizottság munkájában vett részt. Kezdetben tagként, 1991. májusától pedig a bizottság alelnökeként tevékenyke­dett. Az 1994-es választá­sokon Budapest 19. válasz­tókerülete, a XIII. kerület képviseletében került be a parlamentbe. Szakmai munkásságát többek között Eötvös-díjjal és Neumann János-díjjal ismerték el. Nős, felesége Sumejeva Raisza külkereskedő. Két gyermekük van. Hirmustra Az életmentéshez... ...komplex műszert kapott a Haynal Imre Egészségtu­dományi Egyetem az ame­rikai Milwaukee város kór­házától. (MTI) A Washingtoni... ...Operaház művészeti igaz­gatójává nevezte ki Placido Domingot. (MTI) Tilos... ...a dohányzás július elsejé­től a szlovén vonatokon. (MTI) A gazdaság... ...fejlődésében a külföldi tőkének meghatározó sze­repe van. A magyar gaz­daságnak mindent el kell követni ahhoz, hogy minél több tőke érkezzen, de a be­áramlásához stabilizálni kell a gazdaságot. (MTI) Letartóztattak... ...Budapesten egy kábító­szer-kereskedőt, aki egy olasz, horvát, török és ara­bokból álló csoportot veze­tett. (MTI) „k ■ KeSef-iagyaíűrszag 9 B j| Göncz Árpád az emelvényen Nagy Gábor felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom