Kelet-Magyarország, 1994. június (54. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-29 / 151. szám

1994. június 29., szerda

KOZELET

Kelet-Magyar ország 5

Megállapodás a gazdaságpolitikáról

Nyíregyháza (KM) — A Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége a múlt hét végén aláírta a koalíciós megállapodást. A minden részletre kiterjedő megállapodásból ezúttal az ország számára talán legfontosabbat, a gazdaságpolitikáról szóló megállapodást adjuk közre.

1. Az elmúlt időszak gazdasági tendenciáinak értékelése, a következő időszak alapvető gazdaságpolitikai céljai

1.1 A magyar gazdaság egyre súlyosbodó válságban van. A fizetési mérleg drámai mértékű 1993. évi romlása és e tendencia 1994-es ismétlődése bizonyossá teszi, hogy a gazdaságpolitika fő feladatai közül előtérbe kerül a válságkezelés, a gazdasági csőd elkerülése, a hosszú távra szóló leszakadás megelőzése.

1.2 Magyarországon jelenleg nem egyszerűen konjunkturális visszaesésről, hanem mély és átfogó átalakulási válságról van szó, amelyre egyszerre jellemző a termelés és külkereskedelem hanyatlása, a munkanélküliség, a költségvetési hiány, a beruházások visz- szaesése, a versenyképesség további romlása és a belpiaci ellátás korábbinál jobb, de továbbra sem kielégítő volta. Erre a válságra nem adnak megoldási módszert a gazdaság- élénkítés hagyományos eszközei, új megoldásokat kell keresnünk.

Tovább szűkíti az új kormány mozgásterét, hogy leköszönő elődje a költségvetésben szereplő előirányzatokon és a költségvetési tartalék időarányos részén túl is jelentős 'nagyságú, ma még ismeretlen végösszegű kötelezettséget garanciákat, ígéreteket vállalt bel- és külföld felé egyaránt. Nincs hiteles információnk a költségvetés teljesítéséről, az egyes alapok által vállalt hosz- szabb távú elkötelezettségekről sem. A választási kampány árnyékában jelentős teljesítménnyel alá nem támasztott vásárlóerő került a piacra, amelynek inflációgerjesztő hatásából az első jeleket már mindannyian érzékelhetjük.

1.3 Először tehát alapos leltárt kell készíteni, amely pontosan bemutatja az ország állapotát, feltárja a csapdákat, hogy a társadalom tisztában legyen helyzetünkkel, ne tápláljon megalapozatlan reményeket. E leltár eredményét az országnak meg kell ismernie.

Csak erre a bázisra lehet és kell felépíteni a kormány gazdaságpolitikáját. A feladat igen nehéz, a válságos helyzetet csak több év gazdasági erőfeszítéseivel és a súlyos helyzetnek megfelelő, következetes gazdaságpolitikai vonalvezetésével, fokozatosan lehet megváltoztatni. Ennek megfelelően a következő négy év gazdaságpolitikáját a válságkezelés, a gazdaság folyamatos működőképességének fenntartására tett erőfeszítések, az átmenet — ezen belül a magántulajdon dominanciájának megteremtése, a szerkezetváltás felgyorsítása és a tartós gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése együttesen kell jellemezze.

1.4 A kiinduló társadalmigazdasági helyzet nem ad lehetőséget gyors ütemű gazdasági növekedésre, feszültség- mentes átalakulásra. A két párt koalícióján alapuló kormány ezért programjában nem tesz felelőtlen ígéreteket, hanem a realitásokból indul ki, és a rendelkezésre álló, valamint megszerezhető erőforrásokra épít.

1.5 A következő négy esztendőben a gazdaságpolitikának és a gazdaságirányításnak egyensúlyi feltételek mellett, egyszerre, egymással összefüggésben és összehangoltan kell megoldania

1.5 1 a piacgazdaság megerősödését,

1.5 2 a korszerűsítésre, műszaki fejlesztésre és struktúra- váltásra alapozott gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését úgy, hogy egyidejűleg biztosítsa

1.5 3 a munkanélküliség növekedésének megállítását, majd csökkentését,

1.5 4 a külső és belső egyensúly javítását (vagy legalább romlásának megakadályozását),

1.5 5 az infláció megfékezését és

1.56a társadalmi gazdasági átalakulás terhei miatt éleződő szociális feszültségek tompítását, elviselhető keretek között tartását.

1.6 A cél tehát olyan, a magántulajdon túlsúlyán alapuló piacgazdaság megteremtése, amely megalapozza a gazdasági növekedést és ezzel együtt a munkanélküliség mérséklését. E kiemelt célok megvalósításának feltétele a társadalmi békét biztosító szociális garanciák megteremtése, racionális közgazdasági korlátái pedig a külső és belső egyensúlyhiány, valamint az infláció. A társadalmi béke megőrzése érdekében növelni kívánjuk az érdekegyeztetés szerepét a munkaadók és munkavállalók közötti együttműködés kereteiben és a kormány erőteljes részvétele mellett. A kormány célja, hogy megszülessen a gazdaságiszociális megállapodás a három partner — a kormány, a munkaadók és munkavállalók — között.

1.7 A kormányzati ciklus egész ideje alatt megkülönböztetett jelentőségű lesz a munkanélküliség növekedésének megállítása, majd lassú csökkenése anélkül, hogy feladnánk a következetes antiinflációs gazdaságpolitikai vonalvezetést. Hogy e két azonos fontosságú, ám több ponton egymásnak ellentmondó gazdaságpolitikai cél ne indítson el újabb eladósodást, a külső és belső egyensúly gyors romlását, valamint ne élezze tovább a szociális feszültségeket, annak az a feltétele, hogy a gazdasági recessziót, illetve

a mélypont körüli stagnálást megalapozott gazdasági növekedés váltsa fel.

A kormány gazdaságpolitikai — szűkebb értelemben növekedéspolitikai — programja tehát alapvetően beruházás-, felhalmozás- és megtakarításcentrikus. Az elosztási programokat a gazdasági fejlődés feltételeivel összhangban kezeli.

1.8 A program meghatározó feladatai a következőkben foglalhatók össze:

1.8 1 Az államháztartási reform megvalósítása,

1.8 2 a válságba került állami tulajdonú vállalatok banki reorganizációjának és konszolidálásának a gazdasági racionalitáson alapuló végrehajtása, a bankrendszer továbbfejlesztése, jogosítványainak ki- terjesztése és a kereskedelmi bankok privatizálása,

1.8 3 az állami vagyon privatizálásának gyorsítása a versenyszektorban, az állami tulajdonban maradó vagyon kezelésének piaci módszerű átalakítása, a privatizálás gyakorlatának és szervezeti rendjének átalakítása, hatékonyságának javítása,

1.8 4 a beruházások és megtakarítások ösztönzése, a tőkebevonás — hazai és külföldi — feltételeinek javítása, hazai tőkepiac fejlesztése

1.8 5 az EU csatlakozásra való gazdaságszerkezeti és intézményrendszerbeli eredményes felkészülés, külgazdasági kapcsolataink erősítése, különös tekintettel az export növelésére és diverzifikálására, az Európán kívüli piacok bővítésére és az elveszített keleteurópai piacok egy részének a visszaszerzésére,

1.8 7 az infrastruktúra kiemelt fejlesztése (ezen belül mindenekelőtt a közlekedés, hírközlés, informatizáció — számítógépes-telekommunikációs adatátvitel —, lakásépítés, idegenforgalmi fejlesztések és humán infrastruktúra.)

Röviden

Nagy Imre...

...fiatal korának történetéről rendez tudományos tanácskozást a Nagy Imre Társaság megyei szervezete. A rendezvény július 1-jén 14 órakor kezdődik Nyíregyházán a megyei múzeumban. (KM)

A Nemzeti...

...Kulturális Alap elnöki teendőit az új kormány megalakulásáig Mádl Ferenc művelődési miniszter látja el, miután elfogadta a tárca korábbi helyettes államtitkára, Fekete György lemondását. (MTI)

A gyulai...

...ortodox templomnak egy román állampolgár fél millió forintot adományozott, melyet a gyulai román egyház a templom felújítására fordít. (MTI)

Vállalati...

...biztost nevez ki az ÁVRT a Hírlapkiadó Vállalat élére. Molnár Péter feladata a cég élén a vállalat privatizációjának folytatása lesz. (MTI)

Véglegesítették...

...a magyar-szlovák to- loncegyezmény szövegét. Az aláírásra az új magyar kormány felállása után kerül sor. (MTI)

Elek István „Adventije

Nyíregyháza (KM — BJ) — Elmúlt a választás, elcsendesedtek a pártok, különösen a vesztesek hangja hallatszik ritkábban, a politkussá lett volt képviselőjelöltek egy része pedig minden bizonnyal erőgyűjtésre vonult vissza. Nem tudom, mi lehet közülük Elek István szándéka, aki az MDF alapító tagjaként lett politikus, országgyűlési képviselő, s a Fidesz tagjaként nem jutott be másodszor a Parlamentbe, ám a választások előestéjén megjelent Advent, és aminek el kellett jönnie című könyve több, mint egy képviselő, vagy pártlalapító elmélkedése. Kitűnő kortünetrajz, s ha a történések idején a demokrata fórum még nem ismerte fel belső válságát, utólag Elek könyvével szembesítheti azt.

Műfajilag a könyv politikai vitairatokat, napi ügyekhez kapcsolódó publicisztikákat, néhány tanulmányt és naplójegyzetet tartalmaz. Lényegében négy fejezetre osztható, az első lenne talán az, ami Legyen advent és Egy év fejezet címet viseli, ez a 87-88-as időszak írásait tartalmazza. Annak az értelmiséginek a politika iránti tájékozódása figyelhető itt meg, aki a népi írói hagyományhoz, hagyománykörhöz csatlakozó íróértelmiséghez tartozott abban az időben és előkészítője volt a Magyar Demokrata Fórumnak.

Van a könyvben egy vita két

szereplehetőség között. Hol itt, hol ott van a hangsúly, ez a két szereplehetőség a gyakorló politikus szerepe és a politikát szemlélő, bíráló közírónak, értelmiséginek a szerepe. Ez a bevezető fejezet elsősorban a szemlélődő politikát lépéstávolságból figyelő értelmiségi alapállásából fogalmazódott írásokat tartalmazza.

A második nagy szakasz, ami Rohanunk a demokráciába címet viseli, az 1989-es év politikai vitacikkei, az az időszak, amikor Elek István aktívan belépett a politikába.

Ez a fejezet egy harcosabb politikai, gyakorló politikusi alapállást tükröz. A címekből is látszik, fölszólító módban születtek. Politizálni kell — fogalmaz egy írás, de nagyon kemény viták lenyomata olvasható jó néhány írásban az akkori megyei párthatalmasságokkal. Helyet kapott benne a Heves megyei utolsó MSZMP értekezleten az MDF nevében elmondott beszéde is.

A harmadik fejezetben — amelyiket A rendszerváltoztatás nehézségei címmel jelezett a szerző —, már a profi politikusnak, a gyakorló politikusnak az időszakáról szólnak. Azoknak az első vitáknak a lenyomata, amelyeket az MDF-ben folytattott, a Csurka Istvánnal való ütközés és itt olvashatók azok az írások, amelyekben talán a legvilágosabban próbálta megfogalmazni: milyennek kellene lennie az MDF-nek, ha meg akar felelni egy nyugati mintájú modem jobbközép párt eszményének. Voltaképpen ennek az eszménynek a határozott képviselete vezetett ahhoz, hogy Elek kisodródott, hogy kizárták azMDF-ből.

Erről a szakaszról, a kisodródásról, részben az aktív MDF-es politikusi szerepről az utolsó szakasz A tolerancia határa, illetve a Végkifejlet címmel jelzett fejezet. Ez a két szövegegyüttes inkább valamifajta rezignált hangon szól és itt a leghatározottabb az ütközése az értelmiségi és a gyakorló politikusi szerepnek.

Ha valaki arról szeretne pontos képet kapni, hogy az MDF-et formáló három elméleti lehetőség közül mi az a harmadik, akkor ezt a könyvet kell elolvasnia. A három lehetőséget a szerző véleménye szerint egyrészt Antall József beszédeiben és politikai stílusában lehet tanulmányozni, másrészt Csurka szövegeiben és politikai stílusában, harmadrészt a sajátjában, mármint Elekében. Nem csak ő próbálta ezt a fajta ideológiát képviselni az MDF-ben, mint ahogy Antall József sem egyedül képviselte azt a stílust s Csurka sem, de ha a legtöményebben, legpregnásabban valaki találkozni szeretne ezzel a lehetőséggel, akkor ezt a könyvet érdemes átolvasnia.

Szabolcsiak a bizottságokban

Kovács Éva

Nyíregyháza (KM) — Amint azt a hét elején megtartott sajtótájékoztatón az MSZP megyénkben parlamenti képviselői elmondták, az Országgyűlés munkájának megkezdésével párhuzamosan megalakultak a különféle parlamenti bizottságok, munkacsoportok is. Örvendetes tény, hogy — köszönhetően a megyében lezajlott előkészítő és jelölőmunka sikerének — egy kivételével valamennyi megyénkbeli MSZP-s képviselő bizottsági tag lett. Ennek pedig azért van igen nagy jelentősége, mert így lehetőség teremtődik arra, hogy a megye ügyei az országgyűlésben, illetőleg a törvényelőkészítő munka során előtérbe kerüljenek.

A bizottságok megalakulásakor az volt a cél, hogy az egyes képviselők olyan csoportokba kerüljenek be, ahol szakmai tudásuk a legjobban érvényesülhet, ahol ezáltal a leginkább hasznosíthatják magukat. Fontos tényező az is, hogy döntés született arról, aki bizottsági tagságot vállal, köteles lemondani főfoglalkozásáról, hogy teljes erővel a parlamenti, képviselői munkájára koncentrálhasson. A bizottsági tagok névsora: Bírta Sándor önkormányzati bizottság Nagy Sándor és Veress János a költségvetési és pénzügyi bizottság, Lakatos András, a mezőgazdasági bizottság, Juhász Ferenc, a honvédelmi bizottság, Bakai Zoltán a szociális és egészségügyi bizottság, Bajor Tibor, a környezetvédelmi és területfejlesztési bizottság, Kiss Gábor, a kulturális és sajtóbizottság, Koltai Tamás az európai integrációs ügyek bizottsága, Kertész István, a számvevőszéki bizottság, Csabai Lászlóné pedig a foglalkoztatási és munkaügyi parlamenti bizottság tagja lett. Bányász Jánosné egyelőre nem vállalt munkát egyetlen bizottságban sem, mint a hétfői sajtótájékoztatón bejelentette azért, mert három komoly elfoglaltsága is van ez idő szerint, melyeknek egyikéről sem kíván lemondani.

Az MSZP frakcióban a bizottságok mellett — tekintettel a frakció nagy létszámára — különféle szakmai csoportosulások is megalakultak, melyeknek kifejezett célja, hogy elősegítsék az eredményes munkát, a gyorsabb, alaposabb törvényelőkészítést. Már csak azért is, mert a frakció szabályzata szerint az egyéni ötletek, javaslatok főképpen az előkészítő munka során juthatnak érvényre.

A Szocialista Párt nem kívánja apparátusának létszámát növelni, terveik szerint mindössze annyit tesznek, hogy azokon a jelentősebb helyeken és településeken, ahol eddig a pártnak nem volt irodája, a pénztől függően a jövőben új irodát nyitnak. A jelenlegi álláspont szerint ez mindössze négy településen várható.

A szószóló

Óriási felelősség hárul a cigányságra Magyarországon, hogy majdan olyan önkormányzatokat válasz- szón, amelyek felismerve érdekeiket, jogosan és okosan képviselni is tudják, s ha szükséges a törvény szellemében meg is védik jogaikat. Bizonyos vagyok abban, hogy bizonyos feltételek hiánya miatt nem minden településen alakul meg a cigány önkormányzat. Még olyan falvakban, községekben sem, ahol névleg létezik valamilyen cigány szervezet.

Pedig a cigányság részére ez lenne a legelőnyösebb, hiszen a legdemokratikusabb forma. Mi történik ott a cigányság képviseletével, ahol nem alakul meg az önkormányzat? Ki látja el a teendőket? A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény erről is rendelkezik. Az ilyen településeken szószóló látja el azokat a teendőket, amelyeken másutt a cigány ön- kormányzat.

Milyen jogosítványokkal rendelkezik a szószóló? Ha történetesen nem települési önkormányzati képviselő, tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület, illetőleg bármely bizottság kisebbséget érintő napirendjének tárgyalásán, még a zárt üléseken is. Joga van javasolni a polgármesternek, a bizottság elnökének, a képviselő-testület, a bizottság feladatkörébe tartozó — a kisebbségek esetünkben a cigányság helyzetét érintő — ügy megtárgyalását. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának a kisebbségek helyzetét érintő döntését. Felvilágosítást kérhet a képviselő- testület, a bizottság ülésén a polgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől, a cigányság helyzetét érintő, önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyekben.

Feladata ellátásához tájékoztatást kérhet, s a cigányság ügyeivel foglalkozó ügyintéző intézkedését kezdeményezheti. Nagyon fontos: a szószóló javaslatait a polgármester, a bizottság elnöke köteles a képviselő- testület, illetve a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszteni. Ha a szószóló felvilágosítást kér bizonyos ügyekben, arra 15 napon belül érdemi választ kell kapnia. A kisebbség jogait, kötelezettségeit érintő ön- kormányzati rendeletet, intézkedést előtte véleményeztetni kell a szószólóval. Ám a legdöntőbb kérdés az, hogyan választják és ki legyen a cigányság szószólója adott faluban, településen? Természetesen ott, ahol nem választottak cigány önkormányzatot. Ez az a kérdés, melyre választ a módosítandó választási törvénytől várunk.

Farkas Kálmán az MCKSZ megyei elnöke