Kelet-Magyarország, 1994. június (54. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-28 / 150. szám

1994. június 28., kedd TÚL A MEGYÉN Kelet-Magyaioiszág ff Phenjan kész a tárgyalásokra Észak-Korea jó ideje a támadások kereszttüzében áll fegyverprogramja miatt Tokio (MTI) — Eszak-Korea hétfőn megerősítette, hogy magas szintű tárgyalásokat kezd az Egyesült Államokkal Genfben július 8-án. A tár­gyalások fő témája a nukleáris vita rendezése és a kétoldalú kapcsolatok javítása lesz. Az észak-koreai hírügynök­ség értesülése szerint az északi küldöttséget Kang Szók Csu, a külügyminiszter első helyette­se vezeti, az amerikai delegá­ciót pedig Robert Galluci kül- ügy miniszter-helyettes. Észak-Korea már jó ideje a tá­madások kereszttüzében áll ál­lítólagos nukleáris fegyver­programja miatt. A válság né­miképp enyhült a múlt szer­dán, amikor Clinton elnök be­jelentette, hogy az Egyesült Államok hajlandó ismét a tár­gyalóasztalhoz ülni, miután Phenjan biztosította afelől, hogy befagyasztja nukleáris programját. Ha Phenjan lehetővé teszi nukleáris létesítményeinek el­lenőrzését, akkor az Egyesült Államok helyreállítja diplo­máciai kapcsolatait Eszak-Ko­reával. Ennek keretében első lépésként összekötő irodákat állítanának fel — írta a Reuter hírügynökség. A tavaly július­ban félbeszakadt tárgyalások felújításában nagy szerepe volt Jimmy Carter volt ameri­kai elnöknek, aki a múlt héten Phenjanban tárgyalt. Ha Észak-Korea eleget tesz az első szakaszban megszabott feltételeknek, akkor Washing­ton gazdasági segítséget is haj­landó adni. Ennek keretében az észak-koreai grafitreaktort lecserélnék egy biztonságo­sabb, és kevesebb plutóniumot előállító könnyűvizes reaktor­ra. A második lépcsőben Észak-Koreának le kellene áll­nia a rakétaeladásokkal, és el kellene ítélnie a terrorizmust. Ez vezethetne a diplomáciai kapcsolatok felvételéhez — ír­ta a Dong Ilbo című dél-koreai napilap. Japán szintén fontol­gatja a diplomáciai kapcsola­tok helyreállítását Észak-Ko- reával — nyilatkozta hétfőn a japán külügyminisztérium szóvivője. Hirmustra Őrizetbe vett tüntetőt kísér a dzsakartai rendőrség, miután hétfőn a katonaság segítségével sikerült szétoszlatniuk egy demonstrációt. Az elsősorban újságírók­ból és művészekből álló tömeg a kormány azon döntése ellen tiltakozott, hogy megszünteti két hetilap és egy napilap kiadását, mivel azok a kormány különböző erőit egymás ellen hangolják AP-felvétel A határnyitás évfordulója Bécs (MTI) — A szögesdrótot átvágó Alois Mock és Horn Gyula akkori külügyminiszter történelmi képével illusztrált cikkben emlékezik a Salzbur­ger Nachrichte hétfői száma az öt évvel ezelőtti napra. A poli­tikai csoda éve — a forrada­lom elindul címmel a Sopron közelében történteket felele­venítve a magyarok gesztusá­nak következményeit, előbb az NDK, majd a többi kelet­európai kommunista ország történéseit veszi számba Hel­mut L. Müller, a cikk írója és az öt év távlatából néhány ál­talános következtetésre is jut. Éppen 200 évvel a francia forradalom után Kelet-Európa demokratikus forrdalmának tétje nem valamiféle új utópia volt, hanem olyan célok, ame­lyeket a Nyugat már régen megvalósított: az alapvető em­beri és polgári jogok tisztelet­ben tartása. Ebben az értelem­ben olyan forradalomról kell beszélni, amelynek célja mu­lasztások pótlása volt — írja a salzburgi lap. Ugyanakkor a Kelet forradalma az értelmi­ség forradalma volt, ők voltak a kommunista uralom elleni népfelkelés vezetői. Újszerű volt, hogy — Romániát kivéve — e felkelések békések, erő- szakmentesek voltak. A de­mokráciáért tüntető tömegek tudták, hogy a gorbacsovi vál­tozásoknak köszönhetően nem fognak utcáikon tankok dübö­rögni. Másrészt köszönhető ez a békés jelleg a kommunista apparátuson belüli reform­erőknek. A kelet-európai emancipá­ciós mozgalmak sajátossága­ként említi, hogy azokban központi szerepet játszottak a nemzeti jelképek is. Ez a nemzeti öntudat kifejeződése volt egy olyan rendszerrel szemben, amelyet a kelet-eu­rópai népek nemcsak zsarnok­ságként, hanem egyúttal ide­gen uralomként éltek meg. Különös erőt kölcsönzött a népfelkeléseknek, hogy nem csupán a hazai gyártmányú, hanem az importált totalitariz­mus ellen is irányultak. Második forduló Kijev (MTI) — A várakozás­nak megfelelően Leonyid Kravcsuk államfő és Leonyid Kucsma exkormányfő vezet a vasárnap megtartott ukrán el­nökválasztáson — jelentette az első részeredményekre hi­vatkozva a központi választási bizottság. A további öt jelölt jelentősen lemaradt, de nem valószínű, hogy a két élen álló közül bármelyik is elérte volna az ötven százalékot, ezért fel­tehetően július 10-én második fordulót kell tartani. Az első előzetes adatok alapján bizonyosnak tűnik, hogy Kravcsukot elsősorban a nyugati megyékben és a fővá­rosban támogatták sokan. Ter- nopolban és Lembergben pél­dául 75-80 százalékot kapott, Ivano-Frankovszkban 70 szá­zalékot, míg Kijevben a sza­vazatok felét. Legfőbb ellen­fele, Kucsma volt miniszterel­nök a keleti és a déli körzetek­ben, továbbá a Krímben ara­tott fölényes győzelmet. Szim- feropolban például 82 százalé­kot szerzett, míg ugyanott Kravcsuk csak 5-7 százalékot mondhat magáénak. Támadást... ...indítottak a déli ország­rész fővárosának külső kerületeiben állomásozó észak-jemeni erők Áden lakott körzetei ellen. Az északiak a repülőtér kör­nyékére hat Katyusa raké­tát lőttek ki. Két személy meghalt, másik kettő pedig súlyos sérüléseket szenve­dett. (MTI) Mubarak... ...egyiptomi elnök a líbiai Szirte városában találko­zott Moamer Kadhafival, az észak-afrikai ország ve­zetőjével. A megbeszélé­sen a többi között a jeme­ni polgárháborúról és a PanXm amerikai légitársa­ság egyik utasszállító repü­lőgépének 1988-ban tör­tént felrobbantásáról volt szó. (MTI) Súlyos... ...harcokba keveredett egy­mással Mogadishuban a Szomáliái polgárháború két legerősebb csoportosulása. Az AFP kórházi források­ra hivatkozva 8 halottról és legalább 110 sebesültről számol be. (MTI) A japán... ...vezetés fontolóra vette, hogy újra beindítja a vi­szony rendezéséről folyta­tott tárgyalásokat Észak- Koreával. A tokiói kor­mány illetékeseinek meg­jegyzéseiből kiderül, hogy Japán elsősorban a július elején tartandó amerikai- észak-koreai magas szin­tű tárgyalások eredménye függvényében mérlegeli a párbeszéd felvételét a KNDK-val. (MTI) A burmai... ...kormánycsapatok a leg­utóbbi harcok során elfog­lalták Kun Sza tábornok, az Arany háromszög teljha­talmú ura magánhadsere­gének három állását. A harcokban mintegy 450 ember vesztette életét. (MTI) Adómentesség a külföldi tőkének A nyugati üzletemberek szemében Oroszország ma még kockázatos terep Moszkva (MTI) — Ötéves adómentességet, a tőkemoz­gatáshoz szabad kezet kapnak az Oroszországban működő, de külföldi tulajdonú vállala­tok — jelentette be Viktor Csernomirgyin kormányfő a külföldi befektetésekről ren­dezett moszkvai tanácskozá­son. A miniszterelnök a Reu­ter szerint nem közölte az in­tézkedés bevezetésének idő­pontját, de reményét fejezte ki, hogy az év végére a tervezett változtatások következtében jócskán lecsökken a befek­tetési kockázat Oroszország­ban. A külföldiek jelenlétének könnyítését célzó további ter­vek szerint a vegyes vállala­toknak nem kell beszolgáltat­niuk keményvaluta-bevételeik egy részét, a felhasznált im­portáruk után nem kell adót és vámot fizetniük, és a bevitt ré­szesedés arányában három-hét évig mindenféle adó alól men­tesülnek. Engedélyezik külföl­diek számára a földvásárlást és -birtoklást is. A nyugati üzletemberek sze­mében Oroszország ma még igen kockázatos befektetési terepnek számít, mert törvé­nyei folyton változnak, a kül­földi cégek jogállása pedig még mindig bizonytalan. Az AP-DJ szerint Csernomirgyin arra is ígéretet tett, hogy időt- állóbbá, kiszámíthatóbbá te­szik a vonatkozó törvényke­zést. Oroszországban a gazda­sági minisztérium szerint ta­valy év végén 2,7 milliárd dollárnyi külföldi befektetést jegyeztek, ez az első negyed­évben 138 millió dollárral emelkedett. Tavaly összesen 1,36 milliárd dollárral növeke­dett az országba bevitt külföldi tőke összege. Tízmillió Japántól Tokió (MTI) — Japán tízmillió dollárt ajánlott föl, ezzel segíti a Szarajevó új­jáépítését célzó nemzetközi erőfeszítéseket. A Jomiuri Simbun című lap hétfői számában tudósít arról, hogy Japán szerdán New Yorkban ismerteti majd az erre vonatkozó tervet. Az ENSZ ekkor vitatja meg a szarajevói segítségnyújtás­ra vonatkozó elképzelése­ket. Húszféle projektet dol­goztak ki a vízellátás, az utak, általában a város in­frastruktúrájának helyreál­lítására és a világszervezet e célból 530 millió dolláros segítségnyújtásra szólította föl a tagországokat. E pénz­ből 220 millió dollárt sür­gős segítség formájában kellene nyújtani. Mivel a tűzszünet június 10-e óta érvényben van, a világszer­vezet úgy értékelte, hogy a viszonylag nyugodt hely­zetben beindítható az újjá­építés. Japán különben tervbe vette, hogy a Boszniával szomszédos országokat is támogatásban részesíti, az ősszel Macedóniába és Al­bániába meneszt helyzet­felmérő küldöttséget. Ä Jo­miuri megjegyzi, hogy a szigetország nem küldött katonákat a boszniai ENSZ-erők (UNPROFOR) kötelékébe, ez ugyanis el­lentétben állt volna a japán ENSZ-erők kiküldését sza­bályozó rendelkezésekkel. A tokiói vezetés viszont azt reméli, hogy a japán anyagi segítség kedvező nemzet­közi visszhangot vált ki. Ki lesz az elnök? Amszterdam (MTI) — Az Európai Parlamentnek kel­lene döntenie arról, ki lép­jen a leköszönő Jacques Delors helyébe az EU-bi- zottság elnöki tisztében. Ezt közölte hétfőn a Reuter jelentése szerint Hans van den Broek, az EU biztosa. Van den Broek a holland rádiónak adott interjúban azt mondta, hogy ezzel ki lehetne jutni abból a zsák­utcából, amelybe a korfui EU-csúcs juttatta az integ­rációt, ahol nem sikerült megegyezni az új elnök személyében. Ugrik a kávé ára London (MTI) — Csak­nem egynegyeddel drágult, tonnánként 545 dollárral szökött fel a kávé ára hétfőn a londoni terménytőzsdén, miután olyan hírek értkez- tek, hogy komoly fagykár érte a brazil termést — je­lentette a Reuter. A 24 százalékos áremelkedés nyomán egy tonna kávé szeptemberi szállításra hét­főn 2800 dollárba került, ami hét és fél éve nem ta­pasztalt csúcspont. Amerikai előrejelzések szerint a hétvégi fagyok Brazíliában a termést 15 százalékkal csökkenthetik. A déli fekvésű brazil álla­mokban 1981 óta nem volt ilyen súlyos a fagykár, és a meteorológia szerint e hét elején újabb lehűlés várható Brazíliában. A kávé ára egyébként az idén már eddig is megkét­szereződött, mert az impor­tőrök attól tartanak, hogy a termelő országok több évi túlkínálat után vissza fog­ják tartani exportjukat. Mélyponton a dollár Tokió (MTI) — A Japán Központi Bank nagyszabá­sú piaci beavatkozásai sem tudták elejét venni a dollár esésének, Tokióban hétfőn emiatt fél évszázados mély­pontra zuhant az amerikai valuta, amelynek árfolya­mát a tőzsde zárásakor 99,5 jenen jegyezték. A nap folyamán a 100 jenes határ körüli értéken adták-vették a dollárt, kö­vetve a tengerentúli piacok múlt hét végi tendenciáját. A masszív dollármentő ak­ciók ellenére az amerikai és az európai tőzsdéken sem javult a dollár helyzete. Ja­pánban a központi bank ál­lítólag milliárdos értékben vásárolt dollárt, hogy elejét vegye úgymond a spekula­tív mozgásoknak. Fudzsii Hirohisza pénzügyminisz­ter szerint Japán a hét veze­tő ipari országgal együtt ag­resszív lépéseket tesz a nemkívánatos árfolyam- mozgás megakadályozásá­ra. Japán értékelések sze­rint az amerikai pénz ala­csony, a jen magas árfolya­ma nem fejezi ki a valósá­gos gazdasági viszonyokat. A pénzügyminiszter cá­folta, hogy a dollár iránti bizalom csökkenésének kö­ze lenne a japán kormány- válsághoz, ám a kabinet fő­titkára ennek ellentmondó véleményt hangoztatott Kumagai Hirosi szerint a dollár a 80 jenes határ kö­zelébe süllyedhet abban az esetben, ha a két ellenzéki párt, a konzervatív és a szo- ciáldemorkata párt lépne koalícióra. Szombaton mondott le a Hata Cutomu vezette kormány és azóta folynak a pártközi egyezte­tések. Hétfőn a Liberális Demokrata Párt és a Szoci­áldemokrata Párt elnöke is találkozott. A szakértők arra számí­tanak, hogy a Hetek kamat- változtatásokkal akadá­lyozzák meg a további dol­láresést. Az esetleges ame­rikai kamatemeléssel, egy­idejűleg a német kamatlá­bak, majd nyomában a töb­bi európai ország kamatlá­bának leszállításával von­zóbbá tehetik a dollárbeté­teket. A japán értéktőzsde 465 pontos eséssel reagált hétfőn a pénzpiacon, illet­ve részben a japán politikai életben lejátszódó esemé­nyekre. Ez utóbbi azonban jelentős befolyást nem gya­korolt, eddig ugyanis az üzleti világ szándéka sze­rint történtek a politikai fej­lemények, nem oszlatták fel a parlamentet és az új koalíciós kormány viszony­lag rövid időn belül esetleg megalakulhat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom