Kelet-Magyarország, 1994. június (54. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-27 / 149. szám
1994. június 27./ hétfő KULTÚRA Könyvtáros fórum Békéscsaba (MTI) — Békéscsabán a megyei könyvtárban rendezték meg a határainkon túli magyar könyvtárosok második alkalommal szervezett egyhetes szakmai tanácskozását, amelyen hetven szlovákiai, kárpátaljai, erdélyi és vajdasági könyvtáros vesz részt. A két évvel ezelőtt szintén a békési megyeszékhelyen megrendezett első magyar kisebbségi könyvtáros fórumhoz hasonlóan az idei tanácskozáson is elsősorban a magyarországi könyvtárügy helyzetéről — például a művelődés pénzügyi lehetőségeiről — kaptak tájékoztatást a résztvevők. Ugyanakkor előadások hangzottak el egyebek közt a szakmai érdekképviseletről, a határainkon túli magyar irodalomról és a közép-európai kisebbségekről is. A tanácskozás külföldi szakemberei saját országuk könyvtárügyéről adtak áttekintést. Az egy hét során egy napot az országosan is figyelemre méltó módon működő Békés megyei könyvtári hálózat megismerésével töltöttek a továbbképzésen résztvevők. A békéscsabai könyvtáros tanácskozás célja a hazai helyzet megismertetésén túl, hogy a felvidéki, kárpátaljai, erdélyi és vajdasági magyar könyvtárosok kapcsolatba kerüljenek a magyarországi szakmai szervezetekkel. Megismerhessék azokat a magyarországi kartársaikat, akiktől segítséget remélhetnek az együttműködés során, s hogy kapcsolatépítéssel elérhessék a dokumentum- és kiadványcserét. A magyar kisebbségi könyvtárosok szakmai tanácskozását szervező Békés Megyei Könyvtár s a Magyar Könyvtárosok Egyesületének megyei szervezete úgy tervezi, hogy a továbbiakban is otthont ad a határainkon túl élő magyar könyvtárosok által kedvelt csabai, kétévente sorra kerülő nyári rendezvénynek. Gyermekrajzok... ...Nagy sikerrel szerepeltek a magyar gyermekek a Japán Mezőgazdasági Szövetkezeti Szövetség gyer- mekrajzpályázatán. Kis rajzosaink 6 arany-, 10 ezüst- és 10 bronzérem mellett nyolc elismerő oklevelet is nyertek. (MTI) Nyelvápolók... ...Az Anyanyelvápolók Szövetsége megyei szervezetének anyanyelvi tábora július 11-én nyitja meg kapuit Fehérgyarmaton. (KM) Filmfesztivál... ..A Berlinben élő magyar származású rendező és forgatókönyvíró, Königer Miklós filmjét is beválasztotta az előzsűri a szentpétervári dokumentum- és rövidfilmfesztivál mezőnyébe. A Haláltáncot Königer Budapesten forgatta. (MTI) Méltatás... ..Fischer Annie zongora- művésznő előadásmódjának érzelmi gazdagságát méltatja egyik írásában a Mainicsi Simbun című japán lap. A 80 éves művésznő Japán Szaitama kormányzóságában és Tokióban lépett föl. (MTI) Fotóművészet... ...A II. Nemzetközi Fotográfiai Szemináriumot július 19—24. között rendezik meg a nyíregyházi Városi Művelődési Központban. (KM) Századunk zenei forradalma Százhúsz éve született Schönberg, akinek a kísérleteit gyakran kifütyülték Arnold Schönberg Balázs Attila reprodukciója Felföldi Oszkár Nyíregyháza — A XX. század a zenét illetően az állandó változások időszaka. A permanens és dinamikus elmozdulások egyik legelső kezdeményezője az a 120 éve született Arnold Schönberg volt, aki lerombolta a hagyományokat, műveinek hangzásvilágával eddig nem járt utakra tért. A zeneköltő „új Század új zenéje” címszóval modernebb alapokra helyezte a huszadik század muzsikáját. Feltalálta a kromantikus hangsort, a 12 hangjeggyel történő komponálást. Nem volt könnyű a romantikát elszakítani stílusgyökereitől, különösen a szellemi élet központjában, Bécsben. Az osztrákok fülében ott bizseregtek Schubert, Brahms, Mendelssohn finom harmóniái. Disszonáns hangok Schönberg disszonáns akkordjai zavart keltettek a hangversenytermekben. Értetlenül hallgatták-figyelték a törekvéEzt egy Kállai János Nyíregyháza (KM) — Még valamikor évekkel ezelőtt tette fel a rock-költői kérdést Presser „Pici" Gábor az egyik LGT-nótában: Hé, mondd mi lesz velem, ha kihull a gitár a kezemből? Nos, a dármai „hangszervesztés” az ő esetében szerencsére azóta sem következett be, ha jellegzetes torzonborzra formázott fizimiskáját viszonylag kevesebb- szer látjuk is felbukkanni a koncertpódiumokon. Dalai viszont sorra veszik a megméretés akadályait napjaink eléggé összezagyvált rock-zenei életében. A legfrissebbjei közül éppen egy videoklip tett országos hírűvé egy számot, aláfestve az amúgy seit, melyek nemegyszer füttykoncerttel, rendőrségi beavatkozással zárultak. Mahler döbbent rá talán először az igazságra: „Nem értem Schönberg műveit. Én öreg vagyok, ő meg fiatal, tehát neki van igaza.” Egy intellektuális réteg azonban „harapott” az eredeti hangszerelésre, sőt Alban Berg és Anton Webern (a mester jelentősebb tanítványai) nyomába szegődtek az expresszionista gondolkodónak. A dallam, forma, alkotás fúziója tovább hódított Európa egyes országaiban. A követők Visszajelzések érkeztek a norvég Sibeliustól, a svájci Ho- neggertől, a lengyel Lutisz- lawszkitól. Az orosz zeneszerzők — Sztravinszkij, Prokof- jev, Sosztakovics — hátborzongató skálájukkal az új zehangulatos reklámtartalmat. Ugye tudják, mire célzok? Ezt egy életen át kell játszani, üzeni a „Loksi” agytrösztje, méghozzá egy szimpatikus küllemű fiatalember szájába adva a szót, a rafináltan egyszerű, kimunkált rock-dallam stafétabotját. Szlogen lett a slágereimből, Hevesi Tamás nevét — merthogy ő az előadója a „reklámosnak” — egyik napról a másikra tanulta meg az ország. Pedig, ő maga valamikor — mintegy rájátszva egy eljövendő karrier kötelező startszerénységére — első zenekarának a Névtelen Nulla nevet adta. Ez még 1981-ben történt. Igaz, öt évig kellett várni az áttörésre, de 1986 már a Jeremy éve, az első kislemezé. Aztán jött az első album, koncertek, nei világ egy-egy szobájába kínáltak bebocsátási lehetőséget. A harmincas években Franciaország a fellegvára az egyedülálló zenének. Eric Sta- tie, Maurice Ravel kompozíciói dúskálnak meglepetésekben, különösen Satie zongora- darabjai. A franciák sem megdöbbenteni, sem elbűvölni nem akarták a hallgatókat, inkább izgatott állapotba helyeztévészereplések, rádiós bemutatkozások, villanás az MTV New Faces (Új arcok) című műsorában. Aztán következett a MIDEM Gála, ahol Tamás elbúcsúzott a régi „bandától”. Ausztráliába tette át a székhelyét, hogy némi utazgatást követően valóban világ körüli „sétára” induljon 1990-ben. Dánia, Belgium, Kanada, Malaysia, Szingapúr követték egymást, hogy aztán 1992-ben végleg hazatérjen. A közelmúltban a BMG Ariola Hungary lemezkiadó útra bocsátotta — végre! — a figyelmet érdemlő Hevesi-albumot (és kazettát). A főcím azonos a szlogennel (Ezt egy életen át...), ám az alcím a köszönet, a tiszteletadás, a „régi nagy LGT-imádat” színvallása: LGT-dalok... Igen, a robni a publikumot. A muzikális forradalom második felvonásának a főszereplője a technika. A német Stockhausen az ötvenes években műveibe becsempészte a karakterisztikusan újszerű eszközöket. Hifi magnetofonnal előre felvett zörejeket olvasztott össze a stúdióban rögzített hangkollázzsal. A találmány kedvezően hatott a filmművészetre, színesítette a balettdarabok bemutatását. Mi a helyiét? És hogy állt a helyzet Amerikában? Az első világháború után bújtak elő a modem zene legfrissebb csírái. Roy Harris, Roger Sessioust, Edgar Varese, John Cage alkotásai. Ők, Cage kivételével, sajnos majdnem ismeretlenek hazánkban. Cage a véletlenre helyezte a hangsúlyt, a megtervezett mű ellentétére. „Az emberek ragaszkodnak az önkifejezéshez. Én mélységesen ellene vagyok.” A nyolcvan éves korában elhunyt művész „zászlaján” egész élete során egy lózung volt olvasjató: „Számomra minden zene, ami körülöttem történik a világban.” bántó, a „haraptató” nóta mellett a lemezen még kilenc feldolgozás hallható. Tamás kedvencei. Ha valaki netán ezek- után legyintene, s azt mondaná: úgysem jobbak, mint az eredetiek, hát én annak csak annyit „súgok”, hogy füleljen az új hangszerelésre, a finom változtatásokra, a — magyar rockpalettáról rendkívül hiányolt — férfias(!) szólóénekre. Figyeljen a dallamgazda és a szövegíró Sztevanovity Dusán üzenetére, kortól, nemtől, pártállástól és felekezeti hovatartozástól függetlenül. És az eljövendő időkben tartsa rajta a szemét Hevesi Tamáson, akiben egyesek máris egy formálódóban levő, új magyar szupersztár összetéveszthetetlen tehetség-jegyeit vélik felfedezni. Nekik legyen igazuk! életen át kell játszani... Ne ragozzuk tovább! Minya Károly Volt már arra példa, hogy ezzel álltak elém: ne is tagadd, alig várod, hogy sajtóhibát lelj és megírd. Természetesen ez így nem igaz, de tagadhatatlan, az érdekesebb elszólásokat szívesen hozom egy-egy tétel igazolására, szemléletes magyarázatára. így talán izgalmasabb és közérthetőbb a száraz nyelvi tény, a szabály. Ritka, de néha előfordul, hogy nyelvészeti kifejezést használnak köznyelvi fordulatként. Ez természetesen nem baj, de ha hibás a használat, ádeor igen. így bakinak tekinthető a következő mondat is: „tudom, a felfedezés főnév vonzata inkább az öröme szó.” Nos, a von- zat egy nyelvtani szakkifejezés, és azt jelenti, hogy egy szó (ige vagy melléknév) mindig ugyanazzal a raggal fogad maga mellé főnevet. Például: fél valamitől, ludas valamiben. A felfedezés szónak nincs vonzata, esetleg azt mondhatjuk, hogy gyakran kapcsolódik hozzá az öröme szó, s alkotnak így együttesen szószerkezetet: a felfedezés öröme. Egyébként nyelvészeti kifejezésből alakult frazé- mává a közismert „Ne ragozzuk tovább!” mondat abban az értelemben, hogy ne ismételgessük ezt vagy azt a tételt, ne magyarázzuk túl. Úgyis tudja, érti már mindenki. Egy írásban egyrészt módosult ez a jelentés, másrészt kapcsolódott a frazé- mához még egy nyelvtani kifejezés. Hetvenötödik születésnapja alkalmából egyik közismert színészünk életútját taglalta az egyik cikk, melynek vége felé ezt olvashattuk:, „Mindezt azonban hiba lenne csak a múlt idejűén ragozni.” Azaz a méltatás nemcsak a múlté, a jövőben is sok szerep és siker várja a színművészt. Mindenesetre csínján kell bánni ezekkel a fordulatokkal, s a témát most már én sem ragozom tovább, nehogy jelzőkkel illessenek. Euro-filmek amerikai piacon Európa nem jár és nem járt az élen a horrorfilmek gyártásában Kása Hajnal Újfehértó — Az amerikai és az európai filmgyártás mechanizmusa között óriási szakadék tátong — vallja sok európai rendező és filmes szakember. Az állítást igazolni látszik az a tény is, hogy a két kontinens alkotásainak témája, fényképezésének módja (főként, ha a hollywoodi filmekre szorítkozik az összevetés) igen eltérő. Európa nem jár és járt az élen a sikeres akció-, horrorfilmek gyártásában, s az ehhez szorosan kapcsolódó filmnyelv elsajátításában, alkalmazásában sem. Ezért napjaink egyik legégetőbb problémája: a térség, (s legfőképpen Kelet-Eu- rópa) filmes identitását átalakítva megóvni az elamerikanizálódástól, s a nemzeti filmgyártás oly mértékű támogatottságát megteremteni, ami lehetővé teszi olyan alkotások megszületését, melyek itt, de máshol is életképesek, sikeresek. A Ments meg, mert ölnöm kell című amerikai film főszereplője Harry Hamlin Vision International felvétel Az európai filmtörténetből és szemléletből fakad, hogy szívesen vállaljuk az intellektuális, nem sikerhajhász, inkább a művészi értékeket védő, ápoló filmgyártók szerepét. Mégis: mi magyarázza, hogy Kolumbusz földrésze viszi a prímet a forgalmazásban, és nagyobb közönségsikernek örvendenek az ott készült filmek szerte a világon? Amerikában a „mozi” körül tevékenykedők szívesen alkalmazkodnak a nagyközönség igényeihez, elvárásaihoz. Az európai filmeseknek vállalniuk kell, hogy a siker érdekében az ottani közönséget is „telibetaláló” módon alakítsák át műveiket. A filmtörténet során több példa is mutatja, hogy az öreg kontinens hetedik művészete alkalmazkodni kényszerült mások elvárásaihoz. Meg kell jegyezni, hogy az amerikai filmművészet hatása sem lebecsülendő az európaira, hisz az új hullám rendezői rajongtak egyes amerikai alkotókért. (Truffaut példaképei között ott találhatjuk Hitchcock és Orson Welles rendezőket.) Ma már a produkciók „fazonigazítása” látszik az egyedüli megoldásnak. Az 1990-es évek nagy sikere volt Stephen Fears Veszedelmes viszonyok (1988) című filmje. Az alaptörténetet Milos Forman egy évvel később szintén megfilmesítette Valmont címmel. Mivel az USA-ban készült, magán hordozza az ottani sajátosságokat. így felelhet meg egy történet két rendező feldolgozásában különböző elvárásoknak. Truffaut-ra visszatérve, ő maga is változtatásokra kényszerült a Jules és Jim amerikai fogadtatása érdekében: a női narrátort férfi váltotta fel, mivel az ottani közönség számára ez megszo- kottabbnak tűnt. És nem ez az egyetlen eset, hiszen sok rendező tesz hasonló lépéseket, hogy alkotása a másik kontinensen is sikeres legyen. Hircsolcor m ni hwwiiwi Magyarosan I
