Kelet-Magyarország, 1994. június (54. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-27 / 149. szám
Egy díszes csekeí parasztház A szerző felvétele Pihenni jó Györke László Szatmárcseke (KM) — Ha már egy településen az ön- kormányzat a legtekintélyesebb munkaadó, ott már igen komoly gondok lehetnek e téren. Sajnos a keleti végeken, Szatmárban ez csaknem minden faluban így van. Nem kivétel ez alól Szatmárcseke sem, hiszen a keresőképes lakosság 67(!) százaléka munkanélküli. És ebben nincsenek benne azok, akiknek korábban sem volt állandó munkaviszonyuk. A szám önmagában megdöbbentő. Az szolgál némi magyarázatul, hogy a lakosság egyharmada cigány. Köztudomású, hogy közülük kerül ki a legtöbb munkanélküli. Csak idénymunka Nem(csak) azért, mert esetleg nem szeretnek dolgozni — ez egyébként nem jellemző a csekei cigányokra —, hanem azért, mert köztük van a legtöbb képesítés nélküli, akik korábban eljártak a fővárosba segédmunkára. A leépítések során hazakerültek — munka- nélkülinek. A község gondjairól beszélgetünk a polgármesteri hivatalban Kabdos Józsefnévt 1, Szatmárcseke megbízott jegyzőjével. Mivel tősgyökeres csekei, azon túl, hogy fejből tudja a községre vonatkozó adatokat, jól ismeri az emberek gondját-baját. A legkeményebb téma közepébe vágunk, hiszen itt, távol vasúttól, főutaktól — ahol emiatt nemigen ragad meg komolyabb vállalkozás —, a foglalkoztatási gondok hatványozottan kihatnak az emberek hangulatára, idegállapotáTurizmus Szatmárcseke (KM) — Ha Szatmárcsekéről esik szó, elkerülhetetlen, hogy ne említtessék meg a fejlődőben lévő falusi turizmus, a Tisza-part, a nevezetes Kölcsey-napok rendezvénysorozata, a Kölcsey fogadó, ahol főidényben nemigen marad üresen szálláshely. Egyre több család vállalkozik vendég- fogadásra, mintegy tízen nyertek pályázatot. Voltak, akik a támogatást lakásbővítésre fordították, sőt akadt, aki önálló ház építésére használta fel. A Kölcsey fogadó egyelőre a megyei önkormányzaté, de a csekeiek szeretnék megszerezni a tulajdonjogot; már csak azért is, mert két esztendeje a helybeli önkormányzat működteti. A turisták számára nagy kényelmet jelent, hogy alatta a pincecsárdában — melyet egy vállalkozó vett bérbe az ÁFESZ-tól — étkezhetnek. További szálláslehetőséget a nyári hónapokban — elsősorban gyermekcsoportoknak — az általános iskola biztosít. Itt akár 70-75 gyereket is el tudnak helyezni. Ágyakkal, ágybetétekkel a Máltai Szeretetszolgálat segítette őket. Az iskolások csereüdültetésére is nagy gondot fordít az önkormányzat. Most Pécsre készülnek. ra. Az 1621 lakosú községben jó, ha 260-270 embernek van munkahelye. Beleértve az ön- kormányzati intézmények alkalmazottait, a 64(!) közhasznú munkást, azt a pár főt, akik Fehérgyarmatra járnak dolgozni. A hajdan volt téeszből és az annak idején jó profitot hozó faipari üzeméből jószerivel hírmondó sem maradt, hiszen az átalakult vajúdó szövetkezet még húsz főt sem tud rendszeresen foglalkoztatni. — Legfeljebb igénymunka akad — mondja a jegyző. A Zöldérthez szegődhetett most el mintegy ötven fő. A Libuci Kft. foglalkoztat még 15-20 varrónőt, ám munkát ők sem tudnak állandóan biztosítani. Hiszen csak akkor varratnak, ha van megrendelés. És ezzel fel is soroltuk az összesen „intézményesített” munkalehetőséget. Tizenegymillió Miből élnek az emberek Szat- márcsekén? Kis földjükből — már aki meg bírja művelni. Igen sokan pedig különböző segélyekből. Jelentős részük pedig nyugdíjból. Már most 140 munkanélküli kapja a jöSzatmárcseke (KM) — Tessék nézni ezt a gyönyörű meggyet — mondja a bemutatkozás után Lőrincz Lajos. — Tizenkilenc forintot ígérnek érte. Annyiért le se szedetem, hiszen többe van a napszám. Pedig van vagy 8-10 mázsa a fákon. Mivel a ház előtt vannak a meggyfák, hadd szedjék le a turisták. Meg akinek kell. Csak az ágakat ne törjék, mert nem szeretem, ha kárt tesznek benne! Aztán megtudom: beszélgetőpartnerem mezőgazdasági gépészmérnök, 13 évig dolgozott a helybeli, majd pedig a penyigei téeszben; ám fiatalon — most negyvenöt éves — kénytelen volt a dereka miatt leszázalékoltatni magát. — Nagyon bosszant, mert imádom a kertet, de a nehéz fizikai munkát nem bírok végezni — teszi még hozzá. A családnak — felesége dr. Homoki Júlia két falu (Cseke és a szomszédos Túristvándi) háziorvosa — összesen van 12 hektár szántója, de riportalanyom egészségi állapota miatt azt bérbe adta a komájának. — Gazdálkodni azonban muszáj — mondja. — A kertészkedést, bármennyire is fáj reggelente a derekam, nem adtam fel. Van egy hold gyümölcsösünk 400 fával, meg 800 öl fiatal, kétéves telepítés jól tárolható almákból, mint az Ida- red, Red Spur, Joni meg Golden Delicious. Na, persze van gond is, pláne a volt téeszgyü- mölcsösben, mert nem mindvedelempótló támogatást, amely év végéig emelkedni fog. Jellemző adat, hogy hatvanmillió forintos költségvetés mellett több mint tizenegy- millió forintot fordítanak szociális feladatokra. Igaz, ebben pályázati pénz is van. Maga a szám azonban kifejezi a Cseke szociális helyzetét. A segélyezés egyik formája, hogy mind az iskolában, mind az óvodában — gyakorlatilag az újszülöttől 18 éves korig — a térítési díjakat átvállalta az önkormányzat. Hogy miért, arra nemigen kell magyarázatot adni. Csupán annyit: hogy ne a kocsmában kössön ki a gyerekeket illető pénz. Nemcsak a gyerekekről, hanem az idős, főként magányos emberekről is gondoskodni kell. Sajnos, az is jellemző adat, hogy 92 idős ember étkeztetést kell biztosítani. Mi tagadás, elég sovány a csekei határ. Mintha a szegény embert az ág is húzná — mindig elkerüli ezt a vidéket az eső. Ennek pedig csöppet sem örülnek azok, akik végre a sajátjukban gazdálkodhatnak. Gazdátlan föld ugyanis nincs a csekei határban. Van ugyan egy, milyen gazda a szomszéd. Hát nekem nincs túl nagy szerencsém, mert bizony a kártevők meg a kórokozók ugyancsak átjárnak szomszédolóm. Ők is kihasználták a pályázati lehetőséget: gépeket vettek: egy T-25 traktort, pótkocsit, ekét, no meg, amire egy kertésznek a legnagyobb szüksége van: egy osztrák permetezőgépet. Míg átfutott a pályázat, meg míg beszerezték a még szükséges papírokat, a gépek árát alaposan megemelték. Persze, az a 370 ezer forintos AFI-támogatás így is jól jött, még ha a saját erő ennek csaknem kétszerese. — Csak azt nem értem, hogy itt, Csekén, ahol akkora a munkanélküliség, mint aminéhány hold, amelybe gazdája még nem vetett semmit, de ősszel feltett szándéka. — Sokan vállalták, hogy önállóan művelik meg a földet — mondja Kabdos Józsefné. — Az idősebbek pedig vagy a szövetkezetnek, vagy magángazdáknak adták bérbe. A gazdálkodókedvre jellemző, hogy közel húsz csekei mezőgazdasági vállalkozó élt a pályázati lehetőséggel, akik nagyobb területet fogtak művelés alá. Ám jellemző az is, hogy kisebb, néhány holdas gazdaságok vannak kialakulóban. Tény, hogy a holtpontról mintha kezdene elmozdulni a mezőgazdaság. Csak nehogy kedvüket és pénzüket vegye a piachiány! A tőkehiánnyal küszködő, de gazdálkodni akarókat az önkormányzat is támogatja a földprogram keretében. Mintegy 22 milliós gépparkjukkal úgynevezett nonprofit szolgáltatást végeznek a községben már 1991 óta. Minden éven sikerült bővíteni az állományt, így ma már szinte komplex mezőgazdasági szolgáltatást tudnak végezni. Sőt, azoknak, akik sem kárpótlási, sem más formában nem juthattak földhöz, biztosítottak parcellát. Közhangulat Az ismertetett tények, adatok után kissé meglepő, amit a jegyzőasszony a közhangulatról mond: — Az én megítélésem szerint a közhangulat a viszonyokhoz képest bizakodó. Lehet, hogy sok embernek nem fog tetszeni, amit most mondok, de én úgy látom: sok nagyon rosszul élő ember nincs Szatmárcsekén. Az már más kérdés, hogy lehetne sokkal jobb is... lyen, miért olyan nehéz napszámost kapni — tűnődik Lőrincz Lajos. — Ezer forintos napszámért szóba se állnak az emberrel. Na, nem is szaladgálnék én utánuk, ha nem lennék rájuk szorulva! Azt nemigen lehet ráfogni, hogy „hamvába hótt”, hiszen a volt tehénistállót átalakította almatárolónak. Az Idared végét márciusban adta el, amikor már ára is volt. — Na, ne tessék haragudni, egy kis időre félbe kell szakítani a beszélgetést, mert a disznókat meg kell etetni. Ne nyugtalankodjanak. Régebben tehenet is tartottak, de amióta ez az ágazat is ráfizetéses, letettek róla. No meg, a sajnálatos derékfájás is közbeszólt. Györke László élben már perzsel a júniusi nap. Csendes hétköznapra számítottam, ám Szatmárcsekén szinte egymást érték az Ikarusok. Vagy jöttek, vagy mentek a turisták. Kit a község nevezetességei érdekeltek, ki pedig a Tisza- parton keresett felüdülést. Am a magamfajta firkászt nemcsak az érdekelte, milyen most a Tisza, hanem az is, mi van a falu másik végén. Kimentem hát. Az enyészet alaposan elvégezte dolgát a volt téesztele- pen. Az ablakráma már alighanem tűzre került az ólakról, melyeknek száz szeméből hullhat könnyük, ha esik. Rozsdamarta gépek, tartozékok. Mi tagadás, nem volt felemelő látvány a pusztulásnak ez a kézzelfogható bizonyítéka. De hát ilyen az élet. A metamorfózis nem csak épüléssel jár. Sőt... A Tisza zavaros volt. Bő eső hullhatott a Kárpátokban. Egy traktor egyengette a porondot. Készültek a várható rohamra, hiszen hamarosan kajakosok, kenusok (is) lepik el a partot. A két büfé körül már van némi forgalom. Tóth Józsefné csekei vállalkozó először próbál itt szerencsét. Bízik a jó nyárban és a nagy forgalomban. Egy hete nyitott. Eddig hatszázezer forintban van a beruházás. Áru nélkül. Kétszázezret kellett fizetni csak az aggregátért, merthogy nincs még itt villany. Hiába pályázott erre is a csekei ön- kormányzat, Tivadar kapta a pénzt. Pedig ez a Tisza- part sem akármilyen! Ahogy az egyik veszprémi fiatalember mondta: nemrég jöttek a debreceni kempingből, de hát ez itt pihenni sokkal jobb! Mert az aggregát pöfögését leszámítva — csendes, mondhatnák: romantikus hely ez. Délutánba hajlik a nap, mire búcsút veszek Szat- márcsekétől. Az úton — az imént futott be a busz — hosszú sorban hazaérkező emberek, akinek valószínűleg nem azon jár az eszük, hol tudnak felüdülni, hanem inkább azon, vajon mi lesz holnap. Tényleg. Mi lesz holnap?... Az enyészet a gazda Röviden A közhasznú... ...dolgozók közül Szatmárcsekén negyvenhatnak július 31-én lejár a szerződése. Félő, hogy két hónapra újra munkanélkülivé válnak. (KM) Csaknem hétmillió... ...forintot fordítanak a szociális problémák tüneti kezelésére Szatmárcsekén. (KM) Az általános... ...iskolába Szatmárcsekén száznyolcvanhatan járnak. Györke László felvétele Eddig két kisegítő osztály volt, szeptembertől indítják a harmadikat. (KM) Hatvan... ...kisgyerek jár Szatmárcsekén óvodába. Az óvodai konyhán főznek egyébként az idős, magányos emberek számára is. (KM) Földút... ...lényegében nincs Szatmárcsekén, a belterületi utak közül azonban több nem aszfaltozott. (KM) Gáz csak jövőre Szatmárcseke (KM) — Tizenöt környező település együtt pályázott a gázprogram megvalósítására. Egyelőre bonyolítja a helyzetet, hogy az önkormányzatok közül nem mindegyik hitelképes. Ennek ellenére Szatmárcsekén bíznak abban, hogy már az idén megkezdődnek a nagy beruházás munkálatai és ’95 októberében befejeződnek. Nem is forszírozzák jelen pillanatban az ügyet, mert egy árokba szeretnék lefektetni a gáz- és a telefonvezetéket, hogy ne kelljen kétszer ásni. A két dolgot viszont csak úgy lehet összehozni, ha a MÁTÁV is megkezdi a beruházás megvalósítását. A távközlésiek viszont csak 1995-re tettek ígéretet... A lakossági hozzájárulás a gázhoz a megye többi hasonló településéhez képest elég magas: 60 ezer forint csonkonként. Ennek ellenére 70 százalékos az igénybejelentés, sőt, akik gázhoz akarnak jutni, már be is fizették a hozzájárulást. Igaz, közülük csak kilencen fizettek készpénzzel, a többiek OTP-hitelt vettek fel. Nem érdemes leszedni A kertészkedést még a derékfájás ellenére sem adta fel Lőrincz Lajos ropogós cseresznyét szed A szerző felvétele _ HAZAI HOUMI. BBBil^KSwagyaro^ 1994. iúnius 27. hétfő Sovány vigasz a végeken Hatvanhét százalékos a munkanélküliség • Gazdálkodó kedv és bizakodás
