Kelet-Magyarország, 1994. június (54. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-27 / 149. szám
1994. június 27., hétfő HÁTTÉR Tovább kúszik a létminimum A lakosság életkörülményeiről a számok tükrében • Kevesebb munkanélküli Az üzletek gazdag kínálattal csalogatják a vásárlókat Elek Emil felvétele Csengősző elé Balogh József A technikai kérdésekre megtalálták a választ, így holnap összeülhet a második szabadon választott magyar parlament. Göncz Árpád köztársasági elnök összehívta alakuló ülésre a május 8-án és 29-én megválasztott képviselőket, s mivel a bejutott hat pártnak sikerült megállapodni a tisztségek elosztásának kérdésében, nincs semmi akadálya, hogy holnap tíz órakor megszólaljon a T. Ház csengője. Az előzetes megállapodásokon eldőlt, az ország- gyűlés elnöke a győztes szocialista pártból került ki, az első alelnöki poszt a szabaddemokratáké lesz, választanak még egy alelnö- köt a demokrata fórum és a kisgazdapárt képviselői közül, s holnap már csak nevekkel kell behelyettesíteni a parlamenti bizottságok elnökeinek, alelnökeinek helyét is. A tartalmi kérdések megvitatására csak az alakuló ülést követő időszakban, a kormány megalakulása után kerülhet sor. Jócskán kiszivárogtak már a hírek, melyik tárcát ki kapja majd. Nyilvánvalóan e névsor elfogadása sem lehet egyéb merő formaságnál, hiszen ha a köztársasági elnök kormányalakításra kér fel egy pártvezetőt, annak joga megválasztani, kivel dolgozik együtt. Ez jog, ez az akarat ezúttal nem egy ember nevéhez köthető, hiszen hetekig tartottak a koalíciós tárgyalások, így formálódott ki az új kormány, hogy majd beterjessze a parlament elé programját, hogy tudomására hozza az országnak, milyen konkrét elképzelései vannak a gazdasági, társadalmi problémák megoldására. Négy éve száz nap türelmi időt kért az Antall-kor- mány, hiszen a kormány- alakításra kapott megbízáskor nem tudták, hogy az előző kormánytól mit vesznek át. Nem tudták — legfeljebb sejtették—a választás előtt, hogy az ország lakosságának egy része, a nagyobbik része tőlük várja a rendszerváltoztatás nehéz programjának végrehajtását. Most nemigen lesz szükség száz napra, hiszen a jelenlegi kormány bejelentése szerint minden leltár pontosan készen áll, s ha igazak a kiszivárgott hírek, akkor az új kormányban korábban gyakorlatot szerzett miniszterek is jócskán helyet kapnak majd. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből 19-en jutottak be az új parlamentbe. Tőlük nemcsak azt várja a megye lakossága, hogy a T. Házban az ország érdekeit szolgáló programok jóváhagyására nyomják meg a gombokat,, hanem azt is, hogy pártállásuktól függetlenül és együtt keressék a megye hátrányos helyzetének megszüntetését elősegítő lehetőségeket. Ezt az előző képviselőcsoport követésre méltóan tette. Malakucziné Póka Mária Nyíregyháza — A lakosság életkörülményeinek alakulását jelző főbb adatok néhány területen kedvező elmozdulást mutatnak. Hatásuk azonban mérsékelt, s a társadalom egyes csoportjait, rétegeit igen differenciáltan érinti. Az idén is folytatódott az infláció növekedési ütemének 1992 óta tartó mérséklődése. 50 600 forint A fogyasztási javak januártól márciusig átlagosan 16,8 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakában regisztráltat. (Emlékeztetőül: 1993. első negyedében a növekedés 23,4 százalékos volt.) A szokásos éveleji nagyobb mértékű árnövekedés az idén jóval mérsékeltebb volt a tavalyinál. Igaz, 1993-ban a kétkulcsos AFA bevezetése miatt a megszokottnál említésre méltóan nagyobb, 6,8 százalékos árszínvonal-emelkedés történt. Az élelmiszerek 1992. őszén induló, 1993. elején tetőződő, majd 1993. őszén ismét felerősödő árnövekedési folyamata 1994 februárjára és márciusára lassult. Gyakorlatilag márciusban sem változtak a sertéshús és húskészítmények, továbbá az étolaj, a cukor 1993 végére kialakult árai. A tej és tejtermékek árnövekedése márciusra lefékeződött. Az árnövekedés hatására a létminimumértékek tovább kúsztak. Két aktív korú felnőtt és két 15 éven aluli gyermekből álló család esetén ez az összeg a városokban 50,6 ezer forintot, a községekben 47,6 ezer forintot tett ki március hónapban. Ez mintegy 2,5-2,7 ezer forinttal több, mint egy évvel korábban. Az egyedülálló nyugdíjasoknak átlagosan 12,0-13,1 ezer forint jelentette márciusban a létminimumot. A megfigyelt megyei szervezeteknél a bruttó átlagkereset az első negyedévben 24,4 ezer forintra rúgott. Növekedésük legtöbb gazdasági ágban 20 százalék fölötti, az • árszínvonal növekedését meghaladó, átlagosan 30,7 százalékos. Országosan 8 százalék körüli reálkeresetnövekedés mutatható ki az évközi megfigyelési körbe vont gazdálkodóknál. 1994. I. negyedévében a foglalkoztatási színvonal tovább mérséklődött a megyében. A csökkenés különösen a termelő ágakban nagymértékű. A létszámvesztés egy részét a szervezetek méretstruktúrájának igen intenzív változása, a kis létszámú egységek gyarapodása okozza, akik kikerülnek megfigyelési körünkből. A mezőgazdaságban ötödével, az iparban tizedével csökkent a foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbihoz képest. Bővülés csak a villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás területén és az építőiparban figyelhető meg. Számottevő a kereskedelemben, javításban dolgozók számának mérséklődése is. A Megyei Munkaügyi Központ regiszterében 1994 márciusában 51,7 ezer munkanélkülit tartottak nyilván, 10 ezer fővel kevesebbet, mint egy évvel korábban. A munkanélküliség mértéke 20.6 százalékos volt, szemben az egy évvel ezelőtti 22,3 százalékkal. A ráta értéke továbbra is számottevően magasabb az országos átlagnál (12,2 százalék). Borsod-Aba- új-Zemplén megye mellett változatlanul itt a legnagyobb mértékű a munkanélküliség. Devizában A legkedvezőtlenebb munkaerőpiaci kondíciókkal rendelkező munkanélküliek száma fokozatosan bővül. Szociális jellegű támogatásban egy évvel korábban még „csak” 7,4 ezren részesültek, ez évben számuk 21,9 ezerre nőtt — ezen belül 19,9 ezren jövedelempótló támogatást kaptak, 238 fő pedig szociális támogatást. A munkanélküli-ellátás 24,1 ezer főt, a regisztráltak 46.6 százalékát érintette. A tartósan, 6 hónapnál régebben ellátottak aránya az első negyedévben lassan mérséklődött, de még 1994 márciusában is közel felét adták az ellátottaknak. Egy évvel korábban ez az arány mintegy 56 százalékos volt. Az ellátmány bruttó összege 9,7 ezer forintot tett ki. Az ellátásban részesülők kétharmadánál azonban nem érte el a 10 ezer forintot. 1994 márciusában 4,6 ezer regisztrált pályakezdő munkanélküli volt a megyében. Kedvezően értékelhető, hogy a legmagasabb munkanélküliségi rátájú térségek száma mérséklődött, s egyre több régió tartozik a relatíve kedvezőbb rátájúak közé. A legkritikusabb térségek közül Ibrányban, Vásá- rosnaményban az átlagosnál jóval nagyobb mértékben mérséklődött a ráta, s kedvező változás volt a baktalórántházi régióban is. Nagyecsed körzetében viszont a rendkívül nagy arányú munkanélküliség alig változott. A lakosság megtakarítási hajlandósága csökkent, a betétek állománya 1993 márciusa és 1994 márciusa között mindössze 2,3 milliárd forinttal 23,6 milliárd forintra nőtt. A növekedési ütem csak 10,5 százalékos, szemben az egy évvel korábbi 38,7 százalékkal illetve a két évvel korábbi 32,8 százalékkal. A betétállomány bővülésében meghatározó, hogy a többszöri forintleértékelés hatására erősödik a lakosság devizában történő takarékossága. A lakosság hitel- állománya a betétekét és a korábbiakat meghaladóan, 18,4 százalékkal, 18,3 milliárd forintra nőtt. A korábbiakat meghaladó hitelfelvételt a me- gyeszerte folytatott közmű- fejlesztések indokolják. Nyolctized Ez játszik meghatározó szerepet abban, hogy az építési és ingatlanértékesítési hitelállomány egy év alatt 1,3 szeresére, 11 milliárd forintra nőtt. Legdinamikusabban az áruvásárlási hitelállomány bővült. Hatására ez évben a fogyasztási hitelek növekedése a beruházási célú hitelfelvételekéhez hasonló mértékű volt. A hitelállomány több, mint nyolctizede azonban ez év márciusában is építési, ingatlanértékesítési hitel volt. Halálos «tMMMMMMMewMoomoMMWMMMeMMMMMMOwmemoMWMc«» Kovács Éva Ó lommal mérgezett paprikától betegedtek meg, s kerültek súlyos tünetekkel kórházba néhányon a napokban Budapesten. Mint kiderült, olyan őrölt piros paprikát fogyasztottak, melyet ismeretlen utcai árusoktól, viszonylag olcsó áron vettek. A paprikában található ólom mértéke akkora volt— derítették ki utólag a szakemberek —, hogy a megbetegedettek állapota akár válságos is lehet. A másik hír szerint a keleti határszéleken is terjed a korábban csak a déli határátkelőkön szokásos módi, hiszen nemrég Záhonynál olyan konyakot koboztak el a vámosok, amit műanyagflakonban a gépkocsik motorterében, illetve üzemanyag-tartályában elrejtve csempésztek be az országba, s nem kizárt az sem, hogy etilalkohol helyett a halálos veszélyt jelentő me- tilalkoholból készített italokat isznak azok, akik a megye KGST-piacain és utcáin árusító kereskedőktől vásárolják meg azokat. Két hír, egyik sem új, s egyik sem felemelő. Ráadásul szokatlannak sem nevezhetjük őket, hiszen jóideje tudunk arról, hogy a határok a zugkereskedelem valóságos kánaánjai. Élelmiszerek, italok és cigaretveszély ták kerülnek be az országba, melyek gyakran okoznak súlyos betegségeket, nem egyszer halált. A zugkereskedők ellen, a veszélyt hordozó ételek, italok ellen igen nehéz felvenni a harcot. Hiába ugyanis minden jó szándék és intelem, ha ezeket az árukat a boltban kaphatóknál jóval alacsonyabb áron lehet beszerezni. A pénz nagy úr, s ha egy üveg ital árán kettőt is vehetünk, a zseb hatalmának, a látszólag csábító költség- vetésnek csak kevesen tudnak ellentmondani. A hatóságok és az illetékesek időről-időre felhívják a leselkedő veszélyekre a figyelmet, de mint az utóbbi két példa is bizonyítja, a felhívás, a józan észre és óvatosságra való hivatkozás többnyire pusztába kiáltott szó marad. Márpedig a védekezés nem történhet másképp, csakis úgy, ha az emberek végre felfogják a lényeget: nem biztos, hogy ami olcsóbb, az jó is, s azért mert egy-egy palack ital látszólag érintetlen és gyári csomagolású, még tartalmazhat gyilkos folyadékot. A vámosok képtelenek kiszűrni a halált hozó csempészeket, így nem marad más hátra, mint az, hogy mi magunk. védekezzünk ellenük. Ha nem vesszük meg a csempészárut, nem lesz érdemes behozniuk, s nem leselkedik ránk a határon túlról hozott halálos veszély. Naponta 50-60 ukrán és román állampolgár veszi át kárpótlási jegyét a nyíregyházi OTP- fiókban. Az eddig érkezett négyezer kárpótlási csomagban a 10 ezer forint értékűtől az 1 milliósig fordult elő kárpótlási jegy Balázs Attila felvétele M ihály bácsi beszélni tudott a természettel. „A búza nem vár tovább” —mondta, mintha sürgönyt kapott volna a búzától, hogy kezdeni kell az aratást. „Ez a dűlő az idén tengerit kíván” — jelentette ki, mint aki tudja, hogy bármi egyebet próbálna bele vetni, kidobná magából a dűlő. A leghíresebb kaszás volt a környéken. Aratáskor úgy állt bele a búzatáblába, mintha nem ő akarna kaszálni, hanem a búzatábla parancsolná, hogy aratni kell! Szolgálat, munkaaktus volt az evése is, meg a pihenése is. Soha nem volt szava az étel milyenségéről. Bekapkodta, ami az „étel sorján” hogy magában beszél. Bizonyára alkudott a természettel, hogy még egy kicsit szolgálhasson, ha már nem nagy haszonnal is. A természet pedig — mintTavaly még láttam, amint megroggyantan álldogált visszakapott földje végében, s amint beszélgettünk azt is láttam, hogy kicsordult a könnye. Nem volt már sok, csak az a csepp, ami meg is tapadt a szeme sarkában. Nem zavartam, mert láttam, ha — azt felelte volna: „Jó, nem bánom, tűrlek még egy darabig a többi szolgám között.” Háládatos tekintettel emelte fejét az égre, azután a földre, és szedegette a szétszóródott kalászokat. Olyan mélyre görnyedt, hogy soha többé nem tudott felemelkedni. Elhullott az öreg, akár a kalászok. A halál kaszája erősebb volt az övénél. Meghalt vele egy megren- dítően földhöz tapadt, ugyanakkor megrendítően szép életforma, az a természet iránti alázat, az a húsba- vérbe ágyazott erőfeszítés, amely századokon át vetett és aratott, vetett és aratott—és kenyeret adott az országnak. M ihály bácsi szelleme még bírta volna, de teste felmondta a szolgálatot. A kicsiny gyülekezettel együtt énekeltem a sír gödörnél: „Gyarló testünk porrá lészen, mivel porból vétetett...” AA\----------------------------------------------------------------1 A’: ______ . ' ' >" ____AjjjfiB elébe került, megemelte kerekfejét, és módszeresen rágott, akár a kérődző lábas jószág. Nem az ízek élvezéséért evett, hanem azért, hogy legyen ereje a munkához. Csák Gyula A föld szolgája
