Kelet-Magyarország, 1994. június (54. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-24 / 147. szám
1994. június 24., péntek HIRDETÉS AZ AVU VÁLASZOL Munkavállalók helyzeti előnyben Kinek van több információja? Ecjyik országos terjesztésű napilapunk június 3-i számában Vörös Péter a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének vezető közgazdásza foglalt állást az Állami Vagyonügynökség munkájával es általában a privatizációval kapcsolatban. Véleménye szerint elsősorban több információra van szükségük a munkavállalók képviselőinek. Szerinte ma még általános, hogy az állami cégek dolgozói nem tudják, milyen feltételekkel adják el vállalatukat. Éppen ezért — az információhiány miatt — nem tudnak pályázni, s végül kimaradnak a vásárlásból. A probléma részleteiről Halmi Gábort, az ÁVÜ ügyvezető igazgatóhelyettesét kérdeztük. — Valóban létezik ez a jelenség? — Az az igazság, hogy valójában nem értem Vörös Péter miről beszél. A szükséges információk megszerzése ma már egyáltalán nem jelent gondot. Az állandó sajtótájékoztatók, a médiában megjelenő, hirdetések, valamint az ÁVÜ ügyfélszolgálatánál kapható információs csomagok az adott vállalat dolgozóit éppen úgy segítik, mint bármilyen más potenciális befektetőt. A cég dolgozói egyébként sokkal jobban kell, hogy ismerjék munkahelyüket, mint egy esetleges külső befektető. Sokkal több in- formáiójuk van a cég körülményeiről és lehetőségeiről. — A vállalatok vezetői egyébként minden esetben hamarabb értesülnek az eladásról, mint ahogy az Halmi Gábor, az ÁVÜ ügyvezető igazgatóhelyettese erre vonatkozó tendert az ÁVÜ kiírja. Mindezt összegezve az a véleményem, nogy az MRP, MBO és más munkavállalói szervezetek eleve helyzeti előnyben vannak az információk tekintetében. Azt hiszem a Vagyonügynökség nem vonható felelősségre csupán azért, mert a többi pályázóhoz hasonlóan a munkavállalói szervezeteknek sem hajlandó a törvényben előírt adatoknál többet nyújtani. — Jó néhányszor elhangzott már az a vélemény, mely szerint a tender kiírásakor megszabott pályázatbeadási határidő túlságosan rövid. Ennyi idő alatt ugyanis képtelenség az E-hitel ígérvényt és más szükséges dokumentumokat beszerezni. — A törvényben előírt időtartam a pályázat kiírásától a beadási határidőig 15 nap. Ehhez képest az ÁVÜ Igazgatótanácsa legalább 45, de indokolt esetben 60 napot szokott adni. Mindemellett azt is tudni kell, hogy a Vagyonügynökségnek, a beadási határidő előtt legkésőbb 15 nappal megjelentetett hirdetésben lehetősége van meghosszabbítani a pályázati határidőt. Az MSZOSZ vezető közgazdászának felvetésével kapcsolatban mindenképpen érdemes megkérdezni a leginkább érintett felet, azaz a munkavállalók képviselőjét. Endrődi Gáborral, a Caola Rt. MRP-szer- vezetének elnökével is beszélgettünk. — Egyes vélemények szerint, na egy munkavállalói szervezet szeretné megvásárolni vállalatának bizonyos tulajdonhányadát, akkor az információ- hiány miatt hátrányban van a többi befektetővel szemben. Ön hogyan vélekedik erről? — Az a helyzet, hogy ha az adott befektetőcsoport — amely természetesen a dolgozókból is állhat — olyankor szerez tudomást a vételi lehetőségről, amikor a pályázatot kiírják, akkor biztosan nem lesz ideje a formai szempontoknak eleget tenni. Ezzel a problémával azonban nemcsak a munkavállalói szervezetek, de más befektetők is szembesülnek. — Önöknél hogyan zajlott az MRP-kivásárlás? — Minden vállalat vezetése természetszerűleg hamarabb értesül cége eladásáról, mint azok. akik a hirdetéseket figyelik. Az MRP szervező bizottsága nálunk még az 1993. márciusi tender kiírása előtt előkészítette pályázatát. A kétfordulós tender második fordulójára már úgy adhattuk be ajánlatunkat, hogy ismertük a többi pályázót is, így olyan vételi ajánlatot tudtunk tenni, amely összhangban állt a többi vásárlóval. Mire az ÁVÜ meghirdette a céget, nálunk már minden készen állt. Ezzel a módszerrel a CAOLA részvényeinek 15%-át vásároltuk ki. Azt hiszem, minden tekintetben élegedettek lehetünk. Gyógyszergyári sztárrészvényekkel indul a portfóliópályázat Önkormányzatok, szövetkezetek, figyelem! Kevés olyan vonzó lehetőség kínálkozik felgyülemlett kárpótlási jegyeik befektetésére, mint az a portfóliópályázat, amelyben 4 gyógyszergyár egyenként 15 millió forint névértékű részvénypakettjét ajánlja egy csomagban az Állami Vagyonkezelő Rt. A 60 millió forintnyi pakettre 80 millió forint kikiáltási, vagyis az induló ár. A kibocsátást szervező tanácsadó, a Góg Értékpapír Kft. kereskedelmi igazgatója, Bárdi Károly szerint azonban ennél jó néhány tízmillióval magasabb árat kell kínálni annak, aki nyerni akar. A csomag ugyanis igen értékes. Egyik 15 milliós szereplője a Chinoin, amely most 450% körüli árfolyaméin cserél gazdát a tőzsdén kívül. A vállalat, amely a francia Samo- fi többségi tulajdonában van, tavalyi 15,/ milliárd forintos árbevétele után rekordösszegű, 3,17 milliárd forintos nyereséget könyvelt el. A pakett másik szereplője az EGIS, magyar- ország egyik legújabb gyógyszergyára, amely elsőként készül a tőrzsdére. Részvényeinek 30%-át az EBRD és a Közép-Európai Befektetési Társaság birtokolja. Az AV Rt. által újonnan felajánlott részvényekből 1 milliárd forintnyit hazai befektetőknek szántak, 1,6 milliárdos értéket pedig külföldi intézményi befektetőknek. A kibocsátási ár 200%-os volt, de már most 250%-ot is megadnak érte a brókerek. A cég eredményei ugyancsak kiválóak. A másik két gyógyszer- gyár, a Kelet-Magyarországi Alkaloida és a Bio- gal ugyan ma még nem mondhatók az értékpapír piaci szereplők kedvenceinek, de a gazdasági eredmények |obbak annál, mint amire a piac értékítélete tartja. Jelenleg legalábbis. A privatizációk lezárulása után pedig ezek is tőzsdei szereplőklehetnek. Figyelemre méltó tehát a gyógyszergyári portfolió, amelyre árfolyam-emelkedés reményében érdemes pályázni. A szövetkezetek és az önkormányzatok előnyt élveznek — de csakis azonos ajánlatok esetén. Június 27-én reggel 9 és 11 óra között a budapesti Vácj u. 9. II. emeletén a Góg Értékpapír Kft. irodájában várják a pályázatokat. Pontban 11 órakor lehúznák a rolót, majd a cég az ÁV Rt. képviselőjével és egy közjegyzőnek a jelenlétében bontja az ajánlati csomagokat. Az nyer, aki a legtöbbet kínálja. Azonos ajánlat esetén — ön- kormányzatok és szövetkezetek élveznek előnyt más befektetőkkel — pl. a várhatóan élénken érdeklődő brókercégekkel, kárpótlá- sijegy-berektető társaságokkal, vagy egyéb pénzügyi befektetőkkel szemben. Ha több lesz az ő körükből is az azonos ajánlat, gkkor a tanácsadó Góg Értékpapír Kft. szóbeli licitre hívja a pályázókat. Azonnal megköti a szerződést a nyertessel, akinek 3 munkanapon belül le kell tennie az asztalra a megajánlott kárpótlási jegy csomagot, vagyis fizetnie kell. Ellenkező esetben automatikusan a második legjobb lesz a győztes. Amíg a fizetés meg nem történik, addig nem hozzák nyilvánosságra, hogy ki lesz a részvénycsomag új tulajdonosa. Ez a portfóliópályázat egyébként csak az első léEés a befektetésre váró árpótlási jegy tpmeg felszívásához. Az ÁV Rt. további portfoliók kialakítását kezdte meg. , Amint a tanácsadó Góa Értékpapír Kft. kereskedelmi igazgatójától megtudtuk, hamarosan várható az úgynevezett márkavédelmi portfolió meghirdetése, amelyben a Pick, a Szegedi Paprika és a Kalocsai Paprika Rt. papírjai szerepelnének. Bárdi Károly szerint ezzel a módszerrel — vagyis az akció folytatásával — rövid időn belül 1,5 milliárd forint értékű kárpótlási jegyet tudnának felszippantani. Szándékuk szerint döntően az önkormányzatoktól és a szövetkezetektől, amelyeknél a lakáseladások és a földárverések nyomán tömegesen halmozódnak a jegyek. S ezek befektetésre várnak. Mini lapszemle A DIÓSGYŐRI MUNKÁSGYŰLÉS UTÁN SEM CSÖKKENT A BIZONYTALANSÁG, KÉRDŐJELEK A KOHÁSZATI REORGANIZÁCIÓBAN Már megszületése idején alapos késésben volt a borsodi acélipar reorganizációs programja, ám azóta az is kiderült: a végrehajtás sem megy a leggördülékenyebben, ráadásul jó néhány eddig megoldatlan kérdés is felvetődött, amely bizonytalanná teheti a program sikerét. A diósgyőri munkásoknak — legutóbbi gyűlésük is bizonyítja — megrendült a bizalmuk a reorganizációban, igaz, eredetileg ők a kohó további üzemeltetése mellett tették le voksukat. (Magyar Hírlap VI. 01.) BÉKÉSI FELÜLVIZSGÁLNÁ EU-TÁRSULÁSI SZERZŐDÉSÜNKET Békési László nyilatkozott a düsseldorfi Handelsblatt gazdasági-pénzügyi napilapban. Sürgeti az EU-val kötött szerződés felülvizsgálatát, elveti a forint drasztikus leértékelését és elengedhetetlennek tartja az adócsökkentést. Mindezek mellett az új kormány a privatizálás meggyorsítását szorgalmazza és egyidejűleg nem kívánja akadályozni az állami vagyon további lemorzsolódását. (Népszabadság VI. 10.) ALIGAI GALIBA. MÁSFÉL MILLIÁRD A TÉT Négy éve nem talál gazdára a Club Aliga, amely egykor Kádár János kedvenc üdülőhelye volt. A többi volt MSZMP-üdülő is hasonló gondokkal küzd, emellett az amortizáció is nagymértékben sújtja az épületeket. Január elsejével a Kincstári Vagyonkezelő tulajdonába került üdülők sorsa egyelőre bizonytalan. (KÁPÉ VI. 10.) RÉGI LENDÜLE1TEL ROBOG A RÁBA A rendszerváltás négy éve alatt a Rába nehéz küzdelmet folytatott a talpon maradás és a reorganizáció érdekében. Az eljárások és piacok keresése a forgalom növekedését eredményezte, így a vállalatóriás, eljutott a privatizációig. (KÁPÉ VI. 10.) MEGHOSSZABBÍTOTTÁK Július elejéig meghosszabbították a Questor Kárpótlási Jegy Befektető Rt. részvényeinek jegyzését. Az alakuló közgyűlést eredetileg meghirdetett június 21. helyettt július 14-én tartják. (Profit VI. 10.) ALAKULÓBAN A VAGYONKEZELŐI SZERVEZET A MÁV Rt. négy társaságban lévő üzletrészét hirdette meg értékesítésre. A részletekről Sipos István megbízott vezérigazgató tájékoztatta a lapot. Az első négy értékesítés tapasztalatai alapján folytatják a privatizációt, a járműjavítóra is sor kerül. (Világ Gazdaság VI. 14.) NÉGY KÖTET A MAGÁNOSÍTÁSRÓL Annak érdekében, hogy a privatizáció töretlen maradjon, az új kormányzat számára a két vagyonkezelő szervezetnél négykötetes tájékoztatót készítettek a magánosítás eredményeiről — tájékoztatta Szabó Tamás privatizációs miniszter az MTI munkatársát. Szabó Tamás úgy vélte: a jövőben is szükséges a versenyeztetés elvének fenntartása, és fokozni kell, a határozathozatalok nyilvánosságát is. (Új Magyarország VI. 13.) PÉNZJEGYEK BIZTONSÁGI PAPÍRBÓL A Pénzjegynyomda a biztonságos és korszerű papírpénzek gyártására 4,2—4,5 milliárd forintos beruházással új nyomdát hoz létre. A papíralapanyagot a Diósgyőri Papírgyárból, az egyetlen magyar biztonsági papírokat gyártótól szerzi be. Az ÁVÜ, korábbi információ szerint, a 179 millió forint jegyzett tőkéjű papírgyárrészvényeinek 100%-át a Pénzjegynyomda vette meg és kárpótlási jeggyel fizette ki. (Napi Gazdaság VI. 13.) FOLYTATNI KELL! A privatizáció folytonosságának biztosítása érdekében a két vagyonkezelő szervezet négykötetes tájékoztatót készített a magánosítás eddigi eredményeiről. Szabó Tamás nem tartaná kedvező lépésnek a kedvezményes részvényvásárlási program leállítását. (Esti Hírlap VI. 14.) EGIS-RÉSZVÉNYEK A TŐZSDÉN Az Állami Értékpapír Felügyelet a napokban jóváhagyta, hogy az Állami Vagyonkezelő Rt. nyilvános forga- lombahoztal útján értékesítse az Egis Gyógyszergyár Rt. 2 millió 260 ezer darab, egyenként 10 000 forint értékű részvényét. Az Egis Rt. kérvényezni fogja, hogy részvényeit a Budapesti Értéktőzsdén isjegyezzék. (Új Magyarország VI. 14.) KÁRPÓTLÁSI JEGYET IS ELFOGAD A COLONIA BIZTOSÍTÓ RT. Dr. Csurgó Ottó, vezérigazgató-helyettes ismerteti a Colonia megváltozott üzleti stratégiáját, melynek értelmében a mezőgazdasági tartozásokat kárpótlási jegygyei is kifizethetővé tették, illetve olyan új vállalkozói köröket céloztak meg, amelyek elősegítik a magánorvosok és patikák működését. (Népszabadság VI. 13.)
