Kelet-Magyarország, 1994. június (54. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-22 / 145. szám

1994. június 22., szerda Együttműködni a határ mentén Magyar-ukrán kapcsolaterősítő tárgyalások közigazgatási vezetők között Ami összeköti Magyarországot és Ukrajnát: életkép a záhonyi határállomásról Balázs Attila felvétele Nyíregyháza (KM) — A ma­gyar-ukrán határ menti gazdasági együttműködés kellő mértékű javítása csak akkor érhető el, ha az eddigi, többnyire elvi szintű megál­lapodásokat ezentúl a konk­rét feladatok meghatározása váltja fel. Ezt a két ország érintett területeinek köz- igazgatási vezetői fogalmaz­ták meg hétfőn Nyíregyhá­zán, ahol a kapcsolatok erő­sítési lehetőségeiről tárgyal­tak. A tanácskozáson magyar rész­ről Medgyesi József és Szeke­res Antal, a Szabolcs-Szatmár- Bereg, illetve a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke, míg ukrán részről Szergej Usztics, a kárpátaljai terület köztársasági megbízotti hiva­talának első helyettese, or­szággyűlési képviselő, Tóth Mihály, Beregszász ország- gyűlési képviselője vett részt, aki megyei tanácselnökjelölt a június 26-i helyhatósági vá­lasztáson. A megbeszélésen ott volt Monori István ungvári főkonzul is. Egyeztetés A tárgyaló felek megállapod­tak abban, hogy lépéseket tesznek egy magyar-ukrán kö­zös bank létrehozására, amely a két ország közötti kereskede­lem pénzügyeit intézné. Meg­vizsgálják továbbá annak a lehetőségét, hogy a határ két oldalán együtt és egyszerre épülhessen ki a tervezett kü­lönleges gazdasági övezet. Szorgalmazzák azt is, hogy a szomszédos területek infra­strukturális beruházásainak fi­nanszírozására konzorciumot hozzanak létre. Az új határát­kelőhely kialakítására, vala­mint a meglévő egy nemzetkö­zi és négy kishatár-forgalmú állomás korszerűsítésére je­lentkezett olasz, illetve kana­dai befektetőkkel szintén kö­zösen folytatnak majd tárgya­lásokat. Ugyancsak egyezte­tést kezdeményeznek az öt or­szágra kiterjedő Kárpátok Eu- rorégió Gazdasági Munkakö­zösség tevékenységének javí­tására. Medgyesi József a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat elnöke köszön­tötte a vendégeket, majd Sze­keres Antal a Hajdú-Bihar me­gyei önkormányzat elnöke mondta el, hogy ez év január­jában írta alá megyéje és Kár­pátalja közötti megállapodást, és most május végén alakult meg a vegyes bizottság, amely a szélesedő gazdasági, a ha­gyományosan jó kulturális kapcsolatok erősítésén dolgo­zik. Elmondta, hogy ebben az évben az árvízkárosultak ré­szére adtak gyógyszersegélye­ket, s gyermekeket fogadtak kéthetes üdülésre. Most újabb tárgyalások folynak kettejük között a kapcsolatok bővítésé­re. Szergej Usztics elmondta, hogy a parlamenti választások új körülményeket teremtettek Kárpátalján, amelyek kedve­zően befolyásolják a hangula­tot, és a határ menti kapcsola­tokra is kedvező hatással lesz. Közös gondokról szólt, me­lyek megoldására mindkét ol­dalról nagy figyelmet kell for­dítani. Legnagyobbat a gaz­dasági kérdések megoldására, mert most érződik az együtt­működésben az a krízis, amelybe Ukrajna került a biro­dalom felbomlásával. Nincs megfelelő elszámolási forma a két ország között, s Ukrajna nem rendelkezik olyan törvé­nyekkel, amelyek garanciát je­lentenének a tartozások ki­fizetésére. A megoldásra remélhetően nem kell sokáig várni, s ha ez megtörténik, a gazdasági kap­csolatokra is kedvező hatással lesz. Konkrét lépés Elmondta a köztársasági meg­bízotti hivatal első helyettese, hogy Kárpátalja összes ve­gyes vállalatának 45 százaléka ukrán-magyar tulajdonban van, s ha megteremtik a felté­teleket arra, hogy ne csak bar- tellben kereskedjenek és olyan adózási törvényt alkotnak, amely ösztönzi a vállalkozá­sokat, ösztönöz a termelésre, akkor újabb nagy lehetősége­ket nyírnak a két ország, a régió gazdasági kapcsolatai­nak erősítésére. Az ukrán parlamentben aktí­van dolgoznak a különleges gazdasági övezet kialakításá­ért — hangsúlyozta Szergej Usztics az ukrajnai parlament képviselője, s konkrét lépések várhatók a határátkelők körüli problémák megoldásában is. A bővítéshez sok pénz kel­lene, így a szándék nem elég, ezért azt javasolta a szabolcsi, hajdú-bihari önkormányzati vezetőknek: kezdjenek közös vállalkozásba, hogy a kor­mány mellett a heíyi önkor­mányzatok is vállalkozóként, beruházóként vegyenek részt a határátkelő-helyek infrastruk­túrájának kialakításában, a bővítésben, mert a torlódások másként nem kerülhetők el. Elmondta azt is, hogy olasz üzletemberek jártak Kárpátal­ján, akik szeretnének egy ha­tárátkelőt kialakítani. Med­gyesi József azt válaszolta er­re, hogy itt pedig kanadai vál­lalkozók mutatnak érdeklődést a határátkelők kiépítésére. Jó lenne tehát, ha sikerülne ösz- szehozni az olasz és a kanadai üzletembereket, s így ők is és a határ két oldalán élők is jól járnának. Elhangzott, hogy Kárpát­alján június 26-án helyhatósá­gi választások lesznek, s az is, hogy a magyar lakosság ma­gas politikai kultúráról tett ta­núságot a választási kampány­ban. Ezért van esély rá, hogy a jelöltek közül azokat választ­ják meg, akiket a magyarok is támogatnak, így esélyes a me­gyei tanács elnöki posztjára Szergej Usztics, a beregszászi járási tanács elnöki posztjára pedig Hitman Tibor, aki jelen­leg elnökhelyettes. Tóth Mihály Beregszász parlamenti képviselője el­mondta, hogy sikerült intenzív regionális kapcsolatokat kiala­kítani a határ menti területek települései között, s ő is az olyanfajta együttműködést sürgette, amelyik a termelést lendítené fel. Állami beruhá­zásokra a közeljövőben kevés a remény, ezért az önkor­mányzatok pénzével lehetne és kellene segíteni. Medgyesi József úgy vála­szolt a kárpátaljai vendégek észrevételeire és javaslataira, hogy egyben kritikát is mon­dott, a jó személyes kapcsolat ugyanis nem jelenik meg ugyanolyan súllyal az ered­ményekben. Okául azt hozta fel, hogy a megyei szintek megosztottsága miatt eddig el­bizonytalanodás volt a jellem­ző, nem volt tisztázott ki mit vállalhat. Most úgy tűnik, ked­vező változás lesz ebben mindkét oldalon, s az ilyen találkozókon megszokott elbe­szélgetések helyett konkrét ügyekről tárgyalhatnak, konk­rét döntéseket hozhatnak és láthatóvá, mérhetővé válnak az eredmények is. A finanszí­rozási problémák megoldására egy közös bank létrehozását tartaná szükségesek a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat elnöke, ez le­hetne a garancia mindkét fél számára, hogy nem maradnak el a kifizetések. A bartellügy- leteket eddig államilag inkább visszafogták, mint támogatták, pedig nem ezt kellene likvidál­ni, hanem arra ügyelni, hogy ne legyenek feketebartellek, ellenőrizhető legyen vala­mennyi vállalkozás által meg­kötött üzlet is. Közösen Végezetül abban állapodtak meg a határ menti régiók vezetői, hogy felkérik mindkét oldalon a parlamenti képvise­lőket: közösen dolgozzanak ki programot az együttműködés­re, s ha mindkét oldalon arra ösztönzik a parlamentet, hogy támogassa ezt, akkor automa­tikusan kihat majd ez a Bel­ügyminisztériumra, a Vámha­tóságra, a Határőrségre, s ha születnek majd a határ menti megyék vezetői között megál­lapodások, akár a gazdasági, akár a kulturális kapcsolatok javítására, élénkítésére, akár a különleges gazdasági övezet létrehozására, amelyért eddig is jelentős erők mozdultak meg, akkor hamarabb lesznek érzékelhetőbbek az eredmé­nyek is. Pénteken aláírható a megállapodás Megegyezés az új kormányzat szerkezetében, a minisztériumok elosztásában Budapest (MTI) — Érdemi előrelépéshez vezetett a Ma­gyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövet­ségének hétfői csaknem négyórás koalíciós tárgya­lása. A pártok gyakorlatilag meg­egyeztek az új kormányzat szerkezetében, a minisztériu­mok és a parlamenti tisztségek elosztásában. Áttekintették a garanciális ügyekben a minap felvetett észrevételeket is, de nem változtattak érdemben a már megkötött megállapodá­son. Mindezt Pető Iván, az SZDSZ és Horn Gyula, az MSZP elnöke közölte a tár­gyalást követő sajtóértekez­leten. A hétfői tárgyalási for­duló levezető elnökeként Pető Iván részletesen ismertette a tárcák és parlamenti posztok elosztási rendjét, annak előre­bocsátásával, hogy e témakört csak akkor tekintik lezártnak, ha már valamennyi még füg­gőben lévőn kérdésben egyez­ségre jutottak. A mostani meg­állapodás értelmében 9 mi­nisztériumot az MSZP, hármat pedig az SZDSZ irányít. A 12 tárca közül három vezetésében mindkét párt képviselője részt vesz, míg a többiben a mi­nisztert és az államtitkárt ugyanaz a párt adja. Ä szabaddemokraták töltik be a belügyi, az infrastruktúrá­val foglalkozó, valamint a kul­tuszminiszteri tárcát. Ez utób­bi minisztériumban MSZP-s lesz az államtitkár. Fordított felállásban lesz keresztbe ve­zérelt a földművelésügyi, va­lamint az ipari és kereskedel­mi minisztérium: ez esetekben tehát a szocialista miniszterek mellett szabaddemokrata ál­lamtitkárok tévékenykednek majd. A miniszterelnököt a megállapodás értelmében az MSZP adja. Ami a parlamenti tisztségek elosztását illeti: szocialista lesz a házelnök. A három alel- nök közül egyet-egyet az SZDSZ, az MDF és a Kisgaz­dapárt delegál. A parlamenti bizottságok közül az alkot­mányügyi, a honvédelmi és a külügyi vezetését látja el sza­baddemokrata elnök. Az ellen­zéknek felkínált posztok kivá­lasztása után az MSZP tölti be a fennmaradó bizottsági elnö­ki helyeket. Pető Iván újfent hangsú­lyozta, hogy az említett el­osztások csak akkor tekinthe­tők véglegesnek, ha a tárgya­lófelek a még nyitott kérdé­sekben is megállapodnak. A szakbizottságokban felvetődő nézetkülönbségeket a főbi­zottság szerdai, egész naposra tervezett ülésén egyeztetik majd. Pető jelezte, hogy a pár­tok tartani kívánják előzetes ütemtervüket és azon lesznek, hogy pénteken aláírhassák a koalíciós megállapodást. Horn Gyula az elhangzot­takhoz hozzáfűzte: az MSZP törekszik arra, hogy az SZDSZ a kormányzati és par­lamenti tisztségekből maga­sabb arányban részesüljön, mint azt mandátumaik száma indokolná. Majd arra is rámu­tatott, hogy a végső koalíciós megállapodás igen széles körű lesz, hisz a parlamenti és kor­mányzati struktúra mellett rögzíteni fogja a kormány- program alapját képező rövid, közép- és hosszú távú szakmai feladatokat is. Újságírói kér­désekre a pártelnökök közöl­ték: a titkosszolgálatok fel­ügyelete ügyében még nem született döntés. Választ a hogyanra Nyíregyháza — A Kelet- Magyarország június 15-i számában megjelent hét országgyűlési képviselő nyilatkozatait kissé szkepti­kusan fogadtam. A hon­atyák mindnyájan tetszetős pártprogramjukból idézve vágyképeket fogalmaztak a megye felzárkózására vo­natkozóan. A hogyannal adósak maradtak. Itt a fog­lalkozási lehetőségek to­vábbra is szűkülnek, a kere­setfejlesztések pedig még az inflációt sem követik. Az elmúlt négy év szociálpoli­tikája nem tudta megállítani a deviáns rétegek növeke­dését Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében. A létmi­nimum alatt élő százezreket irritálja a kormány és a pár­tok pazarló költekezése, a párttámogatásra kidobott szá'zmilliók, a törvényesen kifizetett végkielégítéseket (amelyek több millióra rúg­nak) olyan dilettánsoknak fizetnek ki, akik pártszem- pontból kerültek pozícióba és az adófizetők pénzéből kapják meg a lelépési díjat. Várható az 1994-re ígért 15 százalékos infláció fo­kozza a társadalmilag elfo­gadható életnívó fenntartá­sához szükséges ráfordítá­sokat. A több mint 50 ezer munkanélküli nem gazda­sági csodát vár ebben a tér­ségben, hanem munka híján olyan összegű segélyt, ami legalább megélhetésüket fedezi. Az elmúlt négy évben a megyei kormánypárti kép­viselők megpróbáltak fel­mutatni egy megyéért lob­bizó (a leszakadt térség ér­dekeiért kijáró kilincselő pörölő) csapatot. A kor­mánytól kapott 500 millió azonban csak enyhítő cseppnek bizonyult. Most az egyéni körzetben beju­tott tíz MSZP-s képviselő előtt áll a legnehezebb fela­dat. ígéreteiket számonké- rik a választók a következő ciklus végén. A kormány gazdasági megszorító in­tézkedéseket tervez. Kérdés az, hogyan fogják elviselni azokban a térségekben, ahol már csaknem elvisel­hetetlen a nadrágszíj szo­rítása. S. D. Nyíregyháza Mérgesek a kárpótoltak Nyíregyháza — 1994. jú­nius 15-i lapjukban köz­zétett tudósításuk, hogy al­szanak a minisztériumok nem is kifejezés, de egye­nesen „BOTRÁNY”. A kárpótlási törvény 19. paragrafusa által elrendelt további állami területek 20 százalék pótlólagos kijelö­lése bár nagy és nehéz szü­lés árán régen megtörtén­tek. Mi, akik a földrendező bizottságokban dolgozunk megdöbbenve tapasztaltuk azt a jobb szó híján trehány- ságot, ami e téma körül fenn forog, még napjaink­ban is. A Kelet-Magyarország, de más sajtó is többször közreadta, hogy a tárca nél­küli miniszter aláírta a ki­jelölést, csak éppen a lénye­get hanyagolta el, hogy nem adta át dr. Sepsey Ta­más tárcanélküli államtit­kárnak. Bár azt is el lehetett volna kívánni, hogy dr. Sepsey Tamás úr kérdezzen rá a dr. Szabó Tamás úrra, hogy „Na mi van?” Halo­gatjuk, halogatjuk? így ké­szültek a „VÁLASZTÁS”- ra. Nyírbátor város földren­dező bizottsága elnökeként megkaptam az 1994. május 28-án Nyírbátorban meg­tartott árverezés jegyző­könyvét, és kíváncsiságból összeszámoltam, hogy az árverésre várók mennyi összegű kárpótlási jegy bir­tokában adták be igényü­ket. Hatvanhárman hatmil­lió forintnak megfelelő mennyiségű jegyet adtak be, de a beszélgetések fo­lyamán kitűnt, hogy még nagyobb összegek marad­tak a „PÓT” árverésekre, ami odamaradt. Úgy lát­szik, hogy az e hiányossá­gokért felelősöknek ez nem fáj, hisz ha menesztik is őket, azért a végkielégítést csak megkapják. Arra kérném a Tisztelt Kelet-Magyarország veze­tőit, hogy még energiku- sabban boncolják kik és hol követték el a hibát és miért. Dr. Sveda Béla úr jelzi, hogy a Kárpótlási Hivatal tartaléklángon üzemel, a kárpótoltak pedig nagyon mérgesek! Nyírbátor 1994. június 15. Szabó Sándor ny. erdész Nyírbátor Város Földren­dező Bizottság elnöke A Szociáldemokrata... ...Párt választmánya felha­talmazta a párt elnökségét, hogy az önkormányzati vá­lasztásokkal összefüggés­ben mielőbb kezdjen tár­gyalásokat elsősorban az MSZP-vel választási koalí­ció kialakítására. (KM) A Szabad... ...Európa Rádió archívumá­nak hanganyagát, s doku­mentációját a tervek szerint az Országos Széchenyi Könyvtárban helyezik el. Szakemberek úgy vélik, hogy az anyagnak nemzeti gyűjteményben van a he­lye. (MTI) Megbüntetik.... ...az OTP-t, mégpedig a fo­gyasztók megtévesztése miatt. Egy ügyfél kifogá­solta, hogy a televíziós rek­lámokban az OTP átlagos kamatemelést ígért, de a valóságban kevesebbet ad. (MTI) A Munkástanácsok... ...és a Szabad Szakszerve­zetek Demokrata Ligája a jövőben szorosan együtt akar működni. A két szer­vezet vezetői szerint az esz­tendő végére akár egyesül­hetnek is. (KM) Emberjogi... ...biztos megválasztását szorgalmazza a fővárosban a Wallenberg Egyesület. Céljuk, hogy Budapesten a tolerancia uralkodjék, ki­emelten foglalkoznak majd a cigánykérdéssel. (NSZ) mmmémmmmmMmmmm KOZELET­—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom