Kelet-Magyarország, 1994. június (54. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-18 / 142. szám
1994. június 18., szombat MEGYÉN INNEN, MEGYÉN Pénteken délután a Kerepesi úti temetőben újratemették gróf Bethlen István néhai magyar miniszterelnök hamvait, amelyet a közelmúltban hoztak haza Moszkvából Szekeres Tibor (ISB) felvétele Vasárnap folytatják a tárgyalást Az Országgyűlésnek három alelnöke lesz, több helyet kapnak az ellenzékiek Budapest (MTI) — A kormányzati struktúra és az új Országgyűlésről folyó hatpárti egyeztetés volt a témája az MSZP és az SZDSZ vezetői között folyó koalíciós tárgyalás pénteki fordulójának. A kormányzati struktúráról, a tárcák elosztásáról mindkét párt ismertette véleményét, néhány kérdés azonban még nyitott, ezért a két pártelnök vasárnap ismét tárgyalóasztalhoz ül. A szocialisták miniszterelnök-jelöltje, Horn Gyula tájékoztatta az újságírókat a főbizottság pénteki, háromórás ülését követően, amelyen hangsúlyozta: a koalícióról tárgyaló MSZP és SZDSZ elfogadja az ellenzéki pártok igényét, azt, hogy nagyobb szerephez kívánnak jutni a következő parlamentben. Ennék megfelelően a szocialisták és a szabaddemokraták — bár kezdetben két alelnököt javasoltak — egyetértenek azzal, hogy a parlamentnek három alelnöke legyen és egyetértenek azzal is, hogy az Ország- gyűlés hat bizottságának, az alkotmányügyinek, a külügyinek, az önkormányzatinak, a költségvetésinek, a mező- gazdaságinak és a gazdaságinak, ne 23, hanem 27 tagja legyen. így ezeken az ellenzéki pártok több helyet kapnának, mint amennyi a választás eredménye alapján megilletné őket. Az MSZP és az SZDSZ egyetért azzal is, hogy az ellenzék bizottsági elnököket, illetve alelnököket adjon. Pető Iván ezt azzal egészítette ki, hogy felajánlottak hét bizottságot, amelyből ötnek ellenzéki elnöke lehet, ezek között van a költségvetési, a nemzet- biztonsági és az önkormányzati bizottság, kérték azonban, hogy a számvevőszéki bizottságot mindenképpen ellenzéki politikus vezesse. Horn Gyula felhívta a figyelmet arra, hogy az új parlamentben az előző Országgyűlés 384 bizottsági helyével szemben csak 337 bizottsági hely lesz, ez az ellenzéknek tett engedmények után is 12 százalékos csökkenést jelent, ez pedig összhangban van az MSZP és az SZDSZ olcsóbb parlamentet célzó törekvéseivel. Az MSZP és az SZDSZ képviselői ezzel a felhatalmazással mentek a péntek délutáni hatpárti egyeztetésre, a leendő koalíciós pártok részéről tehát nincs akadálya a megegyezésnek — mondta Hóm Gyula. Pető Iván ezt azzal egészítette ki, hogy a koalícióról tárgyaló pártok csak akkor tudják elfogadni az ellenzéknek a bizottsági létszámok megemelésére vonatkozó kérését, ha a hat parlamenti párt megállapodik a bizottsági ülésekről való távolmaradás szankcionálásában. Kérdésekre válaszul hangzott el a sajtótájékoztatón, hogy a két pártnak nincs kifogása az ellen, ha a T. Ház egyik alelnökét — az erősorrend alapján — az FKgP adja, és ebben az esetben természetesen elfogadják a párt által jelölt személyt. Az új kormány tárcáinak elosztásáról, a Házelnök személyéről és a két pártnak jutó bizottsági elnöki helyek elosztásáról még nem állapodott meg az MSZP és az SZDSZ, egyelőre csak véleménycsere folyt. Bár a tárca nélküli miniszteri posztokat a két párt meg akarta szüntetni, a tárgyalások azonban úgy alakultak, hogy elképzelhető egy vagy két tárca nélküli miniszter az új kabinetben. A tárcák elosztásáról jövő héten várható a megegyezés. Bár a pénteki koalíciós egyeztetés témái között nem szerepelt az új alkotmány, az MSZP elnöke nagy tettnek tartaná, ha a parlamentnek sikerülne jövő nyárig megalkotni az ország új alaptörvényét — tudhatták meg végezetül az újságírók. Jön az Aranypók, a Global ■"”!--------------■TWm áffiXfií b J Másfél éven... ...belül valamennyi még meglévő szovjet típusú repülőgépét nyugatira cseréli a Malév, amelyeknek forgalomba állításától 1 milliárd forintos költségmegtakarítást remélnek, mert ezek a gépek jóval kevesebb üzemanyagot, karbantartást igényelnek. Fellázadt... ...és túszokat ejtett két rab pénteken a Moszkvától hatszáz kilométerre délkeletre fekvő Penza város börtönében. A két csecsen származású őrizetes túszul ejtette a börtönkórház orvosát és három ápolónőjét. (MTI) Halálra ítélt... ...két fehér bőrű neonácit gyilkosság elkövetése miatt a dél-afrikai legfelsőbb bíróság pénteken: egy útakadálynál lelőttek négy feketét. (MTI) Pavlak... ...lengyel kormányfő pénteken közölte, hogy nem kíván indulni a jövő évi elnökválasztáson. (MTI) Az amerikai... ...kormányzat egyelőre nem állította le az Eszak- Korea elleni szankciókról kezdett tanácskozásokat, ám arról valóban szó lehet, hogy a tilalmak végrehajtását felfüggesztik. (MTI) Domi Zsuzsa Budapest (ISB) — A kárpótlási jegyek tulajdonosai nem tudták, miként hatnak a parlamenti választások a jegyek árfolyamára. Emelkednek vagy csökkennek a politikai változások hatására? — ez volt a kérdés. Mára eldőlt, hogy nem is nőnek, nem is csökkennek, vagyis viszonylag stabilnak nevezhető a piaci helyzetük. Az elmúlt egy esztendőben 504 és 795 forint között változott a jegyek árfolyama a tőzsdén. Jelenleg 600 forint körül alakul. A szakemberek szerint 3-4 hónapon belül jelentősen emelkedhet az árfolyam, az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) és az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság (ÁV Rt.) befektetési kínálatainak hatására. Az ÁV Rt. a nagy gyógyszergyárakat ajánlja fel (Alkaloida, Chinoin, Biogal, Egis). Az úgynevezett gyógyszer- gyári csomagot kizárólag kárpótlási jeggyel rendelkező jogi személyek részére állította össze a vagyonkezelő szervezet. Ennek az az oka, hogy azokat a gazdálkodókat — mindenekelőtt önkormányzatokat és termelőszövetkezeteket — szeretné az állam részvényekhez juttatni, amelyek eddig kiszorultak ebből a vagyonszerzési lehetőségből. A gyárak együtt kerülnek eladásra. A 60 millió forint névértékű részvényért cserébe minimum 80 millió forint címletértékű kárpótlási jegyet kell felajánlaniuk a pályázóknak. A nyertes azonban az lesz, aki a licitálás során a legtöbb kárpótlási jegyet tudja átadni a vagyonkezelőnek. A pályázatokat június 27-ig kell benyújtani. Hasonló gyári csomaggal hamarosan az élelmiszeripar területéről is jelentkezik az ÁV Rt. Az ÁVÜ a közeljövőben az Aranypók, a Global, a Masped és a Graboplast részvényeit ajánlja fel, részben kárpótlási jegyek ellenében. Az Árany- pók részvényeit június 20-án kínálja fel az ÁVÜ. Egy az egyben lesz cserélhető, vagyis egy 10 ezer forint névértékű kárpótlási jegyért egy darab 10 ezer forint értékű részvény kapható. A jegyzéskor azonban előnyt élveznek a készpénzzel fizetők. Ők a 10 ezer forintos részvényeket 15 ezerért vásárolhatják meg. A Global-részvényeket június 23-tól lehet jegyezni. Ebben az esetben a 10 ezer forint névértékű kárpótlási jegy 15 ezer forint értékű részvényre válható be. A Masped-részvények jegyzése június 24-én kezdődik. 30 ezer forint értékű kárpótlási jegy plusz 12 ezer forint készpénz ellenében 100 ezer forint értékű részvényt cserélhetnek a magánszemélyek. A Graboplast-részvények június 30-tól jegyezhetők. A túljegyzéskor előnyt élveznek majd az alanyi jogon kárpótoltak. A 30 ezer forintos részvények 20 ezer forint névértékű kárpótlási jegyért cserélhetők. A Masped-részvények kivételével minden értékpapírt bevezetnek a tőzsdére. Az USA Virginia városában az utóbbi napok esőzései miatt az utcákon akár kenuval is lehet közlekedni, amint azt a képen látható két vállalkozó kedvű ember is teszi AP-felvétel-k Csak ideiglenesen A szerződés után nem volt jogi alap Budapest (HM) — 1994. június 19-én lesz három éve, hogy Silov tábornok, a szovjet csapatkivonást irányító parancsnok Záhonynál átlépte a határt, s ezzel az utolsó szovjet katona is elhagyta Magyarországot. A szovjet csapatok ideiglenes itt- tartózkodása véget ért. A második világháború befejezését követően aláírt párizsi békeszerződés felhatalmazta a Szovjetuniót, hogy katonai erőt állomá- soztasson hazánkban, az ausztriai megszállási övezettel való összeköttetés biztosításához. Az 1955-ös osztrák államszerződést követően már nem volt jogi alapja a szovjet csapatok magyarországi tartózkodásának, de mint tudjuk, maradtak. Az 1957. május 27-én aláírt egyezmény, majd a létesítmények igénybe vételét, a szolgáltatások rendjét és feltételeit tartalmazó 1958. április 1-jei megállapodás és egy további jogsegély egyezmény rendezte, legalábbis formálisan, a kialakult helyzetet. A későbbiekben ezek a megállapodások szolgáltak alapul az itt-tartózkodás gyakorlati kérdéseinek megoldásához. A kivonás előtt hazánkban jelentős csapásmérő erők álltak a Déli Hadseregcsoport vezetése alatt: egy harckocsi- és két gépesített lövészhadosztály, két rakétadandár, két vadászbombázó és egy felderítő repülőezred, két helikopter- ezred, s az ezeket kiszolgáló, ellátó katonai szervezetek. A szovjet csapatok nyolc jelentősebb repülőtér mellett számos más objektumot is használtak, 94 helyőrségben állomásoztak, s igénybe vettek 328 ingatlant. Az 1989-1990. évi részleges csapatcsökkentés keretében egy harckocsihadosztályuk és egy kiképző harckocsiezredük, összesen mintegy tízezer fő távozott hazánkból. És végül a teljes kivonás során hagyta el országunkat a még ezután is mintegy százezer fős szovjet csoportosítás, közel 45 ezer katona és 55 ezer polgári alkalmazott, családtag. A csapatkivonás keretében elszállítottak az országból 25 ezer fegyverzeti és technikai eszközt, benne 194 repülőt, 138 helikoptert, közel húszezer kerekes járművet, több mint ezer lánctalpas járművet, s 860 harckocsit. Kivontak mintegy 1400 páncélozott szállító harcjárművet, több mint 600 tüzérségi, 350 légvédelmi eszközt és 196 rakétaindító állványt, nem beszélve a kisebb, de jelentős mennyiségű dolgokról.. Az elszállított anyagok összsúlya több mint 300 ezer tonnát tett ki. 1990. március 12-től a csapatkivonás befejezéséig 1500 vasúti szerelvény, közel 35 ezer vasúti kocsi szállította el hazánkból a katonákat, a harci technikát, az egyéb anyagokat, s közel 50 gépjárműoszlop „lábon” menetelt vissza Szovjetunióba. A vagyonjogi-gazdasági és pénzügyi kérdések rendezése, a környezeti és természeti károk felmérése, a hátrahagyott ingatlanok hasznosításának megkezdése, több mint egy évig tartott. A legjelentősebb megállapodásnak a követelésekről való kölcsönös lemondást tartalmazó egyezmény, népszerű nevén a „nulla megoldás” tekinthető, melyet a magyar miniszter- elnök és az orosz elnök írt alá Budapesten 1992. november 11-én. Eltűnt személyek Keresik a férfit és a 9 éves kisfiút Vásárosnamény (KM Cs. Gy.) — A Vásárosna- ményi Rendőrkapitányság eltűnés miatt körözi a 47 éves Torzsás Ferenc, Tar- pa, Petőfi u. 111. sz. alatti lakost. Az illető tavaly november 15-én a kora esti órákban a lakásáról ismeretlen helyre távozott, ahonnan máig sem tért vissza. Személyleírása: 170-175 cm magas, erős testalkatú, lomha járású, kreolbőrű, ovális fejű, középmagas homlokú, bama-őszes hajú, rövid nyakú, csapott vállú. A fogazata elöl hiányos. A nyaka álla alatti részén korábbi pajzsmirigy műtéti heg található. A ruházata: kockás, szürkésbama háromnegyedes kabát, barna téli szövetnadrág, simléde- res bundasapka, fekete gumicsizma. Aki Torzsás Ferenc hollétéről tud, értesítse a Vá- sárosnaményi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályát. * * * A Mátészalkai Rendőrkapitányság eltűnés miatt keresi a 9 éves Bálint Tibor, Mátészalka, Széchenyi út Torzsás Ferenc Rendőrségi felvétel 95. sz. alatti lakost. A fiú idén május 30-án 13 órakor ismeretlen helyre távozott, s azóta nem tért haza. Személyleírása: 100-110 cm magas, zömök testalkatú, barna arcú, barna, sima hajú. Ruházata: szürke-fehér mintás hosszú ujjú pulóver, alatta sárga, vagy kék póló, fekete nadrág, fehér Puma cipő. Különös ismertetőjele: a jobb alkarján lévő pontszerű anyajegy. Aki Bálint Tibor tartózkodási helyéről tud, legyen szíves értesíteni a Mátészalkai Rendőrkapitányságot.
