Kelet-Magyarország, 1994. június (54. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-16 / 140. szám
994. június 16., csütörtök Az ÁVÜ válaszol A felfüggesztés miatt fél évet is késhet a patikaprivatizáció Óriási fölzúdulást váltott ki a gyógyszerészek körében az Álami Vagyonügynökség (ÁVÜ) gazgatótanácsának május í5-i döntése, mely szerint elfüggesztik a patikaprivatizá- :iót. Mint köztudott, háromévi gondos előkészítő munka után, nájus 5-én eladásra meghir- lettek a lapokban (öt megyéjén és a fővárosban) 61 gyógyszertárat. A pályázati kiírást a lónap végén visszavonták. Az jkokról most Lascsik Attila, az WÜ Ipar IV. Privatizációs Igazgatóság vezetője beszél. — Az Igazgatótanács május 1-én határozta el a gyógyszerárak magánkézbe adásának megkezdését. A privatizáció gondosan elő volt készítve, és a legapróbb részletekig egyeztettük az érdekeltekkel. Azért nem hirdettük meg mind a 19 megyében a gyógyszertárakat, mert a megyei gyógyszertári központok tulajdonjogát jó néhány önkormányzat vitatta. Több megye is pereskedett közvetlenül a Belügyminisztériummal, közvetve pedig az ÁVÜ-vei. Ezen ügyek egy része jogerős, a Vagyonügynökség számára kedvező Ítélettel zárult, más megyék önkormányzatával pedig peren kívül sikerült megállapodnunk. A „bomba” május 3-án robbant, amikor a Legfelsőbb Bíróság a Békés megyei Önkormányzat előterjesztésére elvi határozatot hozott. Eszerint a gyógy- szertási központok tanácsi alapítású, közüzemi vállalatok, amelyekre nem vonatkozik a privatizációs törvény. Május 4- én, amikor az Igazgatótanács elhatározta a patikák meghirdetését, hivatalosan még nem volt tudomása a Legfelsőbb Bíróság döntéséről, amely ugyan nem vette ki az ÁVÜ kezéből a tulajdonjogot, de olyan helyzetet teremtett, ami elbizonytalanítja a potenciális vevőjelölteket. Ezért május 25- én felfüggesztették a pályáztatást, és az Igazgatótanács az ügyvezetést az önkormányzatokkal való újabb tárgyalások megkezdésére utasította. Megfeszített munkával — A patikaprivatizáció közvetlen előkészítésén egy négytagú csoport három hónapig dolgozott megfeszített munkával, mégsem tartjuk presztízsveszteségnek a privatizáció felfüggesztését. Csak azért aggódunk, hogy emiatt hosszú hónapokat, akár fél évet is késlekedhet a tulajdonváltás. Márpedig enélkül is mi vagyunk a hajdani szocialista országok közül az utolsók, ahol még mindig a régi, szovjet típusú elosztási rendszer működik a patikaszerek értékesítésében. Az 1350 állami patika kizárólag saját megyéje gyógyszertári központjától rendelhet gyógyszert, kötszert stb., míg a magánpatikák 42 nagykereskedőtől vásárolhatnak. Nem véletlen tehát, hogy kínálatuk színesebb, bővebb, tehát idővel „lekörözik” a versenyben a mind nagyobb áruhiánnyal küszködő államiakat. Számuk egyébként is gyorsan nő, ma már 450 magángyógyszertár működik. Beleszólásuk lett volna... — Sajnálatos lenne, ha az általunk kidolgozott, világos, az érintettekkel egyeztetett, működőképes privatizációs megoldás meghiúsulna, hiszen az önkormányzatoknál nincsenek felkészült privatizációs szakemberek, s nincs egységes privatizációs stratégia, ráadásul a magántulajdonba adás költségekkel jár. Az önkormányzatok — a közösen kialakított szabályok értelmében — mind a patikák, mind pedig a gyógyszertári központok eladásából befolyt pénz felét megkapták volna az ÁVÜ-től, amely levette volna a vállukról a privatizáció gondját. Beleszólásuk abba, hogy ki legyen a tulajdonos, lett volna az önkormányzatoknak, mert már alakulóban voltak a megyei bírálóbizottságok, amelyekben a megyei főgyógyszerészen, a Magyar Gyógyszerészkamara megyei képviselőjén kívül az önkormányzat is képviseltette volna magát. Az ÁVÜ segít — Az Igazgatótanács nem leállította, csak ideiglenesen felfüggesztette a privatizációt addig, amíg állást foglal az ügyben az Alkotmánybíróság is. Addig sem ülünk karba tett kezekkel: ha megkeres és tanácsot kér valamelyik önkormányzat a patikaprivatizáció előkészítéséhez, nem tagadjuk meg a segítséget. Furcsa és nem a legszerencsésebb megoldás lenne, de nagy esély van arra, hogy amennyiben önkormányzatok értékesítik a patikákat, nem lesz egységes magántulajdonba adás. — A privatizáció szüneteltetése elsősorban a gyógyszerészek számára nagy csapás, hiszen nem volt módjuk arra az elmúlt évtizedekben, hogy vagyonokat gyűjtsenek maguknak. Az állami tulajdon megszerzésénél nyilván szükségük lett volna E-hitelre, de fizethettek volna kárpótlási jeggyel is. Egyik kedvezményes vásárlásra sincs mód azonban abban az esetben, ha a patikákat az önkormányzatok adják el. Év végéig befejeződött volna... Terveink szerint az év végéig befejeződött volna a patikák magánkézbe adása, és a gyógyszertári központok átalakítása. Sőt, néhány vállalat privatizálása is. Úgy gondolom előbb-utóbb az önkormányzatok is belátják: a lakosságnak az az érdeke, hogy jól karbantartott, bőségesen ellátott, tiszta gyógyszertárakban udvariasan szolgálják ki. Ehhez pedig mielőbbi tulajdonosváltásra van szükség. ÁVÜ-helyzetkép a privatizációról 1994 áprilisában Összefoglaló áttekintés az Állami Vagyonügynökség által a magánkézbe adott, illetve az ÁVÜ portfoliójában maradt társaságokról (NAPI, 1994. június 1., 1—3. oldal). *ÁVÜ-rész kisebb, mint 50% Forrás: Állami Vagyonügynökség-Informatikai Iroda MINI TALLÓZÓ Szolgáló államra van szükség Interjú.Sárközy Tamással, a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem gazdaságjogi tanszékének vezetőjével, aki a Magyar Közgazdasági Társaság gazdaság- politikai és gazdaságelméleti szakosztályának rendezvényén kifejtette: a magyar GDP nem tud eltartani egymillió állami közalkalmazottat, egy részüket át kell irányítani az önkormányzatokhoz. Leszögezte: mindenáron és nagyon gyorsan folytatni kell a privatizációt. (Napi Gazdaság VT. 02.) Az OTP bővíteni kívánja szolgáltatásait Alaptalan a betétkivonási aggodalom Az OTP Bank Rt. 1994-ben 12—13 milliárd forint adózás előtti eredményre számít, amelynek első negyedévre tervezett részét már teljesítették. A lakossági betétek 65 százalékát — több mint 400 milliárd forintot — kezelő pénzintézet az élesedő verseny folytán számít ugyan néhány százalékos visszaesésre, ami azonban nem jelenti azt, hogy ne az OTP maradna a piacon a domináns szerepkörben — nyilatkozta Wolf László, az OTP Bank Rt. vezérigazgató-helyettese. (Világgazdaság VT. 07.) Bizonytalanság a KRP körül Bár az ÁVÜ-nél még nem született meg a döntés, jelentősen lassult a Global és a Pannónia Hotels részvények kibocsátása. Az álltalános vélemények szerint meg kell tartani a privatizáció eszköztárában a tőzsedei privatizációt akkor is, ha az új kormány a KRP leállítása mellett dönt. (Népszabadság VT. 03.) Ki fogja kártalanítani az erdőtulajdonosokat? November 30-áig kapott határidőt az Országgyűlés, hogy kiküszöbölje a szövetkezeti törvény azon rendelkezéseit, amelyek lehetővé tették a természetvédelem alá eső területek magánkézbe adását is. A kárpótlásiföld-kijelölések, árverések során több százezerre tehető azoknak a száma, akik ilyen területen szereztek földtulajdont; őket azonnal és teljes mértékben kell kártalanítani. Ez az összeg 11 milliárd forint, de a privatizációs bevételek még a 10 milliárdot sem érik el. (Magyar Hírlap VT. 06.) Az MSZP felfüggeszti az erdők eladását? Törökbálinton lakossági fórumot tartottak az őszi árverésre kijelölt erdőterület védelmében. Ezzel kapcsolatos hír, amit Orosz Sándor az MSZP ágrárügyvivője közölt. Ideiglenesen felfüggeszti a párt kormányzati pozícióba jutva az erdők magántulajdonba adását, amíg felül nem vizsgálja az eddigi privatizációs elveket. (Magyar Hírlap VT. 06.) Vezető nyugati cégek a kérők között 24 cég érdeklődik a HungarHotels iránt. A legtöbben csak egy-egy részt szeretnének megvásárolni, de az ÁVÜ egészben kívánja eladni a céget. (Világgazdaság VT. 06.) »93316/1H* _ HIRDETÉS _
