Kelet-Magyarország, 1994. június (54. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-16 / 140. szám

1994. június 16., csütörtök MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL A kormány átadja az ügyeket Boross Péter megbeszélést folytatott a hat parlamenti párt vezetőivel Budapest (MTI) — Boross Péter miniszterelnök saját kezdeményezésére szerdán parlamenti dolgozószobájá­ban fogadta az űj Ország­gyűlésbe bekerült hat párt vezetőjét. A tárgyaláson részt vett Horn Gyula, az MSZP elnöke, Gál Zoltán, az MSZP megbízott frakcióve­zetője, Pető Iván, az SZDSZ elnöke, Kuncze Gábor, az SZDSZ listavezetője és meg­bízott frakcióvezetője, Für Lajos, az MDF elnöke, Tor- gyán József, az FKgP elnöke, Győriványi Sándor, az FKgP alelnöke, Surján Lász­ló, a KDNP elnöke, Füzessy Tibor, a KDNP megbízott frakcióvezetője és Kövér László, a Fidesz alelnöke. A több mint kétórás megbe­szélés után a miniszterelnök a sajtót tájékoztatva elmondta: nem kerültek szóba az MSZP és SZDSZ közötti koalíciós tárgyalások, mivel a kötetlen beszélgetés csak a kormányzat működésére és az ügyek át­adására korlátozódott. A sajtó kérdésére kiderült, hogy a megbeszélésen Boross Péter felajánlotta a hat párt képviselőinek: kezdeményezi a Magyar Televízió és a Ma­gyar Rádió alelnökeinek fel­mentését. Mint a kormányfő fogalmazott: ennek oka, hogy világossá vált számára az új kormány azon szándéka, mi­szerint űj vezetést kíván a két média élén. A kormányfő a felmentést úgy kívánja idő­zíteni, hogy az közvetlenül a kulturális bizottság megalaku­lása előtt érkezzen az Ország- gyűléshez. Hozzátette: reméli, az új vezetőket a kormányon lévők hatpárti konszenzussal kívánják majd kiválasztani. Boross Péter a hat párt kép­viselőjének rendelkezésére bocsátott egy listát arról, hogy milyen, a parlament által még el nem fogadott törvényjavas­latok és határozati javaslatok szerepelnek a T. Ház napi­rendjén. A kormányfő arra kérte a koalícióra készülő két párt vezetőit, hogy az előter­jesztések közül nevezzék meg azokat, amelyeket majd adap­tálni kívánnak, mert a többit a kormány visszavonja. Boross Péter csütörtökön át­adja a pártok képviselőinek az ÁVfj és az ÁV Rt. vaskos anyagát a privatizációs ügyek­ről, s szintén rendelkezésre bocsátja az állami kötelezett­ségvállalásokról szóló jelen­tést, valamint a külső és belső adósságállomány mérlegét. Hóm Gyula a megbeszélés­ről elmondta: Boross Péter ígéretet tett arra, hogy csütör­tökön a pártok részletes jelen­tést kapnak a privatizáció ál­lásáról, a kormány kötelezett­ségvállalásairól, valamint az adóssághelyzetről. A szocia­listák ennek alapján formálnak majd véleményt az ország gaz­dasági helyzetéről. A tanács­kozáson részt vevő Gál Zoltán hozzátette, hogy a szocialisták jövő szerdáig döntenek azok­ról a törvényjavaslatokról, amelyeket a kormány már a parlament elé terjesztett. Boross Péter bejelentése kapcsán, hogy tudniillik még hivatali idejében kezdeménye­zi a rádió és tévé alelnökeinek felmentését, Hóm Gyula meg­jegyezte: partnerek vagyunk ebben az ügyben. , Kuncze Gábor, az SZDSZ listavezetője a megbeszélés után a sajtónak nyilatkozva határozottan kijelentette: pre­cedensértékűnek tartja azt a kormányátadási módot, ame­lyet Boross Péter és kabinetje követ. Hozzátette: benyomása szerint a kormányzat nagyon precíz átadásra készül, de az átadandó anyagok tartalmának vizsgálata még hátra van. Ki­emelte Boross Péter azon ígé­retét, hogy a pártok tételes ki­mutatást kapnak az állami kö­telezettségvállalásokról, ame­lyek összértéke nem haladja meg a 200 milliárd forintot. A törvényjavaslatokról és hatá­rozati javaslatokról az SZDSZ politikusának az a véleménye: célszerűbb lenne mindent visszavonni, s felülvizsgálva, átdolgozva újra a parlament elé terjeszteni a javaslatokat. Torgyán József, az FKgP el­nöke szerint igen korrekt tájé­koztatást kaptak a pártvezetők, előrehaladásnak tartja, hogy négy év után végre sor kerül­hetett a kormányfővel egy ilyen — hatpárti — megbeszé­lésre. Kereten belül a költségvetés Budapest (ISB - D. Zs.) — Nem várható 3 milliárd dol­lárnál nagyobb költségvetési hiány ebben az évben — je­lentette ki Szabó Iván pénz­ügyminiszter azon a tájékoz­tatón, amelyen az ország gazdasági helyzetét ismer­tette. Mint mondta, az eddigi adatok nem indokolják a nagyobb hiányt. Ugyanis növekszik az exportunk, s minden esély megvan arra, hogy az export és az import mennyisége kö­zötti szakadék nem nő tovább. Ezenkívül az idegenforgalom, illetve a szolgáltatások helyze­tének rosszabbodását sem tá­masztják alá a mutatók. Ez az első olyan év, amikor az előre eltervezett kereteken belül maradhat a költségvetés. Ez persze, nem azt jelenti, hogy szükségtelen pótköltség­vetést készítenie az újonnan felálló kormánynak — jelen­tette ki a miniszter —, csak­hogy ez inkább gazdasági, mint költségvetési indokokkal magyarázható. Visszautasítot­ta azokat a feltételezéseket, hogy a jelenlegi kormány már az első fél évben elköltötte a költségvetésben elkülönített tartalékkeret egész évi össze­gét. Az áthúzódó kiadások ösz- szesen 7 milliárd forintot tesz­nek ki. Ezenkívül a költségve­tés 1993. decemberi elfogadá­sa után alkotott törvények vég­rehajtása szintén terven felül terheli meg a költségvetést. A legnagyobb anyagi terhet a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól szóló, a gazdasági kamarák létrehozását kezde­ményező, a hadigondozottak ellátásáról rendelkező, vala­mint a honvédelemről hozott törvény végrehajtása jelenti. Mindezek azonban — mint­egy 9 milliárd forintos össz­költséget jelentve — elvileg finanszírozhatók a tartalékke­retből. A miniszter tájékoztatta a sajtó képviselőit a társasági adókedvezmények odaítélésé­nek módosításáról is. Az adó- kedvezményekről a jövőben nem normatív lista, hanem egyedi elbírálás alapján dönt a kormány, amely ezzel bővíteni kívánja a kedvezményezettek körét. Beruházási adókedvez­ményt azok a társaságok kér­hetnek, amelyek alapító vagy­ona legalább 500 millió forint, s vállalják, hogy minimum 200 millió forint értékű beru­házást valósítanak meg, amelynek eredményeként vagy környezetbarát terméket állítanak elő, vagy korszerű technológiát alkalmaznak vagy tudományos kutatást hasznosítanak termelésük so­rán, vagy új munkahelyeket teremtenek. A megfelelő felté­telek teljesülése esetén a kor­mány az első öt évben az adó 100 százalékát, a második öt évben pedig 60 százalékát en­gedheti el. Pénz helyett kárpótlási jegy Cservenyák Katalin Nyíregyháza (KM) — Épp egy hónappal ezelőtt jelent meg lapunkban: azok sem jártak jobban, akik ugyan­csak a TIB hívó szavának engedelmeskedve már nem az Első Magyar Geoter­mikus Villamoserőmű Kft- nek, hanem a cég fizetéskép­telenné válásával egy időben jelentkező HUN-NOVEX Kft.-nek adták át kárpótlási jegyüket — kísértetiesen ha­sonló feltételek mellett: öt­száz forint TIB-tagsági díj befizetése után a jegy névér­tékének húsz százalékát kapták a leadás napján, s ígéretet száz százalékra a ki­lencvenedik napon (később változtak a feltételek: a má­sodik részlet nyolcvan száza­lékra csökkent.) A fizetési határidő közeledté­vel, illetőleg lejártával azon­ban levelet kaptak az ügyfe­lek: pénzt nem, cserébe vi­szont június végéig kárpótlási jegyet küldenek címükre. Ez­úttal azonban már nem fejlé­ces papíron érkezett a levél, hanem Gaál György aláírásá­val, aki annak idején a HUN- NOVEX nevében a kárpótlási jegyeket vásárolta fel. (Egyéb­ként a hírek szerint Gaál Györgynek Vén István volt a szaktanácsadója.) Az ügy további fejleménye: azóta büntetőfeljelentést tett a Pest Megyei Rendőrkapitány­ság Gazdaságvédelmi Osztá­lyán Gaál György és az A&M Pénzügyi és Befektetési Kft. ellen a HUN-NOVEX Kft. Mégpedig azért, mert 1994. áprilisában tudomására jutott: a HUN-NOVEX Kft. nevében több milliós nagyságrendben vásároltak fel kárpótlási je­gyet. Sziráki Károly ügyvezető igazgató szerkesztőségünkhöz megbízottjával eljuttatta azo­kat a dokumentumokat, ame­lyekkel azt kívánja bizonyí­tani: cége sem az A&M Kft.- vel, sem azok vezetőivel nem volt kapcsolatban. Gaál Györggyel igen, vele ez év ja­nuár 14-én előzetes együttmű­ködési megállapodást kötöt­tek. Az ő javaslata alapján pá­lyázta meg a kft. a Hatvan és Vidéke ÁFÉSZ, illetve a Hat­vani Városgazdálkodási Vál­lalat értékesítésre szánt ingat­lanjait, sikerrel. A vásárlás fi­nanszírozásához szükséges pénz előteremtése Gaál György (akiről utóbb meg­tudták, büntetett előéletű) fel­adata volt. Elvben előzetesen engedélyezte számára az ügy­vezető a pályázaton való rész­vételhez szükséges készpénz­nek megfelelő névértékű kár­pótlási jegy felvásárlást,, de nem többet negyvenmillió fo­rintnál. (A HUN-NOVEX ne­vében a bánatpénzt be is fizet­te, az üzletből azonban még­sem lett semmi, mert a teljes vételárat — amit készpénzben kellett volna letenni — határ­időre nem tudta kiegyenlíteni.) Április második felében az­tán robbant a bomba: egymás után jelentkeztek a HUN- NOVEX-nél pénzükért a káro­sultak. Kérdőre vonták Gaál Györgyöt, majd a tőle átvett iratok rendszerezése után arra a felismerésre jutottak: az elis- mervényeket a HUN-NOVEX fejléces papírjára fénymásol­ták, s ugyancsak fénymásolat a szöveg alatti bélyegző, s az ügyvezető igazgató aláírása is. Ä kárpótlási jegyek felvá­sárlásának szervezésére Gaál György február 6-án megál­lapodást kötött a TIB Kelet- Magyarországi Szervezetének vezetőivel. 0 vállalta a felvá­sárlási nyomtatványok elké­szítését, az előleg összegének biztosítását, garanciát helye­zett letétbe, s ő állta a szerve­zők bruttó másfél százalékos jutalékát is. Sziráki Károly ügyvezető igazgató először május 12-én találkozott Újszilváson a TIB Kelet-Magyarországi Szerve­zetének vezetőivel — arról azonban tudomása volt, hogy közreműködésükkel folyik a felvásárlás. Akkor ugyan ígé­retet tett, mindent megtesz an­nak érdekében, hogy megkap­ják járandóságukat a kárpó­toltak, de fogalma sem volt ar­ról, hogy időközben legalább háromszázmilliós felvásárlás történt. Ez év május 16-án Gaál György tanúk előtt a követke­ző, kézírással írott nyilatkoza­tot tette Újszilváson: „Az 1994. január 25-én kez­dődő kárpótlási jegy felvásár­lásáról nem tájékoztattam a HUN-NOVEX kft. vezetőjét. Később részleteiről tudomást szerzett, de a teljes összeg és kötelezettségét csak 1994. má­jus 5-én tudta meg. Az üzlet bonyolítása során több céggel (A&M kft.) dolgoztam együtt. Nagyértékű ingatlanok vásár­lását terveztük, azért próbál­tunk kárpótlási jegyeket vásá­rolni, melyekből az előfinan­szírozást végeztük volna. Mi­vel ezen üzlet rajtunk kívülálló okokból meghiúsult, a vissza­fizetés nehézségekbe ütközött. Vállalom, az anyagi és erköl­csi kárt a HUN-NOVEX kft. részére megtérítem. Kérem a kft. vezetőjét, hogy részemre lehetőséget biztosítson, hogy legkésőbb 1994. december 31- ig az okozott kárt kiegyenlít­hessem.” Koalíciós voks Horváth Magdolna M ost, hogy a Horn Gyula és Pető Iván vezette koalíciós fő­bizottság többek által is történelminek nevezett kompromisszumot kötött, je­lentősen megnőtt a koalíció megalakulásának esélye. Úgy is mondhatnánk, a töb­bi már csak ráadás, hiszen a lényeg eldőlt. A választá­sokon abszolút többséget szerzett párt példátlan en­gedményeket tett a választá­sok második helyezettjének. A szocialisták megadták a szabad demokratáknak az egyetértési, más megfogal­mazás szerint a vétójogot, s ezzel rendkívüli beleszólást engednek a közös ügyekbe, a döntéshozataltól a végre­hajtásig. Az MSZP abszolút több­sége ellenére a koalíciós kormányzás mellett tette le voksát, és a tárgyalások so­rán mindvégig a megegye­zés, a kölcsönös kompro­misszumkötés szándéka ve­zette. A szabad demokraták pedig fogadókészek voltak a tárgyalások megkezdésé­re. A koalíciós tárgyaláso­kon elért eddigi eredmé­nyek bizonyára annak a megbeszéléseken kialakított kellemes, jó kedélyű, konst­ruktív légkörnek is köszön­hetőek, amelyről mindkét tárgyaló fél minden le­hetséges alkalommal szót ejt. Pedig a múlt, a szemé­lyes érintettség, és emlékek árnyékának átlépése még a választási eredmények megismerése után közvetle­nül úgy tűnt, szinte megold­hatatlan dilemma elé állít a szabad demokraták közül többeket. A küldöttgyűlés többségének felhatalmazá­sa, a történelmi lehetőség kihívása azonban a mada­ras párt vezetőit érzelmeik­től sikeresen eltávolította. Így kerülhetett sor a Horn Gyula által Európa- szerte példa nélkülinek ne­vezett politikai megállapo­dás megkötésére. Amikor is nem kényszerből ültek tár­gyalóasztalhoz a szocialis­ták, és a közös kormányzás érdekében látványos en­gedményeket tettek a sza­bad demokratáknak. Mindenesetre az eddigi fejlemények arra engednek következtetni, hogy — amennyiben a szakbizott­ságok is eredményesen feje­zik be megbeszéléseiket, és a két párt illetékes testületé áldásátadja a koalícióra— úgy két egyenrangú párt irányítja majd az országot a következő négy évben. Bár az örök pesszimisták máris megszólaltak, misze­rint az MSZP és az SZDSZ által kötött politikai alku le­hetetlenné teszi a kormány­zást, egy volt kormányzó­párti vélemény szerint így kormány nem működhet. Mit lehet erre mondani? Majd meglátjuk. A fogyasztói... ...árak májusban 1,2 száza­lékkal emelkedtek. A KSH tájékoztatása szerint az el­múlt 12 hónapban 18,3 szá­zalékkal nőtt az árszínvo­nal. (MTI) Az olasz... ...rendőrség szerdán nagy­szabású razziát hajtott vég­re az észak-olaszországi szervezett alvilág ellen. Együtt fogja... ...megkoszorúzni Nagy Im­re síremlékét a Rákoske­resztúri temetőben Horn Gyula, az MSZP elnöke és Nagy Erzsébet, a néhai mi­niszterelnök lánya június 16-án. (MTI) Ismeretlen... ...fegyveresek szerdán meggyilkolták Ramazan Radjabovot, a tádzsik vé­delmi miniszter helyettesét. Tar Pál... ...a Magyar Köztársaság washingtoni nagykövete le­velet intézett Jeszenszky Géza külügyminiszterhez, amelyben benyújtotta le­mondását. (MTI) Busszal a bűn ellen Nyíregyháza (KM - Cs. Gy.) — Lapunkban már be­számoltunk a jó hírről: Sza- bolcs-Szatmár-Bereg rend­őrsége új Volkswagen tí­pusú bűnügyi technikai mikrobuszt kapott a héten. A gépkocsit Papp László őrnagy, az MRFK bűnügyi technikai osztályának veze­tője mutatta be a sajtó mun­katársainak — immár a me­gyeszékhelyen. A jól fel­szerelt autó segítségével a teljes körű nyomrögzítés, valamint az előzetes szak­értői és szaktanácsadói munka válik lehetségessé, ráadásul a bűnügyi techni­kusok a bűncselekmény helyszínén olyan dolgot el­végezhetnek, melyre koráb­ban csak a központi labo­ratóriumban volt módjuk. Cselényi György felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom