Kelet-Magyarország, 1994. június (54. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-16 / 140. szám
1994. június 16., csütörtök MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL A kormány átadja az ügyeket Boross Péter megbeszélést folytatott a hat parlamenti párt vezetőivel Budapest (MTI) — Boross Péter miniszterelnök saját kezdeményezésére szerdán parlamenti dolgozószobájában fogadta az űj Országgyűlésbe bekerült hat párt vezetőjét. A tárgyaláson részt vett Horn Gyula, az MSZP elnöke, Gál Zoltán, az MSZP megbízott frakcióvezetője, Pető Iván, az SZDSZ elnöke, Kuncze Gábor, az SZDSZ listavezetője és megbízott frakcióvezetője, Für Lajos, az MDF elnöke, Tor- gyán József, az FKgP elnöke, Győriványi Sándor, az FKgP alelnöke, Surján László, a KDNP elnöke, Füzessy Tibor, a KDNP megbízott frakcióvezetője és Kövér László, a Fidesz alelnöke. A több mint kétórás megbeszélés után a miniszterelnök a sajtót tájékoztatva elmondta: nem kerültek szóba az MSZP és SZDSZ közötti koalíciós tárgyalások, mivel a kötetlen beszélgetés csak a kormányzat működésére és az ügyek átadására korlátozódott. A sajtó kérdésére kiderült, hogy a megbeszélésen Boross Péter felajánlotta a hat párt képviselőinek: kezdeményezi a Magyar Televízió és a Magyar Rádió alelnökeinek felmentését. Mint a kormányfő fogalmazott: ennek oka, hogy világossá vált számára az új kormány azon szándéka, miszerint űj vezetést kíván a két média élén. A kormányfő a felmentést úgy kívánja időzíteni, hogy az közvetlenül a kulturális bizottság megalakulása előtt érkezzen az Ország- gyűléshez. Hozzátette: reméli, az új vezetőket a kormányon lévők hatpárti konszenzussal kívánják majd kiválasztani. Boross Péter a hat párt képviselőjének rendelkezésére bocsátott egy listát arról, hogy milyen, a parlament által még el nem fogadott törvényjavaslatok és határozati javaslatok szerepelnek a T. Ház napirendjén. A kormányfő arra kérte a koalícióra készülő két párt vezetőit, hogy az előterjesztések közül nevezzék meg azokat, amelyeket majd adaptálni kívánnak, mert a többit a kormány visszavonja. Boross Péter csütörtökön átadja a pártok képviselőinek az ÁVfj és az ÁV Rt. vaskos anyagát a privatizációs ügyekről, s szintén rendelkezésre bocsátja az állami kötelezettségvállalásokról szóló jelentést, valamint a külső és belső adósságállomány mérlegét. Hóm Gyula a megbeszélésről elmondta: Boross Péter ígéretet tett arra, hogy csütörtökön a pártok részletes jelentést kapnak a privatizáció állásáról, a kormány kötelezettségvállalásairól, valamint az adóssághelyzetről. A szocialisták ennek alapján formálnak majd véleményt az ország gazdasági helyzetéről. A tanácskozáson részt vevő Gál Zoltán hozzátette, hogy a szocialisták jövő szerdáig döntenek azokról a törvényjavaslatokról, amelyeket a kormány már a parlament elé terjesztett. Boross Péter bejelentése kapcsán, hogy tudniillik még hivatali idejében kezdeményezi a rádió és tévé alelnökeinek felmentését, Hóm Gyula megjegyezte: partnerek vagyunk ebben az ügyben. , Kuncze Gábor, az SZDSZ listavezetője a megbeszélés után a sajtónak nyilatkozva határozottan kijelentette: precedensértékűnek tartja azt a kormányátadási módot, amelyet Boross Péter és kabinetje követ. Hozzátette: benyomása szerint a kormányzat nagyon precíz átadásra készül, de az átadandó anyagok tartalmának vizsgálata még hátra van. Kiemelte Boross Péter azon ígéretét, hogy a pártok tételes kimutatást kapnak az állami kötelezettségvállalásokról, amelyek összértéke nem haladja meg a 200 milliárd forintot. A törvényjavaslatokról és határozati javaslatokról az SZDSZ politikusának az a véleménye: célszerűbb lenne mindent visszavonni, s felülvizsgálva, átdolgozva újra a parlament elé terjeszteni a javaslatokat. Torgyán József, az FKgP elnöke szerint igen korrekt tájékoztatást kaptak a pártvezetők, előrehaladásnak tartja, hogy négy év után végre sor kerülhetett a kormányfővel egy ilyen — hatpárti — megbeszélésre. Kereten belül a költségvetés Budapest (ISB - D. Zs.) — Nem várható 3 milliárd dollárnál nagyobb költségvetési hiány ebben az évben — jelentette ki Szabó Iván pénzügyminiszter azon a tájékoztatón, amelyen az ország gazdasági helyzetét ismertette. Mint mondta, az eddigi adatok nem indokolják a nagyobb hiányt. Ugyanis növekszik az exportunk, s minden esély megvan arra, hogy az export és az import mennyisége közötti szakadék nem nő tovább. Ezenkívül az idegenforgalom, illetve a szolgáltatások helyzetének rosszabbodását sem támasztják alá a mutatók. Ez az első olyan év, amikor az előre eltervezett kereteken belül maradhat a költségvetés. Ez persze, nem azt jelenti, hogy szükségtelen pótköltségvetést készítenie az újonnan felálló kormánynak — jelentette ki a miniszter —, csakhogy ez inkább gazdasági, mint költségvetési indokokkal magyarázható. Visszautasította azokat a feltételezéseket, hogy a jelenlegi kormány már az első fél évben elköltötte a költségvetésben elkülönített tartalékkeret egész évi összegét. Az áthúzódó kiadások ösz- szesen 7 milliárd forintot tesznek ki. Ezenkívül a költségvetés 1993. decemberi elfogadása után alkotott törvények végrehajtása szintén terven felül terheli meg a költségvetést. A legnagyobb anyagi terhet a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól szóló, a gazdasági kamarák létrehozását kezdeményező, a hadigondozottak ellátásáról rendelkező, valamint a honvédelemről hozott törvény végrehajtása jelenti. Mindezek azonban — mintegy 9 milliárd forintos összköltséget jelentve — elvileg finanszírozhatók a tartalékkeretből. A miniszter tájékoztatta a sajtó képviselőit a társasági adókedvezmények odaítélésének módosításáról is. Az adó- kedvezményekről a jövőben nem normatív lista, hanem egyedi elbírálás alapján dönt a kormány, amely ezzel bővíteni kívánja a kedvezményezettek körét. Beruházási adókedvezményt azok a társaságok kérhetnek, amelyek alapító vagyona legalább 500 millió forint, s vállalják, hogy minimum 200 millió forint értékű beruházást valósítanak meg, amelynek eredményeként vagy környezetbarát terméket állítanak elő, vagy korszerű technológiát alkalmaznak vagy tudományos kutatást hasznosítanak termelésük során, vagy új munkahelyeket teremtenek. A megfelelő feltételek teljesülése esetén a kormány az első öt évben az adó 100 százalékát, a második öt évben pedig 60 százalékát engedheti el. Pénz helyett kárpótlási jegy Cservenyák Katalin Nyíregyháza (KM) — Épp egy hónappal ezelőtt jelent meg lapunkban: azok sem jártak jobban, akik ugyancsak a TIB hívó szavának engedelmeskedve már nem az Első Magyar Geotermikus Villamoserőmű Kft- nek, hanem a cég fizetésképtelenné válásával egy időben jelentkező HUN-NOVEX Kft.-nek adták át kárpótlási jegyüket — kísértetiesen hasonló feltételek mellett: ötszáz forint TIB-tagsági díj befizetése után a jegy névértékének húsz százalékát kapták a leadás napján, s ígéretet száz százalékra a kilencvenedik napon (később változtak a feltételek: a második részlet nyolcvan százalékra csökkent.) A fizetési határidő közeledtével, illetőleg lejártával azonban levelet kaptak az ügyfelek: pénzt nem, cserébe viszont június végéig kárpótlási jegyet küldenek címükre. Ezúttal azonban már nem fejléces papíron érkezett a levél, hanem Gaál György aláírásával, aki annak idején a HUN- NOVEX nevében a kárpótlási jegyeket vásárolta fel. (Egyébként a hírek szerint Gaál Györgynek Vén István volt a szaktanácsadója.) Az ügy további fejleménye: azóta büntetőfeljelentést tett a Pest Megyei Rendőrkapitányság Gazdaságvédelmi Osztályán Gaál György és az A&M Pénzügyi és Befektetési Kft. ellen a HUN-NOVEX Kft. Mégpedig azért, mert 1994. áprilisában tudomására jutott: a HUN-NOVEX Kft. nevében több milliós nagyságrendben vásároltak fel kárpótlási jegyet. Sziráki Károly ügyvezető igazgató szerkesztőségünkhöz megbízottjával eljuttatta azokat a dokumentumokat, amelyekkel azt kívánja bizonyítani: cége sem az A&M Kft.- vel, sem azok vezetőivel nem volt kapcsolatban. Gaál Györggyel igen, vele ez év január 14-én előzetes együttműködési megállapodást kötöttek. Az ő javaslata alapján pályázta meg a kft. a Hatvan és Vidéke ÁFÉSZ, illetve a Hatvani Városgazdálkodási Vállalat értékesítésre szánt ingatlanjait, sikerrel. A vásárlás finanszírozásához szükséges pénz előteremtése Gaál György (akiről utóbb megtudták, büntetett előéletű) feladata volt. Elvben előzetesen engedélyezte számára az ügyvezető a pályázaton való részvételhez szükséges készpénznek megfelelő névértékű kárpótlási jegy felvásárlást,, de nem többet negyvenmillió forintnál. (A HUN-NOVEX nevében a bánatpénzt be is fizette, az üzletből azonban mégsem lett semmi, mert a teljes vételárat — amit készpénzben kellett volna letenni — határidőre nem tudta kiegyenlíteni.) Április második felében aztán robbant a bomba: egymás után jelentkeztek a HUN- NOVEX-nél pénzükért a károsultak. Kérdőre vonták Gaál Györgyöt, majd a tőle átvett iratok rendszerezése után arra a felismerésre jutottak: az elis- mervényeket a HUN-NOVEX fejléces papírjára fénymásolták, s ugyancsak fénymásolat a szöveg alatti bélyegző, s az ügyvezető igazgató aláírása is. Ä kárpótlási jegyek felvásárlásának szervezésére Gaál György február 6-án megállapodást kötött a TIB Kelet- Magyarországi Szervezetének vezetőivel. 0 vállalta a felvásárlási nyomtatványok elkészítését, az előleg összegének biztosítását, garanciát helyezett letétbe, s ő állta a szervezők bruttó másfél százalékos jutalékát is. Sziráki Károly ügyvezető igazgató először május 12-én találkozott Újszilváson a TIB Kelet-Magyarországi Szervezetének vezetőivel — arról azonban tudomása volt, hogy közreműködésükkel folyik a felvásárlás. Akkor ugyan ígéretet tett, mindent megtesz annak érdekében, hogy megkapják járandóságukat a kárpótoltak, de fogalma sem volt arról, hogy időközben legalább háromszázmilliós felvásárlás történt. Ez év május 16-án Gaál György tanúk előtt a következő, kézírással írott nyilatkozatot tette Újszilváson: „Az 1994. január 25-én kezdődő kárpótlási jegy felvásárlásáról nem tájékoztattam a HUN-NOVEX kft. vezetőjét. Később részleteiről tudomást szerzett, de a teljes összeg és kötelezettségét csak 1994. május 5-én tudta meg. Az üzlet bonyolítása során több céggel (A&M kft.) dolgoztam együtt. Nagyértékű ingatlanok vásárlását terveztük, azért próbáltunk kárpótlási jegyeket vásárolni, melyekből az előfinanszírozást végeztük volna. Mivel ezen üzlet rajtunk kívülálló okokból meghiúsult, a visszafizetés nehézségekbe ütközött. Vállalom, az anyagi és erkölcsi kárt a HUN-NOVEX kft. részére megtérítem. Kérem a kft. vezetőjét, hogy részemre lehetőséget biztosítson, hogy legkésőbb 1994. december 31- ig az okozott kárt kiegyenlíthessem.” Koalíciós voks Horváth Magdolna M ost, hogy a Horn Gyula és Pető Iván vezette koalíciós főbizottság többek által is történelminek nevezett kompromisszumot kötött, jelentősen megnőtt a koalíció megalakulásának esélye. Úgy is mondhatnánk, a többi már csak ráadás, hiszen a lényeg eldőlt. A választásokon abszolút többséget szerzett párt példátlan engedményeket tett a választások második helyezettjének. A szocialisták megadták a szabad demokratáknak az egyetértési, más megfogalmazás szerint a vétójogot, s ezzel rendkívüli beleszólást engednek a közös ügyekbe, a döntéshozataltól a végrehajtásig. Az MSZP abszolút többsége ellenére a koalíciós kormányzás mellett tette le voksát, és a tárgyalások során mindvégig a megegyezés, a kölcsönös kompromisszumkötés szándéka vezette. A szabad demokraták pedig fogadókészek voltak a tárgyalások megkezdésére. A koalíciós tárgyalásokon elért eddigi eredmények bizonyára annak a megbeszéléseken kialakított kellemes, jó kedélyű, konstruktív légkörnek is köszönhetőek, amelyről mindkét tárgyaló fél minden lehetséges alkalommal szót ejt. Pedig a múlt, a személyes érintettség, és emlékek árnyékának átlépése még a választási eredmények megismerése után közvetlenül úgy tűnt, szinte megoldhatatlan dilemma elé állít a szabad demokraták közül többeket. A küldöttgyűlés többségének felhatalmazása, a történelmi lehetőség kihívása azonban a madaras párt vezetőit érzelmeiktől sikeresen eltávolította. Így kerülhetett sor a Horn Gyula által Európa- szerte példa nélkülinek nevezett politikai megállapodás megkötésére. Amikor is nem kényszerből ültek tárgyalóasztalhoz a szocialisták, és a közös kormányzás érdekében látványos engedményeket tettek a szabad demokratáknak. Mindenesetre az eddigi fejlemények arra engednek következtetni, hogy — amennyiben a szakbizottságok is eredményesen fejezik be megbeszéléseiket, és a két párt illetékes testületé áldásátadja a koalícióra— úgy két egyenrangú párt irányítja majd az országot a következő négy évben. Bár az örök pesszimisták máris megszólaltak, miszerint az MSZP és az SZDSZ által kötött politikai alku lehetetlenné teszi a kormányzást, egy volt kormányzópárti vélemény szerint így kormány nem működhet. Mit lehet erre mondani? Majd meglátjuk. A fogyasztói... ...árak májusban 1,2 százalékkal emelkedtek. A KSH tájékoztatása szerint az elmúlt 12 hónapban 18,3 százalékkal nőtt az árszínvonal. (MTI) Az olasz... ...rendőrség szerdán nagyszabású razziát hajtott végre az észak-olaszországi szervezett alvilág ellen. Együtt fogja... ...megkoszorúzni Nagy Imre síremlékét a Rákoskeresztúri temetőben Horn Gyula, az MSZP elnöke és Nagy Erzsébet, a néhai miniszterelnök lánya június 16-án. (MTI) Ismeretlen... ...fegyveresek szerdán meggyilkolták Ramazan Radjabovot, a tádzsik védelmi miniszter helyettesét. Tar Pál... ...a Magyar Köztársaság washingtoni nagykövete levelet intézett Jeszenszky Géza külügyminiszterhez, amelyben benyújtotta lemondását. (MTI) Busszal a bűn ellen Nyíregyháza (KM - Cs. Gy.) — Lapunkban már beszámoltunk a jó hírről: Sza- bolcs-Szatmár-Bereg rendőrsége új Volkswagen típusú bűnügyi technikai mikrobuszt kapott a héten. A gépkocsit Papp László őrnagy, az MRFK bűnügyi technikai osztályának vezetője mutatta be a sajtó munkatársainak — immár a megyeszékhelyen. A jól felszerelt autó segítségével a teljes körű nyomrögzítés, valamint az előzetes szakértői és szaktanácsadói munka válik lehetségessé, ráadásul a bűnügyi technikusok a bűncselekmény helyszínén olyan dolgot elvégezhetnek, melyre korábban csak a központi laboratóriumban volt módjuk. Cselényi György felvétele