Kelet-Magyarország, 1994. június (54. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-09 / 134. szám

KULTÚRA ! 994. június 9., csütörtök Soproni hetek Sopron (MTI) — A sop­roni ünnepi hetek ez évi programja június 17-én kezdődik, s egy hónapon át tart. A nyári kulturális ren­dezvénysorozat gerincét ezúttal is a zenés színházi műsorok és a hangverse­nyek alkotják. A fertőráko- si Barlangszínház monu­mentális színpadán szólal­tatja meg Verdi Rigoletto című operáját olasz nyelven a Magyar Állami Operaház június 17-én és 18-án. Egy héttel később a szegedi opera társulata ugyanott vi­szi színre olaszul Mascagni Parasztbecsület és Leon­cavallo Bajazzók című mű­vét. Július elsején és máso­dikén a Zorba című musi­calt mutatja be a zalaeger­szegi Hevesi Sándor Szín­ház. Számos koncertnek a belvárosi műemlék épüle­tek belső udvarai adnak he­lyet. A Bányászati Múzeum udvarán hallhatják az ér­deklődők Dalmay Miklós zongoraművész és Szabó Attila hegedűművész szo­nátaestjét július 5-én, a bé­csi Camerata Pannonica koncertjét július 9-én és a győri Klarinétegyüttes hangversenyét július 15-én. Az idén ünnepli a soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar fennállásának 165. évfordulóját. A jubileumról koncerttel emlékeznek meg június 27-én a Liszt Ferenc Művelődési Központban. Kodály: Missa brevis című műve július 4-én szólal meg a Szent György temp­lomban a helyi Liszt Ferenc Pedagógus Énekkar tolmá­csolásában. Az angliai St. George énekiskola növen­dékei ugyancsak a Szent György templomban ven­dégszerepeinek július 12- én. A város főterén sza­badtéri koncertet ad az An- dinos együttes június 25- én, illetve a Rece-fice együttes július 9-én. Az utóbbiak balkáni népzené­ből állították össze reper­toárjukat. Az ünnepi hetek prog­ramjához számos kiállítás kapcsolódik. A bemuta­tótermekben felvonultatja munkáit egyebek között Gyémánt László, Urbán György, Gerlóczi Bea fes­tőművész. Az érdeklődők elé tárja alkotásait Gaál András erdélyi festőmű­vész és Törley Mária szob­rászművész. Az ünnepi he­tek megrendezésére csak­nem 8 millió forintot költ a Színház- és Fesztiváliroda. Az összeg nagyobb há­nyadát a városi önkormány­zat biztosítja, a kiegészítést pályázatokon nyerték. Hil'CSOifOI' H j Későbbre... ...halasztódik a kisvárdai Várszínházban a június 24- re tervezett Budai Nagy An­tal című történelmi színmű bemutatója. Kós Károly da­rabját augusztusban láthatja majd a közönség. (KM) Nyári... ...alkotótáborba várja a nyír­egyházi városmajori kö­zösségi ház az amatőr kép­zőművészeket. A júliusban Hejcén rendezendő tábor­ban minden korosztály al­kotói részt vehetnek. (KM) Szlovákiába... ...készül a Nyírség tánc- együttes. A szabolcsi tán­cosok június végén két fesztiválon is részt vesznek. (KM) Zsarukabaré... ...lesz Mátészalkán a mű­velődési központban június 12-én. A Mikroszkóp szín­ház előadása 16 órakor kezdődik. (KM) Tárlat... ...nyílik június 9-én 11 órakor Nyíregyházán a Vá­rosi Galériában. (KM) Finn nyelvoktatás Stockholm (MTI) — Úgy tűnik, hogy a svédországi finnek most legalább az anyanyelvi képzésben kü­lönleges helyet kapnak a többi bevándorlóval szem­ben. A közelmúltban Per Unckel svéd közoktatási miniszter bejelentette, hogy a kormány különleges le­iratban fogja meghatározni a finn nyelv helyzetét Svéd­országban. Bár a svéd kormány rég­óta tanulmányozta az Euró­pa Tanács azon javaslatát, hogy a finnek kapjanak nemzeti kisebbségi státust, de a végeredmény egy kö­zös jogi döntés alapján az, hogy a finn nyelv nem te­kinthető ősi nyelvnek Svéd­országban. A legtöbb amit jelenleg tenni lehet az az, hogy a kormány jelezze a helyi önkormányzatoknak a finn nyelv különleges hely­zetét és hívja fel a figyelmet arra, hogy az anyanyelvi képzés csökkentése esetén a finn nyelv oktatása meg­maradjon az iskolákban. Svédországban minden, nem svéd anyanyelvű gyer­mek a legtöbb településen az iskolahálózaton belül in­gyenes anyanyelvi oktatás­ban részesül. Ezt a gyakor­latot most több önkormány­zat a rossz gazdasági hely­zetre való hivatkozással csökkenti vagy teljesen meg is kívánja szüntetni, így a finn nyelv oktatása is veszélybe kerülhet. A kor­mány mostani állásfoglalá­sa azonban megakadályoz­za ezt a folyamatot. A svédországi finnek, akiknek száma 300-500 ezer közé tehető, már rég­óta azt kívánták, hogy a kormány adja meg nekik a nemzeti kisebbségi státust. A közelmúltban Svédor­szágba látogató új finn mi­niszterelnök, Martti Ahti­saari kedvezően fogadta a mostani svéd javaslatot. A finnek részéről a nyomás egyébként a közelmúltban lezajlott elnökválasztás ide­jén különösen megnőtt, mi­vel az egyik elnökségre pá­lyázó egy finnországi svéd, Elisabeth Rehn volt. Több jelölt azzal fenyegetőzött, hogy a svéd kormányt az Európa Tanács elé idézteti, mivel az nem tartja be a ki­sebbségekre vonatkozó kon­venciót. Hagyományőrzők ünnepe Tarpán Négyszáz dalos a XX. megyei népzenei fesztiválon • Az elismerés hangja A tarpai gyermek citeraegyüttes Balázs Attila felvétele Erdős Jenő Tarpa — Az 1900-as század- fordulón született meg Ko­dály Zoltánban az elhatáro­zás, hogy meg kell teremte­niük az igazi magyar zenét. Ennek gyökereit felismerte, és vallotta: „A mi kősziklánk más nem lehet, mint az ősi magyar dal.” Ez volt az alapgondolata Tárcái Zoltán ny. főiskolai tanszékvezető tanár megnyitójának, mely június 4-én Tarpán hangzott el megyénk népzenei együt­tesei és szólistái XX. jubileu­mi fesztiválján. Már korán reggel megindult a dalosok népes tábora: Záhony­tól Újfehértóig, Tiszavasvári- tól Túristvándiig terjedő kör­ből, hogy ismerkedjenek a tar­pai művelődési ház térbeli és akusztikai viszonyaival, s kez­detét vehesse 9 órakor a dél­előtti program. Együttes, szólista Meggyőződhettünk arról, hogy helyesen mérte fel a szükség­leteket és lehetőségeket a megyei közművelődési iroda, amikor a téli időszakban to­vábbképzést és esti kiszállá­sok keretében tanácsadást szervezett népzenei együtte­seink vezetőinek, akik csak­nem valamennyien éltek is a lehetőséggel. Ennek is kö­szönhető, hogy csaknem meg­kétszereződött az elmúlt évi­hez képest a részt vevő együt­tesek és szólisták száma. Ez azt mutatja, hogy a dalos kedvet, a daloló közösségek összekovácsoló erejét a rádió, a tv, valamint a falusi életfor­mában átmenetileg kialakulat­lan folyamatok sem tudják háttérbe szorítani. S ennek örülhetünk. Ismét Kodályra kell hivatkoznunk, aki szerint „...a zene nem magánosok kedvtelése, hanem lelki erő­forrás, melyet minden művelt nemzet igyekszik közkinccsé tenni.” Ezt a célt szolgálják Karádi Zsolt Nyíregyháza — Szarajevó. Napjaink történelmének szé­gyene. Örök mementó. Évek óta tartó pokol. A híradások rideg tényei után a napokban megjelent a képernyőn a Budapesten meg­rendezett Szarajevói filmhét néhány darabja. Közülük is kiemelkedett Egy szörnyeteg vallomásai. Ademar Kenovic és Ismét Arnautalic 1992 no­vemberében, a Szarajevói Ra­miz Salcin katonai börtönben forgatott munkája egy akkor huszonegy esztendős fiúról, Borislav Hérákról szólt, aki megszámlálhatatlan gyilkos­ságot követett el. A kopaszra nyírt Herak vég­telen nyugalommal, minden szépítés nélkül számolt be tet­teiről. A film riportere hagyta megnyilatkozni. A legény sza­vaiból nemcsak az elképesz­tő gyilkosságok részletei bon­takoztak ki, hanem kirajzo­lódott a vallomástevő emberi portréja is. Egy olyan, magá­val semmit kezdeni nem tu­dó, átlagos fiatalemberé, aki a háború előtt kedvelte a nép­zenét, meg a popmuzsikát, szeretett olvasni, tévét nézni, s büszke volt városára, Szara­jevóra. népzenei rendezvényeink is, melyeket évről évre hagyo­mányosan megrendezünk — most már a huszadik alkalom­mal. A fesztiválon az eddigi szo­kásoknak megfelelően énekes és hangszeres együttesek, szó­listák, duók egyaránt nevez­hettek. Lényeges kritérium volt, hogy magyar vagy nem­zetiségi népzenét szólaltas­sanak meg. A résztvevőket településenként is érdemes megemlíteni, hiszen lakóhe­lyük hagyományőrző szándé­kát jól reprezentálják. A zenei találkozón 23 együttes lépett fel. Ebből tu­catnyi népdalkor: a nyírpazo- nyi, a tiszalöki, a tarpai, a ko­morói ifjúsági és felnőtt, a kömörői, a nyírteleki, vala­mint a nyugdíjasok klubjaiban örvendetesen mind nagyobb számban alakuló együttesei, így: a tiszavasvári, a záhonyi, a fehérgyarmati, a nyíregyházi fegyveres erők klubjának da­losaiba mándoki énekesek mu­tatkoztak be. Hat citeraze- nekar is megszólalt: Tarpáról a felnőtt, az ifjúsági és a gyer­mekegyüttes, Túristvándiból a Kis Túr és a Prücsök, valamint a tiszabezdédi zenekar. A közönség tapsa A találkozón három népzenei együttes is részt vett, a vajda­bokori Tirpák, a tiszavasvári Metamorfózisa akkor kez­dődött, amikor bevonulva a szerb hadseregbe megtanítot­ták az újoncokkal, hogyan kell elvágni egy disznó nyakát. S aztán, miként Borislav Herak számos esetet felelevenít, ugyanolyan közönyösen met­szette el az emberek torkát, mint gyakorlatozás közben a malacokét. De volt itt szó halomra lőtt és földbe buldó- zerezett sebesültekről, lemé­szárolt katonákról, kivégzett civilekről is. A film legfelkavaróbb per­ceiben Herak az általa meg­gyalázott, majd főbe lőtt asz- szonyokat emlegette. Két női névre emlékszik: a húszéves Ameliát és a harminceszten­dős Fatimét is ő végezte ki, ez utóbbiba többször orális közö­sülés után eresztett golyót. A harmadik, meg nem nevezett nőt leteperte, mellének sze­gezte a géppisztolyt, s így erő­szakolta meg, majd pedig gon­dolkodás nélkül fejbe lőtte. Társai is hasonlóan cseleked­tek: tucatjával ölték meg a nőket, hogy ne kelljen őket etetni. Mi motiválhatta ezt a sátáni fickót? A többiek példája? A háborús pszichózis? Az em­berben — Freud szerint — eleve benne lappangó destruk- ciós ösztön? Herak azt vallot­ta, arra törekedett, hogy le­és az újfehértói, továbbá hall­hattunk 2 furulyazenekart és 3 duót. A szólóénekesek között Magyar Jánosnét, Kaponyás Józsefnét, Molnár Henriettet, Kovács Mariannát, Czifra Miklósnét, Bogáti Kálmánnét, Kovács Lajost, Esik Istvánnét tapsolta meg a közönség. Öt hangszeres szólista is fellé­pett: Varga Magdolna, Pokol Zsolt, Répási Zsuzsa, Bódi Mi­hály, Makó Péter. Mintegy 400 dalos tette emlékezetessé a jubileumi XX. népzenei fesztivált. Mind a délelőtti, mind a dél­utáni program után szakmai tanácskozáson hallgathatták meg az együttesek vezetői és a szólisták a háromtagú zsűri véleményét. Ezen nemcsak a hiányosságokat, hanem a fel­használható pozitív tapasztala­tokat is megemlítették. így az hasznos, építő, segítő szándé­kú volt. Ezért is fogadták min­dezeket szívesen a jelenlévők. De ebben a szellemben zárta be a fesztivált Joób Árpád, a zsűri elnöke. Sajátos párhuza­mot vont az elmúlt héten ren­dezett országgyűlési képvise­lők választása és a fesztivál hangulata között. Megjegyez­te: „...ma egy párton voltunk mindannyian. A népzene kin­cseinek pártján. Jó alkalom volt arra, hogy felfrissítsük népze­nei ismereteinket. Egy párton voltak nyugdíjasok, fiatalok. gyen valamije, mire vége a háborúnak: német márkája, aranya... Az általa előadott iszonyat­hoz aligha lehet bármit is hoz­záfűzni. Hacsak azt nem, amit ő maga mondott el: a gyil­kosságokat követően nem tud aludni, mert az elpusztított emberek arcát látja álmában. Fölriad, verejtékezve vergődik s képtelen elszenderedni is­mét... A beszélgetés végén a riporter megkérdezte tőle, hisz-e Istenben? Herak azt vá­laszolta: nem. Majd hozzátet­te: ha lenne Isten, ilyen ember nem születhetne meg. A kép elsötétedett, s csak in­sert tudósított arról, hogy a szarajevói kerületi bíróság Borislav Herakot halálra ítélte... A néző hátradől a fotelben. Sokáig nem tér magához. Fél. Majd előveszi az utóbbi hetek könyvszenzációját, Zlata Fili- povic, tizenhárom éves szara­jevói kislány naplóját, s az 1992. május 23-i bejegyzés­ben ezt olvassa: „Bemondták a hírekben, hogy meghalt Silva Rizvanbegovic mentőorvosnő, Anya barátnője. A mentőko­csiban érte utol a halál. Éppen egy sebesültet látott el. Úris­ten! Már nem is tudom hányán haltak meg Anyu és Apu is­merősei közül! De hát mi történik itt?!!” Elismerés, megbecsülés érte.” Majd a megyei Közművelő­dési Iroda vezetője, Sivadó Sándor főtanácsos jutalmakat adott át. Minden részt vevő együttes és szólista emlék­lapot és ízléses fadobozba ra­gasztott, a fesztivál emblémá­ját ábrázoló cseréplenyomatot kapott. Az együttesek és a leg­kiemelkedőbb szólisták között 250 000 forint jutalmat osztot­tak ki. Összegezésül: tanulságos lehet néhány figyelemre méltó tapasztalatunkat megemlíteni. Elismerést és megbecsülést ér­demelnek — a bemutató részt­vevői mellett — azok a szak­mai vezetők, tanácsadók, akik tovább élesztik a hagyomá­nyok ápolásának „tüzét”. A termelőszövetkezeteknek az elmúlt időszakban bekövetke­zett bizonytalan anyagi hely­zete negatív hatással volt több, korábban jól működő együtte­sünkre. Ezt felismerve — az értékek támogatására — mind több önkormányzatunk erköl­csi és anyagi segítséget is adott. Nagy nyeresége megyénknek, hogy — egyedül az országban — tanárképző főiskolánknak népzene szakja is működik. Jól felkészült, elhivatottsággal tevékenykedő tanárai sok szakmai segítséget adtak együtteseink eredményes mun­kájához, bevonva ebbe a főis­kolai hallgatókat is, akik szá­munkra a jövő reménységei. Végül: csak a köszönet és elis­merés hangján szólhatunk a Tarpai Művelődési Ház veze­tőjének és az őt társadalmi munkában segítő munkatársa­inak a fesztivál példás, zökke­nőmentes lebonyolításáért. Jó házigazdák voltak! A zsűri javaslata A napi programot — a zsűri által javasolt legjobb — 9 együttes és 3 szólista gálamű­sora zárta a telt ház hallgatói­nak vastapsától kísérve, mint­egy felismerve Kodály gondo­latait: „A magyar zene szilárd pontja a népzene...” Tv-tanács Kijev (MTI) — Elnö­ki rendelettel kedden Nemzeti Tévé és Rádió Tanácsot hoztak létre Ukrajnában. A kizárólag a parlament alá rendelt, független testület feladata, hogy ellenőrizze az elek­tronikus sajtóval kapcso­latos törvények betartását. A Tanács ezen felül frek­venciaengedélyeket is kiad és őrködik az állami illetve a magántársaságok tevé­kenységének sajtóetikai tisztasága felett. Joga lesz például felfüggeszteni az adott társaság munkáját, ha törvénysértőnek véli mű­ködését vagy visszavon­hatja a kiadott sugárzási engedélyt. Ukrajnában je­lenleg 965 különböző, túl­nyomó részt regionális vagy városi tévétársaság működik. Programjuk zö­mét illegálisan szerzett és sugárzott nyugati filmek­kel töltik ki. A hatályos té­vétörvény azonban előírja, hogy idén májustól kezdve a program fele hazai stú­diókban készült műsorok­ból álljon. A most meg­alakított tanács ezért az el­ső hetekben nyilván ennek a pontnak igyekszik ér­vényt szerezni, hogy a későbbiekben ez már ne okozzon fennakadást. A szarajevói szörnyeteg A híradások rideg tényei után megjelentek a képernyőn

Next

/
Oldalképek
Tartalom