Kelet-Magyarország, 1994. június (54. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-09 / 134. szám

1994. június 9., csütörtök HAZAI HOL-MI Érdekvédelmi kalendárium '94 Párbeszéd a munkavállalókkal, a tagsággal, a társadalmi béke fenntartására WÍ&tBWS&í%89SBíl3StSS&&%e8^S>X!%SKSG3S8Sl8MGSeiMeiSS&8S8SS3Sa%ÍB8i8SGe>i Szőke Judit Nyíregyháza (KM) — Nem lehet azt mondani, hogy a szakszervezetek a közel­múltban véka alá rejtették véleményüket, javarészt nemtetszésüket. De hát ez a hivatásuk. Mostanában a politikai fordulat hozta sze­mélyi kérdések okán újra porondon van az ország leg­nagyobb, egymillió munka- vállalót tömörítő érdekvé­delmi szervezete, az MSZOSZ. Soha jobb alka­lom arra, hogy mérleget vonjanak az elmúlt négy évben végzett tevékenysé­gükről. Talán nem haszontalan szá­munkra sem, ha a Gégény Ist­ván, megyei képviseletvezető által készített számvetés ap­ropóján végigfutunk néhány fontos, a közvéleményt is na­gyon sokáig foglalkoztató ese­ményen. Nem siker Nem tagadják, hogy sem okuk, sem joguk nincs arra, hogy nagy győzelmekről be­számoljanak. Hiszen siker-e, ha minden erőfeszítésük elle­nére sem sikerült megakadá­lyozniuk a munkanélküliség növekedését, a szociális gon­dok szaporodását, a bérek, nyugdíjak reálértékének csök­kenését, hogy a gazdasági áta­lakulás elkerülhetetlen terhei­ből aránytalanul sok neheze­dik a dolgozók, a nyugdíjasok vállára? Az is tagadhatatlan Nyugdíj Nyíregyháza (KM) — Amint az új kormány és parlament megalakul, ja­vasolni fogjuk: szülessen mielőbb törvény az idősek védelmére, s a törvényho­zók alkossanak meg végre egy igazságosabb nyugdíj- törvényt — mondta Knoll Isti’án elnök nemrég Bu­dapesten, a Nyugdíjas Klu­bok és Idősek Életet az éveknek Országos Szövet­ség jubileumi közgyűlé­sén. A 607 nyugdíjasklu­bot tömörítő szövetség fennállásának 5. évfordu­lója alkalmából rendezett ünnepi ülésen elhangzott, az utóbbi időben több ne­gatív felhangú megnyilat­kozás is elhangzott felelős közéleti vezetők szájából az idősekkel kapcsolatban. Sokan még ma is olyan rétegnek gondolják, mond­ják a nyugdíjasokat, ame­lyet a társadalom kény­telen eltartani. A munkavállalókat érintő jogszabályok megalkotása előtt meg kellene hallgatni az érdekvédelmi szerveze­tek véleményét persze, hogy a csekélyke ered­mény fő oka a kormánynak a szociális partneri viszony előli elzárkózó magatartása volt, de a liberális pártok egynémelyi- ke is nyíltan szakszervezetel­lenesnek mutatkozott. Abban az MSZOSZ nem kis szerepet játszott, hogy azért a legalap­vetőbb munkavállalói érdeke­ket — ha kellett, a nyomás- gyakorlás eszközével — sike­rült megvédeni. Lapozzuk fel az érdekvédel­mi naptárat! ^ Az 1990 nyarán megalakult Érdekegyeztető Tanács első ülésén felemelték a minimál­béreket 5600 forintra. Az em­lékezetes taxisblokádot nem a szakszervezetek kezdemé­nyezték, de az ő közreműkö­désüknek köszönhető, hogy a konfliktus érdekegyeztetési mederbe terelődött. A tanulságot — miszerint a legsúlyosabb érdekütközések Szekeres Tibor felvétele megelőzhetők a szociális part­nerekkel folytatott párbeszéd­del — a hatalom nem vonta le. így döntöttek 1991-ben az en­ergiaáremelésről is. Ez eset­ben már figyelmeztető sztrájk- felhívást helyezett a szakszer­vezet kilátásba, melynek kö­szönhetően az utolsó pillanat­ban a leginkább rászorulók gondjainak mérséklésére 5 milliárd forintot különíttek el, s visszaállították a munkavál­lalók évi egyszeri utazási ked­vezményét. A kibékülés Ugyanez év őszén az új Mun­ka Törvénykönyve előkészí­tése során több, az egyéni munkavállalói jogokat csorbí­tani akaró, a munkahelyi sza­bad szakszervezeti szervez­kedést korlátozni kívánó kor­mányzati törekvést sikerült visszaverni. Decemberben az ÉT köz­benjárására többek között a gyes adómentes maradt, a csa­ládi pótlék 20 százalékkal emelkedett. 1992-ben került végre sor olyan érdekegyez­tető tárgyalásra, ahol az ered­mények (áfakulcsmérséklés, gyermekek utáni adókedvez­mény stb.) részben immár az időközben a szakszervezeti konföderációk közötti kibékü­lésnek is betudhatok. Az 1993. májusi tb-választások sikere önmagáért beszél. Az év végi ÉT-ülésen némi, a munkáltatókkal vívott harc után a minimálbér 10 500 fo­rintra emelkedett. 1994-ben a Nyugdíjbiztosítási Önkor­mányzat fellépése és az MSZOSZ Női Választmánya országos akciója során össze­gyűjtött kétszázezer tiltakozó aláírás hatására elhalasztották a női nyugdíjkorhatár feleme­lését. A részvétel A szakszervezetek, a munka- vállalók higgadt, felelős, oly­kor kemény, határozott fellé­pése hozzájárult ahhoz, hogy — szerencsére — Magyaror­szágon a társadalmi-szociális feszültségek nem vezettek robbanáshoz. S hogy mi lehet ezekután a további cél? Folya­matos párbeszéd a munkavál­lalókkal, a tagsággal, a társa­dalmi béke fenntartása — amellett, hogy a munkavál­lalói érdekekre növekvő fi­gyelmet kell fordítaniuk. Mint ahogy fő feladatuknak tekintik a részvételt a társadalmat fe­szítő gazdasági-szociális vál­ság leküzdésében. Hobbija: az életmentés Nyíregyháza (KM - DM) — „Amíg nincs baj, addig nincs baj, amikor baj van, akkor már késő! —■_ ez a jelmondata a Magyar Életmentő Egyesület­nek. Bizony, sokszor megtör­ténik, hogy egy-egy közleke­dési vagy vízibalesetnél értet­lenül állunk, pedig az idejében érkező szakszerű segítség éle­tet menthet. Ezen kívánt vál­toztatni az a néhány ember Nyíregyházán, amikor mega­lakították a már említett egye­sület helyi csoportját EMER­GENCY néven. Mike Andrást, a szervezet aktivistáját kérdez­tük céljaikról és terveikről. — Mielőtt a helyi lehető­ségekről szólnék, tegyünk egy kis kitekintést. Magyarorszá­gon most szerveződik a kari­tatív szervezetek országos szövetsége, melynek tagja a MÉE is. Ide tartoznak a segé­lyező szervezetek (pl. szama­ritánusok), az önkéntes tűzoltó egyesületek és a most főhang­súlyt kapó különleges mentő- szolgálatok (barlangászok, he­gyimentők, stb.). Az országos szövetség számunkra azért fontos, mert az első két cso­portosulásnak már vannak ér­dekvédelmi szervei, de ne­künk nincsenek. Hogy mire számítunk? Elsősorban érdek- képviseletre, például eseten­ként az állammal, a „kontárok­kal” szemben, valamint általá­nos jogi, etikai, szakmai és biztosítási területen. A nyíregyházi „különleges behatoló és mentő” közösség egy éve alakult Miló András vezetésével. Az eddigi tapasz­talatokat felhasználva az idén tovább bővítik a csoportot. Szeretnének együttműködni minden jószándékú egyénnel, szervezettel, az állami szer­vekkel (tűzoltóság, honvéd­ség). Felveszik a versenyt a már említett kontárokkal, akik nem hivatalosan, szakértelem nélkül és sokszor profitszer­zési céllal végzik ezt a tevé­kenységet. — Hívunk, várunk minden olyan fiatalt, aki szívesen csat­lakozna hozzánk — folytatja Mike András. — Lehetőségük lesz már a nyáron a Magyar Életmentő Egyesület mentés­technikai kiképző táborában eltölteni egy hetet, ahol a résztvevők elméleti és gyakor­lati oktatásban részesülnek. Megismerkednek a természet különböző veszélyeinek elhá­rításával, ön-, társ- és az esz- közös mentés technikáival, az elsősegélynyújtással, a segély­hívó rendszerekkel és a men­tés pszichológiai hátterével. Jelentkezhet minden tizenötö­dik életévét betöltő fiú, lány, egyetlen feltétel az úszni tu­dás. A kiképzés sikeres elvég­zése után a résztvevők nem­zetközi érvényű (bronz foko­zatú) életmentő diplomát sze­reznek. S önkormányzati meg­bízatások alapján figyelőszol­gálatot vállalhatnak. A kiképzés helye Zánka, időpontja június 12-18. vagy június 26.—július 2. Az egy hét költsége 8000 forint. Nyíregy­házán jelentkezni lehet a Hon­véd utcai művelődési házban szerdán és pénteken 16-tól 18 óráig. Biztosítói pénztárak alakulnak Nyíregyháza (KM) — A szer­veződő önkéntes kölcsönös biztosítói pénztárak tevékeny­sége ma már becsülhetően 5- 10 ezer embert érint hazánk­ban. A nyugati országokban rendkívül elterjedt szervezetek már a közeli években fontos kiegészítői lehetnek a társa­dalombiztosítás szociális szol­gáltatásainak. A nagy gazda­sági szervezetek közül jó né­hánynál megindult a szervező munka, s az év végéig szakmai területi alapon várhatóan leg­alább 100 önkéntes biztosítói pénztár — vélüetően több­ségükben nyugdíjpénztárak — alakul — hangzott el nemrég egy budapesti sajtótájékoz­tatón. Az önkéntes pénztárakról szóló törvényt a parlament tavaly novemberben fogadta el, azóta Jász-Nagykun-Szol- nok megyében megkezdte működését az első pénztár, a Támasz, és jelenleg már 20 újabb hasonlót szerveznek — mondta el Orbók Loránd, az Állami Pénztárfelügyelet el­nökhelyettese. Nyolc pénztár már beadta a felügyelethez en­gedélykérelmét, és ezek közül 2-3 hamarosan pozitív választ kap. Ä jogszabályok szerint há­romféle pénztár alapítható. A nyugdíjpénztár akár alacsony befizetésnél is jelentős nyug­díjkiegészítést fizethet tagjai­nak, az egészségpénztár az egészségügyi szolgáltatások árát teheti olcsóbbá tagjai szá­mára, az önsegélyező pénztár pedig egyéb területéken nyújt segítséget. A közeli években a pénztárak várhatóan, főként államkötvényekbe fektetik vagyonukat — vélte Orbók Loránd. A pénztárak hazai alakítását az állam a munkáltatóknak és a tagoknak nyújtott kedvez­ményekkel kívánja ösztönözni — derült ki a továbbiakban. A pénztártag tagdíja után nem fizet tb-járulékot és a tagdíj összegét jövedelme 25 száza­lékáig, de legfeljebb évi 500 ezer forintig levonhatja adó­alapjából. Á munkáltatóknak ugyan­ezen személyenkénti korlá­tozások mellett nem kell fizetniük a tb-járulékot alkal­mazottaik után, ha átvállalják a tagdíjfizetést. Ez a vállalat arculatát is javítja, ezért a munkáltatók várhatóan nagy arányban választják ezt a megoldást. A befizetett összeget emellett költségként számolhatják el, így ezzel a társasági adóalap is csökkent­hető. Gazdagnak lenni Dankó Mihály-w -w a én gazdag len­l—J nék...! — énekli JL JL Tevje, a tejesem­ber. Valóban, az élet egyik mozgatórugója a pénz, az anyagiak megszerzése. Az Istenként tisztelt fillérekért egyesek képesek csalni, lop­ni, embertársaikat megölni. A hivalkodás, a kitűnni vá­gyás csíráit mindenki ott hordozza magában. Ezek a gondolatok visz- sza-visszatértek abban a beszélgetésben, melyet egyik „feltört” ismerősöm­mel folytattam a napokban. Számára az élet nem tálcán kínálta a lehetőségeket. Megharcolt, megküzdött minden forintért. Mégis! Mióta felemelkedett a „fel­ső tízezer” közé, nem bol­dog. Különben is mi az, hogy boldogság? Nekem egy jó kocsi, másoknak egy mun­kahely, a harmadiknak egy szelet kenyér. S hogy miért nem boldog az én jólmenő vállalkozóm? Úgy tűnik, eddigi életfilozófiáját felül kell vizsgálni. Azt mondta: amíg a pénz hajszolásával volt elfoglalva, sorra min­dent elvesztett. Hitetlenke­désemre meg is magyaráz­ta: Kezdetben a gyerekekre jutott kevesebb idő, később a feleségre, a szüleire. Min­dig úton volt, lekötötte az üzlet. Elmaradtak a bará­tok, s már a régi haverokkal sem jár össze sörözni. Szen­vedélyének, a futballnak sem hódol évek óta. Vala­hogy úgy érzi, mintha egy gyorsan robogó vonatban ült volna és sorra maradt le mellette mindenki és min­den. Hányszor megfogadta, abbahagyja a hajtást. De először a lakás lett szűk, majd a kocsi kicsi, hétvégi telek kellett, aztán mindig újabb és újabb vállalkozá­sokba vágott bele. Ideges, még negyven sincs, de a szíve már vacakol. Nem eszik rendesen, sokat kávé­zik, néha egy-egy jól sike­rült üzleti tárgyalás után a pohár fenekére néz. Azt gondolta, ha majd egyenes­be jön, már csak bejár el­lenőrizni, a verkli megy ma­gától. Lehet, másoknak ez sikerült, neki nem. Egyszer megtörtént, mást küldött maga helyett egy tárgyalás­ra, milliói úsztak el. Ahhoz kicsi az ő cége, hogy ne sze­mélyesen tartson a kezében mindent. Ez van! — sóhajtotta —, és ami még a legnagyobb gond, az utóbbi időben va­lami furcsa félelem fész­kelte be magát az agyába. Az a bizonyos kisördög ott duruzsol, félti a megszerzett vagyont, a családját, sőt a saját életét is. Nem, még nem fenyegették meg, igye­kezett mindig a legtisztább kapcsolatot kiépíteni tár­saival, tartózkodott a rázós ügyektől, kifizetett minden adósságot. Mégis valahogy ott motoszkál benne a félsz. Minek akkor a vagyon, ha nem tudom szívből élvezni gyümölcsét? — fejezte be panaszkodását. Persze, ha lenne időm sajnálnálak is, gondol­tam búcsúzáskor. Vagy mégis? Kölcseys... ...záróbulit tartanak június 9-én 18—23 óra között a gimnázium nyíregyházi Szabolcs utcai épületének udvarán. (KM) Mesterek... ...napját tartanak július 30- án a nyíregyházi Váci Mi­hály művelődési központ­ban a Sant Mat közösség szervezésében. (KM) A létminimum... ...egy személyre jutó ősz- szege legmagasabb az aktív korú városi egyedülállók­nál, ez 1994 áprilisában 17 900 forintot tett ki, és a legalacsonyabb a négytagú családoknál: 10 100 forint. (KM) Magyar... ...területen történik az útle­vélellenőrzés és a vámvizs­gálat május közepe óta a Beregsuránynál és Tisza- becsnél. (KM) A dohányzásról... ...leszokni vágyók megse­gítésére a Ciba Hungária tüdőgondozókkal együtt programot indított. (KM) Segítünk a diákoknak ♦ 17 éves diáklány a nyári szünidőre munkát keres. Angol nyelvtudást igénylő munkaterület előnyben. Ta­kács Orsolya, Nyíregyháza, Ószőlő u. 85. IV/20. ♦ Két most végző, meg­bízható egészségügyis di­áklány nyári munkát vállal­na. Petró Rita, Nyíregyhá­za, Takács u. 4. ♦ 14 éves diáklány a nyári szünidőre könnyű, jól fize­tő munkát keres júliustól. Telefon: 319-259, este. ♦ Balogh Artur 16 éves fel­szolgálásban jártas, nyelv­tudással (német, angol) és számítógépes ismerettel szinte mindent elvállal. Nyíregyháza, Sóstóhegy, Muskotály u. 32. ♦ 15 éves gimnazista lány német és francia nyelvtu­dással bármilyen nyári munkát elvállal. Gál Beat­rix, Nyíregyháza, Korányi u. 56. Tel.: 318-383. ♦ Jó megjelenésű, meg­bízható, intelligens, érettsé­gizett lány június 20-tól munkát keres. Üzletkötés, ügynöki munka nem érde­kel. Pikó Lajosné, Nyíregy­háza, Gádor Béla köz 10. ♦ Két diák megfelelő dí­jazás ellenében kötetlen munkaidővel bármilyen munkát vállal. Peterman Sándor, Újfehértó, Béke u. 24. ♦ Két 16 éves lány együtt, jól fizető munkát keres. Akár egész nyárra is. Kus- tyán Anita, Nyíregyháza, Pálma út 7. 4400, Rendes Brigitta Sóstóhegy, Fácán út 50.4481. A, | RövSden

Next

/
Oldalképek
Tartalom