Kelet-Magyarország, 1994. május (54. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-07 / 107. szám
PROGRAM Van Gogh Arles-i nő című festménye augusztus 8-ig látható Budapesten. A híres képet — Edouard Manet Le- gyezős hölgyéért cserébe a párizsi Musée d’Orsay-tól kölcsön kapta a Szépművészeti Múzeum. Bár Van Gogh-tól őríz egy grafikát a Szépművészeti Múzeum, festményei egyáltalán nincsenek reprezentálva magyar köz- illetve magángyűjteményekben, így ez a műtárgycsere kiváló alkalom a magyar nagyközönség számára, hogy ízelítőt kapjon e géniusz munkásságából. XXX Dürer- és Lucas Cranach-grafikák a Szépművészetiben. Május 6-tól szeptember 30-ig látható a Lucas van Leyden Emlékkiállítás — ugyancsak a Szépművészeti Múzeumban. A tárlat a 16. századi németalföldi mester születésének 500. évfordulója alkalmából nyílik a grafikai gyűjteményben. A mintegy 80 művet bemutató kiállítás Lucas van Leyden és kortársai munkásságáról ad keresztmetszetet, és olyan művészek alkotásai is láthatók lesznek, mint Dürer, Altdorfer és Lucas Cranach. Lucas von Leyden: Fiatal férfi koponyával (rézmetszet) XXX Ludas Matyi — a Honvéd Táncszínház előadásában. A Margitszigeti Színpad nyári látványosságának ígérkezik a Ludas Matyi énekes táncjáték előadása Fazekas Mihály „eredeti magyar regéje” nyomán. A Honvéd Táncszínház augusztus 19-én és 20- án viszi színre Novák Ferenc rendezésében. A „táncos” Ludas Matyi sokban különbözik majd eredeti önmagától. Itt is háromszor veri ugyan sérelmeit vissza, de a módszerek maibbak. XXX Hangversenyek sorozatban. Május 22-én a Budavári Mátyás templomban a Magyar Rádió rendezésében kerül sor a Pünkösdi fesztiválra, melynek keretében Handel: Saul című oratóriuma hangzik el. Másnap a Gumma szimfonikus zenekar ad koncertet a Budapesti Kongresszusi Központban. Az 1945-ben alapított japán zenekar Bartók II. hegedű- versenyét is előadja. A Budapesti Régi Zenei Fórum programjai sorában pedig május 25. és 31. között a rendező Nemzeti Filharmónia Palestrina, Lassus, Schütz, Vivaldi és mások műveivel próbálnak örömet szerezni a régi muzsika kedvelőinek. A nyitónapon a Debreceni Kodály Kórus a budapesti Kálvin téri Református Templomban lép fel. XXX Somló Tamás — az ősidőkben ő is megfordult az Omegában — is tartott Budapesten egy sajtótájékoztatót, amelyen országos körútját jelentette be. A május 5-én kezdődött turné során a Mex együttes közreműködésével Somlóék a hónap végére jutnak el az ország északkeleti csücskébe. Május 31-én Miskolc, június 2- án Debrecen, 5-én Nyíregyháza, 7-én pedig Mátészalka szerepel a tervükben. Napkelet • A KM hét végi melléklete 1994. MÁJUS 7., SZOMBAT Cseh Tamás Márciusban mutatták be, s azóta állandóan telt ház mellett játsszák Budapesten a Katona József Színházban a Levél nővéremnek 2. című előadást. A cím — legalábbis a középkorosztály számára ismerősen csenghet, hiszen 1976-ban színpadon, lemezen, átjátszott magnószalagokon ezerszer meghallgattuk a (mostmár nevezhetjük így) első részt. Az előadók — akkor is — Cseh Tamás és Másik János voltak, a szövegeket pedig Bereményi Géza írta. Az új műsorról, a két levél között eltelt 18 évről Cseh Tamással beszélgettünk. — 1975-ben találkoztam Másik Jánossal, s akkor Bereményi Gézával hármasban szinte „percek alatt” írtuk meg a Levél nő- véremneket — emlékezik Cseh Tamás. — Ebből lett az első lemezünk. Azt már egyébként megelőzte egy színházi műsor, aminek „A dal nélkül” volt a címe, s ment vagy három-négy évig. A Levél nővéremnek már csak azért is emlékezetes nekem, mert eddig ez volt az egyetlen lemez, amelyen ketten énekeltünk. Utána egészen mostanáig mindig egyedül énekeltem. Majdnem kivétel nélkül mindig Bereményi Géza szövegére. Egyetlen lemez van, amelynek Csengey Dénes írta a szövegét. A Levél nővéremnek „szereposztása” is ugyanaz volt, mint most a második résznek: Másik János és én voltunk a színpadon. Mi voltunk az a fiú, akinek két „énje” beszél, s az a fiú akkor elmondta a fiktív nővérnek, Irénnek, hogy mit lát, hogyan érez, milyen a sorsa. □ Kinek az ötlete volt a levél folytatása? — A Katona József Színház kért fel, hogy csináljunk valamiféle retrospektív visszatekintést, amelyben a korábbi dalokból válogatnánk. Ezzel hívtuk fel Másik Jánost, aki viszont azt javasolta: jobb lenne, ha inkább egy új levelet írnánk. Ezt én is jó elképzelésnek tartottam, hiszen egy-egy régi műsort nagyon nehéz felújítani, ugyanis az embernek azóta már egészen más lett a „szíve”. □ Hogyan születnek a dalaik? — Mindig a dallamok vannak kész előbb, és Bereményi Gézát azután ezek inspirálják a szöveg megírására. Most is írtunk vagy negyven-ötven dalt, és abból utána kegyetlen kézzel kisöpörtünk húszat. Ez már önmagában kiadott egy fűzért. Amikor összeálltak a dalok, már látszott: mit is akar ez a fiú, mit is akar a két énje mondani. Hármunk között egyértelmű a leosztás: mi szállítjuk a dallamokat, Géza ebből írja a dalt, amelyekbe a színpadon mi próbálunk „lelket lehelni”. Biztos, hogy meg lehet különböztetni: melyik dal kié, hiszen mindkettőnknek megvan a saját stílusunk. Bár már hallottam homlok- egyenest más véleményt is! □ Honnan a „levél”-forma? — Géza találta ki, s ez mindig is izgatott bennünket, mert ez egy furcsa, varázslatos forma. S ha már a formáknál tartunk: én például már 15 éve unszolom Bereményi Gézát, hogy írjon egy misét. Nem olyat, mint a barátaink, Tolcsvayék, hanem kifejezetten egy liturgiaszerűt. □ Mi a viszonya a fiú két énjének egymáshoz. Van-e benne valamiféle tudathasadásos Esti Kornélos kettősség? — Az első levélben volt a fekete bohóc és a fehér bohóc, de ez most teljesen összemosódik. Akkor inkább szerepdalok hangzottak el, most a két „én” nagyon közel van egymáshoz. Szó nincs valamiféle tudathasadásos kettősségről. A fiú most egy napját mondja el a borotválkozástól a lefekvésig. Délben megiszik egy kávét, este beül a presszóba. Lehet tudni, merre jár, Budapesten szinte követni lehet az utcákat, tereket, a fiú útját. A helyszíneknek azonban nincs semmi jelentőségük, ez pusztán egy kedves játék, amit már a Nyugati Nagy Gábor (ISB) felvételei pályaudvar című műsorunkban, meg például a Frontátvonulásban is alkalmaztunk. □ Van-e valimilyen kötődés, párhuzam az első Levél nővéremhez című lemezhez? — Nagyon szeretek kettesben énekelni, s a Levél nővéremnek első része óta erre nem volt túl sokszor lehetőségem. Mártha Pistáékkal, Novák Jánosékkal sokat játszottam együtt, de ők inkább hangszeren kísértek. Másik János viszont nemcsak tud, hanem szeret is énekelni, így nagyon örülök ennek az újabb közös műsornak. A keret, a szerkezet is hasonló az első levéléhez, de dallamilag nem. Pusztán egyetlen dal van, a Budapest, amelynek egy variánsa a második levélben is elhangzik. Ugyanaz a fiú írja, csak eltelt vele 18 év. Azóta férfikorába ért, s most írja le: mit érez, mi történik vele egy napon. □ Mi változott 18 év alatt? Van-e a szövegekben politikum? — Nincs benne politikum. Az a napisajtó dolga. Ha a metrón ülök, vagy borotválko- zok, nem a politika érdekel, hanem az életem, a fájdalmaim, a szorongásaim. A Csengey-féle lemezt kivéve mindig ügyeltünk is arra, hogy ne legyen dalainkban direkt politizálás. Megegyezés is van közöttünk: nekünk a dalok függetlenségére vigyáznunk kell! Természetesen mindannyian kötődünk valahová, mindenkinek van egy irányultsága, s az nem feltétlenül azonos. Nagyon nem szeretném azonban, ha ezek a dolgok bármiféle jelet hagynának a dalokon. □ Hallgatva műsoraikat valamiféle furcsa nosztalgikus érzés fut át az emberen. — Ez a nosztalgia kizárólag a mi fiatalkorunkra vonatkozik. Hiszen az ember akárhol, akármikor tölti el fiatalságát, az csak gyönyörűséges lehet. Ennek azonban az égvilágon semmi köze a korhoz, a politikájához. Hiszen akkor ott ültünk a nagy lapos konszolidáció alján, a béka seggén. Most meg betört az üzlet, de hát ez ellen nem lázadozok. Nyilván ma is élnek itt A színpadon: Cseh Tamás és Másik János fiatalok, akiknek majd ez a kor lesz a gyönyörűség. Persze, nem irigylem őket, ha a Mc Donaldsokra fognak emlékezni. Igaz, látok már jeleket: például jó hangulatú diákkocsmák létesülnek Szegeden, Pécsen. A fiatalságot úgysem lehet sehonnan sem kiszorítani. □ Vajon mi lehet e dalok elődje? Honnan ez a furcsa nosztalgia bennük? Mitől az az érzés, mintha az ember már hallotta volna őket? Tényleg: honnan jönnek ezek a dalok? — Talán Géza fejtette ezt meg, amikor azt mondta: mindketten a háború idején születtünk, s akkor voltak divatban a városi kupiék. Mi állandóan hallgattuk ezeket az 5 órai teákat, egyvelegeket, a Karádi kup- lékat. Igen, a mi dalaink talán valahol a kupiéra emlékeztemek, de nyilván Bereményi Géza személye nagyon meghatározza a műfajukat. Én Bob Dylant, Leonard Cohant, Roy Orbisont hallgattam ifjú koromban. Az volt az én világom. Valami közöset nyilván érzek velük, de ez semmiképpen sem tudatos, semmiképpen sem vonatkozik egy elkészült dalra. □ Milyen a viszonya a mai zenéhez? Hallgatja egyáltalán? — A fiam miatt néha muszáj, mert bömböl az MTV. De hát inkább átmegyek a másik szobába, mert nem akarom, hogy a Bereményi Géza fülem teljesen összezavarodjon. De nem érzem veszélyeztetve a mi zenénket. Hiszen egy krónikásnak más a dolga, mint egy divatzenésznek. □ Mit jelent az, hogy krónikás? — Mondja, mondja mindig, ami érinti, ami foglalkoztatja. Egy kicsit a végvári énekesek stílusában. Ha föltesszük a lemezt, egyszerűen ott a kor hangulata. Mégis: a színház, a Katona József Színház örökösen tele van tizen és huszonéves fiatalokkal. Talán azért, mert ezek a krónikások nem próbáltak soha sem hazudozni, divathullámokra ülni. Ezért hallgathatók. □ Hogy érzi magát a mai Magyarországon? Liszt-díjat, tiszti keresztet kapott. Elérkezett a hivatalos megbecsülés is. Vajon nem zavarja meg ez a művészt? — Megleptek az elismerések. Bár egész életemben nem ezekért hajtottam, nem tagadom: nagyon jól estek. Kizárt, hogy ez megzavarjon bármilyen értelemben is. □ A folytatás, a jövő foglalkoztatja-e? — Legfeljebb álmodozunk. De a jövőn soha nem gondolkozunk. Most a Levél nővéremnek 2. annyira lefoglal minket, hogy én például másra nem is tudok gondolni. A műsor menet közben is állandóan alakul, formálódik. Tavaly például a Nyugati pályaudvar című előadás igen nagyot változott a kezdettől a végéig. De mostmár azon is túl vagyunk. Nekem nehezemre esne most például régebbi dalokat elénekelni. Van, amelyiktől már teljesen elidegenedtem. □ Ezt a darabot a Katona József Színházon kívül másutt is előadják? Például vidéken? — Hát persze. Annál is inkább, mert én vidéken sokkal jobban is érzem magam. Bár 14 éves koromtól Budapesten élek, de az a tapasztalatom, hogy Győrben, Pécsen, Debrecenben, Szegeden tisztábbak a fülek, egészségesebb a kíváncsiság, az érdeklődés. Terveink között szerepel, hogy rövidesen . Debrecenben a Kossuth Egyetemen adjuk elő a Levél nővéremnek 2-t. Dombrovszky Ádám A dalok függetlenségére vigyáznunk kell! T