Kelet-Magyarország, 1994. május (54. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-05 / 105. szám

1994. május 5., csütörtök Az arányok változatlanok A magyar lakosság több mint kétharmada katolikus, egynegyede protestáns Pásztor Zoltán Budapest (ISB) — A parla­ment 1992 tavaszán döntött arról, hogy az egyházak álla­mi támogatásának elosztá­sához tudományos igényű vizsgálatot végeztet a fele­kezeti arányok megállapí­tására. Korábban olyan, „bemondásos” számadatok léteztek, amelyek — többek szerint — az egykori Állami Egyházügyi Hivatal és az egyházak közötti alkuban fogalmazódtak meg. Az előző rendszerben a sta­tisztikák nem rögzítették a val­lásosságot, a korábban hasz­nált adatok helyesbítése pedig nem tűnt minden vallási kö­zösség számára előnyösnek. A vizsgálat elvégzéséről rendel­kező parlamenti határozat ellen ezért több egyház tiltako­zott, sőt a felmérés jogi úton való megakadályozásával is fenyegetőzött. A viták meg­előzése érdekében a Művelő­dési és Közoktatási Minisz­térium az Alkotmánybíróság­hoz fordult. Amikor a bírói testület kimondta, hogy az ön­kéntes válaszadáson alapuló felekezetszámlálás nem alkot­mányellenes, a minisztérium megindította a kutatást. A fel­mérés koordinálásával az Oktatáskutató Intézetet bízta meg a tárca, amelynek mun­katársai összegezték a feleke­zeti struktúrával kapcsolatos korábbi adatokat, más kutató- intézetek jelenlegi eredmé­nyeit, kérdőíves vizsgálatot végeztettek, valamint leíró esettanulmányokat készítettek a kisegyházakról. A munká­ban részt vett Tomka Miklós szociológus, az MTA Filozófi­ai Intézetének főmunkatársa, az Országos Lelkipásztori In­tézet Vallásszociológiai Köz­pontjának igazgatója, akit ta­pasztalatai összegezésére kér­tük. A felmérések szerint a tár­sadalom felekezeti szerkeze­tének legáltalánosabb jellem­vonásai sok évtizede változat­lanok, vagyis az ország lakos­ságának több mint kétharmada katolikus, egynegyede pedig protestáns. Megfigyelhető ugyanakkor a katolikusok szá­mának több mint 100 éve tartó emelkedése és a protestánsok részarányának csökkenése. Emellett három kisebb válto­zást is meg kell említeni: az izraelita népesség fogyását, új vallások megjelenését és sza­porodását, különösképpen pe­dig a felekezeten kívüli cso­port megjelenését és gyors növekedését. Ez az arányel­tolódás abban is érzékelhető, hogy más a legidősebb és a legfiatalabb korosztályok fe­lekezeti szerkezete. Például a 60 éves és ennél idősebb kor­osztály tagjai között csak 0,3 százalék, a 18 és 24 évesek között pedig 7,2 százalék a felekezeten kívüli. Az életkori összehasonlítás úgy is össze­gezhető, hogy a katolikusok a társadalmi részarányukat min­den korosztályban nagyjából hasonlóan őrzik, ezzel szem­ben a reformátusok és még inkább az evangélikusok ará­nya lényegesen magasabb az öregek, mint a fiatalok kö­rében. A pontos adatok szerint, a keresztelés vagy a bejegyzés alapján a felnőtt népesség 71,3 százaléka katolikus, 21,1 szá­zaléka református, 4,3 száza­léka evangélikus, 0,4 százalé­ka izraelita, 0,2 százaléka pe­dig egyéb valláshoz tartozik. Adathiány a lakosság 0,5 szá­zaléka esetében jelentkezett, 2,2 százalék pedig felekezeten kívüli. Természetesen külön­böző adatokat kapunk, ha szi­gorítjuk a kategóriába tartozás feltételeit, vagyis a vallásos­ság meghatározását. A lakos­ságnak jóval nagyobb része kerül csak alkalmanként kap­csolatba — keresztelés, eskü­vő, temetés — egyházával, mint akik például a felekezet szabályait szigorúan betartják és rendszeresen járnak temp­lomba. Az egyház tanítása szerint például a felnőtt lakosságnak csak a 13,5 százaléka nevez­hető vallásosnak. Magyarországon nem tar­tozik bejelentési kötelezettség alá az egyházalapítás, ezért nem is létezik pontos nyilván­tartás számukról. A Közok­tatási és Művelődési Minisz­térium kimutatásában 54 ma­gyarországi egyház neve sze­repel, ezt az értéket azonban valamivel növelik azok a kö­zösségek, amelyek csak a bí­róságokon vannak bejegyez­tetve. Tomka Miklós szerint a val­lási érdeklődés általános nö­vekedése mutatkozik az új val­lási csoportok, szekták megje­lenésében is, azonban az összes kisegyház teljes taglét­száma sem éri el a százezret, és az érdeklődőkkel együtt sem több 200 ezernél. Ezek­nek a csoportoknak a jelen­tősége tehát — a szociológus szerint — nem számszerű nagyságukban, hanem akti­vitásukban van. Három agrárgépész szakma jelöltjeinek országos versenydöntői zajlanak a baktalórántházi 43. Számú Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben. A növénytermesztő gépészek gyakorlati vizsgájának egyik feladata volt az S PC 6 típusú, szemenként vető gép beállítása (képünkön) kukoricavetéshez Harasztosi Pál felvétele Biotermesztők kerestetnek Tartós az igény a külpiacon a vegyszermentes termékek iránt Emléktábla­koszorúzás Nyíregyháza (KM) — A két nyíregyházi 1956-os mártír, Szilágyi László és Tomasovszki András ki­végzésének évfordulóján, május 6-án, pénteken dél­előtt kilenckor Nyíregyhá­zán, a Kossuth Lajos Evangélikus Gimnázium falán tiszteletükre elhe­lyezett emléktáblánál. Ezt követően délelőtt tíz óra­kor pedig az Északi temetőben felállított sírem­léküknél tart koszorúzási ünnepséget a TIB Kelet- Magyarországi Szervezete és a POFOSZ megyei szö­vetsége. Nyíregyháza, Oros (KM ­GB) — Biotermesztési ta­nácskozásnak adott otthont tegnap a Nyírség Jóléti Szol­gálat Alapítvány, oros-bartha- tanyai közösségi házában. Ä múlt évben ugyanitt meg­alakult Biomárka Egyesület és a Debreceni Agrátudományi Egyetem Kertészeti Tanszéké­nek közös szervezésében, szá­mos érdekelt szervezet támo­gatásával létrejött rendezvé­nyen a jelentős számú érdek­lődő, meghívott szakemberek előadásait hallhatta a bioter­mesztés lehetőségeiről, bioló­giai, ökológiai, technnológiai, és közgazdasági feltételeiről. Különösen figyelemre mél­tó volt a Biomárka Egyesület­nek az a bejelentése, miszerint megbízást kaptak a bioter­mékek piacán mozgó Natur Life Kft.-től egyelőre 300 hek­tár biotermék megtermelteté- sére és ennek a területnagy­ságnak két év alatt akár ötszö­rösére történő felfejlesztésére térségünkben. Mint elhang­zott, tartós kereslet mutatkozik a külpiacokon „bio” minőségű paradicsom, héj nélküli tök­mag, feketeszeder, dió, ho­moktövis, alma- és meggyter­mékek iránt. Az egyesület vál­lalkozókat szeretne találni — ebben segítséget kap a megye falugazdász hálózatától is —, akiket az őszi szerződésköté­sig havi rendszerességgel ok­tatni is akarnak erre a nem kis felkészültséget igénylő, ugyanakkor minőségi termé­kei számára értékesítési biz­tonságot is nyújtó, termesztési módra. A Primom Agrármar­keting Centrum segítségével további kül-, és belpiaci lehe­tőségek felkutatására is mód van. A tanácskozás végén a résztvevők megtekintették a Nyírség Jóléti Szolgálat Ala­pítvány Phare program támo­gatásával, előremutató célzat­tal létrehozott 5 és fél hektáros szuperintenzív alma- és ha­sonlóan korszerű 1 hektáros uborkaültetvényét. Az Ames-ügyből... ...okulva Bili Clinton ame­rikai elnök rendeletet írt alá az FBI és a CIA együtt­működésének javításáról. Az Egyesült... ...Nemzetek Szervezetének beavatkozását sürgeti a volt ruandai király a ruandai harcok befagyasztása érde­kében. (MTI) Az orosz... ...kormány és parlament törvénytervezetet készített elő, amely ellenőrző intéz­kedéseket vezet be az álla­mi média híradásaira. (Reuter) A Biztonsági... ...Tanács kedden este nyi­latkozatot fogadott el, amelyben pontosította az ENSZ békefenntartó tevé­kenységét szabályozó elő­írásokat. (MTI) Márciusban... ...30 815 forint volt a bruttó átlagkereset, 22 százalékkal több, mint 1993 márciusá­ban. A legmagasabb át­lagjövedelmet, 53 840 fo­rintot a pénzügyi szakmá­ban, míg a legalacsonyab­bat — átlagosan 20 000 forintot — a textil és ruhá­zati iparban regisztrálta a KSH. (MTI) Ketten csalódtak... Lapunk szerdai számában interjú jelent meg, amely dr. Mezey Károly ország- gyűlési képviselő parla­menti munkájáról volt mér­leg. Ennek egyik monda­tához érkezett az alábbi vélemény. Tisztelt Mezey Úr! Őszinte érdeklődéssel ol­vastam 1994. május 4-én megjelent interjúját, és nemcsak Önnek, nekem is vannak csalódásaim. Nem tudom, értesítette-e Önt an­nak idején, mint kormány- párti képviselőt a kormány, hogy Záhony várost ki­zárták — mint kiemelke­dően fejlett települést — a pályázók sorából. így hiába pályáztunk, nem kaptunk pénzt az iskola bővítésére sem, ennek teljes fedezete a városi költségvetést ter­helte. Az utóbbi egy évben csak más önkormányza­tokkal együtt, az ő segít­ségüket felhasználva térsé­gi pályázatokkal tudtunk csupán sikeresen szerepel­ni. Az Ön írása így a vá­lasztások előtt elgondol­kodtató. Tisztelettel: Bajor Tibor polgármester, Záhony Vasárnap választunk Nyíregyháza (KM - B. J.) — Azt tehát már tudjuk, hogy reggel 6-kor nyitnak a szavazófülkék, s azt is, hogy szavazni kizárólag csak személyesen és a vá­lasztópolgár lakóhelye sze­rint kijelölt szavazóhelyi­ségben lehet. Minden szavazóhelyiség­ben legalább két szava­zófülkét kell kialakítani. Minden szavazóhelyiség­ben két vagy több urnát kell felállítani. Az urnákat az el­sőként szavazó választó­polgárjelenlétében úgy kell lezárni, hogy azokból a zár felnyitása, a pecsét feltö­rése vagy az urna szétsze­dése nélkül ne lehessen szavazólapot eltávolítani. A szavazáshoz a szavazófül­kében tollat kell elhelyezni. Mielőtt azonban a sza­vazás megtörténne, a sza­vazatszámláló bizottság el­nöke, vagy ezzel megbízott tagja a megjelent állampol­gártól elkéri a választók nyilvántartásába történt fel­vételről szóló „Értesítés”-t és a személyi igazolványát. (Az értesítés hiánya a sza­vazásnak nem akadálya.) Az értesítés és a személyi igazolvány alapján megál­lapítják az állampolgár sze­mélyi azonosságát, és azt, hogy a választók nyilván­tartásában szerepel-e. Ha a választók nyilvántartásába olyan állampolgárt nem vettek fel, akinek lakóhelye a szavazókor területén van, s ezt személyi igazolványá­val bizonyítja, akkor a bi­zottság elnöke pótlólag nyilvántartásba veszi. És ha itt tartunk, akkor azt is érdemes áttekinteni, kinek nincs választójoga. Nem szavazhat az, aki cse­lekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, aki a közügyek gyakorlásától eltiltó jog­erős ítélet hatálya alatt áll, aki szabadságvesztés bün­tetését tölti, aki büntető eljárásban jogerősen elren­delt intézeti kényszer­gyógykezelés alatt áll. Ha a választópolgár a névjegyzék elkészülte után változtatja meg lakóhelyét, a szavazás napján a sza­vazatszámláló bizottságtól kérheti a választók nyilván­tartásába való felvételét. A kérelemhez csatolni kell a korábbi lakóhely szerint il­letékes jegyző igazolását arról, hogy a kérelmező a választók nyilvántartásában szerepelt. Áki lakóhelyétől a választás napján távol van, a lakóhelye szerint il­letékes jegyző igazolása alapján kérheti a szavazás napján a szavazatszámláló bizottságtól, hogy tartózko­dási helyén vegyék fel őt a választók nyilvántartásába. POLITIKAI HIRDETÉS MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL_ IVÁNYI TAMÁS az SZDSZ megyei listavezetője: BÍZOM KUNCZEGÁBOR EMBERSÉGÉBEN és SZAKÉRTELMÉBEN EGYÜTT SIKERÜLNI FOG P' KUNCZE GÁBOR miniszterelnökké választását az SZDSZ jelöltjére és listájára leadott szavazatával támogathatja KUNCZE GÁBOR az SZDSZ miniszterelnök­jelöltje: BÍZOM A SZABOLCSI EMBEREK SZORGALMÁBAN és TEHETSÉGÉBEN *87922/1H*

Next

/
Oldalképek
Tartalom