Kelet-Magyarország, 1994. május (54. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-04 / 104. szám

1994. május 4., szerda TÚL A MEGYEN Megszűnt keleti függőségünk Körülbelül hatvan napra elegendő üzemanyag-tartalékkal rendelkezünk Budapest (ISB - D. Zs.) — Soha nem volt még ennyi üzemanyag tartaléka az or­szágnak, mint most — jelen­tette ki Szűcs István, az Ipari és Kereskedelmi Minisztéri­um helyettes államtitkára kedden, amikor az elmúlt négy év legfontosabb ener­getikai döntéseit ismertette a sajtó képviselőivel. A legjelentősebb eredmény­nek azt nevezte, hogy a kor­mányzatnak sikerült libera­lizálnia az ország energiael­látását. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy megszűnt az ed­digi egyoldalú keleti függő­ségünk, és lehetővé vált a többoldalú energiaellátás biz­tosítása. Ennek érdekében fel­vettük a kapcsolatot az OECD-vel és a Nemzetközi Energia Ügynökséggel, be­kapcsolódtunk az Európai Energia Charta előkészítő munkálataiba, részt veszünk a Közép-Európai Kezdeménye­zés Energetikai Munkacso­portjában és különböző PHARE-programokban, vala­mint lépéseket tettünk a villa­mosenergia- és a földgázhá­lózatunk Nyugat-Európához történő csatlakoztatására. Ezenkívül kétoldalú szerződé­seket kötöttünk 14 európai, amerikai és közel-keleti ál­lammal. Az ország biztonsá­gát növeli, hogy — Kelet-Eu- rópában elsőként Magyaror­szágon — körülbelül 60 napra elegendő üzemanyag-tarta­lékot sikerült felhalmoznunk. A szénkitermelés költségei­nek csökkentésére hét erőmű­bánya integrációt hozott létre a kormányzat, s a szerkezetáta­lakítás irányítására megalakí­totta a Szénbányászati Szer­kezetátalakítási Központot. A jövedéki törvény végre­hajtásának ellenőrzéseként 1994. április 30-ig 770 benzin­kutat vizsgáltak meg a hatósá­gok. A feljelentések, zárolá­sok, pénzbírságok hatására a tavalyi év végére az üzem­anyagpiac jelentősen megtisz­tult. Idén tavasszal azonban némiképpen ismét romlott a helyzet, nyilván azért, mert a néhány hónapig „pihentetett” háztartási tüzelőolaj-készlete­ket most újra megpróbálják értékesíteni. A hazai energiatermelés mennyisége az elmúlt négy évben az ésszerűségnek meg­felelően alakult. Eszerint a kőolajtermelés a korábbi szin­ten maradt, míg a földgázter­melés 10 százalékkal csök­kent. Ennek oka, hogy a föld­gázkészletek rohamosan csök­kennek, ezért takarékosan kell bánni velük. A széntermelést 25 százalékkal csökkentette a kormányzat, gazdaságossági megfontolások miatt. A hazai készletek felszínre hozása ugyanis annyira drága, hogy jobban járunk, ha import sze­net, illetve kőolajat haszná­lunk. Egyedül a villamosener­gia termelése nőtt. Ebben nagy szerepe volt á paksi atomerő- művi kapacitás jobb ki­használásának. Az atomerőmű kiégett fűtő- .elemeinek elhelyezésével kap­csolatban — egy kanadai cég bevonásával — kutatások folynak a Mecsekben. A hegység mélyrétegeiben talál­ható agyagkőréteg ugyanis valószínűleg alkalmas a radio­aktív anyagok tartós tárolásá­ra. A kísérletek befejezéséig azonban még éveknek kell el­telniük. Addig — az érvényes államközi szerződésnek meg­felelően — továbbra is Orosz­országba szállítjuk vissza a kiégett fűtőelemeket — jelen­tette ki Szűcs István egy kér­désre válaszolva. Hillary Clinton, amint kíséretével egy áruházban vásárol. A boltlátogatásra az „Egészséges munkahelyeket" program keretében került sor AP-felvétel Kevesebb a munkanélküli Gorazde Szarajevó (MTI) — Akasi Jaszusi, az ENSZ rendkí­vüli megbízottja kedden Szarajevóban megbeszé­lést folytatott Haris Silaj- dzic boszniai miniszterel­nökkel. A tanácskozás után az AFP szerint kije­lentette: Gorazde a próba­köve annak, hogy az ENSZ képes-e a boszniai helyzet rendezésére. Butrosz Gáli főtitkár kü­lönleges képviselője hang­súlyozta, hogy a világszer­vezet a gorazdei helyzet tartós megszilárdítására tö­rekszik. Akasi és az ENSZ-küldöttség a francia hírügynökség szerint a megbeszélésen elismerte, hogy a boszniai szerbek „nem teljes egészében” tartják tiszteletben az ENSZ által Gorazde körül elrendelt tilalmi övezetet. Haris Silajdzic minisz­terelnök a maga részéről rámutatott, a gorazdei helyzet megszilárdítása alapvető fontosságú a tervezett béketárgyalások szempontjából. POLITIKAI HIRDETÉS Budapest (ISB - HM) — A mindössze négy éve létező Munkaügyi Minisztérium a magyar gazdaságban megje­lent munkanélküliség kezelé­sét, a hatékony foglalkoztatás­politika megvalósítását tartot­ta elsőrendű feladatának. A tárca által igen fontosnak vélt elvet, mégpedig, hogy a tőkét vigyék a munkaerőhöz, és ne fordítva, a munkaerőképző központok segítségével sze­rencsére megvalósult — mondta többek között a tárca négy évét elemző sajtótájé­koztatóján Kiss Gyula minisz­ter. 1990-ben még nem volt tudható — kezdte elemzését Kiss Gyula — hogy a munka- nélküliség mennyire sokkolja majd a társadalmat. Ezért is kezelték kiemelt fontossággal ezt a témát, és ezért állapítot­tak meg a kezdeti időben a munkanélküliek számára két éves járadékjogosultságot. Már ekkor is tudni való volt, hogy a két év járadékfizetést a magyar költségvetés nem ké­pes teljesíteni, és az európai átlag is rövidebb ennél. A má­ra bevezetett egy év járadék­fizetés már a költségvetés teherbírásához igazodik, és hosszú távon is fenntartható. A regisztrált munkanélküli­ek száma egy év óta folyama­tosan csökken, az áprilisi ada­tok szerit 592 700-an vannak. Ez a szám 11,8%-os munka­nélküliségi rátának felel meg. A folyamatot nem becsüljük túl, de bagatellizálni sem kell — fejtegette a miniszter. A pozitív tendencia fő okaként az elbocsátások egyre csökke­nő számát nevezte meg. Mint mondta, a korábbi 60-65 ezer­ről 30-35 ezerre csökkent ha­vonta az elbocsátottak száma, s ez alapján úgy tűnik, mér­séklődnek a munkanélkülisé­get gerjesztő folyamatok. A miniszter elemzéséből kide­rült, hogy az elmúlt években a járadékfizetési jogosultak kö­réből körülbelül 180 ezer em­ber került ki, akiknek 15-20%- a_ tűnt el a hivatal látóköréből. Ők azok, akik arra sem veszik a fáradságot — így a munkaü­gyi miniszter —, hogy együtt­működjenek a munkaügyi központokkal, legtöbbjük a fe­ketegazdaságban helyezkedett el. Jelenleg körülbelül 60 ezer üres álláshely van, de ez nem stabil szám, havonta változik. Idényjelleggel most az építő­ipar területéről érkezett a leg­több igény munkaerő után. A közhasznú munkavégzés to­vábbfejlesztésével is csökken­teni kívánja a munkaügyi tárca a munka nélkül maradottak terheit, de, hogy ez ne közelít­sen a kényszermunka irányá­ba, pontos szabályok alapján csak az életkornak, képzett­ségnek, egészségi állapotnak megfelelő munkát lehet fela­jánlani. Fejlett, európai szintű intéz­ményrendszer kiépítése nélkül a kormányzat nem tudott vol­na megbirkózni az évről évre rohamosan növekvő munka- nélküliséggel — hangzott el a munkaügyi tárca négy évet lezáró, összegző tájékoztató­ján. Ma már közel 200 mun­kaügyi kirendeltség működik az országban. A korábbi szak­képzési rendszer nem felelt meg az elvárásoknak, az igény a kvalifikáltabb, több­irányú tudással rendelkező munkások után merült fel. A fal két oldala Pásztor Zoltán z csak természetes, hogy az ember—már bocsánat — nem rö­hög beszélgetőpartnere vagy előadója képébe, mondjon az bármekkora sü­letlenséget is. Nem illik pél­dául nyíltan kinevetni egy miniszterelnök-jelöltet sem, mondjuk a Közgazdaságtu­dományi Egyetemen rende­zett hétfő esti választási fó­rumon. A közönség — több­nyire—ezt nem is tette. Nem úgy a rendezvény helyszí­nének szomszédságában lé­vő másik előadóteremben, ahol a kívül rekedt több száz ember televízió képernyőn keresztül kísérhette figye­lemmel hat párt, az EKGP, a Fidesz, a KDNP, az MDF, az MSZP és az SZDSZ kor­mányfőjelöltjének vitáját. Túl azon, hogy zsúfolásig telt termek előtt zajlott aren- dezvény, egy másik „érde­kessége” is volt az estnek. A tömeg reakciói jócskán kü­lönböztek egymástól a két teremben. Míg a szónokok­kal szemtől-szemben ülők csendben vagy halk mocor- gás közben hallgattak egy- egy gondolatmenetet, addig néhány méterre onnan, a fal túloldalán nem volt ritka, hogy tapsviharral, esetleg hangos hahotázással, vicces beszólásokkal nyilvánított véleményt a közönség. Ez utóbbi esetben például ak­kor, amikor Szabó János (EKGP) a sajtószabadság magyarországi helyzetét ecsetelte, vagy amikor Boross Péter (MDF) a fel­lendülő gazdaságról be­szélt. A pártvezetőkazonban erről mit sem tudtak, csak a saját termükben ülők vissza­jelzéseit észlelhették. Az ál­talános jókedv oka azonban elsősorban nem az volt, hogy csupa nevetnivaló vélemény hangzottéi, inkább úgy tűnt: egy politikai gyűlés is lehet kellemes időtöltés sokak számára. A sajtóban megjelenő tudósítások — természete­sen — csak néhány monda­tot emeltek ki az eseményen elhangzottakból, a gazda­sági és koalíciós elképzelé­sekből, a programokból. Például azt, hogy Orbán Viktor le akarja váltani a kormányt, és megakadá­lyozni a „régiek" visszajö- vetelét, hogy Boross Péter szerint az emberek félnek a változástól és nem akarnak kormánycserét, hogy Kun- cze Gábor szerint a múlt iránti nosztalgia csupán il­lúzió, a választók a korrup­ció megfékezését és poli­tikai stílusváltást akarnak. Hogy Horn Gyula szerint a választások tétje nem a rendszerváltás, hanem a kormányváltás, hogy Sur­ján László egyetért azzal, az ország „egyfajta válto­zásra vágyik, ugyanakkor nem akar változást”, hogy Szabó János úgy vélte: ha a koalíció az elmúlt négy év­ben helyt tudott állni, akkor még négy évig talpon ma­radhat, és így tovább. Arról már csak elvétve tudósított a sajtó, hogy a résztvevők azon vitatkoztak: melyik párt listáján szerepel több volt MSZMP-s jelölt, hogy Horn tréfásan több áram­szünettel állítaná meg a népesség fogyását, Szabó János viccet mesélt, amikor azt kérdezték, mennyi sza­vazatra számít pártja? Bi­zonyos, hogy egy-egy ilyen fórumon világossá válnak a pártok és a programok kö­zötti azonosságok és kü­lönbségek. Nem is beszélve arról, hogy mennyivel sok­színűbb kép bontakozik ki, ha a jelenlegi parlamenten kívüli pártokat is figyelem­be vesszük. Az egyformán csengő hangzatos jelszavak néha teljesen más szándé­kot takarnak, néha egymás­tól gyökeresen eltérő elkép­zelések, és különböző ké­pességű politikusok állnak egymással szemben. Lehet választani. Nemsokára. Az Európai... ...Uniót nyugtalanítja az, ahogyan az észt hatóságok a külföldiekről hozott tör­vény előírásainak érvényt szereznek. (MTI) Az elmúlt... ...napokban mintegy 55 ezren menekültek el Kam­bodzsa nyugati részéről a kormányerők és a vörös khmerek között egyre sú­lyosbodó harcok elől. (MTI) Nem helytálló... ...az az állítás, hogy az MSZP és az MDF között dőlnek el a választások. A jelenlegi kormánykoalíciót viszont biztosan leváltják a választópolgárok. Az igazi nagy kérdés: az MSZP vagy az SZDSZ kap-e erre felhatalmazást — mondotta Kuncze Gábor Kapuváron a sajtó képviselői előtt. (MTI) A görögök... ...55 százaléka úgy véli, hogy az országnak inkább a görög-ortodox identitást kell erősíteni, mint az euró­pait. (MTI) A sajtószabadság... ...nemzetközi napja alkal­mából nagyszabású, két hó­napon át tartó rendezvény- sorozat kezdődött az Orosz- országi Újságírószövetség szervezésében Moszkvá­ban. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom