Kelet-Magyarország, 1994. május (54. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-31 / 126. szám

1994. május 31kedd A HIT VILÁGA Papképzés egyetemi szinten A Római Pápai Keleti Intézet alfiliája lesz a Nyíregyházi Hittudományi Főiskola Balogh József Nyíregyháza (KM) —.Nyír­egyháza első főiskolája a Gö­rög Katolikus Hittudományi Főiskola volt, s most már szin­te biztosnak látszik: ez lesz az első egyeteme is. Két éve a nyíregyházi főiskolák közötti együttműködés látszott alkal­masnak arra, hogy a Nyírség fővárosában négykarú egyete­met hoznak létre, ez a folya­mat azonban az eltérő érdekek miatt meglehetősen vontatot­tan halad. A Hittudományi Főiskola a papnevelésre vonatkozó sajá­tos egyházi törvények miatt is inkább Rómával kereste a kap­csolatot, s mint a napokban kiderült: jó helyen kopogtat­tak. A Pápai Keleti Intézet vezetői egyetértettek a Hajdú­dorogi Egyházmegye kezde­ményezésével, így remény van rá, hogy egy olyan sajátos egyetemi szak működhet majd Nyíregyházán, amely a kelet­európai egyházak történetével, teológiájával, vagy egyházjogi fejlődésével foglalkozna. A Pápai Keleti Intézet és a Nyíregyházi Görög Katolikus Hittudományi Főiskola közötti tárgyalások elkezdődtek. En­nek részeként járt Nyíregy­házán a múlt héten Clarence Callagher rektor és Orsi Lász­ló professzor. Velük és dr. Orosz Lászlóval, a Hittudomá­nyi Főiskola rektorával be­szélgettünk az egyetemmé válás lehetőségéről. — Három hónappal ezelőtt dr. Keresztes Szilárd püspök úr megkereste a keleti intézet bíboros prefektusát, a nevelési kongregáció bíboros prefek­tusát és a pápai keleti intézet rektorát azzal a kéréssel, hogy intézményünk továbbfejlesz­tését egyetemi fokra, valami­lyen római egyetemhez való kapcsolódással szeretnénk in­tézni — eleveníti fel dr. Orosz László rektor az első lépéseket —. A keleti intézet rektora készségesnek mutatkozott, hiszen már vannak tapaszta­lataik hasonló keleti intézmé­nyek egyetemmé fejlesztésé­ben és felajánlotta az alfiliáció tervét, amelyről már Rómában személyesen is beszélgettünk. A mostani kétnapos látogatás során az alfiliáció feltételeit vizsgálták meg. Orsi László professzor a konkrét munkáról szólt. El­mondta: a római intézmény, amelyik anyaintézmény lesz, megvizsgálja, hogy a növen­dékek alkalmasak-e egyetemi szintű tanulmányokat végezni, megvizsgálja a tanárok képe­sítését, hol folytatták tanul­mányaikat, milyen tudomá­nyos munkát végeztek, és hogy képesek-e egyetemi színvonalon tanítani. Meg­vizsgálja a római egyetem a nyíregyházi programot, az egész tanulmányi rendszert és rendet, azt, hogy hogyan mű­ködik, megfelel-e az új kívá­nalmaknak, ami szükséges ah­hoz, hogy valaki egyetemi diplomát szerezzen. Lényegé­ben tehát a tanítványok, a tanárok és a tanítási program vizsgálata volt e látogatás cél­ja. — A vizsgálat azzal kezdő­dött, hogy a Hittudományi Főiskola az átalakuláshoz szükséges adatokat elküldte Rómába, ott megvizsgáltuk azokat, s mivel megfelelőnek találtuk, így jött létre a szemé­lyes találkozó, és személyes ismerkedésre is sor került — mondja Clarence Callagher, a Pápai Keleti Intézet rektora. Beszélgettem dr. Keresztes Szilárd püspök úrral, a főisko­la rektorával, a növendékek­kel, a tanárokkal, meglátogat­tam osztályokat. Tapaszta­lataimról Rómában jelentést teszek az ottani egyetemi ta­nácsnak, s ha ott is alkalmas­nak minősítik az intézetet az egyetemmé válásra, akkor a Vatikán adja a végleges jó­váhagyást. Az egyetemmé válás nem egyik napról a másikra törté­nik — egészíti ki Orsi profesz- szor úr — ez egy jó néhány évig tartó folyamat lesz. A nyíregyházi főiskola a római egyetemmel fog együtt dol­gozni, közeli kapcsolatot fog­nak kialakítani, amely folya­matos látogatásokat, ellenőr­zéseket jelent. Igazán egyete­mi fakultássá csak évek múlva válik a nyíregyházi intézet. Ez az első, de jelentős lépés ah­hoz, hogy a nyíregyházi Hit- tudományi Főiskolát Rómá­ban partnerként, testvérintéz­ményként fogadják, amely út­ban van afelé, hogy egyetemi fakultássá lehessen. — Nyíregyháza kiválasztá­sában szerepet játszott az is, hogy három ország határán fekszik, a környező országok némelyikében nincs egyelőre lehetőség görög katolikus pa­pok képzésére — toldja meg Orosz László —. Vannak olyan szemináriumok Kelet- Európában már, amelyek csat­lakoztak egyetemi fakultá­sokhoz, de az egyetemi szintű papképzéstől még távol áll­nak. A szomszédos Szlovákiá­ban az eperjesi papnevelő inté­zet kapcsolatban van az eper­jesi egyetemmel, de magas szintű egyetemi képzés sajnos Kelet-Európábán görög kato­likusoknak sehol nincs. — Létszámban is eredmé­nyezhet fejlődést az egyetem­mé válás, nyilvánvalóan meg­növekszik a fiatalok érdek­lődése. Bár az itt szerzett dip­lomát most is elfogadják kül­földön, de ha egyetemmé válik az intézmény, akkor egyenjo- gúvá válik az itt szerzett diplo­ma a többi egyetemi diplomá­val. Az érdeklődésre jellemző, hogy júliusban a felvételiken több mint száz jelentkezővel foglalkozunk már most is. Egy részük a tanárképző főiskolá­val közös képzésben, másik részük levelező tagozaton vesz részt, húszán pedig a Hit- tudományi Főiskola nappali tagozatán tanulhatnak szep­tembertől — fejezte be a tájé­koztatást Orosz László rektor. Tábori szentmise a jubileumon Háromnegyed-százados születésnapját ünnepelte a Szent László Gimnázium A gimnázium auláj'ában Harasztosi Pál felvétele Kisvárda (KM - K. B.) — Május közepén gazdag ren­dezvénysorozattal ünnepelte háromnegyed évszázados tör­ténelmét Kisvárdán a Szent László Egyházi Gimnázium és Szakközépiskola. Az iskola- alapítás gondolata már a múlt században felvetődött, de konkrét lépéseket éppen het­venöt évvel ezelőtt tették a Szent Orsolya Rend apácái, amikor vállalták az intézmény fenntartását és működtetését. Azóta az iskola több névvál­toztatást és profilváltást is megélt — a legutóbbi időkig Császy László nevét viselte —, három éve lett újra egyházi középiskola. Az életnek tanított Fennállása során generációk­nak jelentett meghatározó életélményt a híres alma ma­ter, amely múltban még a ta­nítóképzésből kivette részét. A jubileumra meghívók tömegét küldték szét a szervezők az ország szinte minden tájára, az egykori tanítványok és taná­rok számára. Érkeztek is szép számmal a vendégek a május 13-án ren­dezett jubileumra. Olyannyira sokan jöttek el, hogy a nem­régiben szépen felújított kápolna parányinak bizonyult a szentmiséhez, ezért Bosák Nándor püspök úr az iskola belső udvarán celebrált tábori misét a megjelenteknek. A mise után a szomszédos Várszínház és Művészetek Házában folytatódott a prog­ram, ahol megnyitó beszédet Lengyelné dr. Tóth Éva, a kö­zépiskola igazgatója mondott, ezt követte Bosák Nándor püspök úr ünnepi köszöntője. A kulturális műsorba ágyazva a vendégek megismerhették az iskola történetét, amit dr. Bakó Mátyás, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem pro­fesszora elevenített fel. A sza­valatok, irodalmi adaptációk, énekkari bemutatók, a táncos produkciók zöme az iskola je­lenlegi diákjainak nevéhez fűződött, közöttük is sokan voltak a végzős negyedikesek. A díszünnepségen értékelték a jubileum alkalmából az ország egyházi középiskolásainak meghirdetett történelem- és magyarpályázatokra beérke­zett dolgozatokat. Emlékplakett Az ünnepségen osztották ki először azt az emlékplakettet — Sebestyén Sándor alkotását —, amit a jövőben a színvo­nalas munka elismeréseként tanárok és diákok legkivá- lóbbjai kapnak meg. Most te­kintettel az ünnepi alkalomra, valamennyi dolgozó megkapta az érmét. Rajtuk kívül a ven­dégek közül Bosák Nándor, a Debrecen-Nyíregyházi Egy­házmegye püspöke, Rutmayer Terézia, a Szent Orsolya Rend tartományfőnöke, Holczer Gyula kanonok, esperes plébá­nos, az iskola jogi képviselője és fenntartója, valamint dr. Bajkó Mátyás, a KLTE pro­fesszora vehette át az emlékér­met. Délután 6 órakor iskolatör­téneti kiállítást nyitottak, ahol korabeli dokumentumok és fényképek engednek bepillan­tást a hetvenöt éves iskola történelmének mindennapjai­ba. A tárlatot dr. Csermely Ti­bor, az egyházkerület katoli­kus iskoláinak elnöke nyitotta meg. Ezt követően a mintegy félezer vendég számára állófo­gadást adott az intézmény vezetése. Újra ballagtak Mint az igazgatónő, Lengyel­né dr. Tóth Éva elmondta, az egész ünnepséget a szeretet és a meghittség jellemezte. A vendégek népes tábora ellené­re bensőséges hangulatú volt az évforduló megünneplése. Megható pillanat volt, amikor olyanok borultak egymás nya­kába, akik évtizedek óta nem találkoztak egymással. Az ün­nep másnapján rendezték az iskola végzőseinek ballagását, ahol külön színfoltot jelentett, hogy az 1948-ban és a tíz év­vel később végzettek újra el­ballaghattak. Ekkor adták át az iskola plakettjét négy érettsé­giző diáknak is. Kimagasló tanulmányi munkájukért hár­man — Szakszón Anikó, Rad- vánszky Gyöngyi, Kalán Edi­na —, míg kiváló sporttevé­kenységért egy diák — Prok Beatrix vehette át a díszes ér­mét. Anyagi segítség Hosszúra nyúlna azoknak a vállalkozóknak, gazdasági egységeknek és magánszemé­lyeknek a listája, akik ter­mészetbeni és anyagi segít­sége nélkül aligha valósulha­tott volna meg az ünnepség. Az igazgatónő elmondása sze­rint, senki sem utasította visz- sza, amikor segítséget kért, s ez mindenképpen több, mint figyelemre méltó. Példaadó volt az iskola dol­gozóinak és tanulóinak lelkes munkája is, ahogy kivették a részüket a többségében idős vendégek fogadásából és a szervezés tennivalóiból. A Szent László Egyházi Gimnáziumnak és Szakközép- iskolának a jeles évfordulóhoz kapcsolódóan azzal párhuza­mosan díszes és tartalmában is színes évkönyve jelent meg. Az almanachból az olvasó nemcsak az iskola múltját is­merheti meg, hanem bepillant­hat a gimnázium jelenébe is, sőt kicsit talán a jövő is megis­merhető belőle. Bérmálás volt pünkösdkor a nyíregyházi római kato­likus templomban. A szentség kiszolgálását Bosák Nándor, a Debrecen—Nyíregyházi Egyházmegye püs­pöke végezte Szekeres Tibor felvétele Tánc a templomban Budapest — (MTI-Press) — Szabad e ritmikus test­mozgással, netán tánccal kísérni az egyházi szertar­tást? Igen, de... így össze­gezhető az a szentszéki ál­lásfoglalás, melyet húsvét előtt tettek közzé Vatikán- városban azzal kapcsolat­ban, hogy, elsősorban Afri­kában és Ázsiában, az euró­pai szokástól eltérően, a he­lyi közösségek szokásaival ötvözik a liturgiát. A vatikáni döntés egyér­telműen tudatja, hogy az egyház csak azoknál a né­peknél engedélyezi az is­tentisztelet e sajátos szoká­sát, amelyek ösztönösen kí­sérik karmozgással, ritmi­kus testmozgással, netán táncmozdulatokkal a temp­lomi éneklést. Elengedhe­tetlen feltétel, hogy mindez a közös áhítat része legyen, vagyis nem lehet öncélú látványosság. Ami a hangszereket illeti, az állásfoglalás szerint a katolikus egyház szertartá­sain az orgona az elsőszá­mú zeneforrás, esetenkint azonban már eddig is szere­pet kapott a gitár, vagy más húros hangszer is. Ezeken kívül megszólalhatnak a templomokban egyéb, újabb hangszerek is ,Telté­ve, ha alkalmasak az egy­házi használatra, vagy erre alkalmassá lehet tenni azo­kat; ha méltóak a temp­lomhoz és valóban a hívek épülését szolgálják.” A va­tikáni dokumentum ugyan­akkor óvatosságra int az es­küvők, keresztelések és te­metések új szokásaival kap­csolatban, ezeknél kerülni kell minden kétértelműsé­get, mert a keresztény litur­gia nem fogadhatja el a má­giára, a spiritizmusra, a bosszúra, a szexualitásra utaló szokásokat. Azoknál a népeknél, akik esetében ősi szokásokról van szó, csak akkor kaphat helyet a szertartáson a ha­gyomány, ha megtisztítják a pogány elemektől. Sem­miféle rituális újításnak nincs helye a szertartáso­kon, ha azok nem vallási célt szolgálnak. Kalocsa-... ...kecskeméti segédpüspök­ké nevezte ki a pápa Bíró László pécsi kanonokot. Az 1950-ben született főpász­tort május 21-én szentelték fel Kecskeméten a püspöki kar tagjainak jelenlétében. (KM) Katolikus... ...ifjúsági találkozót tartot­tak május 7-én Veszprém­ben. A programokon csak­nem ezer, nyugat-dunántúli fiatal vett részt, de Nagyvá­radról is érkeztek vendé­gek. A régió következő ta­lálkozóját jövő tavasszal Győrben tartják. (KM) A tiszaújvárosi... ...templom két harangját szentelte fel május 21-én Seregély István egri érsek. Az új templomnak a na­gyobbik harangot a helyi önkormányzat adományoz­ta, a kisebbet pedig az egy­házközség önerőből vásá­rolta meg. (Keresztény Élet) Életművéért... ...és a külföldön élő ma­gyarság érdekében kifejtett tevékenysége elismerése­képpen a köztársasági el­nök a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje kitüntetést adományozta András Imre jezsuita szer­zetesnek. (KM) Körtvélyespusztán... ...rendezik meg a katolikus egyetemisták és főiskolá­sok találkozóját augusztus 17-20. között, melynek témája a közösséghez tar­tozás. Jelentkezni a Katoli­kus Ifjúsági Iroda címén lehet: 6720 Szeged, Dóm tér 15. (KM) A,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom