Kelet-Magyarország, 1994. május (54. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-26 / 122. szám

1994. május 26., csütörtök HIRDETÉS PRIVATIZÁCIÓ UTÁN BÍZNAK A DOHÁNYBAN Harmincegy gazdasági újságíró a Nyíregyházi Dohányfermentá­ló Rt. privatizációját tartotta a legsikeresebbnek az Állami Va­gyonügynökség 1993. évi érté­kesítései közül. Véleményük ki­alakításában az játszotta a leg­fontosabb szerepet, hogy a vevő, az Universal Leaf Tobacco (ULT) nemcsak befektetést és biztos piacot ígért, hanem vállalta, hogy a dohánytermesztőket kü­lönféle módon támogatja, s ér­dekeltté teszi őket abban, hogy növeljék termelésüket. Bő fél év telt el a privatizáció óta, vajon az ígéretek megvalósultak-e? A 4300 lakosú Kállósemj én­ben nagy a munkanélküliség. Ez az oka, hogy zöldség mellett a csak áldozatos munkával meg­termeszthető dohányt is ültet­nek. Fodor Sándomé, a Polgár- mesteri Hivatal igazgatási cso­portvezetője szerint a családok legalább fele foglalkozik dohány- termesztéssel. A fermentáló nem hagyja magukra őket, a priva­tizálás óta már többször is ösz- szehívták a termelőket, elmond­ták a hitelfelvételi lehetőségeket, lehetett igényelni öntözőberen­dezéseket, a napokban pedig már osztják a vetőmagot. Az ÜLT tudatos termeltetést végez Lakatos Andrásnak, a Hunga- rotabak Dohányáru Nagykeres­kedelmi Rt. területi igazgatójá­nak a véleménye két szempont­ból is érdekes. Egyrészt, mert az Agrárkamara megyei elnöke, másrészt mert 1991 tavaszáig ő volt a Nyidofer igazgatója. — Az ÜLT tudatos termeltetést végez — mondta Lakatos And­rás.— Csőkutakat fúrtak, s ez­zel 800 hektár öntözését oldot­ták meg. Idén folytatják a munkát, s az év végére 3000 hektárt öntözhetnek a gazdák. De azt Agrárkamara elnökeként hadd adjak hangot a kétségeim­nek is. A magyar mezőgazdaság általános problémája az állami támogatás hiánya. Világszerte 40—50 százalékos állami támo­gatást élvez a dohánytermesz­tés. Nálunk a multinacionális cég a dohánytermesztés 100 százalékos költségét és a terme­lőnél elvárható minimális nye­reséget is kénytelen magára vál­lalni, és ezt az összeget nem csökkentheti semmiféle támo­gatás. „A nyárra már mind a 35 hektárt öntözni fogom!” Semsey András, a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Prügy községben már 1960 óta ter­meszt elfüstölni valót, most ma­gángazdálkodóként 35 hektárt művel. — A Nyidofer állami vállalat korábban évi nyereségéből tá­mogatta ugyan a termelőket, de az kevés volt komolyabb műsza­ki fejlesztéshez. Az új tulajdonos évente 2-300 millió forintot ter­vez invesztálni a termesztésbe, elsősorban az öntözés moderni­zálásába. Hiszen ezen a vidéken nincs elég csapadék, a növény nem fejlődik kellőképpen, s így minősége elmarad a lehetősé­gektől. Az összeg elnyeréséhez pályázatot kell benyújtani. Az én földjeim a prügyi főcsatorna mentén fekszenek, amely a ti- szalöki duzzasztóműből kapja a vizet. 10 hektárnyi terület ön­tözését szeretném korszerűsí­teni, ami 1,4 millió forintba ke­rül. Saját erőből 700 ezret kell kitennem, a másik felét a Nyi­dofer állja, de szigorúan ellenőr­zi a számláimat, hogy valóban öntözőberendezésre költöttem-e a pénzt. A Földművelésügyi Minisztéri­um is támogatja a vállalkozókat. Energiamegtakarítással kapcso­latos beruházások 30 száza­lékát, legfeljebb 500 ezer forin­tot vissza nem térítendő támo­gatásként nyújt. Semsey András ezt is igénybe veszi. — Csaknem 3 millió forintot fordítok az idén arra, hogy 14 olajtüzelésű szárí­tómat gáztüzelésűre alakíttas­sam át. A nyáron mind a 35 hektár dohányt öntözni fogom, és addigra már korszerűsített pajtákban száríthatom a levele­ket. A termesztési technológia fej­lesztése mellett egyéb segítséget is kap a prügyi vállalkozó. Álla­milag szavatolt, fémzárolt vető- magvat vásárolt. Ez nem olcsó, kilónként 200 ezer forint, de egy hektár palántázásához 70 négy­zetméternyi melegágyban 5 de­kányi dohánymagot kell kihaj­tatni, azaz összesen 350 ezer fo­rintba kerül csak a vetőmag. Ezt azonban nem kell most kifizetni, levonják a dohány átvételekor. Sikerágazat lesz? Zakar Zoltánná, a 2750 lako­sú Ófehértó jegyzője elmondta, hogy más településhez képest náluk nincs nagy múltja az egyéni dohánytermesztésnek. A faluban van vezetékes gáz, ami lehetővé teszi mesterséges szárí­tók létesítését. Nyolc, tíz magán- vállalkozó be is adta pályázatát az FM-hez vissza nem térítendő támogatásért. A faluban nagyon bíznak abban, hogy sikeres vál­lalkozás lesz a dohánytermesz­tés. Felhőtlen az EGIS ege Ma még talány, hogy milyen áron kí­nálják majd a várhatóan nyáron nyil­vánosan részben kárpótlási jegy el­lenében forgalomba hozandó EGIS- részvényeket, de hogy nem adják majd olcsón, az valószínű. Hiszen a brókercégek már most 230—240%- os árfolyamon kereskednek a papí­rokkal. Ez — a társaság eredményeit te­kintve — nagyon is reálisnak tűnik. A magyar gyógyszeripar egyik legjobb­ja. Annak ellenére, hogy az import évről évre nő — 14%-os piaci része­sedést szakított ki magának a hazai nagykereskedelmi eladásokkal. Ezzel a belföldi gyógyszerpiac legnagyobb szállítójává lépett elő. 1992-ben 5.428 millió forint értékű terméket adott el a vállalkozás, 1993-ra ezt 28,8%-kal tudta növelni. Ugyanakkor a keleti piacokon 219,9%-kal növelte az értékesítést, igaz a nyugati orszá­gokban 17%-kal visszaesett a forgal­ma. A nyereség így is meghaladta a másfél milliárd forintot, amelyet a kalkulációk szerint az idén 1,8 milli- árdra tudnak feltornázni. Mindenekelőtt a piacok megtartá­sára és bővítésére fektetnek hang­súlyt, ami az öldöklő világpiaci ver­senyben kemény munkát igényel. A társaság 7,8 milliárd forintos alap­tőkéjének 30%-a már külföldi tulaj­donban van, s ezáltal a cég teljes nye­reségadó-kedvezményt élvez. Mivel a partner nem szakmai — hanem „csak” tőkeerejét adó pénzügyi be­fektető — a cég szakmai függetlensé­gét nincs mitől félteni. A felhalmozott jelentős szellemi potenciál, a piacon jól bevezetett és a jó hírnévnek ör­vendő eredeti, a licenc és generikus termékei, a rendkívül tapasztalt és fel­készült menedzsergárda mind arra je­lenthetnek garanciát, hogy a társaság meg tudja valósítani elképzeléseit. Érdemes tehát résztulajdonosként az EGIS-hez csatlakozni, de jelentős tulajdonszerzésről ábrándozni illúzió lenne. Hiszen valószínűleg hatalmas lesz az érdeklődés a részvények iránt, így sem kézpénzért, sem kárpótlási jegy ellenében nem lehet majd na­gyobb csomagokhoz hozzájutni. Pró­bálkozni azonban mindenképpen ér­demes. A Prudent-Invest Befektetési Alapkezelő Rt. nyilvános forgalombahozatal útján értékesíti A PILLÉR MÁSODIK Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeit, melynek első tulajdonosa az Állami Vagyonügynökség A JEGYZÉSI IDŐSZAK: 1994. április 21-től 1994. június 24-ig tart. Kibocsátásra kerül 2.000.000 db 1.000 Ft névértékű, névre szóló befektetési jegy. A jegyzés során 2 db 1.000 Ft értékű kárpótlási jegyért 3 db 1.000 Ft névértékű befektetési jegy jegyezhető. Forgalmazó: K&H Brókerház Jegyzési helyek: Kereskedelmi Bank RtIbusz Bank Rt., OTP Bank Rt. kijelölt fiókjaiban. EXPO-műhold? Ki „foghatja" az Antenna Hungáriát? A május 16-a és 20-a közötti idő­szakot felkészülten és harcedzet­ten várta a Postabank és Takarék- pénztár Rt. által vezetett forgal­mazói konzorcium. Az Antenna Hungária 730 millió forint értékű részvénycsomagját kárpótlási je­gyek ellenében jegyző kisbefek­tetők rohamára számítottak. A vállalat ugyanis — mint ha­zai természetes piaci monopóli­um — igen vonzó befektetési le­hetőséget kínál: az 1000 forint árukészletű részvényekből 10 da­rabot, vagy ennek névértékével azonos címletértékű kárpótlási je­gyért. Az alapcserearány tehát 10:10. A 7,849 milliárd forintnyi alap­tőkével rendelkező cég tavaly adózás után 550 millió forintnyi nyereséget könyvelhetett el. En­nek felét elvitte az osztalék. Bár az igazgatóság eredetileg csak 15%-os osztalékot javasolt a köz­gyűlésnek, a ma még 93%-ban tu­lajdonos Áy. Rt. 50%-hoz ra­gaszkodott. így aztán az elkerül­hetetlen fejlesztéseket — amelyre idén 2,4 milliárd forintot szánnak — majd a privatizációs bevéte­lekből próbálják megvalósítani. 1996-ra, az Expo évére pl., már egy új magyar műsorszóró mű­hold működtetését tervezik. A privatizációra komolyan készü­lődnek, hiszen tartósan állami tu­lajdonban mindössze 50% + 1 szavazatnyi részvényt kívánnak megtartani. 10%-ot most kárpót­lási jegy ellenében kisbefektetők­nek ajánlottak fel. 3,5% az önkormányzatoké, 4% pedig már a vállalat tulajdonában van. A maradékra tőkeerős szak­mai befektetők számára hirdetnek tendert, s talán már az őszre meg­találhatják a legvonzóbb partnert, vagy partnereket. A kárpótlási jegy-részvénycsereakciót 5 na­pon belül akkor sem zárják le, ha jelentős a túljegyzés. 5 nap után viszont lezárható. Igen nagy ér­deklődésre számítanak, tehát az Antenna Hungária esetében sem* várható, hogy egy-egy kisbefek­tető kezében túl sok részvény koncentrálódna. Mini lapszemle: KÁRT OKOZÓ KÁRPÓTLÁS — MEGALAKULT SOMOGYFAJSZON A TERMÉSZETÉRT MUNKACSOPORT A privatizáció elpusztíthatja az erdőket, félő, hogy a rövid távú ha­szonlesés visszafordíthatatlan rombolást okoz, nincs biztosítva az or­szág erdővagyonának megőrzése — hangsúlyozták a természetvédők az erdők, a természetvédelmi területek privatizálása kapcsán, a So- mogyfajszon megrendezett közös tájékoztatón. Dr. Kindler József — az AV Rt. IT. tagságáról szakmai okok miatt köszönt le — az erdők privatizációjának eddigi gyakorlatát oktalannak, károsnak minősíti; az ÁV. RT. rövidlátó gazdasági érdekek kiszolgálója lett. Ez idáig 700 ezer hektárnyi erdőt vontak be kárpótlásba, s újabb 47 ezer hektár er­dőterület privatizációba vonásáról született határozat. (Új Dunántúli Napló V. 2.) TÍZMILUÁRD FORINTOS BEVÉTEL? Május végén, június elején kezdődhet meg az ÁV. Rt. fennhatósága alá tartozó volt állami gazdaságok privatizációja. Az értékesítésből az ÁV. Rt. 10 milliárd forintos bevételre számít. A 24 társaság több­ségének az 50%,— 1 szavazatot képviselő tulajdonhányadát fürdetik meg, melyet az ÁV. Rt. jóval a névérték fölött kíván értékesíteni. (Új Dunántúli Napló V. 2.) MÉGIS A KISRÉSZVÉNYESEKÉ AZ OSZTALÉK? A két nap után lezárt KRP-s Pannonplast-jegyzés nyomán a kisbe­fektetők, úgy tűnik, mégis hamarosan osztalékra számíthatnak. Erede­tileg mindenki arra számított, hogy a rendkívül jó eredményekkel ren­delkező társaság tavalyi éve után járó osztalék még a korábbi tulaj­donost, az ÁVÜ-t illeti meg. (Világgazdaság V. 5) ÁLLAMI GAZDASÁGOK MAGÁNOSÍTÁSA, HAJRÁ A DECENTRALIZÁCIÓ UTÁN Az állami gazdaságokból alakult társaságok decentralizációja 60— 70 százalékban megvalósult, értékesítésük pedig javarészt most zajlik. Az ÁVÜ tapasztalatai szerint általánosítható, hogy külföldi elvétve, hazai érdeklődő viszont megfelelő számban akad. Az ÁV Rt-hez ke­rült, stratégiailag fontos gazdaságok privatizációja még várat magára. (Világgazdaság V. 10.) FÜGGŐ JÁTSZMÁK A PAPÍRGYÁRAKBAN Tavaly nyolc papírgyárat értékesített az Állami Vagyonügynökség, s ezért sikeresnek minősítették a papíripar privatizációját az AVÜ saj­tóértekezletén. Továbbra is vita folyik a Dunapack és a Szolnoki pa­pírgyár sorsáról. (Népszabadság V. 6.) SÍNEN A SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI FOLYAMAT, BEFEJEZŐDTEK AZ ERŐMŰ — BÁNYA INTEGRÁCIÓK Lezárult a gazdasági szerkezetátalakítási folyamat részét képező erőmű — bányai integráció, amelynek utolsó szakasza az Oroszlányi Bányák Kft. és a Vértesi Erőmű Rt., valamint a Bánhidai Erőmű, a Ta­tabányai Fűtőerőmű Kft. és a Tatabányai Bányák FA szervezeti integ­rációját foglalta magába. (Világazdaság V. 7) DÖNTÖTT A VERSENYHIVATAL A Pick Rt. tájékoztatta a tőzsdét, hogy a Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa engedélyezi a Pick számára a Herz Szalámigyár meg­vásárlását azzal, hogy azt egyszemélyes Rt.-vé alakíthassa. (Napi Gazdaság V. 6) DEBRECENÉ LETT A REPÜLŐTÉR Szerdán lezárul a volt szovjet katonai repülőtér több éve tartó priva­tizációja Debrecenben. Az új tulajdonos, az önkormányzat, egymilli- árd-hatmillióért lett gazdája a létesítménynek. (Népszabadság V. 12.) AZ ÁÉF ÉS AZ ÁBF SEM ADOTT ENGEDÉLYT BANKRÉSZVÉNY—KÁRPÓTLÁSI JEGYÉRT Névértéken vásárolja a kárpótlási jegyet egy társaság Miskolcon, és a papírokért cserébe Solidus Bank-részvényt kínálnak. A jegytulajdo­nosokkal ennek megfelelően jegyzési megállapodást kötnek, amely­ben egy év múlva 20 százalékos osztalékot garantálnak. A Solidus Bankról azonban nem tudnak az Állami Bankfelügyeleten, s az Állami Értékpapír-felügyelet sem adott engedélyt a nyilvános részvénykibo­csátásra. (Magyar Hírlap V.7) A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom