Kelet-Magyarország, 1994. május (54. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-25 / 121. szám
1994. május 25., szerda KULTÚRA A Dzsungel könyve T. Munkácsy Júlia Nyíregyháza — Biztos vagyok abban: nem akad Nyírteleken helyi lakos, aki ne hallott volna a Széltolóházról. Három évvel ezelőtt a népes család híre bejárta az egész községet. Tizenöten költöztek be a Szent István úti, új, hétszobás lakásba, hogy megkezdjék önálló életüket. Lázár Péter és felesége Márta pedagógusok, hivatásos nevelőszülők. Három kiskorú gyermekük mellett tíz állami gondozott fiú nevelését vállalták. Péter maga is a berkeszi nevelőotthonból indult. Főiskolai tanulmányainak befejezése után a hívó szóra visszatért; nevelőként kezdte el pályafutását. A biológia-testnevelés szakos tanár régi álmát is valóra válthatta. Színjátszócsoportot alakított, zenére oktatta a gyermekeket. A közös zenélések eredményeként létrejött a Széltoló együttes. Egy gyermekvédelmi szakembercsoport Hollandiába hívta őket, ahol két egymást követő nyáron sikeresen koncerteztek. Péternek megtetszett a holland gyermekvédelmi modell, s elhatározta, hogy hazatérve ennek mintájára megpróbálja együtt tartani a kiváló zenei képességekkel rendelkező gyermekeket. A Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet segítségével alapítványt hozott létre Gyermekekért S.O.S. ’90 névvel. Pályázat útján a Népjóléti Minisztériumtól nyert ösz- szegből házat vásároltak Nyírteleken, így a 10 fiú az általános iskola befejezése után a Lázár családhoz került. Számos meghívást kapnak, több alkalommal szerepeltek már a rádió és a televízió műsoraiban. Elkészült első hangkazettájuk, mely A Dzsungel könyve címet viseli, s olyan kitűnő partnerek segítettek a megszületésében, mint Bárány Frigyes színművész, a Can- temus gyermekkórus és Molnár Tamás gitárművész. A kellemes hangvételű zenei anyag a fiúk életéről szól, az eltelt nyolc év nehézségeiről, örömeiről, arról, hogy ebben az évben ezek a legények szakmunkássá válnak, elkezdhetik saját jövőjük felépítését. Május 29-én a gyermeknapi programok méltó befejezése lesz az a jótékonysági koncert, melyet 19 órai kezdettel a Móricz Zsig- mond Színházban rendeznek. A főszereplő: a Széltoló együttes! A koncert teljes bevételét az S.O.S.- alapítvány a fiatalok életkezdése segítésére fordítja. A meghívón ez áll: Kéijük, lehetőségéhez mérten támogassa rendezvényünket, tisztelje meg jelenlétével a Széltoló együttes koncertjét! Hiszem, hogy sokan leszünk ezen az estén a színházban. Hírcsokor Márai Sándor... ...írói vallomásai címmel tart előadást Bodor Sándor a Bessenyei Társaság május 26-i 17 órakor kezdődő rendezvényén, a nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumban. (KM) Új kiállítás... ...megrendezésére készül a vásárosnaményi Városi Művelődési Központ. Május 30-án 17 órakor nyitják meg a Pálfy István festőművész és grafikus alkotásait felvonultató tárlatot. (KM) Primavera... ...A Primavera Balettegyüttes május 26-án 15 órától a Don Quijote című legújabb műsorával vendégszerepei Mátészalkán, a Városi Művelődési Központban. A rendezvény a tánctörténeti bérletsorozat befejező előadása. (KM) Színházi... ...napok júniusban címmel indít bemutató sorozatot a nyíregyházi Városi Művelődési Központ. Az első előadást június 1-jén 19 órától tartják, amikor a marosvásárhelyi Színművészeti Akadémia viszi színre A fátyol titka című musicalt. (KM) Miki Manó... ...Magazin címmel új gyermekfolyóirat látott napvilágot. Ebben az újságban a kis olvasók találhatnak rejtvényt, fejtörőket, mesét, képregényt, posztert, és még sok hasznos dolgot, amitől ügyesebbek és okosabbak lehetnek. (KM) Németkéri daloskönyv Szekszárd (MTI) — Kétszáz német dalt tartalmaz a Szekszárdi Német Nemzetiségi Egyesület és a Tolna Megyei Könyvtár közös gondozásában megjelent Németkéri daloskönyv. A Paks szomszédságában levő Németkéren a lakosság többsége német ajkú. Zenei kultúrájukra jellemző, hogy három énekkar és kamarazenekar is működik a faluban. A kötetbe foglalt — le- kottázott — énekek között vannak régi időkből örökölt népdalok és újabb keletű műdalok egyaránt. A témakör a gyermekdaloktól a szerelemig, a katonadaloktól a vallásos énekekig szinte mindenre kiterjed, ami fontos a falusi emberek életében. A széles körű támogatással megjelent könyv iránt Németországban is nagy az érdeklődés, főként Tolna megyei városok és falvak testvértelepülései rendeltek belőle. Bizánci hajóroncs Athén (MTT) — Kilenc- szósz szigetének közelé- száz éves bizánci hajó- ben. A mintegy 40 méter roncsra bukkantak Görög- mélységben nyugvó roncs országban, az Égei-tenger rakománya több mint öte- északnyugati részén, Alóni- zer amforából áll. Alpesi kultúrkapcsolataink Svájc irodalmunk megismertetése révén lett a magyar kultúrdiplomácia célországa N. Szabó József Nyíregyháza — Az 1930-as évek végén, a hitlerizmus időszakában néhány fasizmust szolgáló intézkedésre ugyan sor került hazánkban, de a magyarság a német kultúrának a még megmaradt valódi értékeihez igyekezett kapcsolódni. Bécs jelenti ekkoriban az ösz- szeköttetést. 1938 után azonban már csak a svájci kultúrán keresztül van kapcsolódás az értékes német szellemiséghez. Az alpesi országon keresztül érintkezik a magyar kultúra az ottani német emigrációval. A háborúba való belépésünktől, 1941-től már nemcsak a német, hanem az egyetemes kultúrához való kötődésünk egyik legfontosabb országa lesz Svájc. A fasiszta befolyás ellensúlyozására Magyarország számára szükségesnek mutatkozott a hivatalos művelődési együttműködés felvétele, illetőleg kiszélesítése Svájccal, amely érzelmileg az antifasiszta koalíció oldalán állt. Ettől a felismeréstől indíttatva Magyarország 1939-ben csatlakozott a Genfben székelő Nemzetközi Oktatásügyi Intézethez, sőt a Vallás és Köz- oktatásügyi Minisztérium állandó megbízottat rendelt az intézet mellé. Lektorátusaink Kulturális jelentőségén túl ezért politikai fontossága is lett annak a magyar lépésnek, amely az 1943 tavaszán neu- chateli és baseli egyetemeken magyar lektorátust szervezett. A kultuszkormányzat Magyar Tájékoztató könyvtárat is felállított Genfben, amely 1944 tavaszáig működött. Ugyancsak Svájc különleges szerepével magyarázható, hogy Magyarország 1944 januárjában képzőművészeti kiállítást rendezett Bemben és több más svájci városban. Svájc különleges szerepét az új demokratikus kormány is felismerte, ezért meghatározó fontosságot tulajdonított a semleges orA luzerni Templom híd, melyet — miután teljesen leégett — a svájci polgárok adományaiból építettek újjá Photoglob-felvétel szágnak a nemzetközi elszigeteltségből való kitörésnél és Magyarország jó hírének helyreállításánál. Svájc különösen a magyar irodalom megismertetése révén lett a magyar kultúrdiplomácia célországa. íróink hitele Igen sokat tett Hubay Miklós író a magyar irodalom svájci megismertetéséért. Szerinte Magyarországnak a politikai elszigeteltségből csak akkor van kitörési lehetősége, ha Ady, Babits, József Attila és Bajcsy-Zsilinszky reprezentálja a magyarságot, ha irodalmunk kilép nyelvi elszigeteltségéből. Hubay ezért felszólította a svájci magyarokat a magyar irodalom pártolására és arra kérte őket: segítsék elő a magyar írók nyugat-európai kiadását. Úgy látta, hogy hírünket a világban a leghitelesebben az írók tudják megadni, ők képesek ellensúlyozni az előző rezsim politikusainak és katonáinak negatív cselekedeteit. A magyar irodalom már 1944-ben is teljesített kultúr- diplomáciai küldetést. A genfi magyar diákok a magyarság presztízsének csökkenése idején, az ország német megszállása után, 1944 márciusától különböző francia nyelvű publikációkkal arra törekedtek, hogy a magyarságról többet tudjanak meg, mint egy napi hír. Ezek az írók csak a magyarsággal szimpatizálókhoz jutottak el, de nem kerültek be világirodalomba. A svájci magyar fiatalok a háború után is összefogtak minden erőt, hogy biztosítsák a magyar kultúra jelenlétét Nyugat-Európában. Létrehozták a Magyar írók Nyugat-európai Kiadója nevű szervezetet Genfben. A kezdeményezés fontosságával a svájci magyar származású szellemi elit és a magyar emigráció egyetértett, ezért támogatta. A nemzetközi elszigeteltség megszüntetése érdekében kezdeményezték a Magyar írók Nyugat-európai Barátainak Társasága létrehozását. Úgy ítélték meg, hogy nagy szükség van azokra, akik Magyar- ország kelet-európai szerepének érvényt tudnak szerezni. Szükségesnek érezték azoknak megnyerését is, akik az egységes világkultúrában segítik bekapcsolni Magyarországot. Felhívják a nyugati emigránsokat, hogy csatlakozzanak a baráti körhöz és közöljék: mekkora összeggel tudják támogatni Magyarország és Nyugat Európa szellemi együttműködését. A magyar kultúrpolitika II. világháború után Svájc szerepét elsősorban abban látta, hogy járuljon hozzá az ország elszigeteltségének a megszüntetéséhez. Változó ítélkezés A Svájccal kapcsolatos kultúr- diplomáciai koncepció a hozzá fűzött reményeket igazolta, mert az 1946 végén tett svájci látogatása alapján Illyés Gyula arra a megállapításra jutott, hogy Magyarország rossz híre a világban megváltozott. A változás okát Illyés abban látta, hogy a nyitott vagy köny- nyen nyitható kapukon át értékkel léptünk be. A pozitív változások ellenére 1947 tavaszától Svájcban is csökkent a bizalom Magyarság irányában. 1947 őszétől az MKP befolyása alá került kultúrdiplomácia és művelődés- politika az eddigiektől eltérő prioritásokat alakított ki. A hidegháború kifejlődése után az egységes fellépést demonstrált népi demokráciák a nyugati kapcsolatokat a legminimálisabbra redukálták. A polgári demokrácia talaján álló semleges Svájccal is hasonló viszony alakult ki. A végzetessé váló intrikák filmje Nagyszerű érzés azt hallani, amikor a szép számú közönség a nézőtéren felsikolt Julia Roberts Darby Shaw-t alakítja A Pelikán ügyirat című filmben Ken Regan/Camera 5-felvétel Kása Hajnal Újfehértó — Újra egy szimplának tűnő, krimibe kívánkozó amerikai sztori, ami mégis több annál. Egy gyilkosságsorozat, ami a Legfelsőbb Bíróság ítészeit és egy joghallgató lányt érint. Sőt, egészen a kormányzati magasságokig terjedő jogi-politikai bűntény. E a három szálnak ill. történetrésznek az ötvözete Alan J. Pakula legújabb filmjének A Pelikán ügyiratnak a cselekménye. Alan J. Pakula bűnügyi filmjeiben azokat a végzetessé váló intrikákat mutatja be, melyek az igazságügy, a politika és az újságírás területén dolgozó embereket korrupcióba sodorják. Ő maga egyike a legkiválóbb krimirendezőknek. „Nagyon szeretek izgalmas krimiket készíteni. Nagyszerű érzés hallani, amikor a közönség a nézőtéren felsikolt. Egyfajta boldog katarzisélmény éri őket: előbb figyelik és érzik a veszélyt, majd egyszerre felszabadulnak alóla.” A film alapjául szolgáló regényt John Grisham írta. A rendező és író nem először dolgozik együtt. A. J. Pakula legutóbbi művének (A cég) is ő volt az írója. J. Grisham a főszerepet kifejezetten Julia Ro- bertsnek szánta (rá is szabta), aki végül is vállalta a feladatot. J. Roberts így nyilatkozik erről: „Amikor először igent mondtam a felkérésre, már végigolvastam a regényt és nagyon tetszett, de forgatókönyvről még szó sem esett. Már hosszú ideje nem kaptam olyan szerepet, ami igazán tetszett volna. Akkor aztán leültünk Alannel, és a vele folytatott beszélgetések, a történet számára fontos részletei arról győztek meg, hogy ő az, akiben maradéktalanul megbízhatok. Julia Roberts alakítja Darby Shaw-t, a fiatal, ragyogó képességűjoghallgatót, aki felfedezi a gyilkosságok okait, és a mögöttük megbúvó személyeket. Mivel szerelme s egyben tanára is áldozatul esik ennek az ügynek, társat keres egy újságíró személyében {Denzel Washington), aki segítséget tud neki nyújtani abban, hogy a felfedezett jogi-politikai bűntény végére járjon. Ezt megnehezíti, hogy a Fehér Házban ülő fontos személyek is érintettek az ügyben. Denzel Washington neve nem ismeretlen a magyar mozikedvelők számára. O talán jelenleg a filmművészet egyik legsokoldalúbb színésze. Erre a szerepre a Washington Post-nál készült fel, s az ott dolgozó újságírók szerint annyira jól, hogy igazán kiváló publicista lehetne belőle. „Mindannyian nyomozást folytatunk — magyarázza D. W. —, az emberi viselkedés titkait kutatjuk. Amikor egy szerepet játszom, emberekkel kerülök kapcsolatba, megpróbálom kitalálni, hogyan éreznek, gondolkodnak és élnek, ami nagyon hasonló ahhoz, amit egy riporter csinál.”-Jv