Kelet-Magyarország, 1994. május (54. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-21 / 119. szám

1994• MÁJUS 21., SZOMBAT Pünkösdi királyság, múló hatalom Bodnár Zsuzsanna iü Xíyí m MWs Nyíregyháza — Minden népnél megtalál­ható valamilyen formában a tavasz megün­neplése, elővarázsolása. (Szalmabáb elége­tése, vízbedobása). A legjellegzetesebb talán a pünkösdi király és pünkösdi királyné vá­lasztása, akik a tavasz eljövetelét, termést, szaporodást akarják titokzatos szertartá­sokkal biztosítani. Ezek az ősi tavaszi ün­nepek az európai népek megkeresztelke- désével leginkább a pünkösdhöz tapadtak. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmammmmmmmmmmmmamm A húsvéthoz alkalmazkodó pünkösd is mozgó ünnep---------------------------------------jy Pünkösd a keresztény egyház egyik fő ün­nepe, mely a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik.A zsidó vallásból ered, ahol a pészach utáni ötvenedik napon sa- bouthkor az avatás, az első gyümölcsök, majd később a tízparancsolat adományo­zásának az emlékét ülték. A húsvéthoz alkalmazkodó pünkösd is mozgó ünnep. A május 10-június 13-a között mozgó ün­nep alkalmasnak bizonyult a tavaszi és nyári napforduló ősi szokásainak, hi­edelmeinek a továbbélésére. A legjellegzetesebb pünkösdi népszoká­sok, az ügyességpróbákkal egybekötött pünkösdi királyválasztás, a lányok — le­gények falufeljáró köszöntése (pünkösdö- lés) és a kislányok agrármágiával egybekö­tött köszöntése. A legarchaikusabb szokás a pünkösdi királyválasztás. A pünkösdi királyt verseny­játékokkal, főleg lóversennyel, bika- hajsszal, kakasütéssel választották. 19. szá­zadi adatok szerint egy évig a legények ve­zetője, bírája volt, hivatalos minden lako­dalomba és összejövetelre, a legények en­gedelmeskedni tartoztak neki. Réső Ensel Sándor a Honderű 1846. számában a kö­vetkezőket írja Rakamazi királyfutásában. „A rakamazi királyfutás ebből áll: a ko­csisok és béresek, kiknek száma a faluban százakra megy, maguk között egy főem­bert szoktak évenként választani, kit ők királynak neveznek. E királyság azonban csak a futás mestersége által nyerhető el. A kocsisok lóháton, díszruhájukban, virág és kardokkal ékítve, az ökrészek pedig gya­log a jeladásra kitűzött pontok felé iramod­nak. Van azután hahota és nevetség. A király ezen egész évben lovát és ökrét nem őrzi, ő csak parancsol, s parancsát a kis­bíró hajtja végre.” Megemlíthetjük még itt, hogy a pünkös­di királyságért tartott lóversenyek színes, költői leírása olvasható Jókai Mór Egy ma­kány, ez a ronda aprótolvaj féreg. És az Oroszlán meg a Tigris, az állatvilág kirá­lyai, majd ki tudja mikor jönnek. A Farkas már unta a dolgot, most ő java­solt: — Kezdjük az Intéző Bizottsággal. Ebben minden nagyvad benne van. — Jó. És ezen belül hogyan alakul a sor­rend? — aggályoskodott ismét az Orosz­lán. x « Pünkösdi királynéjárás gyár nábob c. regényében. Míg a régebbi adatok általában versennyel választott pünkösdi királyokról szólnak, a 19. »--------------------------------------­A pünkösdi királyné fejét általában rózsakoszorú díszíti------------------------------------fei? századtól király és királynő együttes köszöntéséről vannak feljegyzések. A pünkösdi királynéjárás a kislányok ter­mékenységvarázslással összekötött pünkös­di köszöntője. „Ekkora legyen a kendtek kendere” szövegű szerencse kívánó mondó­ka kíséretében emelik magasra a királynét. A pünkösdi királyné fejét általában rózsakoszorú díszíti, egyes változatokban rózsaszirmot hint maga körül. (Lehetséges, hogy a pünkösdi rózsa és a pünkösdi éne­kekben szereplő Szent Erzsébet kapcsolat­ban állott Szent Erzsébet tiszteletével és az un. rózsacsodával.) A pünkösdölés énekes-táncos adomány- gyűjtő népszokás. Eredeti formájában lá­nyok és legények, újabban inkább gyer­mekek vettek részt benne. Bökönyben a ne­ve: mavagyonolás. A menyasszonynak fel­öltöztetett kislány négy-öt barátnőjével házról-házra járva — Természetesen ábécé — tartott ki a magáé mellett a Bivaly. — Nem bánom — bólintott a Farkas, és már írta is: — Bivaly, Bölény, Cibet- macska, Coboly, Elefánt, Farkas, Hiúz, Jaguár, Leopárd, Medve, Oroszlán, Tigris... — Hm, milyen furcsa — morfondírozott az Oroszlán —, hogy a névsorban min­den kis rokonom megelőz. Hogy azt mond­Archív felvétel „Ma vagyon, ma vagyon, piros pünkösd napja, Hónap lesz, hónap lesz, a második napja! Andriás, bokrétás jól megtartsd, jól megtartsd, Királyasszony pálcáját” (Érpatak) kezdetű énekkel köszöntötték a háziakat, akik ezért tésztát, mákoskalácsot, tárósbé- lest adtak a kislányoknak. Miután végig­járták az ismerősöket, rokonokat, valame- lyikőjüknél megterítettek egy asztalt a ka­pott tésztákkal és táncoltak, mulattak, la­kodalmat csaptak. A pünkösdhöz különböző rítusok és hie­delmek is kapcsolódtak. A pünkösdi har­mattal való mosakodás szeplőűző és szép­ségvarázsló. Egyes helyeken mezítelenül szedték a rózsaharmatot szemfájás és kelés ellen. A pünkösdi nap tilalmak a mezőgaz­dasági munkára és egyes házimunkákra, kivált a kenyérsütésre vonatkoztak. Az ün­nep természetes jelképe ma is a zöld ág és a pünkösdi rózsa. ja: Hiúz, Jaguár, Leopárd... Azután még jön Mackó uram is, s csak úgy következem én. — Persze. És a Bivallyal kezdeni! Kész röhej! Kezdjük az Oroszlánnal, ő a bizott­ság elnöke — így a Cibetmacska. — Szóval: Oroszlán, Bivaly, Bölény — sorolta a Farkas. Most meg a Tigris lamentált: — Én meg alelnök vagyok. S az Elefánt fővédnök. Előttünk ne lábatlankodjanak holmi Bivalyok és Bölények. A Farkas megint új lapot kezdett: — Oroszlán, Tigris, Elefánt... Én meg tit­kár vagyok, hát most én következem... — Azután az Oroszlán legközelebbi ro­konai — szólt közbe a Jaguár. A Bivalynak ez már sok volt: — Tiltakozom. Ez nepotizmus. — Hogy ennek semmi sem jó! — csat­tant föl a szintén rokonságbeli Leopárd. — Javaslom: büntetésből ezt az izgága Bivalyt tegyük a legvégére. Megszavazták. Ezzel kialakult a végleges sorrend és a Farkas szép kalligrafikus be­tűkkel írta a blokkjába: Oroszlán, Tigris, Elefánt, Farkas, Hiúz, Jaguár, Leopárd, Bö­lény, Cibetmacska, Coboly, Medve. Azután jöttek azok, akik csak a Ren­dezőségnek voltak a tagjai, az Intéző bi­zottságnak nem: Antilop, Borz, cickány, Denevér, Disznó, Eb, Agár, Egypúpú Teve (megtagadta az azonosságot a kétpúpúval), Éurópai Őz (ragaszkodott a nemesi redikátumának a föltüntetéséhez is), Fó­a, Gazella... stb., stb, — a végén pedig: a Bivaly. így is szerepeltek a plakátokon. i Ábécé-sorrendben. Szekeres Tibor grafikája MÚZSA Tavasszal Kiss Benedek: Játszik a tavasz Jajgató ludak a jegenyék, örvénylenek, szél-anyó mellükről tollat tépked, a május meg, ez a vihán- cos kedvű gyerek, ráfúj és bokáig pihében lépked. nyárfák havazása telet idéz, pedig kint a tavasz ját­szik, pörgeti, forgatja a sok pi­hét a szél, s mi taposunk benne bokáig. Szőke Kálmán: Anamnézis A határszélen virágok lábszára lendül a szélben, útlevél nélkül sétál az őz, falevéllel az ajkai közt. Itt még magyarul dörren ránk az ég, bár Dunánkat már terelgetik, s védőhálót pókok szőnek tízmillió szitakötőnek. Szemünkben alkohol hajít el hullócsillagot, a hamiskártyások újraosztanak, s füstölögve fordítanak hátat egymásnak a házak. Balázs Attila illusztrációi------------------------------dL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom