Kelet-Magyarország, 1994. május (54. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-21 / 119. szám

PROGRAM A budapesti Francia Intézet nyitott mindenki előtt, és rendszeres gazdag programokkal várja az érdeklődőket. Szinkrontolmács segítségével a fran­ciául nem tudók számára is izgalmas minden kulturális rendezvény. A Fő ut­ca Lánchídhoz közel eső végében lévő intézményben május 26-án az Ulysses absztrakt balettet mutatja be Jean- Claude Gallotta, két nappal korábban a Zeneakadémia a helyszíne Eugéne Angelou zongoraszólóestjének, május 28-án pedig az Egyetemi Színpadon Hársing Hilda adja elő Rostand: Don Juan utolsó élszakája című befejezetlen darabját. Május 30-tól június 10-ig a Francia Intézetben egy filmválogatást láthatnak az érdeklődők az 1994-ben César díjra nevezett francia filmekből. Képünkön Antoine-Louis Barye szobra látható a Szépművészeti Mú­zeum nemrég megnyílt új állandó ki­állításán. Ennek két első termében a kollekció francia alkotásaiból válo­gattak a romantikától a századvégig. A második terem az impresszionista és a posztimpresszionista nagyságoké. Manet Legyezős hölgye ugyan e nyá­ron kölcsönben van, de látható két Pissaro, egy Renoir és több Monet, köztük a Virágzó szilvafák és a Há­rom halászbárkán. Megtekinthető Rodin első természetes nagyságú alak­ja, az Érckor és Gauguin még imp­resszionista korszakából származó Hófedte kertje. A teljesség igénye nél­kül említsünk még két nevet: Cézan- ne-ét és Toulouse-Lautrec-ét, hiszen mindkét festőóriás jellegzetes, fontos képpel van jelen a Szépművészeti Mú­zeum állandó kiállításán. □ □ □ Shakespeare, Stoppard, Ibsen. A vé­géhez közeledő színházi évad júniusi budapesti bemutatói közül három stúdiójellegű előadást emelünk ki. Három fiatal vígszínházi művész ar­ra vállalkozik a Komédiumban, hogy Shakespeare összes művét rövidítve (SÖR) egy este adják elő... Ugyancsak a drámairodalom stradfordi óriása ih­lette Tom Stoppardot, amikor megír­ta a Rosenkrantz és Guildenstern ha­lott című darabját. Máté Gábor ren­dezésében most a Katona József Szín­ház stúdiószínháza mutatja be Tóth József és Bán János címszereplésével. Az R.S.9. Stúdiószínház Ibsen Peer Gyntjének a premierjére készül Györ­gyi Annával, Kútvölgyi Erzsébettel, Derzsi Jánossal. □ □ □ Őseink és rokonaink Budapesten. Előreláthatólag június végéig lesz nyitva a honfoglaló magyarság kultú­rájának keleti gyökereit bemutató kiállítás, melyet május végén nyitnak meg a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az intézményben pillanatnyilag két másik időszaki kiállítás látható: a Kossuth Lajos emlékkiállítás és a „Magyarország krónikája — 1944”. □ □ □ A Hattyúk tava a nyári budapesti opera- és balettfesztiválon. A Buda- Fest rendezvénysorozatának augusz­tus 10-től a Magyar Állami Operaház ad otthont. A külföldi vendégek kö­zött ott lesz a Kijevi Balettegyüttes is, amely augusztus 10-én és 12-én lép fel a Hattyúk tavával. Az augusztus 19-ig tartó programsorozatban szere­pel Puccini: Bohémélet és Verdi: Na- bucco című operája. Napkelet • A KM ünnepi melléklete 1994. MÁJUS 21., SZOMBAT Vasarely jól ismert alkotása, a Zebrák Dombrovszky Ádám Budapesten 1947 óta mű­ködik Francia Intézet. Két évvel ezelőtt adták át ren­deltetésének azt a Georges Maurios által tervezett rendkívül modern épüle­tet, amelyről azt mondják: a világon ez a legnagyobb Francia Intézet. így most- már semmi akadálya an­nak, hogy az intézmény betöltse hivatását, és a két ország közötti kulturá­lis együttműködés minden eddiginél kedvezőbb kö­rülmények között teljesed­hessék ki. E témáról kér­tünk interjút Francoise Al­laire asszonytól, a Francia Nagykövetség kulturális, tudományos és együttműködési tanácsosától. — A magyarországi Francia Intézet fela­data a francia kultúra megismertetése és a kulturális kapcsolatok fejlesztése Fran­ciaország és Magyarország között, más­részt egy dokumentációs háttér szolgál­tatása egy médiatár által, harmadrészt pe­dig a francia nyelv tanítása. Az intézet egész tevékenysége természetesen csak egy része annak a munkának, ami nagykövetsé­günkre hárul, azaz amit a kultúra területén én végzek. □ Mérföldkő volt-e a magyarországi rendszerváltozás a kapcsolat fejlődésében? — Az országaink közti kulturális, tudo­mányos és műszaki együttműködés mára olyan nagyságrendet ért el, ami összeha­sonlíthatatlan az 1989-es állapothoz ké­pest. A magyarországi rendszerváltozás valóban mérföldkőnek tekinthető. Amikor az önök országa eldöntötte, hogy Nyu- gat-Európához kíván tartozni, akkor újból létre kellett hozni azokat a kapcsolatokat, amit a korábbi 45 esztendő megrontott. Két olyan ország között, amely ugyanah­hoz a kultúrához, civilizációhoz tartozik, csak a diktatúra mesterségesen elválasztott egymástól. □ Kérem, konkrétan beszéljünk az elő­relépésről! — 1992-ben avattuk ezt az új intézetet, megnyílt egy olyan francia gimnázium ma­gyar diákok számára, amilyen korábban nem volt. Vidéki városokban létrehoztunk öt olyan bázist, ahol a francia nyelvet ta­nítjuk és olyan tudományos és műszaki programok születtek, amelyek azelőtt egyáltalán nem léteztek. 1989-ben 20 fran­cia lektor tanított magyar egyetemeken, főiskolákon, ma a számuk 67, s ez jövőre 100-ra nő. Most 130-an készülnek doktori diplomájuk megszerzésére franciaországi ösztöndíjasként. E program keretében idén 24-en védik meg a doktorijukat. Van egy olyan műszaki együttműködés, amelynek keretében a magyar intézmények, illetve a magyar gazdaság modernizációját megcé­lozva készítünk cserekapcsolatokat, adjuk át saját tapasztalatainkat. Ennek nyílván 1990 előtt nem is lehetett létalapja. Legfris­sebb kapcsolatainkban jellemző az is, hogy magas beosztású funkcionáriusok képzését is vállaljuk, például a rendőrség területén. Hiszen Magyarország az Európai Unió-be- li tagságra készül, s ha ez bekövetkezik, akkor roppant fontos lesz, hogy az egyes intézmények között zökkenőmentes kom­patibilitás alakuljon ki. □ Az angol és a német mögött a francia Magyarországon csak „harmadik” nyelv. Elképzelhető ebben valami változás? — Valószínűleg még nagyon sokáig har­madik nyelv fog maradni a francia, hacsak nem éri el a német szintjét. Azzal tisztában vagyok, hogy az angolt nem fogja megelőzni. Ha a gazda­sági területet nézzük, Francia- ország akkor is a negyedik legnagyobb befektető ország Magyarországon Amerika, Németország és Ausztria mö­gött. Ha azt nézzük, hogy az utóbbi három évben a franci­ául tanuló diákok száma meg­kétszereződött, akkor minden­képpen mondhatjuk: számot­tevő a fejlődés. □ Érdeke-e Franciaország­nak, hogy egy távoli ország­ban beszéljék a nyelvét? Tesz­nek-e ennek érdekében vala- _ mit? Francoise — Természetes, hogy Franciaország örül annak, ha egy adott országban együtt tud működni egy franciául beszélő közösséggel. Főleg ha ez egy olyan értelmiségi hagyo­mányokkal rendelkező ország, mint Ma­gyarország. Másrészt azt se feledjük, hogy az Európai Uniónak két hivatalos munka­nyelve van: az angol és a francia. Tehát ezen a két nyelven kell tudni ahhoz, ha az Európai Unió keretén belül kívánnak dol­gozni. Franciaország tetteit hosszan sorol­Nagy Gábor (ISB) felvételei hatom: felépí­tette ezt az in­tézményt, ösz­töndíjak és itt tanító tanárok sokaságával segíti ezt a fo­lyamatot. Je­lenleg 45 ez­ren tanulnak franciát Ma­gyarországon a legkülönbö­zőbb szinte­ken. Pedagógi­ai együttmű­ködést is nyúj­tunk, ismerjük szinte az ösz- szes francia­tanárt, s szá­mukra minél több ösztöndíjat próbálunk kiírni. Doku­mentációkkal, könyvekkel, folyóiratokkal látjuk el őket, biztosítunk melléjük anya­nyelvű tanárokat, lektorokat. □ Az irodalom és művészetek területén talán mi inkább érezzük a rokonságot a franciákkal. A hazai értelmiség kedvenc írói-költői-művészei között valószínűleg több a francia, mint az angol, a német, vagy az amerikai. De vajon ismerik-e a ma­gyar kultúrát Franciaországban? — Hazugság lenne azt állítani, hogy a franciák nagyon jól ismerik a magyar kul­túrát. Egy kis számú, de nagyon fontos ma­gyar származású értelmiségi és művészcso­E ort él ma Franciaországban, akik külön- öző korokban és okok miatt emigráltak. Ők személyiségük, szerepük révén ta­Ilaire núsítják a magyar kultúra létét, minőségét. Ilyen például Fejtő Ferenc, akit Francia- országban szinte mindenki ismer. Az ő sze­mélye, és persze még többeket sorolhatnék, garantálja a jó kapcsolatot. A híres magyar zenészek, fotográfusok egész serege is összeköt bennünket. — A másik szempont: a változások óta Franciaországban nagyon megnőtt az érdeklődés Közép-Európa, s különösen Magyarország iránt. Azért éppen Magyar- ország iránt, mert — itt személyes véle­ményemet mondom — azt korábban ke­vésbé ismertük, titokzatosabbnak tűnt. En­nek köszönhető, hogy nagyon felgyorsult a magyar művek franciára való fordítása. Mi éppen ezért többször meghívtunk ide Budapestre francia kiadókat és fordítókat, akik az utóbbi években több magyar művet ültettek át franciára. Most például Kor- nai azon könyvének a fordításáról van készülőben, amely az úgynevezett „szo­cializmus” bukásának okait vizsgálja. E könyv párizsi megjelenése igazi „esemény” lesz. Itt az intézet médiatárában egyébként hozzá lehet jutni ezekhez a fordítások­hoz is. Nem ismeretlen Franciaországban a kor­társ magyar zene sem. A Viktor Vasarely munkásságát legrészletesebben bemutató múzeum Provence-ban van. Sok okunk van arra, hogy jobban megismerjük Magyar- országot. Strasbourgban 140-en, Párizsban 250-en tanulnak magyarul, összesen 8 ezer diáknak van valamilyen köze a ma­gyar nyelvhez, a magyar civilizációhoz. Kapcsolataink igazi megerősödését pedig majd az jelenti, amikor az Európai Unió keretein belül még szorosabban fogunk eevüvé tartozni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom