Kelet-Magyarország, 1994. május (54. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-21 / 119. szám
PROGRAM A budapesti Francia Intézet nyitott mindenki előtt, és rendszeres gazdag programokkal várja az érdeklődőket. Szinkrontolmács segítségével a franciául nem tudók számára is izgalmas minden kulturális rendezvény. A Fő utca Lánchídhoz közel eső végében lévő intézményben május 26-án az Ulysses absztrakt balettet mutatja be Jean- Claude Gallotta, két nappal korábban a Zeneakadémia a helyszíne Eugéne Angelou zongoraszólóestjének, május 28-án pedig az Egyetemi Színpadon Hársing Hilda adja elő Rostand: Don Juan utolsó élszakája című befejezetlen darabját. Május 30-tól június 10-ig a Francia Intézetben egy filmválogatást láthatnak az érdeklődők az 1994-ben César díjra nevezett francia filmekből. Képünkön Antoine-Louis Barye szobra látható a Szépművészeti Múzeum nemrég megnyílt új állandó kiállításán. Ennek két első termében a kollekció francia alkotásaiból válogattak a romantikától a századvégig. A második terem az impresszionista és a posztimpresszionista nagyságoké. Manet Legyezős hölgye ugyan e nyáron kölcsönben van, de látható két Pissaro, egy Renoir és több Monet, köztük a Virágzó szilvafák és a Három halászbárkán. Megtekinthető Rodin első természetes nagyságú alakja, az Érckor és Gauguin még impresszionista korszakából származó Hófedte kertje. A teljesség igénye nélkül említsünk még két nevet: Cézan- ne-ét és Toulouse-Lautrec-ét, hiszen mindkét festőóriás jellegzetes, fontos képpel van jelen a Szépművészeti Múzeum állandó kiállításán. □ □ □ Shakespeare, Stoppard, Ibsen. A végéhez közeledő színházi évad júniusi budapesti bemutatói közül három stúdiójellegű előadást emelünk ki. Három fiatal vígszínházi művész arra vállalkozik a Komédiumban, hogy Shakespeare összes művét rövidítve (SÖR) egy este adják elő... Ugyancsak a drámairodalom stradfordi óriása ihlette Tom Stoppardot, amikor megírta a Rosenkrantz és Guildenstern halott című darabját. Máté Gábor rendezésében most a Katona József Színház stúdiószínháza mutatja be Tóth József és Bán János címszereplésével. Az R.S.9. Stúdiószínház Ibsen Peer Gyntjének a premierjére készül Györgyi Annával, Kútvölgyi Erzsébettel, Derzsi Jánossal. □ □ □ Őseink és rokonaink Budapesten. Előreláthatólag június végéig lesz nyitva a honfoglaló magyarság kultúrájának keleti gyökereit bemutató kiállítás, melyet május végén nyitnak meg a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az intézményben pillanatnyilag két másik időszaki kiállítás látható: a Kossuth Lajos emlékkiállítás és a „Magyarország krónikája — 1944”. □ □ □ A Hattyúk tava a nyári budapesti opera- és balettfesztiválon. A Buda- Fest rendezvénysorozatának augusztus 10-től a Magyar Állami Operaház ad otthont. A külföldi vendégek között ott lesz a Kijevi Balettegyüttes is, amely augusztus 10-én és 12-én lép fel a Hattyúk tavával. Az augusztus 19-ig tartó programsorozatban szerepel Puccini: Bohémélet és Verdi: Na- bucco című operája. Napkelet • A KM ünnepi melléklete 1994. MÁJUS 21., SZOMBAT Vasarely jól ismert alkotása, a Zebrák Dombrovszky Ádám Budapesten 1947 óta működik Francia Intézet. Két évvel ezelőtt adták át rendeltetésének azt a Georges Maurios által tervezett rendkívül modern épületet, amelyről azt mondják: a világon ez a legnagyobb Francia Intézet. így most- már semmi akadálya annak, hogy az intézmény betöltse hivatását, és a két ország közötti kulturális együttműködés minden eddiginél kedvezőbb körülmények között teljesedhessék ki. E témáról kértünk interjút Francoise Allaire asszonytól, a Francia Nagykövetség kulturális, tudományos és együttműködési tanácsosától. — A magyarországi Francia Intézet feladata a francia kultúra megismertetése és a kulturális kapcsolatok fejlesztése Franciaország és Magyarország között, másrészt egy dokumentációs háttér szolgáltatása egy médiatár által, harmadrészt pedig a francia nyelv tanítása. Az intézet egész tevékenysége természetesen csak egy része annak a munkának, ami nagykövetségünkre hárul, azaz amit a kultúra területén én végzek. □ Mérföldkő volt-e a magyarországi rendszerváltozás a kapcsolat fejlődésében? — Az országaink közti kulturális, tudományos és műszaki együttműködés mára olyan nagyságrendet ért el, ami összehasonlíthatatlan az 1989-es állapothoz képest. A magyarországi rendszerváltozás valóban mérföldkőnek tekinthető. Amikor az önök országa eldöntötte, hogy Nyu- gat-Európához kíván tartozni, akkor újból létre kellett hozni azokat a kapcsolatokat, amit a korábbi 45 esztendő megrontott. Két olyan ország között, amely ugyanahhoz a kultúrához, civilizációhoz tartozik, csak a diktatúra mesterségesen elválasztott egymástól. □ Kérem, konkrétan beszéljünk az előrelépésről! — 1992-ben avattuk ezt az új intézetet, megnyílt egy olyan francia gimnázium magyar diákok számára, amilyen korábban nem volt. Vidéki városokban létrehoztunk öt olyan bázist, ahol a francia nyelvet tanítjuk és olyan tudományos és műszaki programok születtek, amelyek azelőtt egyáltalán nem léteztek. 1989-ben 20 francia lektor tanított magyar egyetemeken, főiskolákon, ma a számuk 67, s ez jövőre 100-ra nő. Most 130-an készülnek doktori diplomájuk megszerzésére franciaországi ösztöndíjasként. E program keretében idén 24-en védik meg a doktorijukat. Van egy olyan műszaki együttműködés, amelynek keretében a magyar intézmények, illetve a magyar gazdaság modernizációját megcélozva készítünk cserekapcsolatokat, adjuk át saját tapasztalatainkat. Ennek nyílván 1990 előtt nem is lehetett létalapja. Legfrissebb kapcsolatainkban jellemző az is, hogy magas beosztású funkcionáriusok képzését is vállaljuk, például a rendőrség területén. Hiszen Magyarország az Európai Unió-be- li tagságra készül, s ha ez bekövetkezik, akkor roppant fontos lesz, hogy az egyes intézmények között zökkenőmentes kompatibilitás alakuljon ki. □ Az angol és a német mögött a francia Magyarországon csak „harmadik” nyelv. Elképzelhető ebben valami változás? — Valószínűleg még nagyon sokáig harmadik nyelv fog maradni a francia, hacsak nem éri el a német szintjét. Azzal tisztában vagyok, hogy az angolt nem fogja megelőzni. Ha a gazdasági területet nézzük, Francia- ország akkor is a negyedik legnagyobb befektető ország Magyarországon Amerika, Németország és Ausztria mögött. Ha azt nézzük, hogy az utóbbi három évben a franciául tanuló diákok száma megkétszereződött, akkor mindenképpen mondhatjuk: számottevő a fejlődés. □ Érdeke-e Franciaországnak, hogy egy távoli országban beszéljék a nyelvét? Tesznek-e ennek érdekében vala- _ mit? Francoise — Természetes, hogy Franciaország örül annak, ha egy adott országban együtt tud működni egy franciául beszélő közösséggel. Főleg ha ez egy olyan értelmiségi hagyományokkal rendelkező ország, mint Magyarország. Másrészt azt se feledjük, hogy az Európai Uniónak két hivatalos munkanyelve van: az angol és a francia. Tehát ezen a két nyelven kell tudni ahhoz, ha az Európai Unió keretén belül kívánnak dolgozni. Franciaország tetteit hosszan sorolNagy Gábor (ISB) felvételei hatom: felépítette ezt az intézményt, ösztöndíjak és itt tanító tanárok sokaságával segíti ezt a folyamatot. Jelenleg 45 ezren tanulnak franciát Magyarországon a legkülönbözőbb szinteken. Pedagógiai együttműködést is nyújtunk, ismerjük szinte az ösz- szes franciatanárt, s számukra minél több ösztöndíjat próbálunk kiírni. Dokumentációkkal, könyvekkel, folyóiratokkal látjuk el őket, biztosítunk melléjük anyanyelvű tanárokat, lektorokat. □ Az irodalom és művészetek területén talán mi inkább érezzük a rokonságot a franciákkal. A hazai értelmiség kedvenc írói-költői-művészei között valószínűleg több a francia, mint az angol, a német, vagy az amerikai. De vajon ismerik-e a magyar kultúrát Franciaországban? — Hazugság lenne azt állítani, hogy a franciák nagyon jól ismerik a magyar kultúrát. Egy kis számú, de nagyon fontos magyar származású értelmiségi és művészcsoE ort él ma Franciaországban, akik külön- öző korokban és okok miatt emigráltak. Ők személyiségük, szerepük révén taIlaire núsítják a magyar kultúra létét, minőségét. Ilyen például Fejtő Ferenc, akit Francia- országban szinte mindenki ismer. Az ő személye, és persze még többeket sorolhatnék, garantálja a jó kapcsolatot. A híres magyar zenészek, fotográfusok egész serege is összeköt bennünket. — A másik szempont: a változások óta Franciaországban nagyon megnőtt az érdeklődés Közép-Európa, s különösen Magyarország iránt. Azért éppen Magyar- ország iránt, mert — itt személyes véleményemet mondom — azt korábban kevésbé ismertük, titokzatosabbnak tűnt. Ennek köszönhető, hogy nagyon felgyorsult a magyar művek franciára való fordítása. Mi éppen ezért többször meghívtunk ide Budapestre francia kiadókat és fordítókat, akik az utóbbi években több magyar művet ültettek át franciára. Most például Kor- nai azon könyvének a fordításáról van készülőben, amely az úgynevezett „szocializmus” bukásának okait vizsgálja. E könyv párizsi megjelenése igazi „esemény” lesz. Itt az intézet médiatárában egyébként hozzá lehet jutni ezekhez a fordításokhoz is. Nem ismeretlen Franciaországban a kortárs magyar zene sem. A Viktor Vasarely munkásságát legrészletesebben bemutató múzeum Provence-ban van. Sok okunk van arra, hogy jobban megismerjük Magyar- országot. Strasbourgban 140-en, Párizsban 250-en tanulnak magyarul, összesen 8 ezer diáknak van valamilyen köze a magyar nyelvhez, a magyar civilizációhoz. Kapcsolataink igazi megerősödését pedig majd az jelenti, amikor az Európai Unió keretein belül még szorosabban fogunk eevüvé tartozni.
