Kelet-Magyarország, 1994. május (54. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-18 / 116. szám

12 Kelet-Magyarországi KULTÚRA 1994. május 18., szerda Pályázat — a Kárpát-medence magyar történeti mondáinak összegyűjtésére Budapest (MTI) — A ma­gyar honfoglalás 1100. év­fordulójának alkalmából a Magyar Néprajzi Társaság számos hazai és határon túli magyar intézmény közre­működésével pályázatot hirdet a magyar történeti népmondák összegyűjtésé­re azzal a célkitűzéssel, hogy a mondák közkinccsé tételével nemzeti kultúrán­kat gazdagítsuk. E mondák­ban egy-egy család vagy falu történetének fontos eseményei, a magyar törté­nelem hősei és küzdelmei elevenedhetnek meg. A be­küldött mondákból 1996-ra reprezentatív mondagyűjte­ményt kívánnak megjelen­tetni. A pályázat határideje 1995. március 15. Pályázati útmutató és kérdőív besze­rezhető a Magyar Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adat­táránál és a Magyar Nép­rajzi Társaság titkárságán (1055 Budapest, Kossuth tér 12.). Gyermekek hangversenyei Nyíregyháza (KM) — Szép szokás szerint az idén is megrendezik Nyíregy­házán a gyermekek tavaszi hangversenysorozatát. A koncertek jó alkalmak arra is, hogy a zeneiskola tehet­séges növendékei pódiumra álljanak, közönség előtt mutassák be felkészültsé­güket. Az öt koncertből álló so­rozat első hangversenye május 20-án, csütörtökön 17 órakor kezdődik a Kürt u. 9. szám alatti teremben. A következőket május 24- én, majd 26-án ihletve 27- én tartják. Az ifjú vonós re­ménységek hangversenyére május 30-án, hétfőn kerül sor. Hírcsokor Vetélkedőt... ...rendeznek május 20-án a középiskolások részére a nyíregyházi Ifjúsági Cent­rumban. A versengésre a diákok ötfős csapatát vár­ják. (KM) Megkezdték... ...a belépőjegyek árusítását a Határon Túli Magyar Színházak VI. Fesztiváljá­ra. A kisvárdai művészetek házában bérletet is lehet vásárolni. (KM) A Gyermeknap... ...alkalmából sok színes program várja a legkiseb­beket május 21-én a bujtosi csarnokban, A 10 órakor kezdődő műsorban lesz ve­télkedő, bábelőadás, nép­táncbemutató, koncert, táti­kaverseny és több bemu­tató. (KM) Moderntánc... ...tábor indul a fiatalok ré­szére június 3-10. között Nyíregyházán. A táborba a művelődési központban le­het jelentkezni június 1-ig. Tánctörténeti... ...előadást tartanak a máté­szalkai művelődési köz­pontban május 18-án 15 órától. Közreműködik a Slip együttes. (KM) Hatezer éves falfestmények Sipplingen (MTI) — Tu­dományos szenzációnak minősítették Baden-Würt­temberg tartomány régészei a Boden-tó mélyén leg­utóbb talált korai kőkor- szakbeli falfestményeket, — jelentette a dpa hírügy­nökség. Sipplingennél a tó mélyén ugyanis cölöpépít­mények mérése közben a régészek egy fából és agyagból épült lakóház ma­radványaira bukkantak. A falakon jól kivehető, fehér festékkel készített oma- mentális festmények ma­radványai tűntek elő. A régészek szerint a Krisztus előtt 3900-3800- ból való festmények a leg­régibb falfestészethez tar­toznak Közép-Európában. Nem messze a mostani fel­fedezés színhelyétől a régé­szek évekkel ezelőtt már rá­bukkantak egy hasonló víz alatti építményre, s benne egy agyagból formált női mellképre. Akkor már gya­nították, hogy a korai kő­korszakból származó lelet­ről van szó. A mostani lele­tekből arra lehet következ­tetni, hogy ilyen kultikus épület több is létezett. Macbeth-kivonat London (MTI) — Rohanó világunkban feltehetőleg nagy sikerre számíthat az a Shakespeare-darab, ame­lyet instant, kivonatolt for­mában ad elő egy angol színtársulat. A Shakespeare szülőhelyén, Stradford- upon-Avonben szerdától látható Macbeth-előadás mindössze 30 percbe sűríti a mester két és fél órás mondanivalóját. A Waterside Studio The­atre által színpadra állított mű alternatív szórakozást kínál: nem véletlen tehát, hogy a darabot Royal Sha­kespeare Company telt házak előtt játszott Mac- beth-jével éppen átellenben adják elő. S hogy mi erről a rivális, a Royal Shakespeare Com­pany véleménye? Helen Ross szóvivő erről így nyi­latkozott: Szerencsét kívá­nunk nekik! Legalább azok is ízelítőt kapnak Shakespeare-ből, akik tétováznak, végigül- jék-e a két és fél órát. Színház a Foltját megtalálta... Lelkes vállalkozás az önkifejezés boldogságáért • Egy tiszta lappal kezdődött Pisti a vérzivatarban című darab egyik jelenete Csutkái Csaba felvétele Matyasovszki József Folt esett a Móricz Zsig- mond Színház becsületén. Természetesen véletlenül sem beszennyező vagy szé­gyellni való, éppen ellenke­zőleg, olyan, ami máris di­csőséget hozott a lelkes teát- ristáknak, s felejthetetlen él­ményt egy néhány színház­kedvelőnek. Megyeri Zoltán színművész elhatározta ugyanis, hogy megrendezi Örkény István, Pisti a vérzivatarban című gro- teszkjét. Az elképzeléshez tá­mogatókra, patnerekre talált, s létrejött egy nem tervezett, de rendkívül sikeres előadás. Az alkotók nevet is választottak maguknak, s így született meg a Fehér Folt Társulás, egy ne­mes szövetség az önmegvaló­sításért, egy lelkes vállalkozás az önkifejezés boldogságáért. Az elnevezés úgy született — meséli Venyige Sándor, a Pisti papájának alakítója —, hogy a műsorfüzetbe kerestünk a da­rabhoz kapcsolódó szövegré­szeket az egypercesek között, s találtunk egy írást, aminek Üres lap volt a címe. Megtet­szett az ötlet szimbolikus töb­bértelműsége, s hogy ebbe nagyon sok minden belegon­dolható. Ennek egy használ­hatóbb egyénibb változata lett a Fehér Folt elnevezés. A társulás utólag egyfajta különállást is jelent a színház­tól, mivel itt nincs kötelező érvényű szerződés, hatalmi szóval senki semmire nem kényszerít, nincs meg a meg­szokott személytelen munka­rendi struktúra, itt műiden sze­relemből történik. Egy hagyo­Budapest (MTI) — Aligha fordult elő a magyar diplomá­cia történetében, hogy egy, a hazánkba akkreditált, legma­gasabb rangú diplomata egy­úttal magyar nyelv és űoda- lomszakos tanár lett volna. Chen Zhiliu, a Kínai Népköz- társaság magyarországi nagy­követe itt, Budapesten szerzett magyartanári oklevelet, az Eötvös Lóránd Tudomány- egyetemen. Ezek után már csupán formalitás, ha fentiek­hez hozzá fűzzük: Chen Zliliu nagykövet úr immár anyanyel­vi szinten beszéli a magyart, nincs szüksége tolmácsra. Petőfi forradalmi versei — Pedig negyven évvel ez­előtt egy árva szót sem tudtam magyarul és az országról is csak keveset. Tudtam, hogy Kelet-Európábán élő, szabad­ságszerető nép a magyar, is­mertem Petőfi Sándor csodá­latos forradalmi verseit, ame­lyek kínai fordításban jelentek meg nálunk. És láttam Peking- ben a Magyar Állami Népi Együttes nagysikerű műsorát. Különösen az üveges tánc tett rám maradandó benyomást, így indultam 1954. szeptem­ber első napjaiban Budapestre — emlékezik a rokonszenves diplomata. — A pekingi peda­gógiai főiskolán, ahol tanul­tam, felajánlották ugyanis, hogy itt tanulhassak, szerez­zek tanári diplomát. Szüleim példáját követve tanítani sze­rettem volna, hiszen apám és anyám Dél-Kelet-Kínában egy kis faluban, Hanszuban taní- tóskodtak. A sors „mást írt elő”, diplomata lettem, ha­zámnak ezen a pályán volt a mányos színházi produkció időnként olyan, mint egy ipari termelés, megesik, hogy ép­pen az hiányzik belőle, ami itt az egész felépítményt tartja: az emberi kapcsolatok, a közös­ségkeresés és segítő szándék. Fülöp Angéla rendezőasz- szisztens még hagyományokra is hivatkozik, hiszen két olyan nyarat töltött már el Gyulán a kollégáival, hogy úgy csinál­tak utcaszínházat külföldiek­kel, egy fillért sem kaptak érte. Ezek a munkák valamitől má- sabbak, mint a fizetett színházi produkciók, s a másság a mű­vészt sokszor a pénznél is job­ban érdekli. Kimerítő munka volt, de feltöltődést adott, gyógyír volt a lelkünkre, se­gített átvészelni a nehezebb időszakot. Egy valamivel azért mégsem számoltunk—mond­ja. — Azzal, hogy a művészet nem öncél, s lehetőleg minél többet meg akarja mutatni magát. Jelenleg a színházban nagyon feszített a munka. Körülbelül a kétszázadik elő­legnagyobb szüksége rám. Összesen közel egy negyed századot éltem magyar földön, a fiatal éveimet töltöttem ebben az országban. □ Erős szálak kötik ide? — A tények mindent elmon­danak. Itt ismertem meg a fe­leségem, aki velem egy időben végzett Budapesten, közgaz­dász. A fiunk, Péter Magyar- országon született, ezért is ka­pott magyar nevet, itt járt óvo­dába is. Péter már nős, apa. Erősen vonzódott a gyermek­kora helyszínéhez, ezért elha­tározta, hogy feleségével útra kel és Magyarországra utazott. Meglátogatták többek között azt az óvodát, ahova kisgyer­mekként mindig örömmel ment, az óvónénit, aki büszkén mutatta be egykori tanítványát a gyermekeknek. Nehéz a magyar nyelv □ A kezdeti budapesti napok­ra hogyan emlékezik? — Nagyon szenvedtünk, igen nehezen ment a nyelvta­nulás. Egy csodálatos és áldo­zatkész tanár, Benczédi József segítségével, akire mindmáig szeretetteljes tisztelettel gon­dolok, szépen haladtam. Igaz, még a közértbe is levitt ben­nünket, hogy gyakorlatban tanulhassuk a magyart, amikor kenyeret, tejet veszünk. Sokat segített, sokat köszönhetek ne­ki. Megtanultuk a nyelvet, közben valamennyi tantárgyra is készültünk. Azok az évek, amiket két budapesti szolgálat között Pekingben töltöttünk, próbára tették nyelvtudásunk szilárdságát, de mivel jók voltak az alapok, kiállták a adásnál tartunk, az előadások nagy része bérletes, s ezeket ki kell játszani. Ilyen helyzetben nagyon nehéz a szervezésnek egy plusz produkciót futtatnia. Fennáll a veszély, hogy ezt a nagy ambícióval létrehozott, sikeres előadást nem mu­tathatjuk meg elégszer. Olyan pedig még nem volt, hogy egy bebérletezett előadást, amely esetleg gyengélkedett, leállí­tottak volna. Egyetlen megoldásnak az tűnik, hogy több legyen a bér­letszünet a következő évad ter­vezésénél, műit amennyi eb­ben a mostaniban volt, s akkor talán rugalmasabban lehet ala­kítani a kínálatot. Mi nem gondoltuk praktikusan végig ezeket a tényezőket, s talán a vezetés sem. Nem egyeztet­tünk a darabokkal, s utólag már nagyon nehéz megoldást, szabad időpontokat találni. Persze egy jó menedzselés sokat segíthet a helyzeten, de mi ahhoz értünk, hogy játsz- szunk, eladni másnak kell ben­próbát. Gyorsan eltelt ez a négy évtized! Nagyon szép évek szálltak el felettünk, min­den nehézség ellenére is. Vonzó a magyar vidék □ Kisebb-nagyobb megszakí­tásokkal negyed század él ha­zánkban. Bizonyára ismeri az országot, sok helyen megfor­dult. Szívesen járta a vidéki tá­jakat? — Természetesen ennyi idő alatt sok alkalom és lehetőség nyílt arra, hogy megismerjem Magyarországot. Bár sajtóat­tasé koromban nem futotta az időmből, hogy vidéki kollé­gáinak a meghívását elfogad­jam. De most szívesen bepó­tolnék, amit csak lehet, ezek­ből az elmaradt utakból, elfo­gadnám a meghívást. □ Akik távol élnek a hazá­juktól, többé-kevésbé szenved­nek a honvágytól. Nagykövet úr! Ön hogyan éli-élte meg ezt az érzést? — Egy ideig mi is nagyon vágyódtunk haza. A honvá­gyamat enyhítette, hogy Benczédi tanár úr és családja befogadott. De befogadott bennünket egy nép is, amely minden rázúduló vihart kiáll­va, megőrizte szép nyelvét és kultúráját. Ilyen körülmények között és azt sem feledve, hogy milyen szálak kötnek Magyarország­hoz bennünket, számunkra könnyebben teltek a napok. De a honvágy, ha enyhül is, nem szűnik meg, időn­ként nagyon is erős lesz a szülőföld vonzása. Ilyen az ember! Ha majd nagyobb lesz az unokám, erről szeretnék mesélni neki. nünket. Tóthné Munkácsi Ju­lianna, a szervezőűoda veze­tője szerint egy kissé megké­sett ez a kezdeményezés. Ha szeptemberben lennénk, job­ban lehetne mozgósítani az embereket. Az iskolások egyre elfoglaltabbak, az emberek nagy részének pedig — valljuk be — a színházba já­rás, a kulturálódás súlyos anyagi kérdés. Ám ők egyfor­mán kezelik a darabokat, egy­formán reklámozzák és ajánl­ják. Az érték megőrzésére kínálkozna még egy megol­dás, ez pedig a tájolás. Hiszen vidékről sokan nem tudnak be­jönni, a távoli iskolák is vevők lennének, s a színészek szíve­sen mennek. Örkény egyéb­ként fontos tananyag, s ebben a lerövidített változatban a gyerekek számára is emészt­hető. Sokat segítene, ha a Pe­dagógiai Intézet, illetve minél több pedagógus szeretné az ilyen darabot beépíteni a mun­kájába. Nos, körülbelül itt tart most a dolog. Látszólag ez egy si­kersztori is lehetne: az esetek 99 százalékában mindenki segíteni akar, a vezetés nem gátolja, sőt nagyra értékeli az önálló kezdeményezést, ám ha mégsem ennek megfelelően alakulnak a dolgok, annak csak egyetlen oka lehetséges: sohasem volt könnyű mosto­hagyereknek lenni. Mert a mostohagyereket egy kicsit talán jobban is kell szeretni olykor, műit az édeset. Aztán föl is kell nevelni, ha már megszületett. Biztatásra, gyá- molításra szorul, nagy odafi­gyelést igényel. Ez a kezde­ményezés is egy ilyen gyerek. Színháza és közönsége nélkül menthetetlenül elpusztul. Oroszlán­király (MTI-Panoráma) — Egy fiatal oroszlán nem csak a dzsungel királya lehet, hanem felteheti fejére a koronát a hollywoodi nyári moziidényben is. Ezt jó­solják szakértők, akik már látták a Walt Disney film­gyár új rajz-trükkfilmjét. A Lion King csak június közepén kerül az amerikai mozik műsorára, a kritiku­sok azonban már most fe­lülmúlják egymást a dicsé­retekkel. Azt várják, hogy a méltóságteljes négylábú csupán az Egyesült Álla­mokban több mint kétmil­liárd dollárt hoz. A sok dicséret láttán a Disney-vállalat szokatlan lépésre szánta el magát. Már most, két hónappal a megnyitó gálaelőadás előtt — amelyre egyszerre kerül sor Hollywoodban és New Yorkban — árusítják a je­gyeket. Ilyesmi az ameri­kai filmvilágban csak egyszer, 1939-ben történt, az Elfújta a szél esetében. A jegyárak amerikai vi­szonylatban nem túl maga­sak: 10 dollár felnőttek ré­szére, a gyerekek felét fi­zetik. A fiatalok számára bemutatják a régebbi rajz­filmsztárok élő alakjait is (természetesen maszkíro­zott emberek játsszák Ha­mupipőkét, Pinocchiót, Hófehérkét és Aladdint). Az Oroszlánkirály külön­böző kalandokat él át és megvédi a „dzsungelkirá­lyi címét”. x Petőfi és az üveges tánc A kínai nagykövet büszke magyartanári oklevelére

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom