Kelet-Magyarország, 1994. május (54. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-18 / 116. szám
1994. május 18., szerda KM-POSTA Fórum olvasóink leveleiből Boldogság Nem mindig pénzkérdés a pihenés. A fiam ötéves volt, amikor azt mondta: — Anya, készíts nekem uzsonnát és csomagold be, mert kirándulni megyek. — Hová? — kérdeztem. — A kertbe! — mondta vidáman. — A kertbe, tíz méterre a háztól a zöldövezetbe, a virágok hívogató illata közé. Én elkészítettem a kis csomagot és ő vidám kirándulást rendezett magának egy nyári délutánon. Használjuk ki a természet szépségét, a napsugár melegét és lelkünk békéjét teremtsük meg azzal, hogy magunkra figyelünk, visszafogjuk haragunkat, idegességünket és szárnyat adunk a szeretetnek, egymást meghallgatjuk, időt lopunk a családnak, az együtt- lét meghitt óráira elmegyünk a városunk, községünk kirándulóhelyére, ahol csak mi Piactéri pillanatok Harasztosi Pál felvételei Elhanyagolva Nap mint nap zúgolódnak a nyugdíjasok a rendetlen, elhanyagolt belvárosi környezet és az elszállítatlan szemét miatt. Kérem, tekintsék meg a Nyíregyháza, Dózsa György u. 7. szám alatti ház udvarát. A kukák környéke tele van szórva mindenféle szeméttel: vasdarabokkal, fákkal, székekkel, virágtartókkal, csatomarészekkel, stb. Soha nem takarítják el, nem mossák, a kukák rosz- szak, horpadtak, ezért fertőzésveszélyesek is lehetnek. A kapu rossz, nem lehet bezárni, ide mindenféle ember betéved, szemetet dobál el, mert ezt a részt körbezárták és Úgy véli, hogy nem látja senki, nyugodtan teheti. A kapura több rétegben plakátokat ragasztanak, ami csúfítja a város szivét. Tisztelettel kérdem, hogy ki felelős a rendetlenségért? Kisnyugdíjas lakók vagyunk, nekünk nem futja fu- varozgatásra, és az öregek botladozó lábbal mit sem tehetnek. Bízom benne, hogy az illetékesek segítségünkre lesznek és megértenek bennünket. Egy nyugdíjas lakó Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 7. vagyunk és egymás örömét keresve szórakoztatjuk hozzátartozóinkat és vele önmagunkat. Sok kis kikapcsolódás, szeretet és béke felér egy nagy külföldi úttal, amelyet elronthat sok körülmény... A május a legszebb hónap, de még szebbé is varázsolhatjuk. Csupán szeretet, megbocsátás, figyelmesség kell hozzá és észre sem vesszük, hogy ezáltal velünk jár a legjobb barátunk is: a boldogság! Vargáné Csépke Klára Nyíregyháza Köszönjük A Jósa András Megyei Kórház I. Gyermekosztály szakambulancia dolgozói ezúton szeretnének köszönetét mondani a nyíregyházi Esti Fény nyugdíjas klub tagjainak, akik soksok játékkal és még több kispárnával kedveskedtek a hozzájuk járó beteg gyerekeknek. Ajándékukból jutott még a kórház óvodásainak (köténykék) és a gyógytomateremben konduktív nevelésben részesülő mozgássérült apróságoknak is (kispárnák). Köszönet illeti Porkoláb Ilonát, a klub vezetőjét, aki személyesen felajánlotta adományaikat. Kívánunk jó szívvel minden közreműködő ügyeskezű tagnak jó egészséget, sok örömet, további munkájukhoz gondoskodó szeretetet. Dr. Dicső Ferenc Az I. Gyermekosztály osztályvezető főorvosa és a szakambulancia dolgozói, Nyíregyháza A részaránytulajdoni földek kiadása Dr. Kovács Mihály Nyíregyháza — Egy nyírségi olvasónk az édesanyja után, a testvérével együtt örökölt részaránytulajdonban négy hold földet. Az illetéket is annak megfelelően fizették meg, ennek ellenére a szövetkezet és a földkiadó bizottság ettől kevesebb aranykorona-értékű földet akar visszaadni részükre. Szeretnék tudni, hová forduljanak panaszukkal. A földkiadó bizottságok feladata az, hogy a részaránytulajdonosok részére az 1992- ben lezajlott vagyonnevesítő közgyűlés után megállapított aranykorona-értékű földet a benyújtott sorrendben, kiadja. A részaránytulajdon nagyságát a tsz közgyűlése állapította meg, tehát olvasónknak a szövetkezet felügyelő bizottságánál kell panaszt tenni, ha sérelmesnek tartják a megállapított aranykorona-értéket. Amennyiben sérelmüket nem orvosolja a szövetkezet, akkor a döntése ellen bírósághoz fordulhat. A részaránytulajdon kiadása a törvényi előírások szerint kell hogy megtörténjen, tehát itt nem biztos, hogy azt a földet adják ki az igénylőknek, amit bevitt a szövetkezetbe, vagy megváltották tőlük. Szabolcsban él az az olvasónk, aki a rokonsággal együtt úgy döntött, hogy a részaránykoronájukat egymás melletti földterületre használják fel. 1993-ban már ideiglenesen — végleges kimérés nélkül — használták is a földet, amelynek aranykorona-értékét felülvizsgáltatták a földhivatallal, mert túl magasnak tartották az arra vonatkozó AK-értéket. Tavaly év végén a földkiadó bizottság ennek ellenére úgy döntött, hogy a két földet másik két jogosultnak adják ki, akik közül az egyik nem egyezik bele a cserébe. Levélírónk nem tud belenyugodni a döntésbe, szeremé tudni, hogy milyen jogai vannak. Sajnos, a részaránytulajdon kiadásával összefüggésben rengeteg gond van, elsősorban azért, mert a földkiadó bizottságok nem a törvényi előírásnak megfelelően végzik a munkájukat. A törvény ugyanis előírja, hogy a részaránytulajdonosnak 1993. áprilisáig írásban kellett bejelenteni, hogy a részére járó földtulajdont hol kívánta visszakérni. Az írásos kérelmeket a földkiadó bizottságoknak a részaránytulajdoni földalapok szerint csoportosítani kellett, egyúttal arról is dönteniük kellett, hogy a benyújtott igények a rendelkezésre álló földalapokból kielégíthetőek-e. Amennyiben egy-egy területre többen is beadták az igényüket és annak mértéke meghaladta a terület AK-értékét, akkor meg kellett kísérelni a jelentkezők között az egyezség létrehozását, annak hiányában sorsolni kellett. Akinek a sors szeszélye folytán nem jutott föld, az átkerült a második helyen megjelölt területre. Olvasónk leveléből nem derül ki, hogy az 1993-ban használt földet írásbeli határozat alapján vették birtokba, vagy csak úgynevezett egy évre szóló ideiglenes használatra kapták. A leírtak alapján valószínűleg az utóbbi esetről van szó, ami azt jelenti, hogy nincs írásos határozatuk arról, hogy a vitatott területből ki és mennyi AK-értékű földet kapott a földkiadó bizottságtól. Azt javaslom, hogy kérjék a földkiadó bizottságtól az írásbeli határozat elkészítését, ami lehetőséget biztosít arra, hogy a döntés ellen a megyei földművelésügyi hivatalhoz fellebbezzenek. Az FM Hivatal döntése ellen — amennyiben nem semmisíti meg a hozott határozatot és nem utasítja új eljárásra a helyi földkiadó bizottságot — bíróságtól lehet jogorvoslatot kérni. Egy nyíregyházi levélírónk árverésen ötödmagával együtt szerzett meg egy nagyobb földterületet, melyből övé lett 1,9 hektár. A licitált föld föld- hivatali kimérése elmaradt, helyettük ideiglenesen a helyi földrendező bizottság egyik tagja mérte ki a területet. Ez év márciusában, amikor szakember — földmérő — végezte el a licitáláskor adott helyszínrajz szerinti kimérést, kiderült, hogy olvasónk területe körülbelül 200 méterrel arrébb van, mint amit ideiglenesen használt, és már sajátjaként fel is szántatott. Olvasónk szerint a földmérő nem megfelelően mérte ki a területet, arra gondol, hogy csak az őt megbízó egyik szomszéd érdekeit nézi, ráadásul a kimérés időpontjáról nem kaptak értesítést, illetve amikorra odahívták, már a kimérés megtörtént. Sajnos, úgy tűnik, hogy a kárpótlás majd a részaránytulajdon, illetve a vagyonnevesítés után az elkövetkező egykét év visszatérő gondja lesz a megszerzett földek minden tulajdonosnak megfelelő kimérése. Ennek a problémának alapvető hibaforrása a kárpótlási törvény azon rendelkezése, hogy az árverést követő 60 napon belül a földhivatal ingyenesen kiméreti és a tulajdonos birtokába adja a licitált földet. Ezt a határidőt a földhivatalok nem tudják tartani, különösen az utóbbi 6-7 hónapban árverezett földek tekintetében, ezért avatkoznak bele az úgynevezett földkiméréshez értő laikusok, amikor ideiglenesen birtokba adják a licitált területeket. Azt viszont elfelejtik közölni az érintettekkel, hogy ez a terület a végleges kiméréskor változhat, de az is előfordul, hogy hiába van az adott területen több tulajdonos, csak egy, vagy két ember részére mérik ki a többiek tudta nélkül. A viták elkerülése érdekében az a javaslatom, hogy akár ideiglenes, akár végleges földkimérésről van szó, minden azon a földterületen érdekelt tulajdonost össze kell hívni. Amennyiben nem így történik, akkor a vitás kérdések eldöntésére nincs más út, mint a bíróság. A polgári... ...peres eljárás nem tárgyi költségmentes, ezért az illetéket előre kell leróni, aminek mértéke a per tárgyát képező összeg hat százaléka. Van arra lehetőség, hogy személyi költségmentességet kérjen, amennyiben az egy főre jutó családi jövedelem összege nem éri el a legkisebb öregségi nyugdíj összegét (most 7480 Ft-ot), illetve illeték feljegyzést kérjen — üzenjük Nyírbogdányba. A teljes... ...munkaidőben foglalkoztatottak minimumbére 10 500 forint, az órabér 60,50 forint — üzenjük Gál Petemé tiszavasvári levélírónknak. Feléledhet... ...az özvegyi nyugdíj-jogosultsága annak az özvegynek (ha özvegyi nyugdíja nem újabb házasságkötés folytán szűnt meg) a rokkantságának időtartamára, aki az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított 15 éven belül megrokkan, vagy az 55. életévét betölti — üzenjük özv. Bodnár Lajos kisvárdai olvasónknak. A munkanélküli... ...jövedelempótló támogatását (MJT-t) a helyi önkormányzat folyósítja—üzenjük újfehértói levélírónknak. Földhivatalban... ...győződhet meg róla, hogy a bevitt termőföldje részarányként a szövetkezet kü- lönlapján van-e nyilvántartva, de ezeket a tulajdoni lapokat másolatban a földkiadó bizottság is megkapta. Amennyiben földje még sincs nyilvántartva és nem is váltották meg, akkor a rendelkezésére álló okiratokkal ezt önnek kell bizonyítania — válaszoljuk P. Ferencné nyíregyházi olvasónknak. A másodállás Nagy Mihály A munkaviszony fenállása alatt a munkavállaló második munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesíthet. Másodállás a törvényes munkaidőn belül létesített második munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, a törvényes munkaidőn túl végzett munka. A munkavállaló a munkáltatónak köteles bejelenteni a másodállását. A korábbi jogszabálytól eltérően azonban ehhez a munkáltató előzetes engedélyét nem kell kikérni. Ha az ilyen jogviszony a főállású munkaviszony létesítésekor fennállt, illetve a munka- vállaló a bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a munkáltatónak joga van a bejelentésre felszólítani. A másodállást, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony megszűntetését a munkáltató akkor kérheti, ha annak folytatása a gazdasági érdekeit sérti. Ezt a munkáltatónak kell bizonyítani. Arra is van lehetőség, hogy az egyes munkakörökben a munkaszerződésben az ilyen jogviszony létesítését kizárják. Ebben az esetben a kollektív szerződés a rendkívüli felmondás lehetőségét is kikötheti. A munkavállaló a munkaidő alatt folyamatosan köteles munkát végezni. Azonban a munkaviszonyra vonatkozó szabályban előírt esetekben mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól. Ennek három formája van. Mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettség alól, amikor a bíróság tanúként hallgatja meg. Közeli hozzátartozója halála esetén legalább két napig. (A munkáltató ettől csak többet adhat.) Közvetlen hozzátartozón a házastársat, a szülőt (nevelőszülőt), a gyermeket (fogadott és mostoha) élettársat, és a testvért értjük. Ugyanúgy mentesül a kötelező orvosi vizsgálat, a véradás időtartamára. Kötelező orvosi vizsgálatnak az a vizsgálat minősül, amikor a munkavállaló az egészségi állapotától függetlenül időközönként köteles orvosi vizsgálaton résztvenni. A felsorolt és igazoltan távol töltött időkre átlag- kereset jár. Előfordulhat, hogy a munkavállaló pl. az időjárás körülményei miatt nem tud időben, vagy egyáltalán a munkahelyén megjelenni. Ez az idő ugyan igazolt távoliét, de erre az időre munkabér nem jár. Ha a távolmaradásra okot adó körülmény nem közismert, a távolmaradást a munkavállaló köteles igazolni. Harmadik eset, amikor a munkavállaló a munkáltatóval való közös megegyezéssel van távol. Ebben a felek szabadon állapodnak meg, a díjazás is ennek megfelelően alakul. Arra is van lehetőség, hogy a távol töltött időt a munka- vállaló később dolgozza le. A munkáltató azonban fizetésnélküli szabadságra nem küldheti a munkavállalót. Gyürei látkép X Szerkesztői iizeitfitek I
